Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-26 / 21. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Adrian Legfrissebb sport- eredmények (6. oldalon) MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM ’ ihi[7fr < ARA 50 FILLER 1960. JANUÁR 26. KEDD TŰZHARC OSTROMÁLLAPOT ALGÉRIÁBAN De Gaulle Franciaország elleni gonosztettnek minősítette rádióbeszédében az ultrák lázadását Vasárnap vér folyt Algírban: megkezdődött az erőpróba a fasiszta gyarmatosítók és a francia kormány között. Január 24-e véres eseményeinek áttekintéséből kitűnik, hogy csupán Algéria fővárosa volt a drámai események színhelye és a több mint félmilliós lakosságú Algírban legfeljebb húszezer ember vonult ki az utcákra, hogy tüntessen De Gaulle tábornok algériai politikája ellen. Algéria több nagyvárosában viszonylagos „csend” uralkodott. A háromszázezer lako- , sú Oyanbafi néhány száz tüntető megpróbálkozott a megyefőnökség épületének elfoglalásával. de hamarosan visszaverték kísérletüket. A 130 000 lakost számláló Cons'- tantine-ben pedig mindössze néhány száz tüntető hangoskodott. Delouvriern-nak, a kormány algériai íőmegbizolt- jának és Challe tábornoknak. az algériai francia hadsereg főparancsnokának nyugalomra intő felhívása ellenére, vasárnap délelőtt Algírban nagyszabású tüntetés bontakozott ki, amely az európai városnegyedből indult ki. Sportrepiilögépekről röpcédulákat szórtak a városra, a röpcédulákon közölték a tüntetés célkitűzéseit: „Massu tábornokot, május 13-’a utolsó tábornokát. Fran- cia-Algéria utolsó kezesét csúffá tették és leváltották. De Gaulle szabad kezet akar. hogy Afrika után Algériát is kiárusítsa. Ütött az óra, hogy felkeljünk!” Ez volt a röplap szövege, amely 11 órára tüntetésre szólította az embereket. A körülbelül tízezer főnyi tömeg nem jutott el az 1958 májusából ismert Fórumra. Ejtőernyősök és csendőrök állták útját. A kormány főmegbízottjának székházát rohamrendőrök védték, drótsövényt vontak köréje. Délután még forróbbá vált a hangulat. Az ultrák szóvivői a francia nemzeti front székházának erkélyéről uszították harcra a tömeget. Feltűnt, hogy a szónokok oldalán katonatiszteket is lehetett látni: Garde ezredest, az úgynevezett „lélektani szolgálat” parancsnokát és Massu vezérkarának egy tagját. A lazító hangú szónoklatok elérték a hatást: a tömeg felszedte a kövezetét, gépkocsikat állított keresztbe az utcák bejáratánál és barikádikat emelt. A torlaszok mögött a becslések szerint körülbelül tíz- tizenötezer ember gyűlt össze. Lagaillarde diákjai megszállták az egyetem épületét. Helikopterekről könnyfakasztó gránátokat dobtak a tüntetők közé. Negyed hétkor a főposta körül, a hősi emlékműnél dördültek el az első lövések; Félórás tűzharc alakult ki, amelynek igen sok áldozata volt: a francia félhivatalos forrásból származó közlések szerint 19 ha’ott és száznegvven- nésv sebesült. A rendfenntartó erők tagjai közül nyolcán meghaltak, nyolcvanötén megsebesültek. A sebesültek között van Kaouah muzulmán képviselő, aki az ultrák oldalára állt, s a leglázítóbb szónokok egyike volt. Még a tűzharc kirobbanása előtt szájról szájra szállt a hír: a tüntetők vezérkara hétfőre általános sztrájkot hirdetett. Az esti órákban Ohalle tábornok, az algériai hadsereg főparancsnoka az algériai rádióban megindult hangú beszedett intézett az algíri lakossághoz. Közölte, hogy a hadsereg fenntartja a rendet, a lázadás nem dia- dalmaskodhaiik a francia hadseregen. Kihirdette a városban az ostromállapotot és este nyolc órától kijárási tilalmat rendelt el. A hajnali órákban elvonulásra szólították fel a torlaszok mögött tartózkodókat, de a rendfenntartó erők felhívásai hatástalanok maradtak. A hajnali órákban De Gaulle tábornok rédiúfelhivással fordult az algíri franciákhoz. Franciaország ellen irányuló gonosztettnek minősítve az Algírban kirobbant lázadást. A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a maga részéről megteszi kötelességét. Párizs politika} köreiben némi nyugtalanságot keltett az a hír, hogy nyoma veszett Georges Bidault volt miniszterelnöknek, az ultrák anyaországi vezérének és két szélsőjobboldali képviselőnek: Pascal Arri- ghinak, aki 1958 májusában a korzikai puccs szervezője volt, valamint a szélsőjobboldal hírhedt fenegyerekének, Le Pen képviselőnek. A francia főváros hangulata egyébként nyugodt. A hétfői párizsi lapok öles cikkekben adnak hírt az „algériai felkelésről“ (Paris-Jour), arról, hogy „vér folyt Algírban” (Figaro). A szocialista Populaire megállapítja, hogy a fasiszta elemek lázadást robbantottak ki De Gaulle politikája ellen. Miközben a francia fővárosban feszült várakozással figyelik az algériai fejleményeket, a helyzet Algírban hétfőn délelőtt változatlan volt. A tüntetők a város középpontjában továbbra is tartják barikádjaikat. Hétfőn reggel egy helikopterről röplapokat szórtak le De Gaulle tábornok üzenetével. A röplapokat a tüntető mozgalom vezetőinek utasítására elégették, vagy széttépték. De Gaulle tábornok összehívta a minisztertanács ülését. Hivatalos szóvivő a hétfő délutáni helyzetet a következőképpen jellemezte: általában véve az algiri helyzet nyugodt és változatlan. Megfelel a valóságnak, hogy a lázadók két csoportja — Lagaillarde és Ortiz vezetésével — barikádok mögé sán- colta el magát. A tüntetés Algírról hétfőn átterjedt Oran nyugat-algériai városra is, ahol általános sztrájk tört ki. A tüntetők feltartóztatták azt a néhány autóbuszt, amely megkísérelte, a közlekedés biztosítását. Hétfőn délben mintegy 2000 tüntető gyülekezett a város középpontjában. Az incidensek megakadályozására a hatóságok kirendelték a csendőrséget. Magyar—osztrák vagyonjogi tárgyalások A magyar—osztrák vagyon- J jogi tárgyalások keretében ^ I960, január II—23-ig mun-^ kabizottsági tárgyalások foly- £ tak Budapesten. A magyar ^ munkabizottságokat a Pénz- ^ ügyminisztérium képviseleté- ^ ben dr. Dezséri László, az ^ osztrák munkabizottságokat ^ dr. Stangelberger Rudolf kő- £ vetségi titkár vezette. A fő- ^ bizottsági tárgyalások foly- £ tatására a munkabizottságok ^ az Ausztriában levő magyar ^ vagyonnal és a Magyarorszá- ^ gon levő osztrák vagyonnal, ^ valamint a határ mentén levő ^ kettős birtokokkal kapcsolatos^ kérdésekben tájékoztatták ^ egymást. A munkabizottságok ^ 1960 tavaszán Wienben foly- ^ tátják a tárgyalásokat. | Pilisszántó határában névtelen patak folydogál. Most a patakot elrekesztik, hogy a kiömlő víz jéggé fagyjon, amit majd „kitermelnek” a földművesszövetkezet vállalkozó szellemű dolgozói és elraktároznak a nyári hónapokra (Gábor Vik(or felv.) Zárszámadási közgyűlések a termelőszövetkezetekben IU9 isz-hon már elkészült a zárszámadás Ezekben a napokban adnak számot a mezőigazdasági termelőszövetkezetek arról, hogyan gazdálkodtak az 1958— 59-es gazdasági évben. A szövetkezetek zömében már. megtartották a nagy érdeklődéssé! várt zárszámadó közgyűléseket, Szerkesztőségünket Békési Sándor, a megyei tánács mező- gazdasági osztályának főkönyvelője tájékoztatta a zárszámadások eddigi eredményeiről. Sientmártonkáta termelőszövetkezeti község Derce János, a szentmártonkátai tanács végrehajtó bizottságának elnöke tegnap táviratilag jelentette szerkesztőségünknek, hogy Szcntmártonkáta term elősző vetkezeti község lett. Több mint 900 család választotta a szövetkezeti gazdálkodást és kérte felvételét a már több éve eredményesen gazdálkodó Kossuth és Dózsa termelőszövetkezetekbe. Huszonötmillió forint értéket rejt a szőlőtörköly és a seprő Kidolgozták a borászati melléktermékek komplex hasznosítási módját A Szőlészeti Kutató Intézetben több éves kísérletekkel kimunkálták a szőlőfeldolgozás és a Borgazdaság mellék- termékeinek komplex hasznosítási módját. A szőlőtörköly, amelynek nagy részéből most az emberi szervezetre káros pálinka Ösztönző jövedelemelosztási módszerekre dolgoznak ki javaslatokat a Földművelésügyi Minisztériumban Az elmúlt években csaknem száz termelőszövetkezet vezetett be saját kezdeményezésére a munkaegység-rendszeren belül különböző, a tagság anyagi érdekeltségét fokozó jövedelemelosztási módszereket. A Földművelésügyi Minisztérium illetékes szervei is behatóbban foglalkoztak a termelőszövetkezetek gazdálkodásának ezzel a fontos kérdésével. A minisztérium Mezőgazdasági Szervezési Intézetében két évvel ezelőtt kidolgoztak egy úgynevezett kombinált jövedelemelosztási módszert, amely a szocialista elosztási elveknek és a tagság anyagi érdekeltségének megfelelően egyrészt a végzett munka mennyiségén és minőségén, másrészt a terméseredmény értékén alapul. Ezt a módszert üzemi kísérletként már több termelőszövetkezetben alkalmazták; értékelésére most, a zárszámadások idején kerül sor. A Földművelésügyi Minisztérium Szövetkezetpolitikai Főosztálya és a Mezőgazdasági Szervezési Intézet az elmúlt év végén hét termelőszövetkezetben részletesen tanulmányozta a hagyományos munkaegységrendszert továbbfejlesztő jövedelemelosztási formák főbb típusait. Az így szerzett gyakorlati tapasztalatok, valamint közgazdaságtudományi meggondolások alapján dolgozzák most ki a termelőszövetkezeteknek javasolt módszereket, figyelembe véve, hogy a szövetkezetek összetételének, fejlettségi fokának különbözősége a fő elvek azonossága mellett más-más formát kíván a jövedelemelosztásban. készül, a brandyvel azonos minőségű konyak kiváló nyersanyaga. Vákuumos, ultrahangos eljárással néhány állami gazdaságban már készítenek is párlatot a törkölyből. A szőlőmagról megállapították, hogy körülbelül annyi és legalább olyan minőségű olajat tartalmaz. mint a szezám és az oliva. Az olaj kivonása után a magból, valamint a szőlő héjából a bőrés vegyipar fontos nyersanyaga, a csersav állítható elő kiváló minőségben. A Szőlészeti Kutató Intézet elemzései szerint a legértékesebb anyagot a borseprő rejti, aminek eddig csak kis részét hasznosították borkőkészítésre. A kutatóintézetben a borseprőből sikerült kivonni a gyógyszeripar egyik legfontosabb alapanyagát, az ami- nogavakat, méghozzá kütöp- külön. A hazai borseprőből kivont aminosavakkal már sikeres gyógyszeripari kísérleteket is folytattak. A becslések szerint a szőlőtermelő nagyüzemekből már most összegyűjthető törköly és seprő évente huszonöt-harmincmillió forint értékű termék alapanyaga. — Pest megyében 1959. december 31-én 217 mezőgazda- sáigi termelőszövetkezet folytatott közös gazdasági tevékenységet — közölte Békési elvtárs. — Azok a szövetkezetek, amelyek 1959-ben alakultak. de a közös gazdasági tevékenységet csak az őszszel kezdték meg. zárszámadás helyett most csupán vagyonmérleget készítenek. Megyénkben 32 ilyen tsz van. A tavasszal munkához kezdett szövetkezetek, mint például az inárcüi Március 21 Tsz is, már megtartották a rendes zár- számadó közgyűlést. Ezekben a tsz-ekben általában 35—45 forintot osztottak a tagoknak munkaegységenként, vagyis elmondhatjuk, hegy eredményesen zárták gazdálkodásuk első évét. Az év végi vagyonmegália- pító leltározásokat, amelyek nélkülözhetetlenek a zárszámadás elkészítéséhez, minden termelőszövetkezetünk befejezte, a zárszámadást pedig 169 tsz készítette el. A kőrös- tetétleni Dózsa Tsz-ben például 38.44 forintot osztottak egy-egy munkaegységre. Ez a tsz az elmúlt évben 74 családdal 1060 kát. holdon dolgozott. A szövetkezet csaknem 1 800 000 forint értékben végzett beruházást és földdel belépett tagjai részére több mint 30 ezer fői-intőt fizetett ki földjáradék címén. A földjáradékot minden szövetkezetünkben kifizetik azoknak a fásoknak, akik belépéskor földet is vittek magukkal. A járási és városi zárszámadási megerősítő bizottságok addig nem hagyják jóvá egyetlen tsz zárszámadását sem. amíg meg nem győződnek arról. hogy a föld járadékot a törvényesen előirt módon és mértékben ki nem fizetik a tagoknak. Ezek a bizottságok egyidejűleg gondoskodnak arról, hogy a tsz-ek egészítsék ki szociális és kulturális alapjukat és felhívják a figyelmet a szociális és kulturális alap rendeltetésszerű felhasználására. Formájában és tartalmában is előnyösen megváltoztak a zárszámadó közgyűlések. Az előző évek gyakorlatától eltérően ezeket az idén a kora délelőtti órákban tartják és talán ez is magyarázata annak, hogy lényegesen több értékes hozzászólás hanszik el, mint a korábbi években. A közgyűléseken az ellenőrző bizottságok is beszámolnak munkájukról és közük a tagsággal a zárszámadással kapcsolatos véleményüket. Örvendetes, hogy a szövetkezetek legtöbbjében sokat foglalkoznak az 1969-as év terveivel és sole hasznos javaslattal segítik a tagok a vezetőséget. Ebben az évben tértek át szövetkezeteink a naptári évre. Ez gyakorlatilag az elmúlt zárszámadási időszakot két hónappal meghosszabbította. Látszólag több helyen kevesebbet osztanak egy-egy munkaegységre, mint tavaly. A tények azonban azt bizonyítják, hogy a gazdasági eredmények alapján feloszthatóvá vált jövedelem abszolút meny- nyiségben és értékben nagyobb a megelőző éveknél. Az is okoz némi változást, hogy az idén a természetben kiosztott részesedést nem a helyileg kialakult szabadpiaci árakon, hanem a hivatalos felvásárlási áron számolták. Ha nem lenne 14 hónapos az elmúlt év zár- számadási időszaka, a részesedés — figyelembe véve a szabadpiaci árakat — munkaegységenként három-négy forinttal lenne nagyobb. — A zárszámadást ezen a héten mindenütt elkészítik, majd jóváhagyják a járási szervek és azokat a szövetkezetekben legkésőbb február 5- i? közgyűlésen megtárgyalják; Eddig a dabasi, az aszódi és a ráckevei járásban végezték a legjobb munkát mind a zárszámadó közgyűlések előkészítése, mind lebonyolítása tekintetében — mondotta befejezésül Békési elvtárs; UJ FUFAJTA a lepusztult hegyoldalakra Az Északkelet-Magyarországi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet az idén új fűfajtát ad át továbbszaporításra allami gazdaságoknak; a tarajos bűzafüvet. A kompolti növénynemesítők évekkel ezelőtt a várhegyen gyűjtötték be, s többéves nemesítő munkával kifejlesztették jótulajdonságait. Ez a fűfajta most már alkalmas arra, hogy a lepusztult hegyoldalakon is jó termést adjon. A kompolti kutatók elsősorban a termelő- szövetkezetekben nagymértékben fellendülő juhtenyésztést kívánják elősegíteni a tarajos búzafűvel. de a fajta alkalmas szarvasmarhák és lovak takarmányozására is.
