Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-14 / 11. szám
1969. JANUÁR 14. CSÜTÖRTÖK nsf uecYti ’ictfirlap 3 A LEGJOBB TERMELŐSZÖVETKEZETI TEHENÉSZET „TITKAI“: Szabadtartás, egyedi mesterséges borjúnevelés és azonnal el is magyarázták a mesterséges borjúnevelés náluk nagyszerűen bevált, évek óta alkalmazott módszerét. — Választásig természetesen szopnak a borjak. Azután föccstejjel itatjuk azokat, majd egyhónapos koruk után fölözött tejet kapnak 10 hetes korukig. Ekkortól kezdve csökkentjük a tej- mennyiséget 9, majd 6, végül 3 literre s fokozatosan hozzászoktatjuk a borjakat a takarmányhoz. Ez a módszer nagyon jól bevált s évente több ezer liter tejet takarítunk meg. Megnézték a vendégek a tsz 82 üszőjét a szabadtar- tású istállókban. Meggyőződhettek róla, hogy csak hasznára válik az állatoknak az úgynevezett rideg nevelési mód. Feltűnt a látogatóknak, hogy a Vörös Csillag Tsz- ben az állatok férőhelye nem valami mutatós. — Elgondolásunk ma is az, hogy a magunk erejéből boldoguljunk és haladjunk előre 1— mondta Szabó Ferenc. — Milliomos szövetkezet vagyunk ugyan, azt azonban mégsem engedhetjük meg magunknak, hogy egyidőben növeljük állatállományunkat, s ugyanakkor magtárpadlásos, drága istállókat építsünk. Eljön annak is az ideje, de egyelőre, néhány évig, ezek az istállók is kifogástalanul megfelelnek a célnak. Való igaz, a tsz legtöbb állati férőhelye — nemcsak a szarvasmarháké, hanem a sertéseké és a baromfiaké is nagyrészt házilag készült. Szebb istállókat lehet másutt találni, de kevés szövetkezet ért el eddig nagyobb eredményeket az állattenyésztésben, mint éppen a Vörös Csillag Tsz. Persze, ne gondolja senki, hogy a ceglédiek nem akarnak modern istállókat építeni. Akarnak és fognak is, mert meglevő állati férőhelyeik lassan-lassan szűknek bizonyulnak. S hogy jövőre vagy csak három év múlva kerül erre sor, az attól függ, hogyan gyarapodnak tovább, hogyan teremtik meg a nagyobb beruházások előfeltételeit, anyagi alapját. A tapasztalatcsere-látogatás óta eltelt néhány hét bebizonyította, hogy az ott tapasztaltakat más szövetkezetek is hasznosítani tudják. Az aszódi, a dabasi, a budai és a ceglédi járás több szövetkezetében már próbálkoznak a tehenek egyedi takarmányozásával, a mesterséges borjúneveléssel és az állatok szabadtartóson alapuló nevelésével. Csekő Ágoston Megkezdték a burkolt Pannónia gyártását 2,7 milliard forint értékű áru a falusi üzletekben A közös gazdaságok tagjai a következő hetekben — a zárszámadások jóváhagyása után — jutnak egész évi jövedelmük tekintélyes részéhez. Amint a SZÖVOSZ illetékes főosztályán az MTI munkatársát tájékoztatták, a földműves- szövetkezeti kereskedelem már jóelőre elkészült, hogy a várhatóan emelkedő árukeresletet kielégítse. Az elmúlt év utolsó negyedéhez viszonyítva csaknem tíz százalékkal több, együttesen mintegy 2,7 milliárd forint értékű iparcikk vár vásárlóra a falusi üzletekben. Húsz százalékkal több lesz a bútor és a cipőáru, textilből pedig 5—8 százalékkal haladja meg a készlet a múlt év első negyedében rendelkezésre álló mennyiséget. A férfi konfekció áruk az elmúlt években már mind minőség, mind pedig választék tekintetében meghódították a falusi vásárlókat, a gyermek és női konfekcióáruk minőségével és választékával szemben viszont még mindig sok jogos panasz merült tel. Az ipar és a kereskedelem javuló együttműködését, a vásárlók igényéinek fokozottabb figyelembe vételét jelzi, hogy az idén már e téren is lényeges javulás várható. A minőség és a választék javulását szolgálja az a kezdeményezés is, hogy a falusi lakosság ellátásába sokkal erőteljesebben vonják be a kisipari szövetkezeteket. A SZÖVOSZ az idén első alkalommal mintegy 20 millió forint értékű készruha szállítására szerződött a kisipari szövetkezetekkel. Az áruk átvételére, a kifogástalan minőség biztosítása érdekében, külön központi minőségvizsgáló bizottságot szerveztek. Bizonyára örömet okoz majd a falusi vásárlóknak, hegy az év első negyedében az ország minden részében elegendő motorkerékpárt, Panni és Berva típusú robogói talál az üzletekben. 2 Néhány nappal ezelőtt kezdték meg a közkedvelt Panno- Ugyanígy nem lesz hiány ke- ^ nja motorkerékpár burkolt változatának sorozatgyártását. Ez rékpárból sem. ^ a típus külföldön igen nagy elismerést keltett. Jelenleg néAz árukészletek — mutattak £ metországi exportra készítik. A hazai kereskedelem az év iá befejezésül a tájékoztatók \ második felében hozza forgalomba. —, olyan bőségesek, mint ^ Konstrukciós változás is van az új típuson, amennyiben egyetlen megelőző évben sem. ^ motorját nem mágnessel, hanem dinamóval szerelték fel. .sXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXY Közeleg a zárszámadás — készülnek a tervek Nagyot lépnek előre az idén a monori járás tsz-ei A monori járásban is folynak a termelőszövetkezeti mérlegkészítések, s a zárszámadási előkészületek. Néhány nap múlva válnak ismeretessé a részleteredmónyek. Annyi már most is bizonyos, hogy a járás termelőszövetkezetei nem dolgoztak rosszul az elmúlt esztendőben sem, bár több termelőszövetkezet még a közös gazdaság kereteinek és fő profiljainak kialakításán fáradozik. A csévharaszti Egyetértés Termelőszövetkezet például 35.78 forintos munkaegységgel zár, pedig csak kétéves múltra tekint visz- s/a. Különösen a juhászat dolgozott eredményesen. Az idén a tervek szerint baromfitenyésztéssel és sertéshizlalással is foglalkoznak majd és tovább növelik juhállományukat. A járás valamennyi termelőszövetkezetében elkészülnek a hónap végéig az idei tervek. Fő céljuk, hogy a lehetőség szerint fokozzák a belterjes, illetve a többrétű gazdálkodást. Az elmúlt esztendőben a járás termelőszövetkezeteinek egy kát. holdra jutó bruttó termelési értéke csaknem háromezer forint volt. s az - idén jelentős növekedés várható. Ebben az esztendőben különösen nagy figyelmet szentelnek a járási szervek az új termelőszövetkezeti községeknek — Gomba, Bénye, Káva, Péteri —, amelyek a múlt év tavaszán alakultak. Az új termelőszövetkezeti községekben a 3004-es kormányhatározat alapján szakembereket állítanak munkába. Káva termelőszövetkezeti község például új elnököt kapott Hajducsik Mihály személyében. Más helyeken könyvelő, vagy mezőgazdász kezdett munkához. A járási szervek legnagyobb gondja most a szakember- hiány. Még több rátermett elnök, mezőgazdász és könyvelő kellene. A szakemberek hiánya különösen most, a tervkészítés időszakában okoz jkomoly nehézségeket, ezért a járási tanács és a községi tanácsok szakemberei minden erejükkel a termelőszövetkezetek tervkészítését segítik ebben a hónapban; Általános tapasztalat az, hogy a járás termelőszövetkezeteiben a volt középparasztok megtalálták a helyüket, s eredményesen hasznosítják korábbi tapasztalataikat. Ez a jelenség elgondolkoztatja a még kívülálló középparasztokat, akik így gyorsabban megbarátkoznak a termelőszövetkezeti gazdálkodás gondolatával. Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy Tápió- süly néhány nap alatt termelőszövetkezeti községgé alakult. Az eddigi eredmények, s az idei ésszerű tervek arra engednek következtetni, hoev a manor! járás termelőszövetkezetei ebben az esztendőben nagyot lépnek előre az új úton. T. M. Méhésztábor — úttörőknek A megyei méhész szakbizottság legutóbbi ülésén megtárgyalták az 1959-es esztendőben végzett munkát, s megvitatták a feladatokat. Elhatározták, hogy az idén még nagyobb segítséget adnak a termelőszövetkezeti méhészeknek és minden rendelkezésükre álló eszközzel előmozdítják új méhészetek létesítését. A vitában elhangzott javaslatok alapján a méhész szakbizottság azt tervezi, hogy a nyáron — a megyei tanáccsal karöltve — méhésztábort állítanak fel a méhészetet kedvelő úttörők részére. A tábor célja az lesz, hogy a méhészkedő gyerekek új ismereteket sajátítsanak el nyaralás közben. A táborozáson résztvevő gyerekeket az iskolai méhész szakkörök legjobb tagjai közül válogatják ki. *— Az ország legjobb termelőszövetkezeti tehenészetének bizonyult az elmúlt évben szövetkezetünk, a ceglédi Vörös Csillag Tsz. Mint a IV. országos teitermelésd verseny értékeléséből is kitűnik, szövetkezetünk 52 tehene egyenként átlagosan 6334 kilogramm tejet adott 1959-ben — mondotta a tsz-ben tapasztalatcsere látogatáson részvevő termelőszövetkezeti elnököknek és tagoknak Pólya Gyula, a tsz főállattenyésztője. Ezt hallva, a látogatók — mintha csak ellenőrök lettek volna —, töviről-hegyire alaposan megnéztek mindent. Gyorsan teltek a noteszlapok. — Törzsállattenyésztő, 11 éve működő termelőszövetkezet vagyunk — tájékoztatta a vendégeket Szabó Ferenc, a tsz elnöke. — összesen 210 szarvasmarhát tartunk, ezekből a tehenek száma 52. A püspökhatvani Zöldmező Tsz küldötte, Szűcs János tette fel az első kérdést, mégpedig azt, miért olyan „szőrösek a tsz tehenei, mintha fáznának”? Azért, mert szövetkezetünk az év nagyobb részében szabadon tartja a teheneket és a növendékmarhákat — adta meg a választ Pólya Gyula főállattenyésztő. — Szépség- versenyen talán nem nyernének első díjat, dehát nem azért tartjuk azokat. — Mutassák meg legjobb tehenüket — kérte Békési Lajos, a péteri Rákóczi Tsz tagja. Kívánsága pár perc múlva teljesült, mert három tehenet is elővezettek. _ A Kicsi például 1953 októberében született s n aponta 36 liter tejet ad — büszkélkedett vele a gondozó. — A Zsófi még' nála is jobb, egy év alatt 9100 kiló tejet adott, de nem szégyenkezünk a Pirossal sem, pedig az „csak” 7897 kiló tejjel gyarapította a tsz-t egy év alatt. — Hány olyan tehenük van, amely háromezer liternél kevesebbet ad évente? — érdeklődött Obertal Pál, az acsai Aranykalász Tsz brigádvezetője. — Egyetlen egy sem — hangzott azonnal Pólya Gyula szava. — Nem fizetődik ki az olyan tehén tartása, amelyiknek háromezren aluli a tejhozama. — Akkor arról mondjon valamit ■— kérték a főállat-1 tenyésztőt —, hogy eredmé- nyűknek mi a titka? — Szarvasmarha-állomá-: nyunk zöme saját nevelésünk. Állattenyésztésünkre ; nagy gondot fordítunk, s a; tehenektől nem sajnáljuk a; takarmányt. Különösebb tit- : kunk nincs. Ha titoknak le- j hét nevezni, az a takarmá-: nyozásban rejlik. — Mit etetnek az állatok-: kai? — Teheneinket egyedileg i takarmányozzuk. Az alapta- : karmányt — amelynek ősz-; szetétele rendszeres időkö-: zönként váltakozik — min-: den tehén megkapja, elért: tejhozama alapján. A főta- j karmány jelenleg a silókukorica, ami kitűnően sikerült. j Egy-egy tehénnek naponta 25; kiló silót, 10 kiló takarmány- répát, 15 kiló nyers répa- szeletet, 3 kiló lucernaszénát és 2 kiló rétiszénát adunk. Ezenkívül amelyik több tejet ad, annak arányában egyéb takarmányt js kap. — Meg kell mondani azt is — szólt közbe a tsz elnöke —, növeli tej hozamunkat az, hogy borjainkat nem szoptatjuk, hanem mesterségesen tápláljuk. Kicsit idegenkedve fogadták a bejelentést a látogatók, amit észrevették a Vörös Csillag Tsz szakemberei / Magyar lovakat vásárol | a Benneweis cirkusz í 2 A Budapesten vendégszerep-^ lő világhírű Benneweis dán ^ cirkusz szakemberei sorra já-1 ják az ugyancsak világhírű ^ magyar méneseket, méntelepe- ^ két, hogy a köztudomásúan já-1 tékoskedvű, igen tanulékony ^ lovakból kiválasszák a „leg- ^ okosabbakat”, amelyek alkal- ^ masak lesznek az estéről esté- ^ re nagy sikerrel szereplő cir- ^ kusz lóáJlornány felfrissítésé- ^ re. Elsősorban a szép külle-^ mű, színű, amellett kecses | mozgású és roppant tamilé-^ kony arabs, valamint lipicai^ fajtából akarják kiválasztani ^ a porond új lósztárjait. | v. Inkább neveléssel í Ismerek egy termelpszö- í vetkezeti elnököt. A híre' 5 minden falut bejárt a me- ; gyénkben, mert jó szakember. Termelőszövetkezete tag- | jai a tanúk: embernek kel- ; lett a talpán lennie annak, \ aki abból a nagy bajból í kivezesse a szövetkezetét, ! amelyben egy évvel ezelőtt ! volt. És ez a városból jött j termelőszövetkezeti elnök j megtette a szinte lehetet- ! lent. Megszűn t a sógor-ko- 5 maság, a kocsrházás, a kö- \ zös dézsmálgatása, mindaz, S ami annak előtte rákfenéje \ volt a szövetkezetnek. Egy \ év alatt több gépet vásárol- \ tak, saját tenyészállataikkal \ segítettek ki más gazdasá- \ gokat. És ha a részesedés \ az idén még nem is éri el \ egységenként a félszáz fo- í rintot — a tagok elégedet- tek. £ A napokban azonban so- ^ kan rosszallólag szóltak er- '>f röl az elnökről. Szájára vet- ^ te a falu. Az történt, hogy £ az egyik szövetkezeti tag meg- £ dézsmálta ’ a közös vagyont. ^ Az illetőtől levonták az ösz- ^ szeget. A tagság helyeselte, í hiszen a közös vagyonhoz íegy újjal sem nyúlhat sen- i ki! Igen ám, de a tsz-tag ; felesége harcos asszony és ^ azt hitte, kiabálással leveszi az elnököt a lábáról és eltörlik a levonást. Követelőzött és fenyegetett. Az elnök nem tágított. És ekkor a tsz-elnök megfogta a tag feleségét és kitette az ajtón. Kabátjánál fogva és a kabát elszakadt... A pártvezetőség foglalkozott az üggyel. Az elnök fejét a felsőbb szervek is megmosták. Mert helyes az, ha szentnek tartja a közös vagyont, ha megtorolja a bűnt, de egy vezető nem ragadtathatja el magát. A pártszervezet és a felsőbb szervek is helyesen jártaik el. De nem tudták volna előbb figyelmeztetni ezt az elnököt? Mert azt már azelőtt is tudták, hogy az elnök hirtelen természetű és olykor goromba. Még olyankor is, ha kisebb esetekről van szó, ha kevesebb a gondja. Hát még amikor temérdek gondtól fő a feje... Mennyivel jobb lett volna, ha időnként leülnek a pártvezetőség tagjai ezzel az elnökkel, megdicsérik amit jól csinált, éreztetik, meny. nyíre támogatja őt a párt- szervezet, de közben-közben figyelmeztették volna: türelmesebbnek kell lennie. Az emberek önérzetével, érzékenységével is törődni kell. A ráckevei járás egyik termelőszövetkezetének párttitkára még fiatal ember. A mi rendszerünkben nőtt fel. Kevés iskolát végzett. A tanulás hiányát nap, mint nap érzi. Nehéz felkészülnie a taggyűlésre... Nehéz beleszólnia a gazdaság irányításába, hiszen az elnök egyetemet végzett, ő pedig lemaradt mögötte... Nehéz megmagyarázni azt a helyes elvet, aminek igazságát belül ugyan érzi, de kifejezni nem tudja. Egy párttitkámak pedig vitázni, érvelni kell... És ezzel a párttitkárral még nem ült le senki arról beszélgetni: tanuljon tovább. Nem ellenőrizte senki, hogy mit olvas, vagy olvas-e egyáltalán. Elvégzett egy háromhónapos pártiskolát és ezzel kész. Senki nem mondta még a szemébe: így nemcsak hagy párttitkár nem lehet, de lemarad a legképzetlenebb párttag mögött is ; ; ; Megyénkben a gépállomásokon tavaly csaknem kilencven fegyelmit róttak ki. A büntetések jogosak voltak. De meg lehetett volna előzni. Ha a vezetők figyelnék, miként élnek, fejlődnek beosztottjaik. í Ha akkor vennék észre a hi- j bákat, amikor még csírájában J el lehetne fojtani. Ha olykor ^ nem frázisnak, de kötelesség- £ nek tartanák az emberekkel £ való foglalkozást, törődést. Sok az olyan munkahelyünk, £ ahol nem gépeknek tekintik a{ dolgozókat, ahol még a legap- $ róbb problémáikkal is szíve,sen \ foglalkoznak. Ahol a dicsére- j tét vagy a bírálatot nem külön- í leges alkalmakra tartogatják. J Hanem munka közben, a napi í élet sodrában találják meg a í módját, hogy minden ember-! rel beszéljenek, megtárgyalják munkájukat. És ha hibáznak,; ha téves úton haladnak, ide je-; ben megállítják, figyelmeztetik; őket. Segítőtársként állnak í dolgozóik mellett, hogy azok-! nak ezernyi apróbb-nagyobb í jótulajdonságuk bontakozzon í ki és eltörpüljenek a hibák, j Fegyelmit, büntetést oszto-! gatni könnyebb, mint nevelni. ! A kommunisták azonban az! emberek szocialista emberré! formálására vállalkoztak. Azt! pedig csupán fegyelmik oszto-; gatásával nem lehet elérni.; Sokkal inkább jó szóval, bírá-\ . lattal, emberséggel, naponta j nyújtott segítséggel. És ne-; künk nem is fegyelmivel súj-J tott emberek százaira, hanem! egészségesen gondolkodó, szór-! galmas, művelt emberek ez- i reire van szükségünk. Azt pe-! dig csak állandó, szeretettel-! jes foglalkozással érhetjük el.; Sági Agnes 5