Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-23 / 19. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! IV. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM ÁR I 50 FII.I.KR I960. JANUÁR 23. SZOMBAT Január 28-ra összehívták az országgyűlést Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott és az alkotmány 12. pa­ragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1960. január 28, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésen Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese beszámolt a Libériái Köztár­saság elnökének ünnepélyes beiktatásán vezetése alatt részt vett küldöttség útjáról. Az Elnöki Tanács — a Mi­nisztertanács előterjesztése alapján — határozatot hozott a tíz éve működő, legkiemel­kedőbb eredményt elért ter­melőszövetkezetek kitünteté­sére. A termelésben, a mun­kaszervezésben és a szövet­kezeti demokrácia megvalósí­tásában elért eredményeiért a Munka Vörös Zászló Ér­demrendje kitüntetést adomá­nyozta a besnyői Sallai Imre, a kemenesszentmártoni Út­törő, a mezőhéki Táncsics, a tamási Vörös Szikra és a bal­mazújvárosi Vörös Csillag termelőszövetkezeteknek. Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott a Magyar Nép­köztársaság kormánya és a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya között meg­kötött kulturális és tudomá­nyos együttműködési egyez­mény, valamint az Ottawá­ban 1957. október 3-án aláírt egyetemes postaegyezmány és megállapodások megerősítésé­ről, elrendelte továbbá a Ma­gyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között 1959. július 10-én kötött kulturális egyezmény kihirdetését. Az Elnöki Tanács végül folyó ügyeket tárgyalt. N. A. Mihajlov pénteki látogatásai N. MUNKÁBAN A JÉGTÖRŐ A Berettyó nevű jégtörő hajó egész napon át dolgozik A. Mihajlov. a Szovjet- \ Budapesten a dunai hidaknál művelődésügyi minisz­umo tere pénteken délelőtt bcszélést folytatott Valéria művelődésügy meg- £ Benke í mi-1 niszterrel. Délután a Hunnia^ Filmstúdiót kereste fel. Kedden ül össze a Bizton.sági Tanács Kedden összeül a Bizton-^ sági Tanács, hogy tanulmá- ^ nyozza Kamerun jelölését az ^ Egyesült Nemzetek Szerveze- á tébe. £ A Biztonsági Tanács össze-^ hívását a francia küldöttség í kérte, az ülésen Szoboljev, Szovjetunió állandó ENSZ-^ küldötte elnököl — jelenti azf AFP. , -.-.v-t#-*' , • . . *> -vév. yj. \ .'V' Ó . ...*.»..—'V '•«' • •• <‘v,‘ • A jégtörő hajó a Kossuth-bídnál vágja szét a jégtori aszokat ^XXVXVXXXXVXXVV»XNXXV\NXVN\X>X\>X\X\XXXXN>XXNXVC<XNXXXVVVNVXN>^VXXVXXVsXXXVVXVVVVXVvVVNV Megkezdődött a Szakszervezetek Országos Tanácsának hetedik teljes ülése Gépállomásai nk felkészülnek a megnüvekedelt feladatokra Jól haluti a tóit gópjaríitís — l ’/ f/ópeh ós tíj trahiarasak Pénteken reggel az ÉDOSZ székhazában megkezdődött a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának hetedik kibővített teljes ülése. Az elnökségben helyet fog­lalt Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, sz MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Vas- Witteg Miklós, a SZOT alel- nöke, Gáspár Sándor*, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. Kis­házi Ödön munkaügyi mi­niszter. Nagy Józsefné köny- nyűipari miniszter, Beckl Sándor, Bugár Jánosné, Mar­tin Ferenc és Varga György, a SZOT titkárai, valamint az egyes szakszervezetek fő­titkárai. Az ülésen megjelent és felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Somogyi Miklós elnöki meg­nyitója után Brutyó János, a SZÓT főtitkára tartotta meg beszámolóját „a szakszerveze­tek legfontosabb feladatai a Magyar Szocialista Munkás­párt hetedik kongresszusa után" címmel. A SZOT főtitkára bevezető­ben a Magyar Szocialista munkáspárt hetedik kong­resszusának jelentőségét mél­tatta. majd rátért a kong­resszus határozataiból adódó szakszervezeti feladatok is­mertetésére. — Általában megállapít­hatjuk — mondotta Brutyó János —, hogy » szakszervezetek na­gyobb felelősséggel és hozzáértéssel foglalkoztak a termelés, valamint a dolgozók ügyes-bajos problémáinak intézésével. A dolgozók termelési aktivi­tása növekedett és az üzem legfontosabb feladataira irá­nyult. Megnőtt a munkások felelősségérzete az üzem gazdálkodása iránt. Némi fej­Rónai Sándor* az ország- gyűlés elnöke pénteken búcsú- látogatáson fogadta Jovo Ka- picicot, a Jugoszláv Szövet­lődés tapasztalható az üze­mi tanácsok munkájában is. Aktívabban. nagyobb hoz­záértéssel foglalkoztak a vállalat gazdálkodásával, a szakszervezeti bizottságok azonban még sok helyen nem segítik megfelelően az üzemi tanácsokat. Elmondotta a főtitkár, hogy különösen a múlt év második felében egyre inkább előtér­be került a műszaki fejlesz­tés ügye. Megnőtt a munkások és műszakiak újító kész­sége. Az iparágak, az üzemek ankétokat, kiállításokat. újí­tási hónapokat szerveztek, ja­vult a tapasztalatcsere. A Technika Házában működő szakosztályok bemutatói, üzemlátogatásai, a tudo­mányos egyesületek és mű­száki bizottságok rendezvé­nyei egyre inkább segítik a tapasztalatcserét, azonban a szakszervezetnek többet kell foglalkoznia ezzel a kérdés­sel. — A javulás ellenére sem lehetünk elégedettek az élenjáró termelési módszer cseréjével és alkalmazásá­val. A népgazdaságnak több százmillió forintja vész el azért, mert egyes vezetők nem tesznek meg mindent, sőt sok esetben idegenkednek az új eljá­rások, termelési tapaszta­latok bevezetésétől. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a kongresszusi munka­verseny képe pozitív. Negatív vonás a mennyiségi szemlélet feléledése. A pótvállalásokat követően a kongresszusi mű­szakok idején a mennyiségi termelésre való törekvés több helyen felborította az anyag- gazdálkodás egyensúlyát és he­lyenként károsan befolyásolta a gyártmányok minőségét. A Szovjetunió kommunista brigádjainak példájára a mun­kaverseny új vonásaként ki­fejlődött hazánkban a szocia­lista brigád mozgalom. Jelen­ség! Népköztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követét leg több mint négyezer brigád küzd a szocialista cím elnye­réséért. Eddig a brigádoknak mintegy 10 százaléka nyerte el a megtisztelő címet a termelési tanácskozások döntése alapján. A kongresszusi murJuiver- seny idején javult a verseny nyilvánossága. Továbbra is hiányzik azonban az egyének, a kisebb csoportok, brigádok munkájának értékelése, a jól dolgozók módszereinek ismer­tetése. Nem töltik be ezt a sze­repet a termelési tanácskozá­sok sem. A délutáni ülés első felszó­lalója Miseje Tivadar, a nyom­dászszakszervezet titkára volt, majd Péter István, a Helyiipa­ri és Városgazdálkodási Dol- gozók Szakszervezetének osz­tályvezetője beszélt. Ezután Varga János, a Vas- és Fém­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek titkára, dr. Pál Ferenc, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szólalt fel. Rajtuk kívül még több hozzászóló volt. A Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak VII. teljes ülése ma reggel folytatja tanácskozását. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt első tit­kára Sándor Józseffel, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjével együtt pén­teken Kecskemétre látogatott. A vendégeket Molnár Fri­gyes, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Dallos Fe­renc, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke fogadta. Kádár János dél­A Hazafias Népfront hétfői gyűlésén indult meg az az er­jedési folyamat, amelynek eredményeként pénteken dél­után a község négy bejárati útján kirakták a táblát: Gyöm- rő termelőszövetkezeti köz­ség. A hétfői gyűlésen azon­ban még sok tisztázatlan prob­léma maradt. A gyűlést ott­hon további tanácskozások kö­vették, amelyeken olyan el­határozások érlelődtek meg, hogy a község parasztsága egyetemlegesen a közös gaz­dálkodás útját választja. Szer­dán délután falugyűlést tar­Január elején foglalta el hivatalát Borbás Lajos elv­társ, a Gépállomások Pest megyei Igazgatóságának új vezetője. Napjainkban, a ter­melőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fejlődésének idő­szakában, az eddigieknél is nagyobb feladatok várnak a gépállomásokra. Mind a ré­gebben, mind az újonnan ala­kult termelőszövetkezetek tagjait, vezetőit érdekli, va­jon a gépállomások ki tud­ják-e elégíteni a szövetkeze­tek megnövekedett gépimun- ka-igényeit. — A pontos igényeket még nem ismerjük, hisz napjaink­ban is alakulnak új ter­melőszövetkezetek, a megye gépállomásai természetesen időben felkészülnek, hogy minden erejükkel segítsék a szövetkezetek munkáját — mondotta a gépállomások me­gyei igazgatója. — Mostanában mi a gépál­lomások legfontosabb felada­ta? — A téli gépjavítás — hangzott a válasz. — öröm­mel közölhetem, hogy előtt a megyei pártbizottság székházában megbeszélést folytatott a megye vezetői­vel. A megbeszélés után Kádár János a megyei vezetők tár­saságában a Helvéciái Álla­mi Gazdaságba látogatott. Délután a városi moziban tartott nyilvános pártnapon találkozott Kádár János a vá­ros dolgozóival. tottak, amelyre meghívták Szíjártó Lajos elvtársat, or­szággyűlési képviselőt. A gyű­lésre hatvanöt gazda már mint tsz-tag ment... el, a belépési nyilatkozatot már délelőtt alá­írták. Ezen a gyűlésen hatá­rozott, és világos választ kap­tak minden kérdésükre, s en­nek nyomán három nap alatt mintegy 300 család 1400 kát. holdnyi földdel lénett be a helyi Petőfi Termelőszövetke­zetbe. A napokban sor kerül a köz­gyűlés megtartására, s az 1960. évi terv elkészítésére is. január 20-ig a tervezett­nél mintegy száz traktor­ral és csaknem 200 mun­kagéppel többet javítot­tak ki megyénk gépállo­másai. Utasítást adtunk, hogy első­sorban a legtöbb javítást igénylő, valamint azokat az erő- és munkagépeket hoz­zák rendbe, amelyekre a kora tavaszi munkáknál leginkább szükség van, nevezetesen az univerzális és szántó trakto­rokat, vetőgépeket, boroná­kat, fogasokat stb. — Kijavítják-e a termelő­szövetkezetek tulajdonában levő gépeket is? — Természetesen. Ez egyik feladatunk, hiszen a tsz-ek gépei a mi munkánkat is meg­könnyítik. Sőt, az új szövet­kezetek kérésére kijavítjuk kocsijaikat, darálóikat, ha kell lovat patkolunk és minden egyéb' módon segítségükre va­gyunk. hogy biztosíthassuk ta­vaszi felkészülésüket — Mikor tartják a gépszem­léket? — Ahogy gépállomásaink elkészültek a tavaszi munkák­hoz szükséges gépek javításá­val. A cséplőgépek, kombáj­nok stb. csak akkor kerülnek sorra, ha az egyéb, korábban munkába állítandó gépeinket tökéletesen kijavítottuk. A gépszemléken minden egyes gépet tüzetesen át­vizsgálnak szakembereink. — Köztudott, hogy mező- gazdaságunk sok ezer új gépet kap az idén. Gondoljuk, a megye gépállomásai is gazda­godnak új gépekkel. Van-e elegendő traktoros ezek veze­tésére, kezelésére? — A szabadszállási négy­hónapos traktorosképző isko­lán jelenleg 240 traktorosunk tanul, de rövidesen újabb 270 fiatalt küldünk az iskolára. A termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fejlődésével egv- időben a gépállomások is nö­velik a szakemberek számát. Gépállomásaink műszaki gárdájára támaszkodva a’aofokú traktor- és von­tatóképző tanfolyamokat szerveztünk megyeszerte. Tudomásom szerint több száz új gépet kap megyénk is és ezekhez a meglevőkön kívül mintegy 400 új traktorosra lesz szükségünk. Képzésükről, mint már az előbb említettem, gondoskodunk. — Sok szó esett mostanában arról, hogy némiképp megvál­toztatják a gépállomások kö­zött. folyó verseny feltételeit. Mi lesz ennek a lényege? — Január 26-án a MEDOSZ Pest — Nógrád megyei terü­leti bizottságán tanácskozásra ülnek össze gépállomásaink igazgatói és szb-elnökei. Ezen szó kerül a verseny bizonyos fokú módosításáról. Célunk az, hogy a párthatározatnak meg­felelően a verseny keretében azokat a munkákat emeljük ki és jutalmazzuk, amelyek a tsz-ek fejlesztését és meg­szilárdítását szolgálják. Ilyen például a nagymennyi­ségű és jó minőségű, időben végzett talajmunka, a silózás, az aratás, az: őszi munkáknál különösképpen a kukoricaszár betakarítása, stb. A fő feladat, amit a felszabadulási munka- versenynél már érvényesítünk, hogy nagy mennyiségű kifo­gástalan gépi munkát biztosít­sunk, az önköltség további csökkentésével. A verseny ér­tékelésénél az anyagi ösztön­ző erőket jobban ki akarjuk használni. Azt szeretnénk elér­ni, hogy a munkaverseny és traktorosaink jobb munkája révén ne csak a normálholdak mennyisége nőjön, hanem ez­zel együtt a termelőszövetkeze­tek termésátlagai is. — Hallottuk, hogy a szokás­tól eltérően az idén más mód­szerek szerint osztják el a gép­állomások között az új gépe­ket. Hogyan oldják ezt meg? — Eddig eléggé tervszerűfle- nül történt az új gépek elosz­tása. Ezután a járási szervek­kel közösen, a kialakult új helyzetnek megfelelően felmérjük, hogy milyen és hány darab erőgépre van szükség és azokat igyekszünk biztosí­tani. Ezzel egy időben a termelőszö­vetkezeteknek is tanácsot adunk, miiyen gépeket vásá­roljanak és figyelembe vesz­tük, hogy egy-egy gépállomás körzetében a termelőszövetke­zetek milyen gépparkkal ren­delkeznek. Ez az elosztási módszer véleményem szerint igazságos és hozzájárul ahhoz, hogy gépállomásaink maradék­talanul eleget tegyenek a rá­juk váró megnövekedett fel­adatoknak — mondotta vége­zetül Borbás elvtárs. (csá) Az országgyűlés elnöke fogadta a távozó jugoszláv nagykövetet KÁDÁR JÁNOS LÁTOGATÁSA KECSKEMÉTEN Gyömrő termelőszövetkezeti község

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents