Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-15 / 12. szám
«w MEGVEI hírlap 1960. JANUÁR 15. PÉNTEK Méltó keretet kíván a világhírű zsámbéki műemlék A világhírű zsámbéki romtemplom állagmegóvó munkálatait néhány héttel ezelőtt befejezte az Országos Műemléki Felügyelőség. A hosszú hónapokon át megszakítás nélkül folytatott munka, amely közel nyolc- százezer forintba került, a szakértők szerint legalább huszonöt évre mentesíti a további romlástól a művészettörténeti szempontból felbecsülhetetlen értékű és jelentőségű, több mint hétszáz éves műemléket. A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal fontos idegenforgalmi attrakcióként tartja számon és elhatározott szándéka, hogy igen széleskörű vonzóerejét a megye idegenforgalmának szolgálatába állítja. Dr. Nagy Gyula, a hivatal vezetője azért szervezte meg ezt az előre bejelentett zsámbéki látogatást, hogy a községi tanács vezetőivel megbeszélje a szükséges tennivalókat, a helyszínen tanulmányozza a lehetőségeket és aztán kidolgozhassa a szükséges javaslatot. Varga Lajos, a község p'é- bánosa is egyik, igen lelkes harcosa a zsámbéki templom ügyének. A községi tanácsban, a lakosság körében, az illetékes szervek előtt fá- radhatalanul érvelt ő is azért, hogy a község minél méltóbb kerete legyen a világhírű műemléknek. A kívánság hangoztatóinak —- sajnos — igazuk van. A hepehupás zsámbéki utcák vedlett házsorai, kétes tisztaságú udvarai, latyakos járdái nem nagyon alkalmasak arra, hogy fokozzák a műemlék-templom vonzóerejét. Inkább elriasztják a látogatókat. De nem válnak díszére Zsámbéknak sem, amelynek határában azt hirdeti a jelzőtábla, hogy a vendég „szövetkezeti1' községbe érkezik. A rom monumentális tor-» nyai és falai mellől eltűntek már az állványok, amelyek a nyári hónapok alatt olyan sűrűn körülhálózták, amikor az állagmegóvási munkálatok folytak a műemléken. A látogató most már akadálytalanul gyönyörködhet a hétszáz éves építészeti remekmű részleteinek szépségében is. Csupán a feljutás hozzá körülményes kissé, olyan rosszak a felvezető utak. M. Nagy Sándor tanácselnököt otthonában kerestük fal. Sürgősen le kellett vágnia hízóját. Készségesen abbahagyta a kolbászokon, hurkákon, oldalasokon és sonkákon folytatott „állagmegóvó” munkálatait, hogy megbeszélhessük a tennivalókat. Dr. Nrgy Gyula elsorolta, hogy idegenforgalmi szempontból mi mindenre lenne szükség Zsámbékon. Kellene egy szépen megépített gyalogút, amelyen a látogatók Külföldi társasutazások a dolgozó parasztok számára Az állami gazdaságok és termelőszövetkézetek felkérésére az IBUSZ külön társasautóbuszokat indít külföldre, elsősorban a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, a Német Demokratikus Köztársaságba és Lengyel- országba. A kirándulóknak módjuk lesz egyrészt termelőszövetkezeti, illetve állami gazdasági tapasztalatcserére, másrészt az illető ország népének és természeti szépségeinek megismerésére. Befejezték az állagmegóvó munkálatokat a romtemplomon zsámbéki kényelmesen följuthatnának a templomihoz, kellene egy he y a községben, ahol a társas kirándulások utasait szállító autóbuszok veszélytelenül megfordulhatnak. A földművesszövetkezetre az a feladat hárulna, hogy a templom köze'ében valami csinosabb (helyiséget rendezzen be, ahol a kirándulók frissítőkhöz, ennivalóhoz jutnának. A tanácselnök — amint szavai elárulták — szintén lelkes híve a zsámbéki idegenforgalom megszervezésének, mert tisztában van azzal, hegy milyen sokat jelenthet ez a község fejlődése, gyarapodása szempontjából. A községfeilesztési terv is elég jó tükre már ennek a felismerésnek. A rendelkezésre álló 350 ezer forintból az idén közel 250 ezer forintot fordítanak betonjárdák építésére. Nem kevesebb, mint négyezer méter hosszú járda készül belőle. A nagyon gyatra állapotban levő kultúrház átalakítására 50 ezer forintot szántak, de ehhez a megye is ígért 150 ezer forintot. így talán végre méltó hajlékhoz jut a zsámbéki tájmúzeum is, amelynek igen értékes anyaga jelenleg hozzáférhetetlenüí hever szanaszét. — Kellene még egy legalább húsz személy befogadására alkalmas turistaszállás is — mondja az idegenforgalmi hivatal vezetője. — Ha valamilyen módon belesegítene a község, az Idegenforgalmi Hivatal bizonyosan tudna még támogatást szerezni hozzá más forrásból is. Abba maradunk, hotr>'" minden meglesz, ami csak az erőnkből telik. De a tűzhelyen türelmetlenül fortyog már az abáló'é, az üstben rózsaszínűre pirította a forró zsír a tö- pörtyűt. hát nem tarthatjuk föl tovább a háziakat. Az autó nrgyokat zökkenve távolodik Zíémbcfctól, de mögöttünk teljes szépségében rajzolódik a ködös háttérre a világhírű romtemplom felejthetetlen képe. M. L. Indulnak a síhuszok Az IBUSZ megkezdi hétvégi másfél, illetve egynapos síbusz kirándulásait Budapestről Kékestetőre. A másfélnapos túrára az autóbuszok minden szombaton délután 14 órakor indulnak a Mátrába. Vasárnap a busz ingajáratban háromszor közlekedik Mátraháza és Kékestető között, hogy a síelőket a lesiklás után visszavigye Vendégeit Mátraszentimrén magánházaknál helyezi el az IBUSZ. Az egynapos kirándulásokra minden vasárnap reggel 7 órakor indulnak az autóbuszok s aznap négyszer fordulnak meg Mátraháza és Kékestető között. A kirándulóbuszok az IBUSZ József Nádor tér 12. szám alatti Autobus Tours irodája előtt veszik fel az utasokat. Az idén 14 000 tehén és 24 000 növendékmarha elhelyezésére készítenek istállókat az EM-vállalatok a régi termelőszövetkezeteknek Tizenhárom százalékkal emelkedik a rövidáru ipar termelése Huszonöt százalékkal több fiiggöny készül A rövidáru ipar idei terve mintegy 13 százalékkal magasabb a tavalyinál. Korszerű, nagy teljesítményű új gépek üzembeállításával növekszik a különböző szalagok, csipkék és más rövidáruipari termékek gyártása. A Rico Kötszérművekben üzcmbeállítják a Lengyel Népköztársaságtól vásárolt új bontó-, tisztító- és kártológépet és így a tavalyinál 120 tonnával több, mintegy 1200 tonna háztartási vattát gyártanak. Ezzel megszűnik a vattahiány. Lényegesen, de még mindig nem kielégítően emelkedik a különböző függönyök gyártása. A Lőrinci Szalag- és Csipkegyárban 50 új csipkeverőgép üzembeállításával 25 százalékkal — mintegy százezer négyzetméterrel — növelik a legkeresettebb klöpli- fügtgöny gyártását. A Gardénia Csipkefüggönygyárban két nagy teljesítményű angol gépet állítanak üzembe. Ennek segítségével 200 000 négyzetméterrel — a termelés húsz százalékos növelésével — több, úgynevezett bobin-függönyt szőnek. A gyártás ilyen arányú növekedése ellenére bizonyos fokig az idén is hiánycikk marad a függöny. Uj törülközőfajta is készül az idén. A Paszományáru- gyárban üzembehelyezték a nagy termelékenységű, új technológiai eljárással dolgozó törülközőgyártó .gépet. A gép teljesítménye körülbelül hat szövőgép termelésével egyenlő. Színes televízió a Szovjetunióban A moszkvai televíziós központban bevezették a színes televízió kísérleti adásait. A központi stúdió színesfilmeket, valamint színes szalagra vett programokat sugároz. A Szovjetunióban az idén megkezdik a színes televízióvevőkészülékek sorozatgyártását. A mezőgazdaság belterjes termelésének fokozására, a szövetkezeti nagyüzemi gazda'kodás megerősítésére és fejlesztésére népgazdaságunk az idén több beruházási hitellel támogatja a termelőszövetkezeteket, mint tavaly. A múlt évi tapasztalatok alapján ebben az évben a tsz-eknek nyújtott beruházási hitel mértékét már állatférőhelyek szerint állapítják meg és nemcsak a tehenek, hanem a többi állatok elhelyezéséhez szükséges igényeket is figyelembe- vcszik. A gazdasági bizottság még tavaly jóváhagyta a tsz-épít- kezések menetét. Eszerint az építőipar három ütemben fog hozzá a munkához. A régi termelőszövetkezetekben kezdődik meg legkorábban az építkezés. Ez a közös gazdaságok tatgjainak és az építőiparnak egyaránt előnyös. A termelőszövetkezetek képesek arra, hogy fuvarral és segédmunkával segítsék az építkezést, s a tsz-tagok így már az év elején munkaegységhez jutnak. A tervek szerint a régi termelőszövetkezetek részére 14 000 tehén és 24 000 növendékmarha elhelyezésére készítenek korszerű istállókat az ÉM vállalatai. Ezenfelül 110 000 baromfinak építenek ólakat. Az idén még annyi új magtárat is átadnak, ami együttesen 330 vagon termény befogadására elegendő és a . kertészeteket összesen 7965 négyzetméter alapterületű üvegházi építményekkel fejlesztik. Az ősszel létrehozott és a tavasszal megalakuló új termelőszövetkezetek a tanácsok mezőgazdasági osztályaival közösen március végéig állítják össze, adják át az állat- férőhely-igényeket az Építésügyi Minisztériumnak. Ezzel kezdődik meg a tsz-építkezés második munkaüteme, amely különösen nagy feladatok elé állítja az építőket, mivel ezeket a létesítményeket is még az idén kell elkészíteniök. Csupán azoknak a gazdasági épületeknek átadása húzódik át a jövő évre, asnel» ekre március után kap megrendelést az építőipar. A termelőszövetkezeti építkezések múlt évi tapasztalatai alapján az idén nagyobb hatáskört. több önállóságot kapnak a megyei mezőgazda- sági beruházási irodák. Erősödnek szervezetileg is. Ezért már az építkezés gyorsabb megkezdését segítik azzal, hogy maguk is el tudják végezni a létesítmények helyének műszaki kijelölését, ami tavaly még a Földművelés- ügyi Minisztérium tervezőirodájának feladata ' volt. Sok műszaki támogatást tudnak adni azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek saját erejükből építkeznek. Átveszik a házilag készülő tsz-lé- tesitmények műszaki vezetését, sőt építőanyag-ellátásának irányítását is. A megyei mezőgazda- sági beruházási Irodáknak lehetőségük nyílt például arra is, hogy a kisebb építmények műszaki terveit maguk készítsék el. Hasznos műszaki tanácsot tudnak adni a helyi építőanyagok felhasználására, előállításának szakszerű megszervezésére s a jó helyi kezdeményezések elterjesztésére is. Hazai építőanyagiparunk az összes szükségletet az idén sem tudná kielégíteni, ezért szükséges, hogy a termelőszövetkezetek minél több helyi anyagot használjanak a házilag készülő épületekhez. EGY INTÉZET TITKAI AVAGY A BÜROKRÁCIA V isegrád most olyan, mintha téli álmát aludni. Még alig alkonyodik, de már elnéptelenednek az utcák. A szállingózó hópelyhek lassan betemetik a bakancsok és gumicsizmák nyomait. A legtöbb ház is behunyta ablak-szemét, szundikálni látszik fehér hó- sipkája alatt. Mátyás király egykori palotájának szomszédságában, a Faipari Ktsz műhelyeiben azonban szorgos munka folyik. Itt készítik a lakásművészeti bolt kirakatából ismert, művészi-kivitelű kolonial bútorokat. Az egyik műhelyben, mindjárt az ablaknál dolgozik egy kihalóban levő szakma művésze, Schmidt Hugó faszobrász. A gyalupadon vésők tucatjai sorakoznak, ezekkel fúrjafaragja az élettelen tölgyfát — valóságos élővirágokká; ro- zetta díszítésnek a kolóniái szekrényekre. Az életéről szűkszavúan beszél Schmidt Hugó. Inlcább akkor ered meg a szava, amikor a szakmájáról, munkájáról faggatom. ... Nem sok jót értem meg fiatal koromban. Korán árvaságra jutottam, s apámtól nem örököl'em mást, mint a faszobrász tehetséget, meg a Aki megérti a fa lelkét faszobrászok. Már a 20-as % években is keveset tartottak $ számon belőlük, s nagy ré-% szűk azóta meghalt. Vedig % szép ez a munka. Aki meg- ^ érti a fa lelkét, csodákat mű-fj vethet vele. Véső kell hozzá, $ tehetség, meg sok-sok türe-% lem. í í Ot Óra van, mára kitelt4 Schmidt Hugó megtisztogatja $ szerszámait, s gondosan visz- % szarakja a vászonfasakba. $ Szép rendbe, sorba, ahogy 0 még édesapjától tanulta. Mert 0 becsülni kell a szerszámot: % kevés van belőle, ma már£ nem csinálnak ilyet. j Búcsúzás közben megpil-f lantok a falon egy dombor- fj műidet. Zenélö-táncoló an- % gyallcákat ábrázoló reve- g szánsz-stilusú plakett. Szabad-0 idejében csinálja, kedvtelés- % bői. Lehet, hogy ezt meg is £ tartja magának. Mert több ^ mint 30 évi munkájának jó- £ formán egyetlen darabját sem ^ őrzi. Amit megcsinált vagy % eladta vagy elajándékozta. £ Aszerint, hogy hozta a szük-% ség. De ezt nagyon szereti, f S lehet, hogy megtartja — 'j emlékbe. ^ Nyíri Eva Z szerszámait. Kétszáz darab Véső... egész életében dolgozott, s ennyi maradt utána. Ezzel az örökséggel vágtam neki az életnek ... Tizenhat éves korában szabadult fel a szakmában, Nagymaroson. Mire segéd lett, a mestere tönkrement. Pesten kellett munkát keresnie. Négy évig ismét kismesternél dolgozott. Olaszországba, Amerikába szállítottak faragott stil-bútorokat. A harmincas évek elején azonban megváltozott az ízlés: divatbajöttek a simavonalú, modern bútorok. Schmidt Hugó ismét vándorbotot vett a kezébe. Hat év telt el így: hol kőművesek mellett, vagy fakitermelésnél, hol pedig katonáskodással. Hat év után visszament Visegrád- ra. Kis gyalupad az ablak előtt, a konyhában — ez volt a műhelye. Itt csinálta a remekbe faragott Buddha és Shiva szobrocskákat, a magyaros sakkfigurákat, — és madonnákat. Megrendelője, az ismert belvárosi kereskedő, meggazdagodott belőlük. Schmidt Perbál és Budakeszi között fut az autónk. A táj gyönyörű. A tél már föl- ekesítette ragyogó díszeivel a hegyek lejtőit. Jobb kéz felől hirtelen feltűnően szép, vasrácsos kapu tűnik fel, tetején a fölírással: Erdészeti Tudományos Intézet. — Ni csak — gondolja az újságíró —, ide talán érdemes lenne bemenni és fölfedezni a tájékozatlan nagy- közönség számára ezt a szépnevű és bizonyára nagyon szép munkát végző intézményt, hiszen a nyilvánosság vajmi keveset hallhatott róla. Tulajdonképpen megyei intézmény, tehát a miénk, Pest megyeieké. A megyénk területén működik, mégpedig festői környezetben. A kapu vasrácsán keresztül jól látszik a szép, oszlopos homlokzatú ház — bizonyára az intézet központja. Gondozott utak vezetnek hozzá szabályos virágágyak között. Mögötte és mellette fiatal facsoportok, cserjék és bokrok, elvesztett lombjukat meztelen ágaikra rakódott friss hó pótolja. A kapu nyitva van, akadálytalanul eljutunk az épület ugyancsak nyitott bejáratáig. — Az intézet vezetőjével szeretnénk beszélni — mondjuk az előszobában egy elénk siető nőnek. — A vezető nincs itt — kapjuk meg a választ —, de Koltay kartársnak szólhatok. Amíg várunk Koltay Andrásra, az intézet tudományos munkatársára, gyönyörködve nézegetjük a falakat díszitő képeket. Pompás erdörész- letekról. hatalmas fatörzsekről készült fényképfelvételek. Koltay András néhány perc múlva már pontosan tudja, kik vagyunk, mit akarunk. — Nagyon szívesen megadnám a felvilágosítást intézetünkről, munkánkról, de sajnos, nem tehetem. Engedély nélkül nem mondhatok semmit a nyilvánosság számára. — Kitől kérhetnénk engedélyt? — Bartös Gyulától, intézetünk igazgatójától. Telefonon esetleg felhívhatom, mert nem tartózkodik most itt. Pillanatok alatt megvan a telefonkapcsolat. Bartos igazgató szintén nagyon udvariasan hallgatja meg a kérést és ugyancsak sajnálkozva mondja, hogy az engedélyt ő sem adhatja meg. — Hát ki? — riad fel már kissé sötétebben a kérdés. — Csak az országos fő- igazgatóság — szól a félreérthetetlen válasz. A vitának semmi értelme sem lenne. Köszönettel tudomásul vesszük a nyers valóságot és miután nincs nálunk az engedély megfo- l.vamodásához nyilván szükséges miniszterpapír és a címeres okmánybélyeg, ezenfelül már szürkül a délután és fogytán az időnk is, nem nagyon jutna belőle a hivatalos döntés bevárására: fájó szívvel bár, de lemondunk a minden bizonnyal nagyon szép, eredményes és kétségtelenül igen fontos munkát végző tudományos intézet felfedezéséről. Búcsúzás közben egy-két elejtett szóból megtudjuk, hogy ha történetesen nem újságírók lennénk, hanem csak kíváncsiskodó kirándulók, minden különösebb bonyodalom nélkül feltárulnának előttünk az intézet titkai. Magyar László Hugóba kevés üzleti szellem szorult, így hát — szegény maradt. Fővárosi sznobok, újgazdagok mutogatták dicsekedve vendégeiknek „műgyüj- teményüket”, benne Schmidt Hugó finom állatfiguráit; ő maga pedig filléres gondokkal küzdött. , Négy esztendeje, hogy itt dolgozik a szövetkezetben. Madonnák és giccsss aprószentek helyett gyönyörűen faragott stílbútorokat készít. Szabadidejében pedig művészi munkákon dolgozik. Vésője alól csodálatos dombormű- vek, karikatúrához hasonló, mulatságos állatfigurák kerülnek ki. Dohányzókészletnek használt, kutyafiguráját Hruscsov elvtárs is ismeri: múlt nyári visegrádi látogatása alkalmával ajándékozta meg vele a szövetkezet. Hogy érzi magát a szövetkezetben? Amíg vésőt foghat a kezébe, amíg dolgozhat, addig jól. Csak egy dolog bántja: nincs utánpótlás. Több mint fél esztendeje keresnek fafaragó segédeket, de nincs egy sem. Lassan kihalnak a
