Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-04 / 2. szám

K U L O N X I A

IV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM

I960. JANUÁR 4. HÉTFŐ

Nagykőrös zöldségtermeléséről a közeljövő szocialista mezőgazdaságában

AZ ÚJ ÉLET KÜSZÖBÉN

A Petőfi Termelőszövetkezet új tagjai fegyelmezetten, egymás után mutatják be a régi és az új tagokból alakult értékelő bizottságnak a háztáji állományt meghaladó jószágaikat és gazdasági felszereléseket

!

£ Amíg az értékelés és az át- ^ vétel folyik, a tsz régi és új í asszonyai máris barátságot kötöttek. Hollóné, Gyulainé ? és Bojtos Józsefné éppen ar- ^ ról diskurálnak, milyen lesz ^ a szövetkezetük öt év múlva. ^ — Még napközi otthonunk is £ lesz — mondja egyikük, s a £kis Gyulainé máris ajánlkozik: „Majd én főzök ott. Van már benne gyakorlatom! (El is hisszük, öt gyermeke van.)

Az értékelés után Rab Balázs, a tsz főkönyvelője máris intézi a „lényeget”. Fizeti a bevitt jószágok és gazdasági felszerelések ellenértékét, illetve annak első részletét. Képünkön Ronkó Sándor új belépő — akit máris beválasztottak a szövetkezet vezetőségébe és brigád- vezetéssel is megbízták — 6918 forintot vett fel

— UJ LOCSOLÓAUTÓ beszerzésére 200 000 forintot állított idei községfejlesztési alap költségvetésébe a tanács végrehajtó bizottsága. A költség- vetést az e hónapban összehívandó tanácsülés elé terjesztik jóváhagyás céljából.

legalábbis ezt megközelítő! kertészetek alakuljanak ki. j Célszerű perspektivikusan : a város szántóterületének i mintegy 20 százalékát a zöldség-főzelék és gyümölcstermesztésre állítani.

A konzervgyár, amely eddig is évről évre jelentős mértékben fejlődött, saját felvevőképességével biztosítja, hogy a termékek mind értékesíthetők lesznek és a nagykőrösi szövetkezeteknek az országos átlaghoz képest is kiemelkedően magas jövedelmet biztosítson.

E feladatok teljesítéséhez igen sok munkát kell még elvégezni. Ez a munka sokoldalú. Munkaszervezés, telepítés. beruházások, szakmai továbbképzés és ami a legfontosabb, erős akarat, hegy a közös úton felmerülő minden problémát közös erővel a lehető legrövidebb időn belül megoldják.

Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár I igazgatója i

A Híradó levelezője szeretnék lenni

Kedves Szerkesztőség! Kőröstetétlenen működöm, j mint pedagógus. Kezdettől fog-j va rendszeres olvasója vagyok! a Nagykőrösi Híradónak. Kü-i lön örömet jelentett számomra,! hogy nagymúltú, fejlődő váró-! sunk újra napilappal rendelke-j zik. A masam részéről — mintj pedagógus — kötelességemnek j tartom, hogy fiatal napi lapun-! kát írásaimmal támogassam.

Városunk problémáinál abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy csak hét végén tartózkodók Nagykőrösön és így minden dolog könnyebben a szemembe ötlik. mint annak az embernek, aki nap-nap után itt él.

Ha a szerkesztőség elfogadja, szeretnék a lap levelezői közé lépni és ezzel is a lap sokoldalúságát és nívóját emelni.

Boros László

(Nagykőrös, IV., Csonka u. 2.

tok eredménye a legmegfelelőbb, ott

új kútrendszerrel biztosítani kell a megfelelő nagyságú öntözéses kertészet kialakítását.

Célszerű ennek szomszédságában zöldség-gyümölcs osztályo- zót felépíteni, hiszen mindenkor magasabb árbevételt biztosítanak a szövetkezetnek. Az osztályozásra fordított munkaidő bőségesen megtérül a magasabb árnál,

A szállításnál a drága fogatok helyett vontatók, teherautók alkalmazását kell biztosítani. A gyümölcstermelés fellendítése érdekében már az első időszakban meg kell kezdeni, de különösen a második időszakban

összefüggő, zárt kultúr- gyümölcsösökct kell telepíteni azokból a fajtákból, amelyek iránt a kereslet állandóan nagy és amelyek a nagykőrösi föld- és égha jla ttula jd onságok mellett kedvezően termeihe- tők.

A határ azon részeiben, ahol egyéb kertkultúrára a fölt} nem alkalmas, több száz holdon spárgát érdemes telepíteni. Szedése ugyanis megelőzi a nyári nagy munkákat, jövedelme viszont messze meghaladja az átlagos kertészeti jövedelmet. A jövedelmezőségi munkaegységbe ekkor már célszerű minden esetben bevonni, a talajművelő, és egyéb ■' munkagépek kezelőit éppúgy mint a szállítórészleg dolgozóit.

Külföldön, ahol a tsz-moz- galom már győzedelmeskedett és ahol már több éve folyik a közös gazdálkodás, vannak olyan szövetkezetek, ahol megfelelő gépekkel egy-egy kertészeti brigádban 400—500 ember dolgozik és 1500—2000 holdas területet müveinek. A Szovjetunióban, Herszon vidékén, ahol egy igen nagy konzervgyár dolgozik, 1100 hektáros paradicsomterülete van egy szövetkezetnek.

Megvan a lehetősége, hogy városunkban évék folyamán hasonló nagyságrendű vagy

Az öntözéses kertészetek ebben az időben megőrzik korábbi területi elhelyezkedésüket és ezzel bizonyos mértékig szétda- raboltságukat is. Igaz,

vannak a városban olyan összefüggő öntözött kertészetek is, amelyek megfelelő szervezéssel 10—50

holdas terület kialakítását is lehetővé teszik.

Az itt folytatott termelés (paprika, karfiol stb.) éppen magas hozamaival Igen jövedelmező üzemág marad és ezért ezzel a lehetőséggel maximális mértékben élni kell.

Fontos, hogy a gépállomás ebben az időszakban mind több olyan speciális gépet szerezzen be, amelyek a kertészeti munkák gépesítéséhez szükségesek. Ilyenek: palán- tázó-, növényápológép stb. Természetesen helyes, ha ilyen gépeket az erősebb termelő- szövetkezetek megvásárolják.

Szükséges, hogy a konzervgyár ebben az időszakban még fokozottabb mértékben vegyen részt szakembereivel a zöldség-, gyümölcstermelési munka megsegítésében, a szükséges szaktanfolyamok szervezésével és szervestrágyával, nemesített vetőmaggal, művelési hitelekkel és egyéb eszközökkel.

A második időszak folyamatosan következik be. Erre a jellemző, hogy tsz-eink túljutottak a kezdeti nehézségeken. A gépállomás megszerzi a szükséges speciális gépeket, kialakulnak a szövetkezetekben a jól szervezett kertészeti brigádok, minden tsz rendelkezik megfelelő, jól képzett szakemberrel, elvégezte saját területének felmérését, a talajtani vizsgálatokat és elkészítette többéves vetésforgó tervét. Ekkor

fokozatosan át kell alakítani a határ képét a megváltozott termelőerők színvonalának megfelelően.

A nagyüzemi feltételek teljesmértékű felhasználása érdekében egy-egy növényből 50—100 holdas parcellákat kell kialakítani. Ahol a vizsgálaSZERKESZTŐI ÜZENET

BOROS LÁSZLÓ. IV., Csonka utca 2. Szeretettel köszöntjük levelezőink népes táborában. Segítségét szívesen vesszük, számítunk írá- . saira!

________________

j

I — TANFOLYAM KEZDÖ- : DÖTT január 3-án Cegléden és ! Vácott az úttörőcsapatokban ; dolgozó if júvezetők részére. (Ezeken a továbbképzési alkgl> makon a nagykőrösi fiatalok is ! részt vesznek.

| — SOKAN töltötték a Szilj vesztért a város szórakozóhe> lyein. Az Arany Kalász Éttc- ! rém forgalma ezen az éjszakán ! 14 000 forint volt.

■ — NEGYVENHHÉTMILLIÖ

; forinttal növelte naptári éves

> tervét a konzervgyár. Az 1959. ; évi száznegyvenhárommillió S forinttal szemben az 1960-as

t terv 190 millió forint.

%

! — ISMÉT JÖN a Petőfi

! Színpad. Január 8-án, pénte> ken este 7 órai kezdettel az ! „Amikor a 'hars virágzik” cí- ! mű színművet mutatják be á

> művelődési ház színháztermé- ; ben.

! — HÚSOS KONZERVEK

! gyártását kezdi meg január ; közepén a konzervgyár. Mar- : hapörköltből nyolc vagonnal, ! rakott káposztából pedig hat ! vagonnal készítenek.

| — ÚJJÁVÁLASZTOTTÁK a

: szakszervezeti bizottságot az ! állami gazdaságban, december 129-én. Ennek során értékelték : a bizottság kétéves munkáját, j A vezetőségválasztáson részt vett Ragó Antal, a Pest me- , gyei állami gazdaságok igazgatója is.

Ez az „elektron nap” —: mondja Lucifer. Nincs már| villanykörte, neonégő ez már\ a múlté.

... Vjra a város közepén \ vagyunk.

— Milyen épület az ott?! Mintha csupa üvegből és! fényből építették volna? —! kérdem Lucifert. Az a mozi\ — feleli.

jemeniünk. Éppen vetítet-! tek.

De nem. Hiszen itt minden! természetes, plasztikus. Itt i nyoma sincs képszerűségnek.: Itt valódi minden, mintha egy] gigászi ablakon még gigászibbi színpadra tekintenénk. A sze-] let, a széna illatát érzem,', mert egy gyönyörű táj előtt \ történik valami és a szerep-; lök benne vannak a tökéle-] tes térben. Csodálatos!

__Hatalmas robbanás resz-l

k

etteti meg a mozitájat, va- ] lami építkezésről szól a film] témája. Érzem, a robbanó-] anyag füstjének csípős sza- ] gát...

Az ember tragédiája nincs! a kezemben. A párnámon egy! jó tenyérnyi lyukat tovább', bővít a falánk parázs — hű '• a cigarettám!

Felugróm és a puszta ke-\ zemmel akadályozom meg a \ parázs további falasát. Jól ] összeégetett. A könyvem azj ágy előtt szétnyitva hever.] Hej, te Lucifer!

De mit szól majd a felesé-] gém? Az lesz még majd tra-] gédia! ]

K. B.

/I jövó tiltnu — /íi6*O-bittt

lőtér szélén különböző, szebbnél szebb épületek.

— Szabadságfalva, Dózsa- falva, Rákóczifalva felé — olvasom egy kisebb pavilonon és előtte sorakoznak a helikopterek, taxik. Valamikor nem így jutottunk ki a Szabadság vagy a Dózsa tsz-be.

... Egy óriási gyártelep látszik nem messze. Valamikor itt állt a konzervgyár is. Közelebb kerülünk — áe hiszen ez is konzervgyár! Óriási méretek, magasvasúi a gyár területén. Helikopterdaruk. Egy újabb repülőtér a gyár mellett, teherszállító gépek tömkelegé a kifutókon. Szédültem.

— Hányat írunk most? — kérdem.

— 2001-et — mondja.

— Mindez negyven év alatt! — gondolom. Mi lesz itt később?

... A Tormás szőlők voltak ott i’alamikor, ahol most járunk. Atomerőmű zárt tömbje áll kísértetiesen a helyén. Széles, bekerített park veszi körül. Széles, keramitos úton jutunk a Kecskeméti útra. Mindenütt villák, kertek. Gyönyörű, hatalmas kórház a laktanya helyén. Kezd már szürkülni. Visszafordulunk.

Egyszer csak a város felett vakító fény gyuVad ki. Nap- ■ pali világosság támad újra.

tejére. A tanácsházával szemben egy hatalmas park — de hiszen itt valamikor egy kétemeletes, vörösre festett épület állt? — Nincs. A nagy park túlsó felén hatalmas klasszicizáló épület. Gyerünk közelebb. Vajon mi lehet? „Szövetkezeti Színház” — olvasom. Épült: 1985-ben. Csodálatos. Egyik ámulatból a másikba esem. A Cifrapalota nincs. Jóval odább egy négy- emeletes modern szálloda. Előtte hatalmas taxipark.

Gyerünk a Ceglédi útra! Most széles sugárút az is. Jobbról, balról gyönyörű emeletes bérpaloták. Ahogy elhaladunk rajta, mindjobban érzem, hogy valami rendkívül kellemes illat terjeng a levegőben. A strandnál, amely most öt különböző medencéből, versenyuszodából és a csuda tudja, hogy még miből áll — bódítóvá válik az illat.

— Hát persze, a büdösárok, csatornázva van és a lefolyórácson jön fel az illat. Hát ezt hogy csinálhatták? ... Visszafordulunk a Tabán felé. Volt, nincs! Paloták, villák, családi házak sorakoznak a széles, egyenes utcák mentén. A vasútállomásra érünk. Mit, vasútállomás? — Olyan nincs! Repülőtér!... A vonat már a múlté. Helikop'erek. lökhaj- tásos, atommotoros gépek sorakoznak a betonon. A repü\vxvx\v^xv\\\\\\\vvvv\\\xv\\\\\\\vvvv\vv\vv\

A beigliünnep után kissé fáradtan töltöttem otthon az estét. Még arra sem volt erőm, hogy a könyveim között keresgéljek, csak benyúltam és Madách örökbecsű műve akadt a kezembe. Ki tudja, hányadszor olvastam. Arra még emlékszem, hogy piramist építő rabszolgák... „Milliók egy miatt”. — „Jöjj, megmutatom neked a jövőt!"

— szólt Lucifer és egy széles villasoros utcán találom magam, trolibuszok rohannak, fejem fölött helikopter zümmög, cstipa aszfalt parkszegély mindenütt.

— Hol vagyunk? — kérdem Lucifert.

— Ugye, nem ismersz rá?

— ez a nagykőrösi Örkényi út, de gyere tovább és csodálkozz!

Egy aszfaltozott útra kerülünk, villamos csilingel, azonban látszik, hogy a villamos- kocsik régiek, használtak, pedig áramvonalasak, de ott halad már mellette egy különös jármű, elcikáz a sok autó, troli, villamos között, ez az otommobusz. A Hunyadi körúton járunk. A Kossuth utca gyönyörű sugárút, mindkét oldalán parkírozva, magas- ] vasút suhan el felettünk. A '•.főtéren egy hatemeletes ba- 'rokképület vonja magára a ; ’• gyeimet — ejnye, hogy ha- ' ronlit a régi íanácsházára, de ; hiszen az is, csak átépítették. ; méghozzá stílusosan. Éppen légy helikopter száll le a teVárosunkban is gyors ütemben megindult a termelőszövetkezetek területi növekedése, miután több százan választották rövid idő alatt a közös gazdálkodós útját. Bár nem mai kérdés és mór sok intézkedés történt a gazdálkodás megszervezésére, ha a város egésze a termelőszövetkezeti útra tér, mégis szükséges, hogy a várható feladatokról a legszélesebb körben mindenki tudomást szerezzen.

Nagykőrös szocialista városként

meg kell őrizze hagyományos kertészeti, szőlő- és gyümölcstermelő kultúráját, sőt az igazán nagymértékű fejlődés éppen a város szocialista mezőgazdaságában lesz lehetséges. Városunk dolgozó parasztjai évszázadok tapasztalatait és szorgalmát használták fel a kertkultúránk megteremtéséhez, megerősítéséhez.

A szocialista mezőgazdaságban nagy segítőtársként fog e tapasztalat mellé járulni a mezőgazdaság gépesítése, a fejlett nagyüzemi agrotechnika minden vívmánya.

Nagyjából két időszakot kell megkülönböztetnünk a város további történetében. Az első időszakra jellemző, hogy nagymértékben kell még támaszkodni a meglevő termelési eszközökre. Fel kell használni az öntözéses kertészethez a határban fúrt és ásott kutakat. De már ebben az időszakban táb- lásítani kell az egyes termelő- szövetkezeteken belül, figyelembe véve a tsz munkaerejét, az e tekintetben már alkalmazható gépállomási és saját gépeket. Különös gonddal kell megválasztani a szövetkezet földterületéből azokat a parcellákat, ahol megfelelő vetésforgóval telepíthető a szántóföldi kertészet.

Különösen a kertészeti munkáknál nagyon fontos, hogy már az első esztendőben az eredményességi munkaegységet alkalmazzák.

A kertészetben dolgozók egyénileg legyenek érdekeltek a primőrzöldségfélék termelésében és a magasabb hozamok^ elérésében. Az ilyen jövede- $ lemelosztás biztosítja, hogy a $ tagok a főmunkaidényben (pa- $ lántázás, szedés) az összes csa- $ ládtagot bevonják az eredmé- ^ nyesebb munka érdekében. ^ A táblák kialakításánál fon- $ tos a megközelíthetőség, hiszen ^ ez a legmunkaigényesebb tér- ^ melési ág. Nem kis mértékben^ függ ettől az is, hogy olcsóbb 5 legyen a termékek elszállító- $ sa, noha nagyüzemi kertésze- $ töknél a zöldségfélék átvétele $ a termőterületen történik. 5-------------------------1

M

egdicsérje j

Kovács Ferenc konzervgyári villanyszerelő csoportvezetőt, aki az üzem villamosítása érdekében igen sokat fáradozott. Keze nyomán szebb, több fényt kap a konzervgyár.