Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-28 / 23. szám

rtst

fCirlnp

I960. JANUÁR 28. CSÜTÖRTÖK

Az elmúlt év eredményeiről, a termelőszövetkezetek sok irányú segítéséről, az ez évi feladatokról

nyilatkozott a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke

A földművesszövetkezeti közgyűléseken rövidesen napi rendre kerül az elmúlt évben végzett munka. Ebből az alkalomból lapunk munkatársa fölkereste Bokor József elvtársat, a MÉSZÖV igazgatóságának elnökét, hogy az elmúlt év eredményeiről, va lamint az ez évi feladatokról tájékoztassa olvasóinkat.

Négy kérdésre adott választ Bokor elvtárs, amelyeket az alábbiakban közlünk.

7 Hogyan látja a föld■ -*-• művesszövetkezetek, elmúlt évi tevékenységét, milyen területen mutatkozott jelentősebb javulás?

A földművesszövetkezetek elmúlt évi munkája elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséhez kapcsolódott, de jelentős eredményeket értünk el a szövetkezeti demokrácia kiszélesítésében is, javult választott szerveink munkája, taglétszámunk mintegy kilencezer fővel szaporodott és tagjaink több mint egymillió forintot fizetnek be a közös vagyont képező részjegyalap- ra.

A korszerű termelési eljárások elterjesztése érdekében 128 helyen 350 szakelőadást szerveztünk, amelyeken a hallgatók létszáma sok esetben meghaladta a 200—250 főt.

A mezőgazdasági termelés tervszerű befolyásolása érdekében több mint 18 ezer hold zöldségre és egyéb növényféleségre kötöttünk termelési szerződést az 1958. évi 13 ezer holddal szemben. Negyvenöt vagon hibridkukorica-vetőmagot adtunk el a megyében.

Jelentősen javult felvásárló szerveink munkája is. 1959- ben 7908 súlyvagon gyümölcsöt és zöldséget vásároltunk fel, az előző évi 6424- gyel szemben. A felvásárolt mennyiségből 1871 vagonnal szállítottunk exportra, ami 290 vagonnal több az 1958. évi exportnál.

A bolti kereskedelem forgalma egy év alatt 66 millió forinttal, ezen belül az iparcikkforgalom 49 millió forinttal növekedett.

Nagy gondot fordítottunk a kereskedelmi hálózat korszerűsítésére, 66 újrendszerű boltot létesítettünk a megyében.

Vázlatosan ezek az adatok jellemzik a földművesszövetkezetek műit évi munkáját és ennek köszönhető, hogy a földművesszövetkezetek nyeresége mintegy 9 millió forinttal nagyobb az 1958. évinél.

O Milyen segítséget adtak " * a földműves szövetkezetek a termelőszövetkezeti fejlesztéshez?

Földművesszövetkezeteink tagjai, vezetői részt vettek az előkészítő munkálatokban, valamint az újonnan alakult termelőszövetkezetek és a régiek segítésében, megszilárdításában. Igen sok földművesszövetkezeti tag választotta maga is a szocialista gazdálkodás útját, s

ken a kereskedelmi egységek cseréjével csökkentsük az állami és szövetkezeti kereskedelem között meglevő egészségtelen párhuzamosságot.

Mintegy hatvan helyen hozunk létre új típusú önkiszolgáló, önkiválasztó kereskedelmi egységeket, nagyobb gondot fordítunk a meglevő hálózat tatarozására, korszerűsítésére.

A lakosság jobb ellátása érdekében létrehozunk községi mosodákat, tisztítókat, különböző javító részlegeket, ahol szükséges, pékségeket, a központi ipar tehermentesítésére épületanyag (tégla, mész, cementáru stb.) előállító üzemeket. Ezenkívül ebben az esztendőben több helyen létesítünk a mezőgazdasági termékek tartósítását szolgáló, savanyító, pulpoló és szárító üzemet. Hálózatfejlesztési programunkat úgy kívánjuk megvalósítani, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben támaszkodunk a tagság lelkesedésére, anyagi támogatására. Arra törekszünk, hogy az MSZMP VII. kongresszusa által megszabott feladatainkat maradéktalanul teljesítsük — fejezte be nyilatkozatát Bokor elvtárs.

Megvalósult gyermekálmok

M 0

LÁTOGATÁS A VÁCI UTTOROHAZBAN

Melyik felnőtt ne szeretne újból gyerek lenni, és melyik gyerek nem vágyik gyorsan megnőni, hogy ne csak szétszedni, de összerakni is tudja az óra szerkezetét? A fiú már eszmélése idején minden játék belsejére kíváncsi, 3 megismerés, az alkotni vágyás ösztöne jelentkezik, nyugtalanítja s ez az évek számával egyre növekszik.

A hunyt szemű nap alatt szürke a víz, az ég, a Duna lusta-unottan cipeli a jégtáblákat. Alszik a vízivilág. Beljebb az ősi Vác régi házai fehér hókucsmájukkal, lábukon puha porhópapuccsal, mesekönyvképek. A tiszta levegőben egy-egy hang mesz- sze cseng. Előttem gyerekek igyekeznek. Beletúrnak a hóbuckákba, megállnak egy kis hógolyócsatára, de azután gyorsabban lépnek s befordulnak egy kapun. Ut- törőház.

Nagy zaj. motorberregés a nagy teremben.

Alomvilág

és mégis valódi.

Élő gépek vidám berregése, a gyerekek arcán az izgalom pírja, a céltudatos tevékenység. Az ajtónál gyalugép prüszkölve szórja a faforgácsot a lehajló szőke gyerekfejekre. A másik a már rücsökmentes fát egyenlő darabokra szeleteli. Halomban megmunkált fadarabka.

HENTES A „PÁCBAN“

Letartóztatták az üzérkedő, adócsaló hentest

Ifj. Roszik János hentes és mészáros iparengedélyt kapott Tápiőszelén. Ennek érteimében vágóállatot csak-állami vállalattó!, esetleg földművesszövetkezettől vásárolhatott, de saját hizlalású sertések húsát is kimérhette. Saját hizlalás az is, ha a vásárlástól számított 30 napig tartja és eteti az állatokat.

Ifj. Roszik János azonban nem tartotta be az előírásokat, vette a disznót boldogboldogtalantól. Arra sem volt kényes, hogy a marhaleveleket megfelelően átírassa, mert akkor feltűnt volna a megengedettnél nagyobb mértékű vásárlás. A megvett disznókat rendszerint otthagyta az eladónál, s csak akkor vitte el, amikor vágásra került a sor.

Gondoskodott arról is, hogy az úgynevezett termelési naplót ne a valóságnak megfelelően vezesse. A leölt állatok csak egy részét írta be, a többit kiárusította engedély és állatorvosi vizsgálat nélkül. De amit beírt a termelési naplóba, abban sem volt

köszönet, mert ahol lehetett, 30—40 kilóval kevesebb súlyt vallott be, hogy forgalmiadóalapját csökkentse.

A részletes vizsgálat megállapította, hogy ifj. Roszik János 49 esetben vágott és adott el feketén sertéseket.

A hússal nem is volt semmi baj, elment melegében, de a fehéráruban — szalonna — nincs ilyen nagy kereslet egy községben. Komoly gondot okozott ez Rosziknak, s addig ügyeskedett, míg összeköttetést talált a Földművesszövetkezeti Értékesítő Vállalattal s a szalonnát, fejet, lábat stb. füstöltáruként adta el. Később beszervezte még két hentes ismerősét is az üzletbe.

A könyvek átvizsgálásakor megállapították, hogy körülbelül 7600 kiló sertéshúst hozott forgalomba anélkül, hogy utána forgalmiadót fizetett volna.

Ifj. Roszik Jánost letartóztatták és árdrágító üzérkedés, magánokirathamisítás és adócsalás címén vádat emeltek ellene.

— Mi lesz ezekből? — kérdem.

— Tulipános láda. Bölcső — válaszolják a gyerekek.

Berey József gépipari technikus, tanár, kézbevesz egyet. Végigsimítja és szó nélkül átnyújtja egy tízéves kisfiúnak. Az gyorsan bekapcsolja a finomítókorongot s pillanatok múlva márványsima a fadarab. Ilyennek kell lenni, mert a gj'erekek üzeme „minőségi munkát” végez.

— Hogy hívnak?

— Sándor László.

Az úttörőház igazgatójának kisfia, aki már őrsvezető. Az iskolai tanulásban is első az elsők között.

— Elfogadjátok vezetőnek?

Kórusban — mert már körénk sereglett a kis csapat — felelik:

— Igeeenl!

Laci kissé elpirul, de az arca mozdulatlan. A megbecsülés bizony nem tréfadolog.

A repülő- és hajómodellező, a fa- és fémtechnikai, ezermester kör tagjai itt tanulják a fúrás-faragás titkait, az anyagismeretét, s ami nem mindennapi — villanymotoros géppel. Ezen a délutánon a motoroké a ..szó", a satu. a lombfűrész-alátét pihen. Ezek más napokon kapnak szerepet. Csinos a külseje mindegyik

miniatűr gépnek

és teljesítményük tökéletes. Pontosan végzi feladatát a kerékmaró gép, a fűrészgép, a fúrógép. Egy pádon festődoboz, színek keverednek egy tálban. Vasutas tárcsákat fest egy tizennégyéves gyerek, de jut a festékből elég a tulipános ládákra is.

A májusi gyermeknapra készülnek a váci úttörők. Addigra ha’.omszám gyártanak babakocsit, bölcsőt, ” gyúródeszkát, nyújtófát, fémből fényképállványt, hajómodellt. Ki is tudná felsorolni valamennyi játékot, amiket ezek az ügyes, már gyakorlott gyerekkezek állítanak elő a még kisebbek örömére. De ezenkívül is mindig van munka. A többi úttörőház teremjátékait is ők készítik, s ami szintén nem leki- csinylendő — a tanárok segítségével ők munkálják meg a gépek alkatrészeit, állítják ösz- sze a gépeket. A váci úttörőház látja el ezekkel a gépekkel a megye valamennyi úttörő- házát.

íme. a gyerekálmok megvalósulása.

Sok a fiúk között a „víziember”. A váciak 19. sz. Búvár Kund vízicsapata ismert szerte az országban. Az elmúlt évben is hosszú utat tettek meg (120 főnyi a csapat) maguk készítette csónakokon.

Váctól a Sión át

eljutottak a Balatonra, ismerik már az ország valamennyi

folyóját, még a lányok is leeveztek Sztálin városig.

— Szerettek itt lenni? — kérdem a fiúktól.

— Nagyon — hangzik kórusban.

Jó ezekbe a fénylő szemekbe nézni, figyelni a gyerekek mozgását, a sugárzó életkedvet, a tanárokkal és igazgatóval szembeni közvetlen érintkezést.

— Ez a második otthonuk — mondja Sándor László igazgató.

— Mint a mágnes vonzza őket ez a hely — toldja meg Berey tanár. — Alig lehet őket hazakergetni. Érthető: az iskolai fegyelem, a komoly tanulási felelősség után feloldódnak. Ez az ő birodalmuk. Há’ásak, tudnivágyók, öröm velük foglalkozni.

— És nincs soha baleset a gépeknél?

— Arra vigyázunk. A szülőknek nincs okuk aggodalomra. Legfeljebb a csiszolókorong kicsit lekoptatja a körmöt. Ennyi az egész. De ez sem okvetlenül szükséges, ha a gyerek vigyáz.

És a lányok? Nem látni őket. De itt vannak, csak a konyhában éppen

főzőoktatás van.

Vacsoramenü: töltött hús burgonyával és almakempót. Már szépen pirul a hagyma a villanytűzhelyen. darálják a töltelékbe valót s szépen tisztított, összeszabdalt burgonya fürdik a tiszta vízben. S mire végzünk a terem1átogatással, már elkészült, sőt a kis háziasszonyok meg is ették, amit főztek. Egészségükre!

Hadd mutassak be néhány ügyes kisfiút. Hansági György legszívesebben vasutastárcsákat fest. Érti a gépeket ő is, de ez nagyon elszórakoztatja — mondja. A bizonyítvánnyal egy kis baj van, meséli,, de majd igyekezni fog. Mért tudja, hogy ez is fontos. Kun Zsolt 13 éves nyurga fiú, „víziember”. Kitűnő gimnáziumi tanuló. Orvos szeretne lenni, de lehet, mégis műszerész lesz. Nagyon szeret barkácsolni. Patyi Tibor 14 éves, modellező és sakkozó. Jó mattokat tud adni. Hódi Ferenc rájvezető helyettes, ő is orvos, vagy műszerész akar lenni.

Az úttörőház boldog: most kapnak 25 ezer forint érték»' szerszámot. Nem lesz fennakadás a nyári táborozásoknál sem, van bőven lapát és egyéb felszerelés. Az idén sakk, nó- tafa, könyvtári, és krónikástanfolyam kezdődik. Az ének, bábjáték, foto-, és ezermesterkörök kitűnően működnek. Vannak bélyeg- és szalvéta- csere összejövetelek. Minden érdekli a gyerekeket.

Élenjáró ez az úttörőház. A múlt év októberében 40 őrsvezetőt képeztek ki. A városi csapatvezetők havonta továbbképzésben részesülnek. A megyei csapatok megsegítésére 50 ifi rajvezetőt képezett ki a váci úttörőház (középiskolásokat és ifjúmunkásokat Nagykőrös, Cegléd városokból). Ezek KISZ-munkájukat az úttörőcsapatoknál végzik.

Vágyaik? A vízicsapat nagyon szeretne

külföldi túrákat

tenni. Már kérvénnyel fordultak az úttörőszövetséghez, t remélik, nem eredménytelenül.

— És milyennek ígérkezik a májusi gyereknap?

Nagyon nagy a program. Vidám park lesz vidám műsorral, Bábjáték, tréfás versenyek (gombócevés, lepényevés, céibadobás), mind a felnőttek, mind a gyerekek szórakoztatására. A játékokból kiállítást és vásárt rendeznek, kell a pénz a nyári táborozásokra. És még valami: május í. tiszteletére csónakfelvonulás a váci Dunán és hadijáték az 1849-1 váci csata színhelyén. Ennek is jól kell sikerülnie, hiszen a „váciakról” van szó — mondják a szakértők.

S bizonyára így is lesz.

S. E.

__ Kérem, legyenek szívesek megröntgenezni ezt a

s

zeretném tudni, mekkora maja van?

a földművesszövetkezetek keretén belül működő szakcsoportok és egyszerű szövetkezeti társulások közül hatvanöt alakult át termelőszövetkezetté.

A termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében a megyei központból tizenöt szakembert helyeztünk ki egy-két hónapos időtartamra a termelőszövetkezetekhez. Ezenkívül negyven főt adtunk át véglegesen a termelőszövetkezetek részére elnöknek, mezőgazdásznak, könyvelőnek.

A patronáló mozgalom keretében jelenleg is 60—70 számviteli és mezőgazdasági szakemberünk segíti a tsz-ek munkáját.

Jelenleg mintegy 70 termelőszövetkezet tagja a megyei felvásárlási központnak, közülük a legtöbb a MÉK segítségével már a múlt évben is önállóan végezte a megtermelt áruk értékesítését. Kereskedelmi apparátusunk jelentős segítséget biztosított a termelőszövetkezeteknek a növényvédőszerek, építési anyagok beszerzésében. A legtöbb helyen átadtuk a földművesszövetkezetek tulajdonában levő mezőgazdasági kisgépparkot, darálókat és szeszfőzdéket is.

Q Hogyan segítik a mező- * gazdaság átalakításának munkáját az elkövetkezendő időben a földművesszövetkezetek?

A fentebb ismertetett tevékenységet kívánjuk szélesíteni és fokozni. Ebben az évben is nagyszámú szakembert biztosítunk a termelőszövetkezeteknek. Másik fontos feladatunkat az értékesítés minél jobb megszefvezésében látjuk. Különösen a zöldség-gyümölcstermelés fokozása érdekében kívánunk közreműködni.

Az áruforgalmat úgy akarjuk megszervezni, hogy minél több termelőszövetkezet a MÉK diszpozíciója alapján önállóan értékesítse termelvényeit.

Segítséget adunk építési anyagok beszerzéséhez is. Az idén már magunk is készítünk előregyártóit betonelemeket, növeljük a téglagyártást, és a mészégetést.

4 A termelőszövetkezeti *'* mozgalom segítésén kívül miben látja tíz 1960-as esztendő legfontosabb feladatait a földművesszövetkezeteknél?

A szövetkezeti demokrácia szélesítésével tovább kívánjuk fokozná a ta©?ág részvételét a szövetkezeteik vezetésében és az egyes gazdasági feladatok megoldásában. Nagy gondot fordítunk az ésszerű gazdálkodásra, a takarékos- ^ Ságra és a szövetkezeti va- ^ gyón gyarapítására. í

y

A felvásárlásban legfonto- í sabb feladatunknak azt tar- | tóm, hogy a termelőszövet- ^ kezetek, valamint az egyéni parasztok által megtermelt ^ árut zökkenőmentesen, ve- ^ gyük át, s a legkisebb költ- j seggel a legrövidebb úton | juttassuk el a fogyasztókhoz, á

y

A kereskedelemben fontos ^ feladatunk, hogy ésszerű | szakosítással, egyes helye- í __________________________\

V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^\\\\\\\\\\\W^^

Petri Lajos szobrai

SZERDÁN délben nyílt meg a Nemzeti Szalon Engels téri csarnokában Petri Lajos szobrászművész gyűjteményes, jubiláns kiállítása, amely a magyar képzőművészet egyik legkomolyabb jelentőségű eseménye napjainkban. A kiváló szobrász egész életművéről, több mint egy fél évszázad gazdag és változatos terméséről ad lenyűgözően szép képet. Már felnőtt férfikarában, a jogi doktorátus megszerzése után eszmélt művészi elhivatottságára. Teles Edéhez szegődött tanítványul, akinek művészete döntően hatott egyéniségének kialakulására. A már komoly ígéretet jelentő inasévek után szülővárosába, Szegedre tért vissza, ahol megmintázta testi-lelki jóbarátjának a fiatal Juhász Gyulának mellszobrát. A rendkívüli finom szobor egyik legszebb fiatalkori alkotása, amely már minden tekintetben sejteti a későbbi években kifejlődő kvalitásait.

Aztán külföldre ment, Brüsszelben rendezte be műtermét s ott dolgozott egyre

nagyobb figyelmet keltve műveivel, különösen portréival, amelyekben a legjobban megnyilatkozik folyton mélyülő lélek- és karakterlátása és fokozatosan fejlődő technikájának nemes egyszerűsége. Művészi hitvallásként hirdette, hogy „a portré legnagyobb értéke a hasonlatosság, mert a szemtanú tanúságtételét jelenti egy-egy emberi lény mellett”. Elítéli és megbélyegzi az idealizálást, feltétlen híve a realista művészi ábrázolásnak. Ezért hatnak szobrai olyan közvetlen, meggyőző erővel.

CSAK AZ ELSŐ világháború után tért haza és itthon, Budapesten folytatta alkotó munkáját. A két háború közötti korszak, mint minden igaz művész, az ö számára is a meddő küzdelmek, a sérelmek és a megaláztatások sorozata volt, de akaraterejét ezek sem törhették meg, nem akaszthatták meg fejlődésének egyre magasabbra ívelő útján.

A felszabadulás utáni években forrt ki teljesen és végérvényesen művészete. Egymás után kerültek ki vésője és mintázó fája alól a portréremekek. Kodály Zoltán, Ter- sánszky Józsi Jenő, Ungár Imre, Balázs Béla, Juhász Gyula, Ady Endre, Szabó Dezső szoborképe méltán emeli Petrit a magyar szobrászat klasszikusai közé. De figurális munkái, kompozíciói szintén nagybecsű alkotások. Témavilágában egyre nagyobb és fontosabb helyet foglal el a munka: (Városépítők, Pálya- építők. a Georghiu-Dej pályázatra készített munkái. Sztahanovista. Földmérő, a kohászati pályázatra készített vázlatai). Az élet valóságának át- érzése egyre jobban átfűti ezeket az erőtől duzzadó alkotásokat.

A KIÁLLÍTÁS megnyitóját Füst Milan mondotta, költői szavakkal hódolva Petri Lajos ihletett művészete előtt. A megnyitó ünnepség hatalmas közönségének soraiban művé- \ szí, irodalmi, tudományos és ; politikai életünk számos ve- i zető személyisége is meg- ] jelent. \

(m. 1.) ;