Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-16 / 13. szám

Boromisza Tibor (1870—1960) Az. idei tél első havas va­sárnap csendfényű délután­ján kisértük utolsó útjára az öreg művészt a szentendrei hegyi temetőbe. A kis festő­város, a kedves témák, a hangulatos utcák és a sok- tornyú táj kedves útjain kí­sérte végig sírjához Boromi­sza Tibort a család, a bará­tok — a festők. Szentendre szépsége első felismerőinek egyike volt a szenvedélyes lelkű, vérbő művész. Nagybá­nyán kezdte művészi pályá­ját, hol tizenkét évig mun­kálkodott. Jó pajtása, barátja volt Tersánszlcy Józsi Jenő­nek. Ferenczy Károly és Réti István körében dolgozott, fes­tett és propagálta a magyar festészetet, hirdetve az újat. A nép művészetét mindig lel­kesülten védte. A magyar pásztorokról készített portréi, rajzai, festményei messze megelőzték e törekvést ma teljesítő művészeket. Három évig élt a pusztán, élményei­ről többször írt érdekes han­gú cikkeket Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjában. Érdekes egyé­nisége sok. művészi írásban marad emlékezetes élmény, igaz emberségét hirdetik mű­vei, írásai, jegyzetei, rajzai. A szentendrei Ferenczy Ká­roly Múzeum kiállításain is többször szerepelt szép siker­rel. A művészettörténelem már eddig is méltóan ismerte el munkásságát. A Nemzeti Galériában kiállított miive érdekes egyéni művészetének hirdetője, őszinte szeretettel zárjuk szívünkbe emlékét. Le ve les láda n k fa rial mából Védőoltás ma és másfél évszázaddal ezelőtt Ahogy egyesek az udvarlást elképzelik Az alábbi tör­ténetet az abban szereplők és egyes unatkozó fiatalok részére szánom, döntsenek és ítél­jenek felfogásuk szerint. November 8-án az esti órákban autóbusszal utaz­tam ízbégre. Ve­lem együtt uta­zott és szállt le négy izbégi fia­talember is. Né­hány perc múlva egy magányos leány jött gya­logszerrel. A le­gények nyomban utána eredtek és beszélgetést pro­vokáltak vele a sötét országúton. Nem sok idő múl­va, nem tudom, mi okból, a kis­lányt — akinek nevét nem írom le — megpofoz­ták, A leány el­szaladt, de kalap­ja a földre esett, mire a tünemé­nyes lovagok, név szerint Dalák Sándor, Weisen- burger István, Krecsmarek Ist­ván és Bárczi Ist­ván a kalappal futballozni kezd­tek a sáros úton, majd vitézségüket elunva, sárbata­posva, az úttesten hagyták. És mint akik „becsülettel” végezték dolgu­kat, azóta is, ha a leánnyal talál­koznak, gúnyosan mondogatják „Volt kalap, nincs ka­lap”. Nincs jól ez így, legények! Úgy érzem, az ilyen és ehhez ha­sonló, férfiatlan eseteknek véget kell vetni minde­nekelőtt a jóér­zésű fiatalok se­gítségével, akik a nőben és leány­ban a jövendő fe­leséget és anyát látják. — á — » Készülő meglepetés Járási könyvtárunk, amely a nyomasztó helyiséghiány következtében hozzá nem mél­tó, szűkreszabott kis helyisé­geiben igyekszik betölteni hi­vatását — nem közönséges könyvkölcsönző üzemünk csu­pán. Olvasó helyiségében meg­lehet telepedni, s az állandóan gyarapodó könyvállomány minden kötete és vagy har­minc folyóirat régi és leg­frissebb számai állanak az ol- g vasni szeretők rendelkezésére, j A könyvtár agilis dolgozói g még ezzel sem elégszenek g meg. A könyv helybeli bará- g fainak segítségével november ! óta minden hónapban irodalmi g estek formájában, kiváló szak- g emberek, neves írók bevoná- \ sóval szerettetik meg a nyom- \ tatott betűt és az igazi irodai- | mat mindazokkal, akik még j nem eléggé ismerik, vagy még < közelebb szeretnének jutni j hozzá. : I Néhány nap múlva, e hó i huszonötödikén, hétfőn este! hat órai kezdettel újabb meg- i lepetést készít elő számunkra, i mindenki számára a szent- j endrei könyvbarátok köre. Szentendrei tehetségek, hely­beli költők (két felnőtt és két diák) írásműveit hallhatjuk majd. Szűkebb pátriánk apró kis dolgozó emberei, közöttük élő mozgó embertársaink között vannak sokan, akik szívesen forgatják a tollat, akik saját asztalfiókjaikba rakosgatnak olvan sűrűn felírt pao;rlapo- kat — amelyek sokszor na­gyobb nyilvánosságot érde­melnének. E sokakból. mo=t élő helyi költőink közül ismerkedünk meg huszonötödikén néhány­nyal, akik feltétlenül meg­érdemelnek annyit, hogy mi­nél nagyobb számban hallgas­suk meg őket. s hallassunk róluk tárgyilagos irodalmi szakvéleményt kultúrottho- nunk helyiségében. Személyük pedig a hátralevő néhány na­pig maradjon kedves meg­lepetés! H. A „Szentendre” ez évi de­cember 12-i száma tájékozta­tott bennünket az ún. Sabin- féle, a gyermekbénulásos meg­betegedés elleni védőoltásról. Nem lesz talán érdektelen, ha ezt a közérdekű hirt összevet­jük egy 130 évvel ezelőtt — egy szentendrei thékából me­rített —, elődjével: egy, a him­lőoltás kapcsán kiadott felhí­vással. Észlelhetjük, mit vál­tozott a világ a 130 év alatt nyelvben. 3616. Tekintetes Nemes Pest Vármegyének 1827-dik Eszten­dei Augusztus 31-kén tartott Köz-Gyűléséből költt. Hirdető levél a Mentőhim­lőoltás eránt. ...a Nagy Méltóságú Ma­gyar Királyi Helytartó Ta- náts útján több ízbeli Fel­séges Rendeléseket méltóz- tatott kegyelmesen kiadatni, leg újabban a múlt 1826-dik esztendei 3769-dik szám alatt felolvastatott, és a folyó 1827- dik esztendei 1839-dik szám alatt újra ki hirdetetett, melly- nek következtetésében külö­nös Mentőhimlőoltató Biztos­ság állíttatott fel, s ennek Elől-Uiőjévé Glozius Dániel Tábla Biró Ur, Tagjaivá pedig Szeleczky Pál, Geoi-ch Illés, Fáy András Tábla Bírák, Fő Szolga Biró Kiss László, Vice Fiscalis Lisznayj Gedeon, és Rendszeréntvaló Orvos Forgó György Urak neveztettek.— Ezen Biztosság igyekezni fog ... hogy mindenkor va­lóságos Mentőhimlőből annak idején vétetett jóféle friss ol- tószerrel szolgálhasson az Ol­tóknak; vévén valahonnan időközben a Hólyagos Himlő Kiütésének hírét, azonnal ren­delést fog tenni ... meg fogja vizsgáin; az Oltóknak Tabei- láris Tudósításait és közöt­tük az Oltásért esendő bért ki fogja osztani; a Beoltottalc- nak Bizonyságleveleket fog a felöl ki adni ... Minthogy azonban ezen Biz­tosságnak a mások segítségére is szüksége lészen, a hoz ké­pest Járásbeli Fő Szolga Bírák Urak 1-ször ... Orvosi Személyek­ből az Oltásra alkalmatosakat ki fogják választani... mind­egyik Oltóra bizonyos helysé­gek és Puszták essenek ... 2, Ne tsak a köznépet ser­kentsék gyermekeiknek a Mentőhimlővel való beoltásá­ra; hanem a Földes Uraságo- kat. ezeknek Tiszteit és egyéb Előkelőket is igyekezzenek ar­ra bimi, hogy gyermekeiknek beoltásá által a köznépnek pél­dául legyenek. A, az Oltás napját és a Be- oltottakat a Nótárius által kü­lönös s épen tsak e végre ké­szített Jegyzőkönyvbe az A. Tabella szerint írassák be oily módon, hogy előbb az adófize­tők gyermekei legyenek mind egymás után feljegyezve, az­után különösen elválasz'va az Adót nem fizetőkéi. Nyolcad napra, mellyre az Oltónak is­mét meg kell jelennie nem tsak a többi beoltandókat, ha talán még volnának, hanem a minap beoltottakat is mind- nyájokat ismét hordássá elé a Biró s maga előtt vizsgáltassa meg a múlt Oltás foganatját. Oltó orvosok ... Járásbeli Seb Orvosok .. Megyebeli Or­vosi Személyek ... Physicus látván Oltásának foganatját... igy folytatván a dolgot helyről helyre, egész kerületét be nem oltotta, h. A mennyire lehet az Oltást Ünnepeken kell vég­be vinni, midőn a nép inkább otthon tartózkodik de népe­sebb helyeken, hol igen sok az Oltandó, dolgozó napokon is olthatni. Melly ebbeli Rend­szabások ©Ily végre adatnak ki a Megyebeli Mezővárosok és Helységei Előljáríjinak, hogy azt a nép előtt és több ízben fel olvasván, és őket ezen Intézet hasznáról és tsalhatat- lan jó voltáról meg győzni igyekezvén, egyszer smind ez eránt szorgalmatos felvigyá- zást gyakoroljanak, hogy ezen Rendszabások pontosan meg­tartassanak. Feljegyezte és ki adta a fent tisztelt Ts. Ns. Vármegyének Első Vice-Nótáriusa Sárköy Imre m.k. Megverjük Koltait... Egyszerűen kibírhatatlan Koltai viselkedése. Már me­gint mindhármunkkal kikez­dett. Rettenetesen lekapott mindhármunkat! És miért? Semmiért!... Vagy talán már az is olyan nagy baj, hogy verekedés közben ki­ömlött a tanári asztalon a tinta?! Hiszen tintát egy fo­rintért is vehet! Mit csináljunk vele? Ho­gyan toroljuk meg ezt a több­szörösen előforduló sérel­met. Ezen töprengtünk, Gyu­ri, Imre meg én, miközben táskával a hónunk alatt, búsan ballagtunk hazafelé, ötlet ötletet követett. Kezd­ve az ablaktöréstől, a vízzel v’ó leöntésig, de egy sem bizonyult jónak. Ki kell ta­lálni valamit, mer{ ezt nem tűrhetjük. Elvégre harmadik elemisták vagyunk és akta­táskával járunk iskolába. Gyuri, aki a legjobb ötle­teket szokta kitalálni, végre most is kitalált valamit. El­szántan belerúgott egy ki­sebb köbe, s kijelentette: — Megverjük! Ezt aztán jóváhagytuk. Megbeszéltük, hogy este a kis hídnál találkozunk. Hét órakor. A Koltai arra fog hazamenni. Amikor odaértem este a kis hídhoz, ami egy patakon átvetett deszlza volt, már Imi és Gyurka ott voltak. Gyur­kánál hatalmas mogyoróbot volt. Komolyan megbeszél­tük a haditerveket. — Imre, te előre mész lesni — parancsolta Gyurka —, majd szólsz nekünk, ha jön. Imre vonakodott, de telje­sítette a parancsot. Mi az­tán megbeszéltük, hogy mi­ként fogunk elbánni vele. Ki fogja le a lábát és ki a kezét. Még nem fejeztük be tárgyalásunkat, mikor Imre ijedt arccal jött vissza hoz­zánk. — Sötét van! Nem látok — motyogta és közénk ült. — Gyáva vagy!. Majd én megyek lesni — förmedt rá Gyurka és elindult. Csakhamar azonban ő is visszajött és zavartan dadog­ta, hogy inkább mindhár­man lessünk. Előre oson­tunk az ösvényig, ahonnan a kis kitaposott út jól meg­figyelhető. Amint odaértünk, távolból beszédet hallottunk. Koltai hangját. Egy pillanat és máris megláttuk, a ka­nyarban feltűnő Koltait. Igen ám, de nem egyedül jött. Egy magunkfajta srác kí­sérte. Ki lehet, azt nem tud­tuk. — Azért jöttem a tanító bácsiékhoz... — szólalt meg a srác és mi megdöbbenten bámultunk egymásra. Ez Ta­kács hangja! Igen ez Takács, az osztály legerősebbje. Még a negyedikesek közül is so­kat földhöz vág. Ez rettene­tes csapás volt. Takács — Koltaival! Bizonyosan meg is védené, ha arra kerülne a sor. Gyorsan elfutottunk, nehogy észrevegyenek. Koltai megúszta. Szerencséje volt, hogy Takáccsal jött, mert ő a legerősebb az osztályban, s vele aztán senki sem mer birkózni. Viharocska Ez is már vihar? Görbít ágakat, De két nyárfa közi Végleg elakad. Panasszal nyüszít, Akár kiskutya. Fél és futna már, De nincsen hova. Darázs Endre SPORTHÍREK A Szentendrei Építők Sportkör vezetősége január 9-én tartotta 19ű9. évi sportbeezá mólóját, me­lyen elemezték az elmúlt év munkáját és eredményeit, vala­mint hiányosságait. A szentendrei járási TST 1960. január 17-én délelőtt 10 órai kez­dettel tartja a Szentendrei Építők kultúrtermében a járási egyéni asztalitenisz-bajnokságot a követ­kező versenyszámokban: felnőtt egyéni felnőtt ifi, női, férfi, páros és vegyespáros. Kérjük a versenyzőket, hogy pontosan jelenjenek meg és ne­vezésüket Kucs Béla versenybíró­ság elnökénél adják le. Ugyancsak -január 17-én tartja a szentendrei JTST és az állami gimnázium sportköri vezetősége a járás és város meghívásos terem­atlétikai versenyét, az állami gim­názium tornatermében. Verseny­számok: Nők: Helyből magasugrás. Helyből távolugrás. Gyógylabdával súlylökés. Férfiak: Helyből távolugrás. Rövid nekifutással magasugrás. Helyből hármasugrás. Gyógylabdával súlylökés. A verseny kezdete 9 óra. A ne­vezéseket 8 óra 30 nerckor kell leadni a versenybíróságnál. A te­remben csak tornacipőben lehet megjelenni. * A szentendrei JTST 1960. Ja­nuár 24-én tartja a járási síbaj­nokságot a Kőhegyen. A verseny kezdete 10 óra, gyülekező a mene- dékház mellett. Kérjük a neve­zéseket január 23-ig a járási TST-ben leadni. Versenyszámok: j 5 kilométeres futás férfiakna’:, g Nőknek: 3 kilométeres futás. ; Lesiklás. | J A járási TST mellett működő ^ spartakiád rendező bizottság ia- J nuár sí-én tartja a járási sparta- ^ kiád asztalitenisz döntőt, vala- i mint a járási spartakiád sakk- ^ versenv döntődét, i'*4->>”’•£*■ sportáf? ^ színhelye a Szentendrei Építők 4 kultúrterme. I * ^ A járási általános iskolai asztali- ^ tenisz-bajnokság i960, január 24-én í délelőtt 9 órai kezdettel a budi>. ? kalászi általános iskola tomater- £ mében. I * ^ Megindult a JTST helyiségében j a falusi sportvezető-tanfolyam. ff Kérjük a hallgatókat, hogy az elő- í adásokra pontosan felkészülve i-r- í lenjenek meg. I J A közeli napokban kívánja e í JTST beindítani az atlétikai ver- ^ senybírói tanfolyamot. Kérjük i I 4 érdeklődőket hogy a jelentkezd ^ süket adják le. I y A Szentendrei Honvédelmi Sport 4 szövetség sí-szakosztálya f. hl ^ 17-én Vis^rádon edző sítúrát ren1 ^ dez. Találkozás a mozi előtti busz $ ' ■’ Kéri ük a sporttársa4 ^ kát, hogy reggel fél nyolc őrári ^ jelenjenek meg. Az edzés fel' 6 készülés a január 24-i járási sf > versenyre. * • A középkori várost a most j felszínre került falrészlet \ alapján fal vette körül. A \ városfalra vonatkozóan ed- i dia sem írásos. sem tárgyi: adatok nem álltak rendelke- i zésünkre. A mintegy 4—5 méter vastag. mészhabarcs­ba rakott kőfalnak az irá­nyát még nem tudtuk ponto­san meghatározni. A fal a plébániahivatal épülete alatt a Rákóczi Ferenc utcai is­kola és az Engels utca irá­nyában haladva övezhette a várost délnyugat felöl. A má­sik irányban esetleg a Pé- ter-Pál templom körül ha­ladhatott a fal egészen a Dunáig. A fal rendkívüli vastagsága komoly erődítés­re utal. melynek létezéséről eddig még nem tudtunk. A további építkezések és az ott végzett régészeti meg­figyelések minden bizonnyal tovább szélesítik majd a kö­zépkori Szentendréről nyert eddigi ismereteinket. A most megtalált városfal ku­tatását és esetlea egy kisebb szakaszának a*feltárását a vá­ros jövendő idegenforgalmi szerepére való tekintettel igen hasznosnak tartanánk. Soproni Sándor több középkori falmarad­ványt vágtak át az árokkal, melyek a városháza helyén állt középkori épülethez tar­tozhattak. Az épület délkeleti sarkánál boltozott helyiség is előke­rült a mai utcaszint alatt a vízvezetéki árokban. A he­lyiség földdel és törmelékkel volt betöltve. A mai men­tőállomás előtti járdaszakasz alatt is kerültek elő falma­radványok. A városházánál felkutatott falak — néme­lyiknek a vastagsága az egy métert is meghaladta — egy jelentősebb középkori épü­lettömbre utalnak, mely fel- tételezésünk szerint az egyko­rú oklevelekben említett és a veszprémi püspökség tu­lajdonát képező udvarházhoz tartozhatott. A város többi középkori épületéről egyelőre még ke­veset tudunk. Valószínűleg csak a jelentősebbek épültek kőből, a lakóházak ebben a korban általában vályogból készültek s ezek maradványait nehezebb megfigyelni a szűk kis árokban. A föld alatti középkori Szentendre kori épületekből. Különösen a tíz évvel ezelőtti vízvezeték­építkezéskor került elő több ilyen középkori falmarad­vány. Sajnos, az egyes fal­részletek nagyobb összefüg­géseit rendszeres ásatások hiányában nem tudtuk ponto­san megállapítani. A templomdombot minden valószínűség szerint kettős bástyafal védelmezte, szinte fellegvár szerepet játszott a város központjában elhelyez­kedő. megerősített domb. Az egyik bástyafal nyoma na­gyobb átalakítással ma is látható. A másik. külső fal egyes szakaszai az Alkot­mány utcában kerültek elő. Ez a fal feltételezésünk sze­rint az Alkotmány utca fél­köríves vonalát követve ha­ladt a Marx tér domb felé eső házai alatt a Rákóczi Fe­renc utca felé. A városi tanács székháza leözépkori épületromok fel- használásával épült újjá a török háborúk után a XVltl. század első évtizedeiben. Az épület homlokzata előtt a vízvezetékcsatorna ásásakor í Legutóbbi számunkban hirt ; adtunk arról, hogy a városi j tanács székháza közelében, a ; Liget utcában előkerült a \ középkori Szentendre város- i fala. \ Szentendre középkori éle- ; téről mindössze néhány szűk- l szavú oklevél emlékezik meg ! s ezekből az elszórt adatok- \ ból csak igen keveset tudha- ; tunk meg városunk történeté- ; re vonatkozóan. Ezért érté- \ kés számunkra a most előke- g rült falrészlet, mely fontos g tárgyi emléke a középkori g Szentendrének. A plébánia- g templom megmaradt román- g kori és gótikus részletei ta- g núskodnak csak a felszínen í a középkori Szentendre tele- í vüléséről. Maga a település az ún. Várdombon elhelyez- 'j kedő plébániatemplom kö- $ rül épült fel. nagyjából a ff mai. belső városrész helyén. gE: a terület ma is beépített g s ezért ezen a területen nem- ff igen áll módunkban ásatáso- ff kát végezni és így csak a kü- ff lönböző csatorna- és vizveze- ff téképítési munkák alkalmával ff ásott árkokban előkerülő em- ff lékek megfigyelésére szorít- g kozhatunk. Ezek a munkák £ már eddig is sok kisebb fal­ót részletet tártak fel a közép­Néhány érdekes adat a filmszínház 1959. évi munkájáról Városunk egyetlen moziját sokan dicsérik és sokan szid­ják. Akik dicsérik, azért te­szik, mert változatos a mű­sora, vetekszik a legjobb bu­dapesti filmszínházakéval. A szidalmazok a látási viszo­nyokon mérgelődnek, meg néha azon, hogy a jó filmek­re nem kapnak jegyet. Ilyen­kor bizony még alaptalan vá­daskodásoktól sem riadnak vissza. Pedig csak egy kis gondolkodás és rájöhetnek, hogy 347 ülőhelyre nem lehet 600 embert beültetni. No de inkább azt nézzük imeg, milyen munkát is vég­zett a mozi az elmúlt eszten­dőben? 159 filmet játszottak, me­lyek közül 34 volt magyar, 64 szovjet és népi demokratikus és 61 nyugati országokból szár­mazó film. A felsorolt filme­ket 202 000 személy tekintette meg. Ez havonta 16 833 em­ber, naponként 562, előadá­sonként pedig 281. Az egész évi bevétel 720 300 forint, ez 60 000 forint havi és 2000 forint napi átlagnak felel meg. íme tehát néhány olyan adat, ami úgy hisszük, nem érdektelen.

Next

/
Thumbnails
Contents