Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 20. szám

í^nláttí 7fír CEGLÉD, ALBERTIRSA. CEGLÉDBERCEL. TÖRTÉL ÉS CSEMt5 RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 20. SZÄM 1960. JANUÁR 24. VASÁRNAP A Vörös Csillag Tsz zárszámadási közgyűlése Tehéntejből terveztek 1274 hektót, kifejtek 1991 hektót. Juhtej terve 112 hektó, ki­fejve 76. — Ez a szám alacsony, ha dupla tehén-létszámmal dol­goznánk, akkor lenne kielé­gítő a tej 100 holdanként — állapította meg Szabó elvtárs. Árutermelési tervüket lé­nyegesen túlteljesítették, mert a tervezett egymil­lió 872 ezer forint ér­ték helyett hárommillió 100 ezer forint értéket termeltek. A Vörös Csillag anyagi helyzete: a múlt évben tiszta va­gyona kétmillió 285 ezer forint volt, jelenleg há­rommillió 107 ezer forint. Egy katasztrális holdra jutó tiszta vagyon 2791 forint. A múlt évben saját erőből 822 ezer forintot ruháztak be és 264 ezer 486 forint ked­vezményt kapott a szövetke­zet, a 3004/1. kormányhatáro­zat alapján. Az elmúlt évre munkaegy­ségenként 44 forint és 47 fil­lért osztottak, amelyből a természetbeni részesedés ér­téke 15,37 fillér. Készpénz­részesedés 25 forint prémium nélkül. A prémiumból, osztva a munkaegységek számával, egyre jut 4,10. Ezzel együtt jött ki a 44,47 munkaegysé­genként. Megbeszélték még az 1960. év tervét. Bizakodnak az új gazdasági évben. Az elmúlt év lezárását, az új megkezdését kellemes il­latú pörkölttel és jó borocs­kával ünnepelték meg. — Zsadon Miklós — Gondolatok innen-onnan BORÍV ÁS KÖZBEN Szülje őt alföld lágy homokja Teremjen napsütötte hegyen Vörös, aranyszín, mindegy né­kem Csak tiszta bor, és — sok le­gyen A GŰNYOLÖDÖ Ereje, tudása, szépsége teljes A szíve olyan mint a vaj A véleménye terjedelmes, Mindent elsöprő gúnykacaj NÉKED Orrod piros a hidegtől Az arcod rózsás, majd kicsat­tan Ügy láttalak meg tegnap este S most is így látlak gondolat­ban — O — LÓHÚSSZÉK NYÍLIK A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat a lakosság egy részéről jövő kérelem teljesítése cél­jából a városi tanács hozzá­járulásával Petőfi utcai hús­boltját lóhús készítmények ér­tékesítésére állítja át. Az új lóhúsbolt január 26-án, ked­den reggel nyílik meg. A lóhúsáruknak igen sok Egy felemelő érzés és annak részletezése bodogságot Állítom, hogy tollforgató em­ber számára nincs annál éde­sebb érzés, mint amikor ar­ra gondol, hogy a mesebeli sár­kányra emlékeztető rotációs- gép kiveti magából a frissen nyomott lapot és ez a finom- illatú papír, szétlibeg az egész országban. Nagyinktól puna- kilitiig, Tiszavátkonytól Gyé­kényesig minden városban, fa­luban és a tanyaközpontban az ő írása fölé hajolnak az em­berek, s miután végighalad­tak a kaptákba állított soro­kon, megcsóválják a fejüket és tárgyilagosan megállapítják: — Mégis nagyon tehetséges ember ez o ceglédi firkász! Meglátjátok, hogy hamarosan lesz belőle valaki. És akár hiszik, akár nem, még ezt az édes érzést is le­het fokozni. Amikor az író szemtől-szemben áll az olva­sóval és gyönyörűséggel lát­ja, hogy az olvasó mennyire elmélyed az ő pompás írásá­ban, akkor az író a hetedik mennyországban érzi magát. Utazik á buszon. Minden ember kezében a frissen vásá­rolt lap. És mintha összebe­széltek volna az a sok-sok em­ber, mindegyik pontosan azon az oldalon olvas, .amire az ö remekművét nyomták. A fér­fiak mosolyognak, kuncognak, A nők olyan vidámak, mintha csiklandoznák őket. Siker ez, kérem, nagyszerű siker és az író számára csodálatosan szép, felemelő érzés. És itt jön az érzés szuperla- tivusza. Amikor az író a csa­ládon belül kapja ezt a forró elismerést, akkor valami el­képzelhetetlen érez. olvassa az kedvelője van. Amellett, hogy a lóhúskészítmények lényege­sen olcsóbbak, egyesek ki­mondottan kedvelik ezeket az árukat és még á marha- vagy sertéshúsból készült áruknál is szívesebben fogyasztják. A lóhússzék rendszeres, friss áruellátásáról a Ceglédi Hús ipari Vállalat gondoskodik Az Élelmiszer Kiskereskedel­mi V. és a Húsipari V. min­dent megtesz azért, hogy úgy a tőkehúsban, mint a töltelék­árukban jelentkező minden féle igényt ki tudjon elégíte­ni. A lóhús fogyasztással kap­csolatban megkérdeztük dr. Rajkai Sándornak, az SZTK rendelőintézet főorvosának szakvéleményét. — A lóhús ugyanolyan táp­értékkel rendelkezik, niint pl a marhahús és egészséges —, mondta tudakozásunkra dr, Rajkai főorvos. Reméljük, hogy a lóhús­készítmények a többi váro­sokhoz hasonlóan, a mi váro­sunkban is közkedveltségnek fognak örvendeni. Az áruválaszték bővítése ér­__,_________ , ■ . -.. dekében a Ceglédi Élelmiszer­m ólóm, hogy hány sor es . . ,,,,,, mennyit küldenek érte. Tudod, j ‘í;skereskedelmi Vallalat ceg­most én vagyok a soron és eb- ’ tédi húsboltjaiban jövő hét­ből a honoráriumból síbakan- j tői kezdve bevezet} a lőttvad- csót kapok. ; húsok értékesítését is. — Rossi — 1 — F — EGY PILLANATRA! Ha az anyósa írást, az nagymértékben eme­li az író férji tekintélyét. Ha a felesége olvassa, az házas­társi elismerést jelent. Ha pe­dig a gyerekek olvassák — no, de lássuk a példáj... ,r Az író hazamegy a déli órákban. Kisebbik fia az asz­talnál ül és a széthajtott lap fölé hajol. Pont azon a helyen ahol az írás található. — Tetszik, Öcsikém? — Micsoda? — Hát az, amit olvasol! — Nem olvasok én! Azt szá­MAMA így szólítja mindenki a cég- osztályvezető lettem. 1957-ben* lédi baleseti kórház osztályve- amikor újra megnyílt a balese­zető ápolónőjét, Megyeri Ist- vánnét. Nem a kora miatt — hiszen még csak negyvennégy éves —, hanem, mert nemcsak gyerekek, de a felnőttek is édesanyjuknak érzik gondos­kodó, türelmes szeretetóért. Mikor megkérdezzük tőle, sze­reti-e a munkáját, így felel: — Ha még egyszer hivatást kellene választanom, akkor is ápolónő lennék! — Mennyi ideje dolgozik ezen a pályán? — 1949-ben vettek föl a nagy kórházba, mint osztályos nővért. Pár hónap múlva már ti kórház, Anka Péter főorvos úrral átjöttem ide. A munka­társaimmal a nagy kórházban és itt is, mindig nagyon jó egyetértésben voltunk. — Messze lakik innen? — A Budai úti megállónál, nyolc kilóméterre a várostól. Sokáig kerékpáron jártam be, de két évvel ezelőtt, amikor artani kezdett a szívemnek a megerőltetés, a tanács segítsé­gével kaptam egy motorkerék­párt. Azóta észre sem veszem a távolságot. — Férje, gyereke van? A férjem vasutas, gyerekünk sajnos, nincs. Az öcsém kisfiát neveljük egyéves kora óta. latost már kilenc éves, de el nem menne tőlünk, annyira szeret bennünket. — A betegek hálásak a gon­dozásért? — Én mindig szeretetet kap­tam mindenkitől a jóságamért. Volt egy más városból való be­tegünk, Kiss Józsefnek hívták. Azóta sem feledkezett meg ró­lam, minden újévkor küld egy üdvözlő lapot. Nagyon jólesik az ilyesmi az embernek! — hatódik meg Megyeriné. Nem beszélgethetünk to­vább, a vezető nővért hívják, valahol szükség van rá. Búcsú­zóul még sok hálás beteget és friss egészséget kívánunk a „Mamá”-nak nehéz és felelős­ségteljes munkájához. Ke Fokozottabb figyelmet a tűzrendészeti szabályok betartására Érdekes párbe­szédnek voltam a minap fültanúja. Anya és kislánya beszélgetett. — Anyuka me­gyek a Malomtó- szélre, korcsolyáz­ni. — Nem mész! Nem engedlek, hogyne, hogy be­szakadjon alat­tad a jég! — De anyuka! — próbálta a kis­lány kérlelni. — Nem me­hetsz, csak a Tán- csics-iskolába. — De az va­cak és nem jó semmire! Nem hallgat­tam tovább a be­szélgetést, de lát­tam, a kislány el- p ityeredett. Ked­ves Illetékesek, tudják, hogy hány kislány és kisfiú szíve fáj azért, mert nem tud korcsolyázni, megfelelő jégpá­lya hiányában? Nem egy szülő szólított meg és kérdezte: — Miért nem írják meg, hogy Ceglédnek egy jégpálya nag-yon kellene. Most megír­tuk! Talán a CVSE Rákóczi úti kézilabda-pá­lyáján meg is lehetne csinálni. Tegyünk eleget az aggódó szü­lők és a korcso­lyázni vágyó fia­talok szerény ké­résének. A járás községeiben tar­tott lakóházi tűzrendészet! el­lenőrzéseken sok súlyos sza­bálytalanságot észleltünk, amelyek közvetlenül veszé­lyeztetik a lakóépületek tűz­biztonságát. Az alábbiakban néhány pél­dát ismertetünk ezekből. Szeidl Tamás Ceglédber- cel, Pesti út 117. szám alatti lakosnál a padláson nagy mennyiségű széna van elhe­lyezve és a padlástérben szi- geteletlen elektromos vezeté­ket szereltek fel, Varga János, Ceglédbercel, Pesti út 129. számú lakos la­kásának padlásán közvetlen a kémény mellett nagyobb mennyiségű szálasterményt tárol, ugyanakkor a tetőzet faszerkezetén szigeteletlen elektromos vezeték van be­szerelve. Nyúl László, Albertirsa, Pesti út 31. szám alatti lakos lakásának padlásán 200 lite­res hordóban benzint tárol, ugyanakkor a padlástérben a kéménytisztító ajtó hiányzik. Solti György, Ceglédbercel, Rákóczi út három szám alatti lakos a használaton kívüli füstcső nyílást ronggyal tömte el, a tüzelés alatt álló füstö­lőt a nádfedeles szín mellé he­lyezte el. Csicsán András, Ceglédber­cel, Dózsa György út 23. szám alatti lakos a tűzhely füst­csövét a nyárikonyha tetőze­tén vezette ki, a padlástérben pedig szabálytalanul szerelt* szigeteletlen elektromos veze­téket helyezett el. A fenti példák azt igazol­ják, hogy a tűzrendészet! sza­bályokat sokan nem tartják be és ezzel nagymértékben veszélyeztetik fáradságos mun­kájuk eredményét, családi otthonaikat, lakásberendezé­seiket, saját és családtagjaik életét és testi épségét, vala­mint épületének tűzbiztonsá­gát. A tűzrendészet! ellenőr­zésekről a későbbiekben ismét beszámolunk. I. fokú tűzrendészeti hatóság Baleseti kiállítás Az Áramszolgáltató Vállalat villamos baleseti kiállítást ren­dez január 23-tól 28-ig a ME- DOSZ-székház klubhelyiségé­ben. A kiállítás látogatása díjta­lan. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség. Szükséges a kö­zönség számára, hogy megis­merje a villamosáram baleseti veszélyeit, hogy jobban tudjon védekezni ellene. Ezért remél­jük, hogy a kiállításnak na­gyon sok látogatója lesz. — NAPONTA 40—50 ÜVEG „Bambit” adnak el a gyógy­fürdő vendégeinek a fürdő büféjében. — 143 EZER ADAG előfize­téses ételt szolgáltak fel az elmúlt évben a Kossuth és a Magyar étteremben. Ez a mennyiség pontosan kétszerese az 1958. évinek. — A TERMÉNYFORGALMI Vállalat rizs vetőmag tisztí­tásával is foglalkozik. Február 15-ig 46 vagonnal tisztítanak és fémzárolás után átadják az állami gazdaságoknak. — A TALAJJAVÍTÓ vál­lalat gépjavító üzeme ja­nuár havi tervét előrelátha­tólag 115—120 százalékra tel­jesíti. Az üzemet még január hónapban két C—80-as és egy DT—54-es lánctalpas vontató, valamint négy döm­per hagyja el üzemképes ál­lapotban. — ROMANTIKUS zene címmel hangverseny lesz hétfőn este hét órakor a Vi­gadóban. Műsoron Weber, Schubert. Auber, Donizetti, Chopin és Verdi műveiből adnak elő kiváló pesti sze­replők. Feliépnek: Járai Jó­zsef, az Operaház tagja, Geszty Sylvia. az Országos Filharmónia szólistája. Eőry Zsuzsa, Lengyel Ildikó, ope­raénekesek. — A VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT cukrászdáinál, éttermeinél növekedett a fe­ketekávé fogyasztása, 10,27 százalékkal főztek többet 1959- ben mint 1958-ban. Az égetett szeszesitalokból 377 ezer fo­rinttal csökkent a forgalom. A közgyűlés jó hangulat­ban kezdődött, mert a szövet­kezed a városi versenyben megnyerte a városi párt- bizottság zászlaját és a gaz­dasági eredmények is jók voltak. Szabó Ferenc elnök a nem­zetközi helyzet ismertetése után a szövetkezet belső éle­téről beszélt. Megállapította: a Vörös Csillag nagy vál­tozáson ment keresztül. Az elmúlt évben 1728 hold közös területe és 100 hold háztáji földje volt. Jelenleg 2971 hold földje van. A taglétszám 120-ról 250 főre emelkedett. A múlt évben a föld nél­kül belépett tagok voltak többségben, most a földdel belépők vannak túlsúlyban; 201 családból 107 földdel, 94 föld nélküli. Az elmúlt gazdasági év eredményekben igen jó volt — állapította meg Szabó elv­társ. A munkaegység-felhaszná­iás: terveztek 12 hónapra 49 ezer 674 munkaegységet, felhasználtak 52 ezer 769-et. A túllépés indo­kolt. Az állattenyésztésre beütemeztek 10 ezer 29-et, felhasználtak 13 ezer 810-et, mert az állatte­nyésztésben nem állattar­tás, hanem tenyésztési munka folyik és ez több­let munkaegységgel jár, miután sok munkát vé­geztek terven felül. A segéd- és feldolgozó üze­mekbe terveztek >-,.-■1200 munkaegységet, felhasználtak 7541-et, azért, mert terven fe­lül újabb segédüzemeket is állítottak be. Több olyan munkaterület volt, ahol a betervezett munkaegységtől eltért a tényleges munkaegység. Bejelentette Szabó elvtárs, hogy a 14 hónapra összesen 60 ezer 935 munkaegységet használtak fel. Az állattenyésztés szépen fejlődött, a borjúnevelésnek jó eredménye volt. A kovács-, bognárműhely, a daráló elég jól működött. A munkaegységek meg­oszlása: 9 tagnak 1—80 között van a munkaegy­sége, 8-nak 81—120, 5-nek 121—150, 15-nek 151—250. 20 tagnak 251—350,75 tag 350 munkaegység fölött teljesített. Egy tagra eső átlagos munkaegység szá­ma 444. Egy hold szántóterületre 58—79 munkaegységet fordí­tottak. A tervezett 11 mázsa búza helyett 14,82 mázsa ter­mett. az árpából 12 he­lyett 20,07 mázsa, a ku­koricából 14,80 mázsa he­lyett 17,6, burgonya 70 mázsa tervvel szemben csak 46,3. Szervestrágyával letrágyáz­tak 92 holdat. A szervestrá­gyával, zöldtrágyával és a pillangósok kiszántásával megjavított terület 422 hold, az összes szántóterület 38 százaléka, ami azt jelenti, hogy utolértük magunkat a régi terület szervesanyag-ellá- tásában — állapította meg Szabó elvtárs. Műtrágyát 187 kilogrammot használtak fel holdanként szántóterületre. Az ipari növények, a zöld­takarmány és magfogási ter­vet általában túlteljesítették, kivéve a kettes brigádnál a lucernamagot, ami lerontotta az egyes brigádot, így az eredmény éppen csak 100 szá­zalék. A húsárutermelés össze­sen 80 ezer 300 kiló. 100 holdra eső hányad 72 kiló. Ebből sertéshús 28, mar­hahús 35, birkahús 8,2 baromfi 1,1 kilogramm. Jelentős esemény részesei leszünk: pénteken, január 29-én tartja bemutatkozó elő­adását a ceglédi irodalmi színpad „Ma hull a hó és álom hull a hóban” című mű­sorral. A szereplők izgatottan készülnek az ünnepi estre. Felkerestünk néhány szerep­lőt, rendezőt, hogy tájékoztas­son a készülődő műsorról. Elsőnek Csoóri Sándort, az j est rendezőjét kérdezzük meg. : Mivel a rádióban ilyen jel- i legű összeállításaival (legutóbb í a karácsonyi műsorban) gya- i korlatot szerzett, a színpad ve- ; zetősége őt kérte fel az első lest irodalmi anyagának meg- í rendezésére. ! — Célom az volt — mond­j ja Csoóri Sándor —, hogy \ hangulatosan érzékeltessem a ítél ezerarcú szépségét, komor Á ceglédi irodalmi színpad bemutatkozása elé fenségét és örömét, filozófiá­ját és szerelmi líráját. Az est három szavalóművé­szét szintén Budapesten kell felkeresnünk. Elsőnek Nagy Marianne színművésznő jelent­kezik: — Örömmel vállaltam a ceg­lédi irodalmi színpad műso­rán a közreműködést, mert ismerem és szeretem a ceg­lédi közönséget, s az új intéz­ménytől különösen sokat vá­rok. A műsor zenei részéről Bácskai Józseffel, a zeneiskola igazgatójával beszélgetünk, aki eddig is a legmesszebbmenő támogatásban részesítette a színpadot. — A zeneiskola tanárai kö­zött több országos nevű mű­vész van, ők a rendezvények során sorra fellépnek. Var­sányi László zongoraművész, Farkas Ilona operaénekesnő, Borlói Rudolf zeneszerző előtt most a zeneiskola tanáraiból a dr. Czifra György irányítá­sával alakult vonósnégyest említem, mely a színpad első műsorán szerepel. A balettstudió vezetőjét, Farkas Gyulánét kédezzük meg. hogyan készülnek a meg­nyitásra? — A balettnövendékek há­rom. erre a célra komponált és betanított táncszámmal lép­nek fel: Téli álarcosbál, Hó- pelyhek tánca és A tél örömei címmel. vv\vvvv\v\\\\vv\vvv\\\\\\w\\\\\\v\\\\\v\\xv'y Végül utolsó kérdésünk: ^ Hogyan várja a közönség a j művelődési ház és a járási könyvtár új intézményének ^ bemutatkozását.? — Az irodalom rajongói J máris örömmel jegyezték elő ^ maguknak a bérletet, a széle- ^ sebb közönség azonban még ^ sajnos nem értette meg az ^ irodalmi színpad mindenki-^ hez szóló szórakoztató, él- ^ ményt nyújtó jellegét., s a bér- ^ leiben rejlő anyagi és kényei- ^ mi előnyöket. Ma, amikor sok- ^ kai kisebb városokban 400—500 ^ főnyi közönséggel működnek ^ az iradolmi színpadok, s ami- ^ kor egy város kulturális hely- j zetének az irodalmi színpad í sikere lassan fokmérője lesz, ^ reméljük, hogy Cegléd szépet | kedvelő közönsége nem zár- ^ kózik el az új kulturális intéz- ^ mény élők í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents