Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-23 / 19. szám

IV. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1960. JANUÁR 23. SZOMBAT 220 millió forint értékű árut készít 1960-ban a Nagykőrösi Konzervgyár működő Békés megyei pósteleki konzervüzemet, s annak termelését már ez évben háromszorosára emeli műszaki fejlesztéssel. A hideg tél, a szokásos konzervgyári holtszezon elle­nére is serény munka folyik a gyár termelőüzemeiben. A konzerv I. üzemrész rakott­káposztát, marhapölköltet, al­mabefőttet gyárt friss nyers­anyagból, málna-, meggyször­pöt, befőttet, finomízeket ké­szít félkésztermékekből. A konzerv II. szárított hagymát készít, a tésztaüzem tojásos­metéltet, spagettit és cérna­tésztát. A félkészüzem almavelőt gyárt, a Tázerdei utcai telep üveges savanyúságot készít félkészáruból. A dobozüzeni lemezt lakkoz a kecskeméti gyár részére és a Dunakeszi Konzervgyár gombás készítményei szá­mára. Minden üzemrészben folyik a nyári szezonra való előkészülés. Egyszóval a gyár mindent megtett és megtesz tervének teljesítése érdeké­ben. Konrád Zoltán LEVELEZŐNK ÍRJA: Hol van a Népszava, avagy tartsunk rendet a könyvtár folyóiratos polcain Városunk művelődni vágyó közönsége szabad idejében szívesen olvasgat könyvtá­runkban. Bizonyítja ezt, hogy a minap tökéletes káoszt találtam a folyóiratos polcon. Egy idős bácsival keresgél­tünk az összc-visszadobált ké­pes újságok között és szinte egyszerre mondtuk ki. amit gondoltunk: „Ejnye, de nagy rendetlenség van ezen a pol­con!” Nem tudom, a bácsi mit keresett és hol találta meg. Én a Népszava legfris­sebb számát kerestem és na^vnehezen egy polccal lej­jebb, a Népszabadság között találtam meg. Az Ország Világ a Nők Lapjával volt keverve, de akadt olyan is, ahol az Ország Világ és az Ez a di­vat volt egy csomóban. Kedves olvasó társaim! Nem lenne egyszerűbb min­den folyóiratot a számára fenntartott helyre tenni? Azt az időt, amit a rendetlenség miatt keresgéléssel kell tcl- íénünk, olvasásra fordíthat­nánk. Nagy Éva Kitüntetett kisiparosaink Városunkat „hírős város”- ként tartják nyilván. Valljuk be őszintén: nem is nagyon tiltakozunk ez ellen a titulus ellen. Hogy aztán mikor és miről vagyunk híresek, ez változó. Az biztos, hogy váro­sunk ősi város. Zöldség-, fő­leg uborkatermelésünk igen jelentős. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével ki­»• Técsi Gyula mázolómester is a szakma kiváló kisiparosa lett. Pedig még fiatal ember, 1945-ben lett önálló. Szerény, szorgalmas, pontos kisiparos. Munkájának 99 százalékát a lakosság felé végzi, minden­ki megelégedésére. szerzett városunknak. Most ezeknek sorába lépett vá­rosunk három köztiszteletben álló mestere. Január 18-án a Szakma Kiváló Kisiparosa kitüntetést kapták. Özvegy Körösi Ferencné női szabómestert a város első szabó kisiparosai között tart­juk nyilván. Ügyes, megbíz­ható munkájával, nagy hozzá­értésével és nem utolsósorban megnyerő modorával meg­rendelői teljes megelégedését vívta ki. A most kapott kitün­tetés további jó munkára ser­kenti. tüntetett több mint 400 éves gimnáziumunkban valamikor országos hírű akadémikus ta­nárok, közöttük Arany Já­nos is tanított. Több mint egy évszázadon át küldte az or­szág minden részébe a jól képzett pedagógusokat az ősi tanítóképző. Az ország hatá­rain túl is sokfelé emlegetik finom készítményeiről a roha­mosan fejlődő konzervgyárun­kat. S elmondhatjuk: sok jó hí­rű kézműves, néhány arany­érmes kisiparos is becsületet Patay Dezső kalaposmestert minden körösi ember ismeri. 50 éve dolgozik a szakmában. Ifjú korában töbfelé járt, sok tapasztalatot gyűjtött. 1923- ben lett önálló, s azóta bi­zony sok-sok kalapot és sap­kát készített a körösieknek. Most hosszú. szorgalmas munkájának elismerését látja a kitüntetésben. (Ko—bor) Ülésezett a városfejlesztési bizottság A városfejlesztési állandó bizottság szerdán 'megtárgyal­ta az ipari és, műszaki osztály 1960. évi munkatervét, amely­nek legtekintélyesebb részét a városfejlesztési feladatok képezik. Terveik szerint az el­ső évnegyedben elsősorban tervező munkát végeznek a műszaki osztály dolgozói. Most készítik a központi iskolás napkö­zi otthont valamint a Köl­csey és Tündér utcák csatlakozásánál beszakadt híd helyébe építendő vas- betonhíd tervét. Ehhez a munkához járult a napokban újabb két terv elkészítése a felfejlesztett tsz- ek kisegítésére. Egy 300 fé­rőhelyes juhhodály és egy termett? A FÉRFIKÍVÁNCSISÁGRÓL Elfelejtett kéményt tervezni az autóbuszmegállónak A svájci sapkás úr valószínűleg a tervező lelkiüdvéért fohászkodik Varga - Sándor népboltvezető Hogy mik vannak? Minden idők legpajzánabt újságcikk címével a Híradi egyik múltheti számában ta­lálkoztam. A cím így hangzott „Mi van a halom tövében?’ Már kezdtem elpirulni, ami kor kiderült, hogy a halom tö­vében semmi más nincs, mini Kőröstetétlen. Ki hinné? ff Az üvegesek nem hajlan­dók házhoz menni. El kel1 vinni hozzájuk a javításra szoruló ablakot. Elgondolni is rossz, mi lenne, ha módszerüket átven­nék, mondjuk a tetőfedők is! * Elképzeltem magamban, ahogy a Szabó Ktsz csinos, új kirakatai előtt megáll egy „maszek”. „X Y angol úri­szabó”. Megnézi a jól szabott zakókat, az olcsó árakat és amikor fején kissé megfakult glóriájával tovább megy. el­határozza. hogy ezentúl más­képpen bánik rendelőivel. Legfeljebb két-három hóna­pot késik a ruha elkészítésé­vel. — B — | — ÜJ TELEFONKÖZPONT f érkezett a konzervgyár I-es £ számú telepére, ötven mel- ^ lékállomásos, öt fővonalas ^ automata alközponttal lett ^ gazdagabb a gyár. Nevéhez ^ méltó gyorsasággal tud majd ^ kapcsolni Villám Vilmos, a í; konzervgyáriak közismert és ^ kedvelt Vilije, aki a tclcfon- ^ központos. Ezentúl gyorsab- ^ ban lehet beszélni a gyárral, ^ amit elősegít az új központ J városi vonala is. i — 287 ÜJ TAGJA van a ^ földművesszövetkezetnek. Ez- j zel a részjegyet váltott tagok ^ száma meghaladja az ötezret. £ Az új belépők részjegyeinek £ értékével 323 000 forintra ^ emelkedett a földmúvesszö- ^ vetkezet alaptőkéje. í — ÚJ SZAKOSZTÁLY ala- í kult a Nagykőrösi Kinizsi Í Sportkörön belül. Városunk- í ban nagy múltra visszatekin- 5 tő sakkéletet hívják újra élet- 't, re. Ez a tizenkettedik mű- ä ködő szakosztálya a Nagy- £ körösi Kinizsinek. 5 — A HEGESZTŐ SZAK­í MA elsajátítására tanfolyam ! indul a konzervgyárban 30 í fő részvételével. A tanfolya- ! mot elvégzők villany- és I gázhegesztő szakmunkás ok- ! levelet kapnak. 50 férőhelyes szárfából épí­tendő növendékistálló terveit . ; és anyagkimutatását készítik el az osztály dolgozói. Megbeszélte az állandó bi­zottság az egész évi városfej­lesztési terv ütemezését és úgy döntött, hogy a munkálatok többségét az idéz is házi kezelésben kell elvégezni. (Ez sokkal olcsóbb, gazdasá­gosabb.) Vállalatoknak csak azokat a munkákat adják ki, amelyek elvégzéséhez nem rendelkezik gépi erővel a ta­nács. Befejezésül utasította az ál­landó bizottság a műszaki osz­tályt, hogy február 15-ig ké­szítsen összefoglaló jelentést az 1959-ben végzett munká­latokról. ' — MA RENDEZIK az ál­í talános iskolai városi asztali­tenisz-bajnokságot. A verseny délül án 3 órakor kezdődik az Arany János általános iskola tornatermében. — NAGYSZABÁSÚ VER­SENYT rendeznek májusban városunk ipari tanulói. A ver­senyen előreláthatólag 220-an vesznek részt a legkülönbö­zőbb szakmabeli fiatalok. A VASARRAP SPORTJA BIRKÓZÁS Abonyban rendezik a megyei ifi birkózó-bajnokságot. ÖKÖLVÍVÁS Délután 3 órakor a Sportotthon­ban a Nagykőrösi Kinizsi és Makói vasas csapatai között ba­rátságos mérkőzés, ökölvívó csa­patunkat 1960-ra ismét NB II-be osztották be. Újjászervezett csa­patunk első sikeres bemutatkozá­sát várjuk. NB II. Keleti csoportjába a kö­vetkező csapatokat osztották be: Kiskunfélegyházi Honvéd Kiskunhalasi Kinizsi Nagykőrösi Kinizsi Békéscsabai Bpitők Budapesti Vasas Szentendrei Honvéd Szolnoki Vasutas. SAKK Cegléden a iárási sporttanács helyiségében rendeznek villám­tornát a járás sakkozói részére. hajón utazott egy gyönyörű hölgy is —, okozta a legény­ség halálát. Amikor ugyanis a szőke ladi kezdett kibújni krinolinjaiból, a matrózok el­felejtettek menekülni. A hölgy — ahogy az az ilyen történetekben lenni szokott — belekapaszkodott valami kapaszkodnivalóba, amiről sejtette, hogy fajsúlya köny- nyebb a víznél és hosszas hányódás után egy lakatlan szigetre került. Sok kétségét, éhségét, sivár magányát egyet­len banánfa enyhítette csu­pán, ahogy szerény gyümöl­cseitől tellett, amíg egy reg­gelen — ahogy az már lenni szokott — arra jött egy sok árbocú hajó. Az árbockosár­ban ült egy matróz, és mivel más dolga nem volt, szeme elé téve messzelátóját, fel­ordított: hahó kapitány! Jobb­ról lakatlan sziget, integető lakóval. A zord kapitány — mivel útjuk sietős volt — ki­köpte a bagót, s így ordított vissza: nem érünk rá! Tovább! Hölgyünk látva, hogy a ha­jó távolodik, kétségbeesésé­ben letépte, ami ingéből még maradt és azzal kezdett in­tegetni. Erre a matróz elfulladt hangon lekiáltott: hahó kapi­tány! Hahó, te úristen! Es a következő pillanatban leszé­dült a kosárból, hátra hagyva három árvát és legalább any- nyi feleséget. A zord kapi­tány szeme elé illesztette lát­csövét, rövid, de alapos szem­lélődés után imigyen dörmö- gött szakállába: egy jól fej­lett pálinkás hordóra mon­dom, csinos cica! Nem ártana megnézni közelebbről! A hölgy megmenekült, mert a férfiak már akkor is undo­kul kíváncsiak voltak. — B — — Undokul kíváncsiak a férfiak — állapította meg és száját megvetően biggyesztve beleringott a vízbe. A kislánynak igaza volt. Ál­lítását nem is próbálom cá­folni. Csupán azt óhajtom bizonyítani a most következő történettel, hogy ez a kíván­csiság a női nemre nézve nem mindig haszontalan. Pontosan százhuszonöt év­vel, négy hónappal és három nappal ezelőtt messze a par­toktól elsüllyedt egy nagy hajó. A katasztrófa váratla­nul, villámgyorsan zajlott le. Arra sem volt idő, hogy víz­re bocsáthassák a mentőcsó­nakokat. A kapitány kiadta utolsó parancsát: felsőruhát ledobni, mentse mindenki úszva az életét. Ez a parancs — illetve az a tény, hogy a Kislány vetkőzött a stran­don. Nem kell megijedni, nem a medence szélén, hanem bent egy kabinban. Egyszer csak meglepődve tapasztalta, hogy a válaszfalat képező deszkák egyik csomója időn­ként elmozdul helyéről, sőt a félhomály ellenére is úgy tetszett, mintha nem is csomó lenne az, sokkal inkább egy szem. Valaki leselkedik — álla­pította meg megdöbbenve. Ár­tatlan kis szíve tele volt fel­háborodással, amikor piruló arccal kilépett a kabinból. Kint aztán lesbe állt és fel­háborodása tetőpontra há­gott, amikor a szomszéd ka­binból nem deli ifjú, hanem egy tisztességben megőszült, enyhén pocakos családapa to­tyogott ki. Évről évre fejlődik váro­sunk konzervgyára. Ez nem­csak a hazai, hanem a KGST keretében hazánkban járt kül­földi szakemberek vélemé­nye is. 1960. évre a gyár ré­szére a termelékenység tíz- százalékos növelését írták elő. Ezt a gyár műszaki fejlesz­tésével, új és korszerű gé­pek munkába állításával vi­szonylag kevesebb építkezés­sel tudja megvalósítani. A baráti országokból bor­sócséplőgépet, palackmo­sót, babszeletelőt, vá- kumzárót. automata do­bozzárót, palackíöltőt, folyamatos blansirozót, alma- hámozót és szeletelőt és kü­lönféle szivattyúkat kap a gyár. A hazai gépgyártásból hű­tőkompresszort, részben a gyümölcslé, részben a hús­konzerv és készétel gyártás­hoz. húsfeldolgozó gépeket, a belső szállításhoz motoros tar­goncát, ezenkívül töltőgépe­ket, barackfelező gépet, cent­rifugát, különféle szivattyú­kat és villamosmotorokat kap az üzem. Tovább gépesíti a gyár a könyvelését irodagépekkel. A gépesítésből a gyár saját gépüzeme is derekasan kiveszi részét. Uborka-, lecsó- és bab­gyártás további gépesítéséhez készít gépeket, mivel ezen három cikkből évente 800 va­gon áru készül. Készít ezen­kívül a gépüzem borsótöltő gépet, folyamatos sterilizálót, címkézőgépet, mosó- és szárítóberendezést, szörp- készítő gépeket és befe­jezi az elmúlt évben fel­szerelt paradicsomvonal gépesítését. Gépet készít tíz-húszdekás dobozok töltésére. Ezekből a gyár ez évben 4 millió dara­bot fog készíteni. 1960-ban a termelésbe be­lépő gépek értéke 9 millió forint. Hatvanezer darab új ládával növekszik a felvásár­láshoz szükséges göngyöleg­készlet, s ezzel 120 ezer darab láda áll rendelkezésre a kö­rülbelül 2500 vagon zöldség­féle szállítására. 1960-ra a minisztérium 14 millióval növelte a gyár ter­vét az elmúlt évihez viszo­nyítva. A' vállalat ellentervé­ben még további 15 millió fo­rintos terv teljesítését vál­lal ta és ezzel 140 fővel növe­kedik az egész éven át dol­gozók száma. A gyár 1960. évi exportja 100 millió forint értékű lesz. Kovács Sándortól, a kon­zervgyár igazgatójától meg­tudtuk, hogy befejezés előtt ill a SZŐVOSZ-szal egy tár­gyalás. amelynek alapján a Nagykőrösi Konzerv­gyár átveszi az eddig a SZOVOSZ kezelésében

Next

/
Thumbnails
Contents