Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-12 / 292. szám

zeníendre P E ST M EG vei R L A P K u L ON KIAD A S A Ejnye, ejnye! Jó néhány héttel ezelőtt lapunk „kellemetlen kérdést’* intézett a Községgazdálkodási Vállalathoz, miért nem teszi még fel a mú­zeumban már egy év óta pihenő műemlékjelző táblákat. A fenti kellemetlen kérdést kö­vető szombati számunk már azt közölte, hogy „érdemes volt” fel­hívni a vállalat figyelmét, mert a táblákat azóta elhelyezte a meg­felelő házak falán. Azt hiszem, elhamarkodott volt ez. az „érdemes volt” cikkecske elhelyezése, mert a Községgazdál­kodási Vállalat azóta sem tett sem­mit. és azok a bizonyos táblák mozdulatlanul még mindig ott fe- küsznek a múzeumban ahol ez­előtt tíz hónappal is várakoztak. Most megkérdezi sok ember, ve­lük együtt én is. meddig vár a Községgazdálkodási Vállalat? Vagy úgy gondolja, hogy azok a táblák repülni tudnak és tapadó korong­gal rendelkeznek, amelyeknek se­gítségével önmaguktól rendeltetési helyükre repülnek és oda is tapad­nak? „Darázs” A FEJLŐDÉS SZÁMAI Felhívás! tápunk 43. számában (1959. ok­tóber 24.) közzétett felhívást meg­ismételjük, mert a megrendelt házszámtáblák elkészültek és a következő héten leszállításra ke­rülnek. Felhívjuk a háztulajdonosokat és kezelő szervek vezetőit, hogy a házszámtáblák átadása után haladéktalanul tegyenek eleget fizetési kötelezettségüknek és azt 24 órán belül szereljék fel. A házszámtáblák ellenértékének — 15 forintnak — a felvételére — a városi tanács vb-titkára írásbeli megbízása alapján — a szétosztást végző személy jogosult. Városi tanács v. b. igazgatási osztálya A csehszlovák—magyar pedagógustalálkozó részvevői. A tapasztalatcsere hasznosnak bizonyult nemcsak a két nép barátsága, de szakmai szempontból is. Elő­segítette ezt a találkozót a pedagógusszakszervezet járási elnökségének alapos előkészítése (Bereg-foto) A város ügyeletes orvosa december 13-án dr. Gyerkó János körzeti orvos. NEVAD« ÜNNEPSÉG SZENTENDRÉN Tamás Mihályné, a 30. vá­lasztókerület tanácstagja 1959. december 12-én este 7 órakor a III. sz. óvodában (Vasúti villasor), örlei Elemér, a 71. sz. vá­lasztókerület tanácstagja de­cember 16-án du. 5 órakor a Sportvendéglőben, Helm Erzsébet, a 80. sz, vá­lasztókerület tanácstagja de­cember 16-án, du. 5 órakor a Sportvendéglőben, ifj. Bakó Ferenc, a 42. sz. választókerület tanácstagja 1959. december hó 30-án este 7 órakor a HÉV kultúrhelyi- ségében fogadóórát és beszá­molót tart. Szentendre város állattartó gazdái figyelem! A városi tanács v. b. felhív­ja az állattartó gazdákat, a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre. A beteg­ség a hasított körmű álla­tokat, szarvasmarhát, ser­tést, kecskét, juhot fenyege­ti. Felhívja az állattartókat, hogy a járvány megelőzése érdekében az állatokat foko­zott mértékben figyelemmel kísérjék. A betegség tünetei: étvágytalanság, láz, hólya­gok, fekélyek, pörkök a száj­ban, nyelven, orron, tőgyön, lábvégeken, csülkökön. Nyál- folyás, sántaság. A beteg, jí vagy beíeggyanús állatokat ^ azonnal jelenteni kell a vá- ^ rosi tanácsnál vagy az állat- orvosnál és az intézkedésig | az állatokat az észlelés he-1 lyén keil hagyni, más álla- í tokkal és idegen emberekkel ? az érintkezést meg kell aka- í dályozni, legelőre hajtani ti- ^ los. í A fertőzés megelőzése ér- ^ dekében kerülni kell az ^ érintkezést idegen szemé- lyekkel, idegen állatokkal és ^ meg kell akadályozni, hogy ^ idegen, ismeretlen helyről ^ származó tárgyak az állatok ^ közé kerüljenek, mert a jár- ^ vány leggyakrabban ilyen ^ utakon terjed. Felhívjuk to- £ vábbá a figyelmet az álla- ^ tok gyakori tisztántartására, ^ ápolására, valamint az istái- ^ lók, őlak tisztántartására és ^ fertőtlenítésére. Érre hasz- ^ nálható a frissen oltott mész ^ és 3—4 százalékos lúgos ol- ^ flat. vagy Magnolmészoldat. ^ A f-ctegség eltitkolását, vagy más mulasztást a törvény szi­gorúan bünteti! Minden állattartó és a kö­zösség érdeke állataink meg­védése a ragadós száj- és kö­römfájástól! Szentendrei Városi Ta­nács v. b. mezőgazdasági osztálya Nevezetes esemény színhe­lye volt az elmúlt hét szom­batján a helyőrségi tiszti klub. Itt rendezték meg a város első névadó ünnepségét, amelyen a központi tiszthelyettes isko­la hallgatójának, Somogyi törzsőrmesternek második gyermeke az' új" kor" széli é- mében a Katalin nevet kapta. Az első névadó ünnepség­nek sole részvevője volt. Meg­jelent az ünnepségen Ho-moki Imre alezredes, a helyőrség parancsnoka, az iskola párt­bizottságának titkára, vala­mint a tanintézet számos tisztje, tiszthelyettese, hallga­tója és polgári alkalma­zottja. Az ünnepséget az iskola ze­nekara a Szózattal nyitotta meg. Ezt követően került sor a névadás bensőséges aktu­sára, amelyet Antal Szil­veszter, a városi tanács anya­id öny vvezető-he lye ttese veze­tett. A szülők és a névadók fo­gadalma után rövid beszé­det mondott, majd a megje­lentek ajándékokat adtak át az újszülött hozzátartozóinak. A „Dobó Katalin” úttörő­csapat tagjai virággal köszön­tötték a város legifjabb tag­ját. A szülök és névadó szülők fogadalomtétele (Bereg-foto) 2500000 forintot fizettek vissza a járás és város dolgozóinak Jól működött a KST Egyre több azoknak a dol­gozóknak a száma, akik heti vagy havi költségvetésüket pozitív mérleggel zárják, be­osztással élnek, növelik taka­rékbetét-állományukat, vagy előtakarékossággal gondos­kodnak téli szükségleteik be­szerzéséről. Jelentős dolog ez, mert hiszen ez a csalá­dok kitűzött céljainak telje­sedésén túl azt is jelenti, hogy félretehető pénzössze­geiket nyugodtan és biza­lommal adják át az államnak megőrzésre és forgatásra. Ezt segíti elő az üzemék és in­tézményeknél működő Köl­csönös Segítő Takarékpénztár­fiókok hálózata is, melynek .vezérkara az Országos Ta­karékpénztár helyi fiókja. A takarékoskodni kívánó dolgozók hamar megkedvel­ték ezt az intézményt, ami a többi között azzal az előny­nyel is jár, hogy a munkahe­lyen lehet lebonyolítani min­den hivatalos lépést. Most, év végén nagyarányú vissza­fizetésekre került sor és erre vonatkozólag Bódis József- né, az OTP helyi fiókjának vezetője a következőket mon­dotta munkatársunknak: — A KST-szervezetek mű­ködése évről évre nagyobb arányokat ölt, mert 1957. év­ben 664, 1958-ban 1333, míg ez évben már 2270 KST-ta- got tartunk nyilván. Ennek megfelelően a betétek és az évvégi kifizetések összege is ugrásszerűen növekszik: ta­valyelőtt 220 000 forint, ta­valy 1300 000 forint, míg az idén kereken 2 és fél mil­lió forintot kapnak vissza azok, akik egész éven át okos előrelátással, havonta befi­zették a járulékokat. Nem kell különösen hangsúlyozni azt, mit jelent ilyenkor, ün­nepek előtt a betéteknek megfelelő, sokszor sok ezer forintra rúgó összegek kifi­zetése, ami lehetővé teszi például hízó megvásárlását és az összes ajándékozási gondok megoldását. — A társaságoknak válasz­tott vezetősége van, mely el­bírálja az év közben beér­kező kölcsön-kérelmeket, hi­szen az egész intézmény arra a gyakran előforduló esetre alakult, hogy valamely ok­nál fogva megszorult tagok azonnali kölcsönhöz jussanak A rászorultság elbírálása pe­dig természetesen az üzemek belső életének keretei között történhetik meg a legmeg­nyugtatóbb módon. A jövő évre vonatkozólag elmondhatjuk, hogy máris mintegy 500—600 fővel fog növekedni a KST tábora, de lehet, hogy nagyon óvato­san becsüljük az emelkedést* — A város és a járás te­rületén levő társaságok va­lóban kitűnő munkát végezi­tek és a megbízottak lelke­sen, odaadóan dolgoztak munkatársaik érdekében. Kü­lön ki kell emelnem a ce­mentgyárban Ivits Bélát, a kocsigyárban Roth Istvánt és Fonhauser Jánost, a szö­vetkezeteknél pedig Miláth Edinát, akik mind a szerve­zés, mind az adminisztrálás terén kifogástalanul látták el önként vállalt feladatukat. Szabálysértési hírek A szentendrei cementáruipart vállalat 8 esetben nem tett eleget az üzemi balesetek bejelentését előíró statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének. A mulasztásért elsősorban felelős Liebi Antal munkaerő gazdálkodási előadót 100 Ft. pénzbírsággal sújtották, aa üzem vezetőjének figyelmét pedig felhívták az adatszolgáltatási fe­gyelem megszilárdítására. Boros József mérlegkészítő kis­iparos Szentendre, Rákóczi út 7. szám alatti lakos mozgó vonatról ugrott le Budapesten. 30 Ft. bír« Ságot kapott. Valentin Antal kőműves. Vörös­hadsereg útja 62. szám alatti lakos határidőn belül nem fizette meg volt munkavállalói után járó tár« sadalombiztositási járulékot. 40 Ft. pénzbírságot kapott. Brunda Béla Szentendre. Mónus Illés utca 4. szám alatti lakos nem tett elegei időben katonai sorozási kötelezettségének. 50 Ft-ra bírsá­golták. Balogh Ferenc máze&kalácsos és viaszöntő kisiparos szabálytalan iparigazolvánnyal árusított külön­féle cukorkákat. Az ellene indí­tott szabálysértési eljárást mégis megszüntették, mert megállapítást nyert, hogy iparigazolványa ren- ieletellenes sd-7faiért nem őt ter­heli a felelősség. A szabálysértés! előadó ellenben felhívta az ipar­hatóságot Balogh Ferenc ipariga- zolványának felülvizsgálatára. U&tiíMn, BaímU bácsi, Italos Alajos a Bükkös hidiQ ballábára, a piac végéig a jobbra, a tanácsház sarkáig megint a balra, a mozitól me­gint a jobbra sántít, meri láb-panaszával ki akarja húz­ni a táppénzes időt disznó­ölésig. Ilyeneket észlelek, öcsém, meglátom, hogy a doktor bácsik és nénik, asz- szisztensek, technikusok sá­padtan a tumultustól és a kimerültségtől hogyan kö­tözik. szúrják, tapogatjó.h, kristályozik, hőmérőzik dr. Fanyart, Bunyó Dezsőt, Pin­csi nénit és Italos Alajost ko­ra reggeltől késő estig, akik mint türelmetlen páciensek, szidják az SZTK-t meg a rendelést úton-utfélen. — Balogh bácsi, ha én ezt megírom, Bunyó Dezső úgy szétveri magát, hogy még platina közfallal sem lehet az orrát helyrehozni. — öcsém, 1910-ben én rúg­tam a győztes gólt a hajdú­ba gosi mérkőzésen. bennem emberére talál Dezső is, Alajos is. úgy visszaütött a döntő meccsen, hogy a közfal men­ten kiesett az orrából — nem elégszik meg a nylon pót- közfallal, mert olvasó, hogy Frász Billy nehézsúlyú pro- fiboxbajnok platina közfa­lat kapott, tehát ö is azt kí­ván, mert az, ha nekivetödik a kapufának, nem törik el. Észlelem, hogy kedves, jó szomszédasszonyom. Pincsi néni, három hónapig gyötör- tette magát a fogorvosi vil­lamos-székben, mire meg­kapta villogó új fogsorát, melynek láttán Lollobrigida színművésznő sárgára vált volna irigységében — s én egy hét múlva a tyúkudvaron láttam a fogsort, amint a ka­kas tengeriszemnek vélvén a fogakat, csipegette a szép és drága szerszámot, mivel Pin­csi néni megmérgelődött, meg­unta a fogsort — amin dokto­rok és technikusok hosszú időn keresztül szorgalmasan dolgoztak — s kivágta az ud­varra. Észlelem továbbá, hogy Továbbá: tyúkszemét irtot­ták infra és ultraveres búgó­géppel 40-szer. Ezzel eltelt egy esztendő. Továbbá: ka­pott sérvkötöt, gégetükrözést velencei tükörrel, olajos be- fúvással, hangszalagjait fel­hangolták, mint egy ócska zongorát, beszedett 50 kiló Karillt, fél vagon C-vita- mint, kapott két fajta szem­üveget, meg egy nagyothalló telefonocslcát, amit a mellén hord, de a dugót nem tolja be a fülébe, mert akkor sem­mit sem hall — vérét vizs­gálták 80-szor, egyéb folyé­konyságait 100-szor, annyi el- használatlan gyógyszere van otthon a fiókban, hogy egy falusi patika fél esztendeig el­láthatná belőle a pácienseit — s most, hogy kikopóban van az összes rendelésekről, azon fondorkodik: mit le­helne kezdeni a szülészet-nő- gyógyászaton? Észlelem, hogy Bunyó Dezső, a pilisbivalyno- ki futball-klub kapusa — kit az ellenfél centercsatára \ hogy betegeskedik és az \ egészségház rendeléseire jár. • — Maga megint mellétapo­\ gatott az igazságnak, öcsém, 1 mint mindig. Mert igaz, hogy \ mostanában az egészségház \ várótermében üldögélek, de \ beteg nem vagyok, nem is : voltam soha. Más célom van \ az üldögéléssel: környezetta- \ nulmányt végzek és tapaszta- \ latokat gyűjtök a várako- \ zók között, mert mindig az a \ panasz, hogy a szegény bete- \ gek fél táppénzes idejüket vá- \ rakozással töltik el. Tapasz- \ talataimat nem hozom nyil- ! vánosságra, mert nem va- ! gyök sem statisztikus, sem l felsőbb szerv, akikkel ellen- l tétben viszont észlelem, hogy ! dr. Fanyar nyugalmazott ta- \ nácsos úgy járja végig az ; egyes gyógyászati osztályokat, j mint más az iskolát. Négy \ éve kezdte a lúdtalp-osztályon, ! ahol kiruházták ruganyos \ betétekkel. Ez kitartott vagy \ fél évig. Aztán jött a bel- j gyógyászat, ahol gyomorizom- j penész ellen 261 injekciót és ! 81 röntgenbesugárzást ka- \ pott. Majd a reuma-osztály ' fürdette, masszírozta 63-szor. Tanácstagi fogadóórák és beszámolók Néhány nap óta egy ha­talmas táblázat hívja fel s tanácsházára látogatók figyel­mét, az Április 4 Termelő- szövetkezet eredményeit ol­vashatja le róla az érdeklődi 1956-tól 1959. év végéig. Érdemes megnézni ezt a táblázatot, mert sok érdekes­séget tudhat meg belőle a2 ember. 1956-ban például 45 tagja volt a szövetkezetnek és ma már 56-an dolgoznak közö­sen. De még ennél is érdeke­sebb az, amit legtöbben megfigyelnek: a tagok évi jö­vedelme. Amíg 1956-ban egy munkaegység értéke csak 36,50 forint, 1957-ben 40, 1958-ban 41 forint volt, az ebben az évben eléri az 50 forintot. Igenám, de ez még nem­igen mond semmit a kívül­állónak. Az emberekben meg­van az a tulajdonság, hogy havi fizetésekben gondolkod­nak és aszerint ítélnek meg valamit, hogy állás-e vagy sem. A táblázat erre is választ ad. 1956-ban a szövetkezet tagságának évi jövedelme 12—13 ezer forint között volt, ami havi 1000 forintnak fe­lelt meg. Most, 1959-ben ez az ösz- szeg már meghaladja az 1801) forintot, sőt lia hoz­zászámítjuk a háztáji gazdálkodásból származó jövedelmet Is, ami évi 6—10 ezer forint körül mozog, úgy a havi jöve­delem meghaladja a 2400 forintot is. Ez bizony nagyon szép ke­yset és nem sokan vannak, akik nagyobb fizetést, mond­hatnak magukénak. Vegyünk csak egy olyan csa­ládot, ahol hárman dolgozna! a szövetkezetben, végezzünk egy kis számítást és mindjárl rájövünk, érdemes a szövet­kezet tagjának lenni. Meri ogy ilyen család évi jövedel­me túllépi a 70 000 forintol is, amiért egy kisebb családi házat lehet már felépíteni. Külön figyelmet érdemel a táblázatnak az a ré­sze, amelyikből azt tud­juk meg, hogy míg 1956- ban az egy tehénre eső tejhozam csak 1800 liter volt, addig ez a szám 1959-re 3008 literre emel­kedett. Súlyosan érintette a ter­melőszövetkezetet 1956-ban és 1957-ben a mérleghiány. 1956-ban 512 384 forint, 1957- ben pedig 175 545 forint volt a mérleghiány, azóta azon­ban már nem állott fenn hiány. Emelkedett a szövetkezet termésátlaga is. Az idén két mázsával több búzát termeltek hol­danként, mint három év­vel ezelőtt. Cukorrépából pedig 87 mázsával. Ez utóbbival kapcsolatban jogosan vetődik fel a kérdés sok emberben, hogyan lehet, hogy az Üj Élet csak 70 má­zsás átlagot tudott elérni cu­korrépából az idén, míg az Április 4 átlaga 243 mázsa? És ha tovább megyünk, az is felvetődik: vajon érdemcs-e a két szövetkezetnek külön dol­goznia? Nem volna-e jobb, ha egyesülnének? Tudomásunk szerint szó van arról, hogy városunk két termelőszövetkezete egyesülni kíván. A múlt évben ez azj egyesülés bizonyos zökkenőt | okozott volna, mert az Új ] Élet gazdálkodása nem- volt! kielégítő, de ebben az esz-í tendoberi mór az Új Élet is rendbejött, gazdaságilag nem áll rosszul és nem hinnénk, hogy ártana a fúzió. Több munkaerő, nagyobb tervezési lehetőségek, mind olyan kérdések, amelyek nem közömbösek egyik szövetkezet tagságának sem és amelyek bizonyára még láthatóbb si­kereket eredményeznének.

Next

/
Thumbnails
Contents