Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-14 / 11. szám

Animi! ~lfir CEGLÉD, ALBER T I RS A, CEGLÉDBÉRCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐRÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1960. JANUÁR 14. CSÜTÖRTÖK | Látogatás a tűzoltó-laktanyában Kinek nem szorul össze egy pillanatra a szíve, aki látja 2 a tűzoltók szirénázva robogó piros gépkocsijait? Vajon hová 2 szállt a „vörös kakas”, hol pusztulnak rosszindulatból vagy Éj hanyagságból komoly értékek? Szerencsére ritkán kerül sor ^ ilyen „szívszorító” találkozásra. Tűzoltóink laktanyáikban ^ állandó készenlétben állnak, készek a segítésre, a pusztító Éj tűz eloltására. ^ ....................... A Gépipari Tudományos Egyesülőt munkájáról Néhány nap múlva lesz 11 éve annak, hogy a párt kez­deményezésére megalakult a Gépipari Tudományos Egye­sület. Az egyesület székhelye Budapesten van, de már 13 vidéki városban — így Ceg­léden is — működnek helyi csoportok. Az egyesület célja: a magyar műszaki kul­túra színvonalának fej­lesztése. a műszaki és gazdasági értelmiség rend­szeres tájékoztatása a technika világviszonylat­ban való haladásáról. A népgazdaság iparve- zetcscnek és iparpolitiká­jának, valamint a mű­szaki fejlesztés^ szerve­zési és gazdaságtudomá­nyi kérdéseknek társa­dalmi megvitatása és ez­zel a párt- és kormány- határozatok végrehajtásá­nak elősegítése. Az egyesület tagságá­nak összefogása, klubéle­tének biztosítása, a mű­szaki és gazdasági szak­emberek tapasztalatcse­réjének szervezése. A vidéki csoportok főként a műszaki kultúra fejlesztése terén kapnak lényeges fel­adatot: feladatuk a vidék műszaki színvonalának olyan Fogorvos-jelölt a Vasöntő Vállalatnál Prohászka Máriának nem sikerült érettségi után egye­temre kerülni. Egy kicsit el­keseredett, de nem ijedt meg. Édesanyja dr. Prohászka Im- réné fogorvos, édesapja fog- technikus. Mindketten jól ke­resnek, nyugodtan megenged­hették volna lányuknak, hogy otthon maradjon és készüljön újból egyetemi felvételére. Mária nem ezt választotta. Dolgozni akart, s nem is író­asztal mellett. Jelentkezett a Vasöntő Vállalatnál, s ott fel is vették. Az elektromos részleg mű­helyében találkoztam vele, amint egy villanyfúrógéppel bajlódott. Már egészen kezére álltak a szerszámok. A részlegben sok fiatal dol­gozik, Mária gyorsan meg­barátkozott velük. Nem Icé- nyeskedett, hanéni igyekezett tanulni. Ezt egyébként Of bán Bélától, az egyik műszerésztől tudtam meg. — Nem gondoltam volna, hogy egy orvos lánya ilyen jól álljon a munkához... — mondta. — Mennyit keres szakkép­zettség nélkül? — Több mint kilencszáz fo­rintot. El sem képzeli, milyen öröm pénzt keresni, s tudni, hogy azt a ruhát, meg cipőt, amit felveszek, én kerestem — mondja mosolyogva Pro­hászka Mária. — Tervei? — Szeretnék egyetemre menni, fogorvos szeretnék len­ni, mint a mamám. Most munka után Pestre járok egyetemi előkészítőre. — Nem fárasztó ez a nagy strapa? — Ugyan. Vannak itt fiúk, akik mindennap munka után még vidékre is utaznak, s esti iskolába járnak. Egy fiatal KISZ-tag nem hagyhatja el magát. — S mi lesz ha nem sikerül most sem az egyetem? — Kitűnően érettségiztem, mindent megteszek, hogy si­kerüljön, s ha mégsem sike­rül, itt maradok az üzemben, itt is hasznát veszem az érett­séginek. — Miért nem marad otthon — kérdezzük tréfásan? — Mert szeretem az üzemet, s ma már egy lány ne üljön otthon a mama szoknyáján. További jó munkát, sok si­kert kívánunk Máriának. Megérdemli. — Kecskeméti Mihály — szintre emelése, hogy az ipar bizonyos fokú decentralizá­ciója végrehajtható legyen. A fenti célok elérése érde­kében a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület ankétok, elő­adások, előadássorozatok, vita­estek, klubdélutánok és film­vetítések rendezésével fejti ki munkáját. Bonyolultabb műszaki prob­lémák megoldását pályázatok kiírásával segíti elő. Ä külföldi és fejlettebb technika ismertetését bel- és külföldi tanulmányutak szer­vezésével valósítja meg. A ceglédi csoport egy év­vel ezelőtt alakult, munkája a célkitűzések minden terüle­tén megnyilvánult. Előadáso­kat, filmvetítéseket tartott, továbbképző tanfolyamot szer­vezett, belföldi tanulmány­utat rendezett és öt tagja külföldi tanulmányúton is részt vett. Képviseltette ma­gát a II. üzemszervezési kongresszuson és a műszaki filmfesztiválon. A csoport további erősö­dése felé az egész város műszaki dolgozóinak az összefogásán át visz az út. Ez az út az önkép­zés, a munka útja, ide hívunk és várunk min­den, a magyar műszaki kultúra felvirágoztatá­sáért tenni akaró mű­szaki dolgozót. Legközelebb a ceglédi cso­port kísérleti munkájáról, annak gyakorlati céljáról és eredményeiről írunk. Koczka Kálmán g. mérnök, a helyi csoport titkára Jó munkát csak alaposan karbantartott, korszerű, állan­dóan üzemkész felszereléssel lehet végezni. A szolgálati csoport féltő gonddal áoolja ezt az új tűzoltókocsit s ha szükség lesz rá, az ápolt felszerelés egész biztosan nem hagyja cserben őket. Pálinkás kisriport A földművesszövetkezet pá- íinkafelvásárló részlegét ke­restük fel a napokban. Ham­burger Jenő, a részleg vezető­je éppen Dani István csemői lakostól vett át törköiypálin- kát. Az átvétel után készsége­sen nyújt tájékoztatást. — Hetipiac; napokon általá­ban tíz-tizenöten hoznak pá­linkát, de más napokon is van forgalom. Az 1958—59-es év szezonjában csak 100 hektoli­főzött pálinkák átlagban elérik a 51,2 és 52,4 tizedes fokot. — Mit csinálnak a átvett pá­linkával? — A földművesszövetkezet innen látja el a helyi és kör­nyékbeli boltjait, a felesleges mennyiséget pedig felszállójuk Budapesre a Vendéglátóipari Vállalat szövetkezeti központ­jába. A tegnapi napon is 28 ballonban 16—17 hektolitert vittem fel. Én is bekapcsolód­tam a kongresszusi munkaver­senybe és felajánlásomat tel­jesítettem. Eredményeim for­rása a nagyon gondos, esepe- gésmentes átvétel és a terme­lők között végzett felvilágosító munka. Bízom abban, hogy a pálinkafőzdékből egyre több termelő fogja idehozni pálin­káját. H. I. Olvasónk írja Szombaton délután ne­gyed háromkor mentünk el vásárolni, többek között ke­nyeret is szerettünk volna venni. Mikor az állomáshoz ér­tünk, láttuk, hogy az ott levő élelmiszerbódéból akkor vitt egy nő két kenyeret. Oda­mentünk, de a kiszolgáló el­utasított, mondván, hogy „lel­tározunk". Én mondtam neki, hogy kenyeret szeretnék, mi­vel láttam, hogy a polcok tele vannak kenyérrel, mire a ki­szolgáló mégegyszer — elég durva hangnemben — kiszólt, hogy nincs árusítás, mert „lel­tározunk". Megértjük, hogy leltározás közben nem lehet árut kiadni, de akkor miért adtak más­nak? L. E. Isméri-e Ceglédet, tudja-e? ... hogy a középkorban a vá­ros rendjére a hadnagy ügyelt öt tizedessel, akik kerületen­ként voltak felelősek a város biztonságáért; ... hogy az 1500-as években még a város juhászainak is es­küt kellett tenni arra, hogy ál­lásukat pontosan betöltik; ... hogy 1660-tól kezdve a tö­rök az elfoglalt várak megerő­sítésére hosszú időkre a ceglé­dieket is igénybe vette és néha fél évekig is dolgoztatta a la­kosságot. Sok ceglédi jobbágy dolgozott Érsekújvárnál, ahol a török oly kegyetlen volt, hogy az elszakadt malomgátat is megölt jobbágyok testével tömítette; ... hogy az 1700-as évek ele­jén a város lakossága csak 1200 —1300 ember volt, annyira tönkretette a vidéket a török, valamint a kuruc-labanc hábo­rúk kora; ... hogy a XVIII.—XIX. szá­zadban sok baja volt a város­nak az ide szállásolt katona­sággal, ezért a város vezetői a lakosságot eltiltották attól, hogy a katonákkal szóbaálljon. Aki pedig a katonákkal dorbé- zolt, azt szigorú büntetés vár­ta; ... hogy az 1555. évi adatok szerint 10 ceglédi diák tanult a wittenbergi egyetemen, akik nagyobbrészt a reformáció ter­jesztői lettek hazánkban. — R — Bírálatunk nyomón Munkatársunk a napokban felkereste a Vendéglátóipari Vállalat 17-es számú boltját, s örömmel látta, hogy lapunk bírálata nyomán kijavította a hiányosságokat. Szép, tiszta üzlethelyiség várja a vásárló­kat. Az üzlet berendezése még nem korszerű, de a falakat ki­festették, s ma már az ablako­kat is állandóan tisztán tart­ják. ___________ Sz órjuk le a járdákat A nagyobb hóesés miatt és a hideg következtében a járdák síkossá váltak és a le- szórás híján már eddig is több baleset történt. Kérjük a közönséget — ha szükséges —, mindennap gon­dosan szórják le a járdát, mert ha baleset történik, és az nincs leszórva, a felelősség a ház lakóit terheli. EGY PILLANATRA! Hétfő délután negyed kettő. Vá­rosunk egyik leg­nagyobb élelmi­szerüzlete a meg­szokott képet mu­tatja. A pultok, polcok tele áruval. Különböző kol­bászféleségek 'kel­letik magukat, egy tálban gusztusos hófehér túró, sajt- hengerek, rudak és gomolyák. A pultok előtt vásár­lók. Nincsenek túl sokan, de azért egy-két percet várni kell a ki­szolgálásra. Senki sem türelmetlen, de amikor három söprögető kislány !közepes porfelhőt verve halad végig a pultokon felhal­mozott áruk előtt, az arcok elhomo- rodnak. A kiszol­gáló sem állja szó nélkül, ráförmed a takarítókra. — Hogy jut eszetekbe most se­perni! Ma már há­romszor törölget- tem! A várakozó ve­vők közül félhan­gosan megszólal valaki. — A kolbászo­kat is?!... — UJ GÉPEKET kap a jövő hónap elején a Cipőipari Vállalat. Többek között tal­paló, tűző, mángorló gépet a műhelyek részére, villany­hegesztőt pedig a gépműhely részére. Az új gépek beállítá­sával, valamint két műszak beindításával a II. negyedév­ben duplájára akarják emel­ni a termelést. — 10 000 PÄR export fa­sarok elkészítésére kapott megrendelést a Faipari Ktsz az I. negyedévre a budapesti Vörös Hajnal Cipész Ktsz-től. — 120 SZÁZALÉKRA tel­jesítette a múlt évi tervét a BELSPED. A márciusban tar­tandó kiértékelésnél 20 nap­nak megfelelő munkabér ki­osztására számítanak a dolgo­zók. — A HAZAFIAS Népfront vezetősége kibővített elnöki értekezletet tart 15-én — pénteken — délután hat órai kezdettel a városi művelődési házban. Napirend: 1. a város- fejlesztési terv ismertetése az 1960-as évre, előadó: Hegedűs József vb-titkár; 2. a nép­front előtt álló sürgős fel­adatok. — A CEGLÉDI termelőszö­vetkezetek eddig 1000 holdra kötöttek magtermelési szerző­dést, különféle magféleségek­re, a MEZÖMAG kirendelt­ségével. — A HŐESÉS hatására megnövekedett a szánkók iránti vásárlókedv. A játék­bolt másfél nap alatt 40 kü­lönböző szánkót és ródlit adott el. a földművesszövetkezeti áruházban mintegy 30 da­rab talált gazdára. — MA. CSÜTÖRTÖKÖN, délután ijt órakor, a művelő­dési házban tartandó mező- gazdasági szakköri ülésen, megfelelő érdeklődés esetén a szőlő lomb-trágyázással kap­csolatos bolgár és szovjet kí­sérletekről tartanak ismerte­tést. A tömeg szinte vonszolja magával a 'kis öregasszonyt a kijárat felé, aki abban a hely­zetben láthatóan semmi más­sal nem törődik, csak a bő­röndjével, aminek fogantyújá­ra görcsösen tapadnak vékony : ráncos ujjai. Tekintete szemre- í hányást fejez ki és mintha azt : mondaná: emberek, hát egy •csepp belátás sincs bennetek? ] Egy 19—20 év körüli férfi ] sodródik mellé, aki amikor ] megpillantja a kellemetlen ] helyzetbe 'került öregasszonyt, í minden erejét latbavetve í igyekszik az emberek áradatá- 1 nak gátat vetni. Ez azonban \ nehezen sikerül, a nagy nyo- \ más ellensúlyozásához az ő ; ereje is kevés. Néhány lépést ; haladnak egymáshoz préseiőd- ’>t ve, amikor a férfi hirtelen le- $ hajol és a bőrönd felé nyúl. \ — Tessék ideadni, nénikém, \ majd én viszem! KÖSZÖNÖM FIACSKÁM Az öregasszony ijedten néz a férfira. Arra gondol, hátha ez­zel az ürüggyel akarja megka­parintani féltve őrzött bőrönd­jét, s annak fogantyúját még görcsösebben szorítja. így jut­nak ki a peronra, ahol néhány lépés után eloszlik « tömeg, a különböző vonatokhoz sietve. — Hová tetszik utazni, néni­kém? — szólal meg a férfi. — Monorra — válaszol. — Akkor tessék jönni, én is arra utazom. — Felemeli.a bő­röndöt és elindul vele. Az öregasszony engedelmesen kö­veti. A kiszemelt kocsinál megállnak, a férfi felteszi a bő­röndöt, felsegíti a nénit, csak azután száll fel ő is. A kocsi­ban mindent elrendez és leül az öregasszony mellé. — Most már mehetünk — mondja mosolyogván A néni ekkor előveszi pénz­tárcáját, kivesz belőle néhány forintot és jótevője felé nyújt­ja, aki erre tréfásan megjegy­zi. — Nénikém, csak nem alkar­ja, hogy visszavigyem a bő­röndjét? Az öregasszony csodálkozva néz a férfira, és mintha azt kérdezné önmagától: hát ilyen is van a világon? Es kicsit resiellkedve veszi elő ismét pénztárcáját, hogy elrejtse benne a pénzt. A feszültség csak nehezen oldódik fel az­után. Már Ceglédbercel felé járunk, amikor az öregasszony megszólal és elmondja, hogy leányához megy látogatóba, akit már nagyon régen nem Iá­t t tott. Megöregedett, nem na-j gyón bir már utazni. És egy ] könnycseppet töröl le szemé- ] ről, aztán folytatja: sok kedves ] emléket viszek neki. Ezért is ] féltem annyira a bőröndöt.] Másnak ez nem érték, de ne- \ kém... Elgondolkozik. Aztán még ] erröl-arról beszélgetnek. A] férfi szeretettel nézi: mintha\ az ő törékeny, kedves, jóságos] arcú édesanyját látná. Albertirsa következik. A férfi búcsúra nyújtja ke-] zét, de hirtelen a nénike is fel-] emelkedik helyéröl. Kicsit fel-] ágaskodik, mintha a férfi fü-] lébe akarna súgni valamit ési vállánál fogva elörehúzza. Az-] tán gyöngéden megsimogatja a] fejét, közben kedvesen moso- ] lyogva megcsókolja a homlo-] kát és csak ennyit mond: — Köszönöm, fiacskám. — B. S, — í . < Vajon hány fokos a termés?! ; J tért vásároltam fel, az 1959—60- ] as kampányban számításom ] szerint dupláját is elérem, j Amig novemberben két hektó- ] litert hoztak be, addig decem-j berben 20-at, most január l-j tői 10-ig pedig már több mint: 10 hektót. Rájöttek az emberek i arra, hogy becsületesebb és ki­fizetődőbb az államnak átadni egyben, mint literenként elad­ni vagy ismerősöknek kimére­getni. Örvendetes, hogy az idén I Termelőszövetkezeteink í y építkezése í A Hunyadi Tsz 50 férőbe- ^ lyes tehénistállót épitett, ^ amelyet műszakilag tegnap ^ adtak át. A Vörös Október területére í y a villanyt vezették be és ^ műszakilag ugyancsak tegnap 'j adták át. Ma a Lenin Tsz 50 férőhs- ^ lyes magtárpadlásos tehén- istállóját, 15-én a Petőfi Tsz £ 50 férőhelyes istállóját adják t át. i y Ezzel szövetkezeteink az ^ 1959-es építési tervüket vál- ^ lalati és házilagos szinten be- ^ fejezték 139,5 százalékos í ... !* eredménnyel. * t ß * Kcrékpárlopa^éri ' bíróság előtt \ Katona Antal ceglédi lakos az J italboltok kedvenc látogatója. $ Ilyenkor leittasodik és embertár- £ sainak kárt okoz, a kerékpárok ^ szarkájaként ismerik. Először 1959 október elején a ^ ceglédi vasútállomás bejárata elől ^ egy férfi kerékpárt vitt el, me- £ lyet 150 forintért adott él egy ba- ^ rátjának. Nem sokáig lehettek ^ zsákmányuknak birtokában, mert ^ a rendőrhatóság rájuk talált. Ezt követően a Ceglédi Föld- ^ művesszövetkezet étterme elől ^ Kókai László kerékpárját lopta el, ^ amit rövid használat után a vasút- ^ állomás közelében elhagyott. Kó- y kai kerékpárja egyfcs alkatrészeit ^ kivételével előkerült. A járási ügyészség Katona An- 4 talt előzetes letartóztatásba he- ^ lyezte és személyi tulajdon elleni ^ lopás büntette miatt vádiratot */ nyújtott be ellene a járásbíróság- ^ hoz- ___________ i A szolgálati csoport a tetőtűz oltását gyakorolja parancs­nok irányításával (Foto, szöveg: Opauszky)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents