Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-20 / 16. szám

♦ HÍREK ♦ Olvasóink írnak lapunkról — A lakótelepek elnevezéséről — A természet védelméről Lakásépítésről — Egy tsz KlSZ-szervezet segítéséről — Egy szép családi ünnepről ^XXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>^XXXXXXXXXXXXXXX\XXV^XXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVX Kedves Monor és Vidéke! segítséget, elvtársak! Tisztelt Szerkesztő Bizott­ság! Hivatkozással lapjuk folyó évi 1. számában, Radványi Barna aláírással megjelent cikkükre, melyben 1960. évre többet várnak és kívánnak a lap olvasóitól, s örömmel ad­na*. helyt az olvasók észre­vételeinek, írásainak, tudósí­tásainak — ezzel a pár sor Írással ismét jelentkezem, ez­úttal már névvel. Elolvasva a szilveszteri tré­fás tudósításukat, viszonzá­sul én is egy tréfás szilvesz­teri esasZtuskával nyitom meg ez évre beütemezett írásai­mat, A csasztuska a szerkesztő bizottság tagjairól szól. Te­kintve, hogy személyesen egyet sem ismerek közülük, esetleges ferdítéseimért elné­zésüket kérem. Íme: Köszönjiik a Keveset beszélünk a járási KlSZ-bizottság munkájáról. Maguk az elvtársak sem gon­doskodnak arról, hogy tevé­kenységük, a KISZ-szerveze­tekben szerzett tapasztalataik, melyek más szervezetek mun­káját Is segítenék, a sajtó út­ján nyilvánosságra kerülje­nek. Szövetkezetünk is állandó segítséget kap a járási KISZ- bizottságtól, olyat, amelyről feltétlen beszélni kell. A já­rási bizottság megbízásából a gyömrői Zalka Máté KISZ- szervezet leánykörtnek veze­tője: Kókai Sándorné elvtárs- nő, hetenként elbeszélget a tsz fiataljaival, segíti azok közösségi életét, neveli a tsz KISZ-szervezetének 18 tag­ját. Patronáló munkáját vé­leményünk szerint jól végzi. Egy itlö óta igen jó a kap­csolat a területi és a tsz KISZ-szervezet tagjai között. Kéthetenként közös megbe­szélést tartanak, problémái­kat megtárgyalják, segítik egymás munkáját. A tsz vezetősége kérte a területi KISZ-szervezetct, hogy a tsz újonnan választott KISZ-titkárának, Kondás Ist­ván elvtársnak adjanak se­gítséget a vezetés elsajátítá­sához. Ma már ott tartunk, hogy a segítség nyomán ki­bontakozott a szervezeti élet a mi szervezetünkben is. Ki- szes lányaink népi tánccal készülnek a tsz január 30-án megtartandó ünnepi zárszám­adási közgyűlésére. A járási KISZ-bizottság se­gítsége nemcsak erkölcsi vo­natkozású. KlSZ-szervezelünk kapott már egy röplabda-fel­szerelést, a napokban pedig busz székkel szaporodott szer­vezetünk vagjona. Mindaz, amit elmondtam csupán csak néhány adat cs nem tükrözi kellőképpen a folyamatos segítő munkát, amelyet a járási KlSZ-bizott- ság és a gyömrői KlSZ-szer- vezet a mi kiszistáinknak nyújt. Ezért szövetkezetünk Pártszervezete és vezetősége ezúton is köszönetét mond az elvtársaknak és kéri, hogy a jövőben se feledkezzenek meg rólunk, segítsék, támogassák KISZ-szervezetünket. Gronszki János, a gyömrői Petőfi Tsz el nöke FURCSASÁGOK Abban is van egy kis fur­csaság, hogy a DÁV Nagykő­rösről határozza meg, hogy Monoron kik érdemesek a villany sokféle áldásos aján­dékára. De sokkal furcsább az, hogy Monoron olyan emberek vál­lalkoznak a lakótelepek név­adására, akik nem tudják, hogy a 28 házhelyből most már lakótelep rangjára emel­kedett terület sohasem volt tanya, különösen nem Det­rich-tanya. Még csak szom­szédja sem volt. Igaz, hogy Delrich katona­tiszt volt, de nem tudom, hogy mikor és hogyan szer­zett érdemeket arra. hogy vagy ótven év után egy olyan telepet nevezzenek cl róla. amelynek alapításában annyi érdeme van. mint nekem Róma alapításában. a terület, régi időtől Huppert-föld volt. Az első vi­lágháború után parcellázták fel. Most Kistó/ út. Rekvényi- telep és Detrich-tanya. Én úgy gondolom, nem volna lehetetlen egy érdemes ma­gyar néven közös nevezőre hozni és lakótelep lenne, nem tanya. De a legnagyobb furcsaság mégis az, hogy amikor a nép­számlálással egyidöben a la­kótelepek, utcák, hazak pon­tos meghatározása volt a cél — ugyanakkor a számtábláért fizetett 12 forintról kapott el­ismervényen Detrich-tanya van írva, a számlálólapon Dettrich-tanya, a házszám­táblán pedig Dechtri-tanya. Azt is hallottam, hogy Mo- nort franciák telepítették. Lehet, hogy azok tanyáztak itt is, lehet, hogy a névadó azoknak akart kedvezni. De ez is furcsa. tráso m ne m ki vánkoz ik nagyon papírra, de a Dechtri- tanya felírásé házszámtábla igen lekívánkozik házunk fa­láról. Ha a házszám'áblát ki­cserélik, a költséggel annak számláját terheljék, cki ezzel a lehetetlen névvel megaján­dékozta lakótelepünket. Köves József Egy monori névtelen panaszaiból A november 18-i számban olvastam, hogy új pártház építését kezdik meg a régi helyén. Nem vitás, sok ügyes­bajos dolgot tárgyalnak és in­téznek a pártnál, de én (és azt hiszem, mások is) úgy gondolom, hogy ahhoz nem szükséges egy egész háztömb. Ahogyan most el tudják in­tézni kis helyen a sok ügyet, ezután is 4—5 szoba vagy he­lyiség, esetleg nyolc, elég len­ne erre a célra is, hogy ké­nyelmesen és tökéletesen jó körülmények között tudjanak dolgozni. Végeredményben örülünk, hogy a régi kaszinót, az urak dáridózó helyét lebontották, s még hűlt helye sem maradt. De még jobban örülnénk, hogyha Monoron a főtéren egy négy utcára szóló vagy mondjuk, egy szép sarokhá­zat építenének, 3—4 emele­teset, ahol sok család meg­húzhatná magát, mondjuk a párt tisztviselői, tagjai, és az arra rászorulók. Természete­sen a földszinten a párt he­lyiségei lennének. Bár én nem tartozom a lakásigény­lők közé, mert saját házam van, de oly sokat hallom a lakáshiányt, hogy ez vezetett erre a gondolatra. Sokan el­mennek a romok mellett, bi­zony soktól hallom piac al­kalmával: „De szép házat le­hetne ide építeni, de soknak jutna itt lakás.” így a kecske is jóllakna, a káposzta is megmaradna. Egy szép eme­letes ház lenne párthelyisé­gekkel és Monor dísze is lenne. Ügyis azért bontották le, mert emeletes épületet akar­nak. Kis többlet kiadással meg is lehetne toldani még két emelettel és a lakbérből rövid időn belül meg is té­rülne a kiadás. KOMMENTAR a szerkesztő orráról, a lakáskérdésről, meg a bizalomról Kedves szerkesztőségi elvtársak! Ne haragudjanak, hogy leve­lemmel zavarom önöket. De ész-1 revételeimet szerelném közölni önökkel a gyömrői tó-strandfür­dővel kapcsolatosan. A napokban lementem a srand- ra és szétnéztem, milyen is a természet téli élete ott. Tavaly nyáron nagy építkezés volt a strandon, s ez a természet mun­káját egy kicsit akadályozta, a természetet is megrongálta, a vf- zimadarak és halak életét is megzavarta. Most tehát segíteni kellene és védeni a természet al­kotta szépségeket, nem pedig rombolni és pusztítani. Mégis mit láttam? Néhány gye­rek tördelte a kis tölgyfákat. (Köztük Bálin István 13—14 év körüli fiú.) Utána pedig légpus­kával lövöldözni. kezdték a fe­keterigókat, cinkéket, szárcsákat. (A lövöldöző: Tóth István 16—17 év körüli fiú.) Megkérdeztem, hogy miért cselekszik ezt? Azt mondták, hogy ők el tudják adni azt biológusnak és ki akar­ják tömetni. Én azt feleltem: ha pénzt akarsz keresni, más úton keresd. Ha pedig kitömött ma­darat akarsz a szobádba, akkor vegyél magadnak. Maradok tisztelettel: Treoák Sándor Gyömrő Aranylakodalom Felsőfarkasdon I960 január 10-én ünne­pelte 50 éves házassági év­fordulóját Szluka Mihály és neje, Bori Terézia. Boldog családi ünnep volt ez, óit voltak a gyermekek, unokák, dédunokák. Kettő nem volt ott az unokák közül: Imre, aki határainkat őrzi és Erzsi, aki könyvelői tanfolyamot végez Tétényben. Megbántó ezt a lakodalmat egy kétmá­zsás disznó, sok bor, pálinka, likőr, sör, nyolc torta és sok­sok sütemény. Reggelig tartó tánc fejezte be ezt a kedves, ritka szép ünnepséget. Érdemes megemlíteni, hogy az idős házaspár életében még orvosnál nem volt, je­lenleg is jó egészségnek ör­vendenek. tagjai a termelő- szövetkezetnek. A két távol­levő unoka dísztáviratban küldte el szeretetét, jókíván­ságait. Ezúton is kívánunk hosszú életet, jó egészséget, boldog, békés öregséget ne­kik. Sok szeretettel: Szluka Imréné Gyömrő a Vas- és Fémipari KTSZ dolgozója Útirány: Monor __ Kína! Tóth Károlytól, az Orszá­gos Vetőmag Felügyelőség monori fajtamegállapító te­lepének vezetőjétől hallottuk: — Még néhány nap és meg­kezdjük telepünkön a cukor- répanövények cytológiai (sejt- maö vizsgálatát. Ezt az igen fontos vizsgálatot Budapesten és a keszthelyi kísérleti gaz­daságban sejtvizsgálatra elő­nevelt cukorrépa növényeken végezték. Most, hogy tele­pünkön felépültek több mil­lió forintos beruházással a modern üvegházak és a kor­szerű laboratórium, lehetővé válik, hogy ne bér-üvegházak- ban végezzük a sejtvizsgálat­hoz szükséges növények elő­nevelését, hanem saját ma­gunk. — Igen fontos népgazdasási érdek fűződik ahhoz, hogy a kereszteződésekből származó, magas cukortartalommal biró polv-polid törzsekből nyeri vetőmagot Kínának határ­időre le tudjuk szállítani. Üj évfolyamunk első szántában azt kértük az olvasók­tól: írjuk, szerkesszük együtt a lapot. — s íme az eredmény: csaknem egy teljes oldalt betölt ntai számunkban közölt levelük, tudósításuk. Készséggel adtunk helyt ezeknek az írásoknak, hiszen valamennyi érdekes dologról ír vagy fon­tos problémákat feszeget, még ha tán nem is mindenkor helyesen. Megvallom: Szűcs Gyula elvtárs levelének nyomdába adása előtt tűnődtem egy sort. Mert hiszen a jóból is meg­árt a sok. — s a magunk kifigurázása sem lehet állandó téma. Meg aztán Szűcs Gyula bátyánk tréfás portréja nem mindig találó, már csak azért sem. mert nem ismer közelről bennünket. De éreztem a sorokból áradó jóindulatot, tetszett a vers jó üteme, csengése is, s végül is közlése mellett dön­töttem. Annak reményében, hogy a kedves Szűcs bácsi csí­pős humorát, ügyes verselőkészségét felhasználja arra is. hogy a közérdeket sértő visszásságokat lapunk hasábjain kipellengérezze, fontosabb célpontokat találva a szerkesztő orránál, amelynek nem is az a baja, hogy lila. hanem az — hogy is mondjam csak? — hogy nagy. Nagyocska. Márpedig Cyránó példájából is tudhatja Gyula bátyánk, hogy minden nagyorrú ember neheztel, ha erre a testrészére céloznak, s rögtön felmordul: „Mondhatná szebben, kis lovag __” E l a tréfával, komolyítsuk a szót. Haragszom a névtelen levelekre, mert utálom szülőanyjukat: a gyávaságot. Monori névtelenünk levelét is már majdnem a papírkosárba irat- tároztam, de meggondoltam: még azt hinné, félünk a leve­lében felvetett „kényes” kérdéstől. Tisztelt Uram! Higgye el. az épülő pártháznak annyi, csak annyi szobája lesz. ameny- nyi feltétlenül szükséges ahhoz, hogy megfelelő körülmé­nyek között végezhessék munkájukat a pártbizottságok munkatársai, az épületben helyet kapó más tömegszerveze­tek és intézmények, köztük a munkásőrség, a KISZ és lapunk szerkesztősége is. Ehhez pedig — hozzászámítva egy szép nagy előadótermet — kell egy komoly, nagy épület. Ami pedig azt a javaslatát illet, hogy az irodák fölé még lakásokat építsünk, magam részéről ellenzem. Nem vagyok ugyanis híve az irodák és lakások házasitásának. Ez egy­részről zavarja a hivatalok nyugodt munkáját, másrészről gátolja az ott lakó gyermekek szabad mozgását, szórakozá­sát, mindkettőre pedig gondolni kell. A modern várostele­pítési politika nemcsak külön épületekbe, de egészen elkülö­nített negyedekbe helyezi az üzemeket, a hivatalokat és a lakóházakat. S ez így helyes. Ami pedig a lakásgondok enyhítését illeti, úgy hiszem, ön is tapasztalta, hogy ezen kormányunk nagyon sokat fáradozik, s nem eredménytele mil. Bizonyítékul csak annyit, hogy két népszámlálás kö­zötti időszakban — amint azt nem hivatalosan megtudtam — több mint ötezerrel megnőtt a lakószobák száma járá­sunk területén. Még annyit, végezetül: máskor is szívesen szentelünk ilyen nagy teret olvasóink leveleinek, boldoggá tesznek ben­nünket, ha felkeresnek írásaikkal: a megbecsülés és a bizalom jeleit látjuk ebben. Radványi Barna Atantfásók, ( . # Hallottam egy monori tudós javasasszonytól, hogy a párt­ház építkezésénél koporsót ta­láltak. A koporsóban ékes pán­célba öltözött lovag aranypecsé­tes pergamen tekercset szorí­tott csontujjai között. A per­gamen tekercs betűit már ki­kezdte az idő. A tudós javas- asszonyok mégis kibelüzték, hogy a hős lovag szerelmi bá­natában emésztette el magát, s halála előtt hűtlen szerelmese páncélharisnyájába rejtette el családi ékszereit és 20 rúd színaranyát. A pergamen tekercs alján így jelölte meg a kincsek helyét. „Ez aranyak napvilágra ke­rülnek majdand az Űrnak 1960-ik évében, ama nagy tü­zes paripák istállójától 300 m-re Nyugatra, amelyek a földeket szántják vasekével. A páncélharisnya ekkor a föld- színétől majdand 80 centi­— A SABIN-fcle gyermek- bénulás elleni immunizáció második oltása január 21.. 22., 23-án történik meg járásunk területén. — OSZTOS ISTVÁN elv­társ, a Pilisi Hizlalda dolgo­zója 62 éves korában vá­ratlanul elhunyt. Élete utol­só percéig dolgozott. 15 évig volt hűséges harcosa pártunk­nak, élete utolsó napjaiban is népnevelő munkával segítet­te a termelőszövetkezeti moz­galom erősödését. — ÜGYELETES orvos Mo­noron január 24-én dr. Ko­vács Jenő. — GYÓGYSZERT ne hagy­junk a gyermek előtt! Oláh Gabriella, monori, Acsádi ut­ca 1. szám alatti kislány édes­anyja Belloid gyógyszerét cu­kor gyanánt megette és súlyos mérgezést szenvedett. A men­tők kórházba szállították. — BÁLI HÍRADÓ. Úttörő farsangi karnevált rendeznek Gyomron, az ifjúsági otthon­ban szombaton. — Ugyanaz nap tartja bálját a sportkör is a kultiirotthonban. Mi újság Monori-ertlőn ? Püspöki Károly elvtárs, a járási pártbizottság titkára, já­rási tanácstag, beszámo'ót tart 23-án. szombaton este 6 óra­kor, a tanácskirendeltségen, a KISZ helyiségében. Szerdán este Pammer Ernő járási főagronómus tartott elő­adást a kommunista erkölcs­ről, valamint a tsz-ekkel kap­csolatos kérdésekről. Az erdei utakat vastag hótakaró borít­ja, a távoli tanyákról mégis eljöttek a gazdák az őket érin­tő és érdeklő előadás meghall­gatására. Egy kétgyermekes fiatalasszony, Hakkel Lajosné, bátor szóval állt ki a tsz mel­lett és bizonyította szavával, hogy soha nem tudott volna cserepes kőházat vásárolni, ha nem dolgozott volna köze; három évig a nyáregyházi Béke Tsz-ben. Ha a helybeli tsz megalakul, ö is szívesen tagja lesz! Hering Sándor és Bujdos Margit házasságot kötöttek ja­nuár 16-án a monori-erdei ta­nácskirendeltségen. A meny­asszony kiskorú, mindketten a háború viharában születtek, 1941. és 1944. évben. Hosszú, tartós boldogságot kívánunk a szó szoros értelmében ifjú házaspárnak. Leesett a hó és vastag ré­tegben beborított mindent, így szép a tél, havasan. örül­nek is a gyermekek Monori- erdőn a hónak, de nem örül­tek azok az utasok, akik a vasúti megál'óhely peronján 3 napon ét bokáig érő hóban 'épkedtek fel a vonatra. A la­kosság már lángszórót akart vásárolni abból a célból, hogy a peronok megtisztítását a hó­tól a monori VI-os pályames­teri szakasz helyett elvégezze. Vadászaié {ügetem! metYusra leend, ama kertben, melynek tulajdonosa améri- kánus gumókat vetend a föld­be.” A tudós javasasszony szavai­ból rögtön megértettem, hogy a kincses páncélharisnya az én kertemben van elásva. Kertem a gépállomástól (tüzes paripák istállója) 300 m-re Nyugatra fekszik és ez év ta­vaszán Aranyalma burgonyát (ámerikánus gumót) vetek bele. Tekintve, hogy az arany­ásás tudományában nem va­gyok jártas. Ezért ezúton köz­löm valamennyi kincskereső­vel, hogy kertemet 80 cm mé­lyen feláshatják — az elrej­tett kincs reményében. Magam pedig megelégszem ama ara­nyakkal, melyet a fordított földben termelt aranyalma burgonya csengő forintokban jövedelmez. Sz. D. — MÉG KÉT HÍR a monori kultúrolthonból: az igazgató hosszas betegségéből felgyó­gyult és átvette munkakörét. — A művelődési otthon bel­sejét kitatarozták. — 3Ó0 FÉRŐHELYES juh- hodályt épít saját anyagból a monori Uj Elet Tsz a Fied- ler-tanyán. — AZ ÉV első újszülöttje Monoron Koller Józsefék Er­zsébet nevű kisleánya. — KÉT BUTÁNGAZ-hír. A butángáz-tulajdonosok száma Monoron az amnesztia során 160-ról közel 400-ra emelke­dett. A butángáz-tulajdonosck örömére gáztűzhelyek érkez­tek a monori Háztartási Boltba. — ÁSZT ALITENISZ-HI- REK. Az általános iskolások járási asztalitenisz-bajnoksá­gát 24-én. vasárnap reggel kilenc órakor rendezik meg Monoron az Ady Endre úti iskolában. A községi spar- takiád asztalitenisz-versenyei* vasárnap délelőtt rendezik meg Gyömrön, az ifjúsági otthonban. — KÓRHÁZBA szállítot­ták a mentők Gábor elvtár­sat. a monori könyvesbolt ve­zetőjét. Pénteken délután az FJK helyiségében hirtelen rosszul lett. az orvos gyomor­fal átfúródást állapított meg. A könyvesbolt átmenetileg zárva van. — JUBILEUMI (huszon­ötödik) hangversenyét ren­dezi meg vasárnap délután fél négykor a monori műve­lődési otthon harmonika- zenekara. — KÍNAI élmények cím­mel tart előadást Gáli Sán­dor, a Szabad Föld szer­kesztője Monoron. a TIT- klubban (a járási könyvtár olvasótermében) 22-én dél­után hat órakor. — ZÁRSZÁMADÁSI köz­gyűlést tart a nyáregyház! Béke Tsz január 23-án dél­előtt kilenc órai kezdettel. ANYAKÖNYVI HÍREK MONOR Születtek: Kohári András és Bolla Mária leánya: Györgyi, Galambos János és Szeibert Er­zsébet leánya: Ilona. Gndos Ist­ván és Brecsok Piroska leánya: Erzsébet. Gajdos János és Ácsai Margit leánya: Zita. Sz'-bó László és Göllény Julianna leánya: Zsu­zsanna. Kardos István és Na.gy Ilona Erzsébet leánva: Ilona. Me- deczki András és Varga Erzsébet leánya: Erzsébet. Tönköl János és Rendek Mária fia: Kozák János és Rafael Terézia fia: Já­nos. K^ss Sándor és Tóth Évi leánya: Éva, Dobai Lajos és Fekete Eszter fi*- Zoltán. Füri László és Bajkai Rózsa fia: Ká­roly. Limboczki János és Murárük Terézia leánya: Terézia. Oravecz István és Erdész Éva fia: István, Szabó Sándor és Pinczel Mária fia: Sándor. Adám József és Hor­váth Mária leánya: Mária. VECSÉS Házasságid kötött: Tóth Imre és Bajzek Anna. Elhunyt: Boros István 49 éves, Kovács Dezső 35 éves. Czinege Jánosné 66 éves. Tóth László 62 éves. .MAGLÖD Elhunytak: Fark-0« Pálné 63 éves. Szilágyi Mátyásné 77 éves. A Radványl itt a góré. első ő a sorban. Fogadjunk, ha nem is sokba, csak egy liter borba ír, tudósít, intézkedik, kicsit vörös orral Keze-lába a hidegtől tele lila folttal. Blaskő elvtárs következik: akárcsak egy titkár Hosszúra nő a szakállad, míg ellesed a titkát: Tánctanár volt azelőtt ő, nem is olyan régen, Lejtett ő már csárdást, polkát, táncolt már a jégéi A Hörömpő olyan ügyes, akárcsak egy normás, Nőm szereti a szószt, csak a debreceni tormást. Monor község érdemes és megbecsült lakója Amióta a csőrében hozta öt a gólya. A Szűcs Dénes izeg-mozog, akárcsak egy mókus, Nem mérnök Ó, amint írta,'hanem agronómus. A ..Monor és Vidéké”-be szokott ő írkálni, Irkálása közben egy-egy kicsit plagizálni. A Vadászná nagyon szerény a kivánságoikban. A monori-erdeiek szive nagyot dobban. Nem kíván ő csak gőzfürdőt, mulatságot tánccal. Főiskolát, egyetemet, toronyórát lánccal. Ha én ö helyébe volnék, nem kívánnék meddőt: A Monori-erdőnek egy szép nagy lombos erdőt. Végül, hogy lapjuk iránti jóindulatomat és érdeklődé­semet ezzel is bizonyítsam, vállalom, hogy 1960. évben lapjukra 10 előfizetőt gyűj­tök, kiknek nevét és címét folyamatosan közölni fogom. Maradok teljes tisztelettel, Monor, 1960. január 10-én: Sziics Gyula Toldi u. 18

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents