Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 14. szám

^^Cirlap I960. JANUÁR 17. VASÁRNAP A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) év folyamán nőtt a gépi beru­házások aránya. Jelentősek voltak a mező- gazdasági beruházások is. Előzetes, részben becsült adatok szerint az év folya­mán mintegy 45 000 lakás épült, lényegesen több a tervezettnél és több mint 1958-ban. Az elért jelentős eredmények ellenére 1959-ben a beruházá­sok tervezése és kivitelezése nem javult kielégítően. Az építkezések a műszakilag in­dokolt időnél jóval hosszabb ideig tartottak. Az építőipar erői még mindig szétforgácsol­tak. Az építkezések elhúzódá­sa akadályozta a gépek és a technológiai berendezések üzembehelyezését. A gépek egy részét nem a kitűzött cé­loknak megfelelően használták fel. termelésbe állításuk sok esetben indokolatlanul hosszú ideig tartott. 1959-ben jelentős eredmé­nyeket értünk el a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­ben. 1959 december 31-én az ország szántóterületének 55,8 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. (Az 1958. év végén a szo­cialista szektor aránya 29,5 százalék volt.) Ugyanebben az időben több mint 1700 szo­cialista község és város volt az országban, a termelőszövet­kezeti tagok száma 584 000 volt, több mint három és fél­szer annyi, mint 1958. decem­ber 31-én. 1959-ben a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért eredményekkel egyidejű­leg a mezőgazdaság összter­melése a tervezettnél maga­sabb mértékben nőtt. Az 1959. évi termésátlagok nemcsak az 1958. évi, de a legtöbb növény­ből a jó termésű 1957. évi ter­mésátlagokat is meghaladták. Az állattenyésztés eredmé­nyei is meghaladták az 1958. évi szintet. A szarvasmarha­állomány 1959 őszén több mint kétmillió darab volt, lényegé­ben annyi, minit egy évvel az­előtt. A változatlan állatállo­mány mellett is nőtt a hús- és a tejtermelés. A sertésállomány 1959 őszén meghaladta a nyolc­millió darabot és közei fél­millióval több volt, mint 1958 azonos időszakában. Az anyakocák száma keve­sebb volt, mint 1958-ban, mert a gazdaságokban mindinkább nagyobb szaporulatot adó faj­ták tenyésztésére tértek át. A hizlalási tevékenység — részben a jó takarmánytermés következtében — fokozódott. 1959-ben — a kedvező ter­melési eredmények alapján — a lakosság jövedelme na­gyobb mértékben nőtt, mint amennyivel a terv számolt és nagyjából elérte azt a színvonalat, amelyet a hároméves terv I960 vé­gére irányzott elő. 1959-ben 4—5 százalékkal többen dolgoztak a népgazda­ság különböző ágazataiban, mint egy évvel korábban. Az év folyamán felemelték a nyugdíjakat és a családipótlék összegét, továbbá több bér­emelést hajtottak végre. Mind­ezek eredményeként a lakos­ság pénzbevétele 9 százalékkal volt több, mint 1958-ban. A kiskereskedelmi forga­lom 61.7 milliárd forint volt, 11 százalékkal na­gyobb, mint az 1958. évi és 5 százalékkal nagyobb, mint amennyit a terv elő­írt. Akiket hazahívtak A szocialista társadalom krónikásának, a mai magyar újságírónak az okoz problé­mát és fejtörést, hogy híven tudja követni és tükrözni azt a pillanatról pillanatra gyö­keresebb és mélyebb átalaku­lást, amely áthatja, megfor­gatja a mai valóság minden részletét. A tudományos vilá­got éppúgy, mint az emberek mindennapi életét. Csak három ember életút- ján próbáljuk most végigkí­sérni a változást. Mind a hárman zsellérivadékok. Ha a felszabadulás ki nem len­díti a régi keréknyomból a régi falut, akkor ma ők is, apjukhoz hasonlóan, félig írástudatlanul húznák a ka­pát, a kaszát, tartanák az ekeszarvát a grófi dűlök va­lamelyikén. A változás, a forradalmi át­alakulás szele nagyon érde­kesen mind a hármukat most visszaviszi arra a rögre, ahol születtek, ahonnan a világba indultetk. Kraics Sándor apja béres volt Magyarospusztán, a kar- tali határban. A fiából 1950- ben az aszódi járás tanács­elnöke lett. Ebben a minő­ségben igen becsületesen és tehetségesen munkálkodott, mert kétszer is kitüntették: 1954-ben a Munka Érdem­éremmel, 1957-ben Szabadság Érdemrenddel. Most pedig, 1980-ban levelet kapott ott­honról, hogy hazahívja a falu. Menjen vissza Kartálra, ahol gyerekeskedett és vállalja el a kétezerhat száz holdas ter­melőszövetkezet vezetését. Kraics Sándor, aki előbb vasmunkás volt, majd pedig csaknem tíz esztendőn át a közigazgatásban, kovtatta a töltőtollat, elszokott egy kissé a paraszti sorstól. Nem Idős ember még, negyvenkilenc esztendős, de azért már túl van a mozgékony, változ- kodni szerető ifjúság korsza­kán. A felesége és a gyerekei is megszokták Aszódat és azt, hogy az apjuk abban a köz­ségben dolgozik. Kraics Sándor mégis haza­megy a hívó szóra. Nem a rög, az „ősi föld” hívja visz- sza. mint a krajcáros, álpa­raszti novellák hőseit, hanem az emberekért, a faluja sor­sáért érzett kommunista fele­lősségérzet. Tudást, ■ hivatalt: megbe­csülést kapott eddig a nép államától. Most úgy érzi, viszonoznia kell a vett jó­kat azzal, hogy igent mond a hazahívó szóra. Visszamegy a falujába Lajtos István is, akinek az apja huszonkét hosszú esz­tendőn át volt gazdasági cse­léd a Prónay bárók atyai birtokán. A 38 éves fiú mint ötgyerekes családapa tér meg ismét a földhöz, ag- ronómusi diplomával a tar­solyában, Azt mondja, isme­ri az embereket, szereti a fa­lut. Már készíti a terveket, hogy aprómagvakat termel­jenek és fellendítsék az ál­lattenyésztést. Eddig is na­gyon jól ismerte és ismeri az acsai Aranykalász Termelő­szövetkezet minden gondját- baját, mert járási tanácsel­nökhelyettesként ő igazgatta, segítette az aszódi járás min­den közös gazdaságát. Ö is majdnem tíz esztendeje már, hogy a járási tanácsnál dol­gozik, kilenc esztendő óta elnökhelyettes volt. Mégis úgy érzi, hogy otthon van a helye, azok között, akik gyerekkora óta ismerik és bíznak benne. Azt akarja, hogy az acsai Aranykalász esztendő végére több pénzt számoljon a tagok marká­ba minden munkaegység után. A harmadik embert, a 24 esztendős Jakus Józsefet már a szocialista világrend ne­velte. Az aszódi járás 14 köz­ségében igen jól ismeri a fia­talokat. Minden estéjét más faluban töltötte, minden va­sárnapját más községben ün­nepelte, hiszen titkára a já­rási KISZ-bizottságnak. Most ő is előszedi a fiókban poro­sodó agronómusi oklevelet és állattenyésztő lesz az egyik termelőszövetkezetben. Vál­lalja, hosszú esztendőkre ugyanazt a falut, ugyanazt a nótát. Azt mondja, nehéz lesz megszoknia az egyformaságot, az egy helyben lakást, ám ha szükség van a tudására, ha hívják, menni kell. Déry Károly Az 1959. évi vásárlásokat to­vábbra is az utóbbi években kialakult tendenciák jellemez­ték: az iparcikkek forgalma az élelmiszereket meghaladó mértékben emelkedett. Az élelmiszerek forgalma 8 száza.* lékkai, a ruházati cikkeké 13 százalékkal, a vegyesiparcik­kek eladása 15 százalékkal volt több, mint 1958-ban. Jelentősen növekedett a la­kosság vásárlása a tartós fo­gyasztási cikkekből. Televí­ziós vevőkészülékből (40 000 darabot) háromszor annyit, 125 köbcentiméteres motor- kerékpárból (23 000 darabot) 45 százalékkal többet vásá­roltak, mint 1958-ban. A kü­lönféle háztartási gépek for­galma is lényegesen meg­haladta az 1958. évit. 1959-ben javult az egész­ségügyi ellátás: az orvosok száma egy év alatt ötszázzal, a kórházi ágyak száma ezer­rel nőtt. A társadalombiztosításba bevontak száma 6,4 mil­lió főről 7.2 millióra emel­kedett. A lakosság egészségvédelmét szolgálták az év közben for­galomba hozott új gyógysze­rek. A járványos gyermek- bénulás megbetegedés elleni küzdelem fontos tényezője volt a Sabin-oltás beveze­tése Az általános iskolákban az 1959—60-as tanévben több mint 1 314 000 gyermek ta­nul. A tanköteles korú gyer­mekek 99 százaléka jár ál­talános iskolába. Az általá­nos iskolából kikerült, rend­szeres iskolai oktatás kere­tében tovább nem tanuló, he­ti 36 óránál kevesebb mun­kaidőben foglalkoztatott 14— 16 éves fiatalok részére to­vábbképző iskolákat szervez­tek. A középiskolák nappali, esti és levelező tagozatain az 1959/ 60. tanévben 204 000 tanuló részesül oktatásban, 15 szá­zalékkal több, mint az előző tanévben. A középiskolai ta­nulók 02 százaléka gimná­ziumokban tanul. 1959-ben mintegy 31 000 tanuló tett érettségi, illetve technikumi képesítő vizsgát. Az egyetemek cs főiskolák hallgatóinak száma az 1959—60. tanév elején 34 300 volt, 10 százalékkal több, mint az előző tanév­ben. Az egyetemi és főiskolai hall­gatók tanulmányait segíti elő, az állami támogatás mellett, a jelen tanévben első ízben léte­sített társadalmi ösztöndíj is. Az 1959—60. tanévben 1100 hallgató kapott társadalmi ösz­töndíjat, 1959-ben 11 városban felsőfokú tanítóképző intézet, három városban felsőfokú óvó­nőképző intézet kezdte meg működését. A kinyomott könyvek pél­dányszáma az 1958. évihez képest 20 százalékkal nőtt és elérte a 33 milliót. A szépirodalmi könyvek pél­dányszáma 2 millióval emelke­dett. Az idei könyvnapon egy­millió kötet könyvet vásárol­tak meg, 12 százalékkal töb­bet, mint 1958-ban. A színház- és operalátogatók száma 1959-ben meghaladta a hatmillió főt. A mozik száma az év végén meghaladta a 4400-at. Ezek közül száz mozi szélesvásznú film vetítésére al­kalmas. A mozilátogatók szá­ma 135 millió fő volt, 3,8 mil­lióval több, mint 1958-ban. A filmgyárakban 18 új játékfilm készült el. A rádióelőfizetők száma az év végén meghaladta a 2 100 000-et és mintegy 50 O00-en rendelkeznek televí­ziós vevőkészülékkel. Közülük több mint 30 000 az új előfize­tő. mai nap 17, vasárnap 1960. január Antal napja. A Nap kél 7.27 órakor, nyugszik 16.21 órakor. A Hold kél 20.16 órakor, nyugszik 8.58 órakor. Várható időjárás vasárnap estig: többféle kisebb hava­zás, mérsékelt szél. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet vasárnap mínusz 7— mínusz 8 fok között. Hétfőn temetik Sándor Károly rajzolóművészt A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége közli, hogy a tragikus hirtelenséggel el­hunyt Sándor Károly rajzoló­művész temetése hétfőn 12 órakor a rákoskeresztúri köz­temetőben lesz. — A MARXIZMUS—LE- NINIZMUS tanfolyamának propagandistái számára 22- én 9 órakor a budai já­rásban konferenciát tarta­nak. — UJ KÖNTÖSBE ÖL­TÖZÖTT a Diósdi Csapágy­gyár. Nemrég fejezték be az üzem és az irodaépület külső tatarozását, rövidesen az új ebédlőhelyiséget is átadják rendeltetésének. >m\\\VA\\\\x\\\\\\\\\\\\\\\\vs\\\^^^ A Pest megyei Hírlap \ 25 000 forintos rejt vény ver senye i 4 — A KÖZELMÚLTBAN egyesült a budapesti és deb­receni talajjavító vállalat. Ez az esemény ceglédi gépja­vító üzemük termelésének növekedését vonja maga után. Eddig ugyanis 12-fajta gépet javítottak, az egyesülés óta azonban csak a DT—54- es hemyótalpas vontató és dömperek javításával foglal­koznak. Az év folyamán az üzemet tovább fejlesztik: — AZ ÁLLAMI GAZ­DASÁGOK és a gépállo­mások titkárai részére ja­nuár 19-én 9 órakor a Bu­dai Járási Pártbizottság ér­tekezletet tart. — TÖBB MILLIÓ FO­RINTOS megtakarítást ered­ményez népgazdaságunknak a Budakalászi Textilművek­ben kikísérletezett gumíro­zott tűzoltótömlő gyártása. A próbagyártást az elmúlt év nyarán kezdték meg, most már teljes kapacitás­sal dolgozik a gyár gumí­rozó részlege. — A VÖRÖSKERESZT FELHÍVÁSA nyomán a váci .járásban is beindult az isko­lai tejakció. Felsőgödön 600 tanuló közül ma már három- százötvenen isznak tejet. A dunakeszi műhelytelepi isko. Iában 380 tanuló veszi igény­be a tejkonyhái szolgáltatást. MENNYIT FIZET A LQTTÓ ? A lottó harmadik játékheté- í re beérkezett 3 940 451 szel­26. A képen látható autó most érkezett Budapestről.| voM^gy^^aiatotVe'45-------- lo kl,ometert tett "'PKt«szak,"a"y‘,an-í fogadó éri el. a nyereménv­o do község Szelőben | ^ ént 65 673 75 /0_ összesén j Kérdésünk: melyik „Z'! betűvel kezdődő 5; készült a felvétel? If? '/ 7 ill V i­Vásároljon ismétlő, csengös ébresztő órát, Ft 160,— 'tóalvothl • Nyelein! £ rint. A háromtalálatos szel- í vények száma 3603, ezekre í; egyenként 410 forintot fizet- <5 nek. Két találatot 94 694 foga- ^ dó ért el, a nyereményösszeg ^ egyenként 15,60 forint. — AZ OLASZORSZÁGI színházak helyzetéről és közönségének megcsappaná­sáról évek óta. élénk vita fo­lyik. A most leözzétett hi­vatalos adatok szerint 1950- ben mintegy 7 millió szín­házjegyet adtak el, 1958- ban pedig már csak körül­belül 4 milliót. — A PEST MEGYEI PE­TŐFI SZÍNPAD mai mű­sora: délután 3 órakor Tá- pióbicskén és este Nagy- kátán a Mikor a hars vi­rágzik című színmű, a Kis- tarcsai Fésűsfonóban pedig délután és este is A bajusz marad című zenés vígjáték kerül színre. KAPHATÓ: ÓRA-, ÉKSZER­ES AJÁNDÉKBOLTOKBAN. ÁLLAMI ÁRUHÁZAKBAN y kérdés: Milyen műszer látható a képen és melyik^ Pest megyei községben gyártják? ^ Az ÉM. 45. sz. Áll. Építő­ipari V. Bp., VI., Szív u. 60. kőműves- és ácstanulókat vesz fel. Jelentkezhet az a 14—17 életév közötti fiatal, aki a Vili. általános iskolát elvégezte. Teljes ellátás és szállás biztosítva, sport és kulturális lehetőséggel. Je­lentkezés írásban, vagy sze­mélyesen a fenti cím alatt. Bővebb felvilágosítást a jelentkezéskor adunk. \ Pest megyei Hírlap 25000 forintos rejtvényversenye 26. Megfejtés: ------------------------------------------------­2 7. Megfejtés: -------------------------------------------------­A beküldő neve: ___________________________________ C íme: ------- ------------------------------------------------------­A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA 10.00: Ifjúsági matiné. 1. Csodakalap. TV-játék. Móra Ferenc elbeszéléséből írta: Szemes Mariann, 2. Kék ke­reszt. Lengyel játékfilm. 11.45: Új falu. Mezőgazda- sági műsor. 13.10: Nemzet­közi síverseny közvetítése Kitzbüchelből. 18.00: Élöúj- ság. 18.50: A Magyar Hir­dető műsora. 19.00: Carlo Goldoni: Két lír szolgája. Közvetítés a Nemzeti Szín­házból. A közvetítés szüne­tében: 3. sz. Magyar Hír­adó. Szentendrei Kocsigyár azonnali belépésre keres gépipari technikust Keres továbbá kovács szakmunkásokat Jelentkező, a vállalat sze­mélyzeti osztályán reggel 8 órától 14,30-ig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents