Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-06 / 287. szám

ÍUiMiK CEGLÉD, ALBERTI RSA, C EG L É D BE R C EL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1959 DECEMBER 6. VASÄRNAP Jelentés a végrehajtó bizottság üléséről Az 1960. évi népszámlálás előkészületei SCHILLER EMLÉKÜNNEPÉLYT rendez kedden este 6 órakor a< művelődési házban a járási ^ könyvtár és a művelődési ház ^ irodalmi köre. A nagy német ^ költő születésének &00. évfor- ^ dulója alkalmából Velkey ^ Imre gimnáziumi tanár tart ^ előadást, Nagy Marian elő-^ adóművséznő és Dallos End- 6 re, a Pécsi Nemzeti Szín- ^ ház tagja Schiller legszebb ^ verseiből és balladáiból szaval. ^ A hangulatosnak ígérkező est- ^ re minden érdeklődőt szeretet-^ tel vár a rendezőség. í 1 A hazafiságra való nevelés problémája az iskolában Lehotui István langetlző a Sztalinyec fogaskerekét edzi A végrehajtó bizottság de­cember 4-én tartott ülésén megvizsgálta, hogy a ta­nács apparátusa hogyan ké­szítette elő a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány 1001/1958. számú hatá­rozatával elrendelt és 1960. januárjában az ország egész területén végrehajtandó nép- számlálást. Ez a népszámlá­lás különös jelentőséggel bír abból a szempontból is, hogy az 1949. évi előző népszámlá­lás óta már több mint tíz év telt el, de ezenkívül azért is, mert ebben az időben nem­csak Magyarországon, ha­nem az ENSZ határozatának megfelelően több európai or­szágban is tartanak népszám­lálást, sőt 1960-hoz igazod­va, világviszonylatban is megszámlálják a népességet. Abból a célból, hogy a nép- számlálás teljes legyen, ne maradjon ki senki, de kétsze­res felvétel se történjék, már eddig is egész sor előkészítő munkát kellett elvégezni a városi tanácsnak. Ennek so­rán végrehajtotta a városi ta­nács a külterületi tanyák új- raszámozását, mert a ta­nyaszámokban Csemő, Nyárs­apát és Ceglédbercel közsé­gekhez történő területlecsato- lás, valamint a mezőgazda­ság nagyüzemi átszervezése következtében a sok tanya lebontása miatt nagy kiesé­sek voltak, s ezért nem lett volna biztos alap arra, hogy minden tanya összeírásra ke­rüljön. Az összeírok részére elké­szült az utca- és házszám- jegyzék, amely pontos ' ala­pot szolgáltat arra, hogy egy- egy számlálókörzetben az egyes utcákból mely házakat kell összeírni. A város belterületén 96, a külterületen pedig 47 számlálókörzet lett kiala­kítva és ezzel párhuza­mosan kialakított felül­vizsgáló körzetek száma 47. Tehát 190 összeíró és felülvizsgáló munkájára lesz szükség a népszámlá­lás során, kiknek kijelö­lése már megtörtént. A tartalékokkal együtt 208 személy végzi el az össze­írást, hogy betegség vagy más okból bekövetkező ki­esés alkalmával, megfelelő személy beállításáról azon­nal gondoskodni lehessen. Igen nehéz feladat volt az eddig elvégzett munkákból a népszámlálók és felülvizs­gálok területi beosztása, mert az volt a cél, hogy mindenki a lakásához közeli körzetbe kerüljön összeírásra, illetve felülvizsgálatra. Ez termé­szetesen a város peremszé­lein és a külterületen nem valósulhatott meg, mert a pedagógusok zöme, akikre kormányzatunk a népszámlá­lást alapította, főleg a vá­ros belső részén lakik. Ezért a peremszélekre a fia­talabb személyeket, a tanya­világ összeírására pedig a külterületi nevelőket és a régi összeírókat osztotta be a tanács, akik ismerik a te­rületet és meg tudnak majd birkózni a nehézségekkel és a távolságokkal. Az összeírási munka tö­kéletessége érdekében minden összeírónak és felülvizsgálónak egy egésznapos tanfolyamon kell részt vennie, ame­lyen megismerik a nyom­tatványokat és minden mozzanatra kiterjedő, részletes útmutatást kap­nak. Népszámlálásra csak azok ál­líthatók be, akik részt vettek az oktatáson és megfelelő tá­jékozódást tanúsítanak az utasítás ismeretében, a nyomtatványok kezelésében és kitöltésében. Virág Ferenc, a Statisz­tikai Hivatal járási felügye­lőségének vezetője, a v. b. tagjainak bejelentette, hogy a Központi Statisztikai Hi­vatal megállapítása szerint a városi tanács tökéletes és igen szép munkát végzett az előkészítés során, és megyei viszonylatban Ceg­léd város anyaga és tér­képe bizonyult a leg­jobbnak és hibamentes­nek. Hegedűs József vb-titkár Ezzel a címmel tartott elő­adást december 4-én a városi művelődési házban dr. Rad- nai Béla egyetemi adjunk­tus a pedagógusok nyilvános pártnapján. A nagy tudással és kivéte­les előadó készséggel rendel­kező pedagógus mintegy egy óra hosszáig tartó előadásban olyan sokrétűen, színesen és élvezetesen tárgyalta a kü­lönben meglehetősen elvont témát, hogy a közel száz fő­nyi pedagógus hallgatónak magasrendű, bizonyára ma­radandó tanítási és nevelési irányt mutatott. Az igazi hazafiságra való nevelésről és gyermekneve­lésről elhangzott viliózó szel- lemességű, fordulatos elő­adást nehéz lenne egy rövid cikk keretében kellően mél­tányolni, vagy visszaadni, de talán az volt a legfőbb mon­danivaló: úgy neveljük a gyermekeket hazafiságra és — ezzel szorosan összefügg — ember- és igazságszéretétré, hogy minél kevesebbet mo­ralizáljunk, ne ismételjünk szólamokat, de tapintattal és szeretettel teremtsünk olyan helyzetet, hogy ők maguk vonják le a tanítás erkölcsi tanulságát. Ügy kell nevelni, hogy senki se vágyjon egye­dül élni valami senki szige­tén — ez amúgyis abszurd gondolat —, mert egyik leg­főbb tartalma az életnek, hogy sorsunk embertársaink sorsával közös és mindany- nyiunknak joga és köteles­sége a lehető legtöbbet ten­ni az összesség boldogulása érdekében. Ügy kell nevel­ni, hogy a gyermek érezze az emberi együvétartozás ne­mes eszméjét, vallja ennek nagyszerűségét és adott eset­KÖSZÖNTŐ ben alárendelje — és szíve­sen rendelje alá egyéni ér­dekeit á közösség céljainak. Van abban valami nagy­szerű — mondotta az elő­adó —, hogy iskolánkban a diák — különösen, ha jóbarát­ja felel — súgni igyekszik. — Ez már egyik megnyilatko­zása — ha nem is a leg- szerencséseb megnyilatkozá­sa — annak a becses valami­nek, amit kollektív szellem­nek nevezünk. — Súgni ter­mészetesen mégsem szabad. Ez azonban már más kérdés és a jó pedagógus dolga meg­találni a módját, hogy a se­gítőkészség erényét fejleszt­ve, a fegyelmezetlenséget megszüntesse. Nagy súlyt helyezett az előadó a gyermek tulajdon­fogalmának helyes kialakí­tására is. — Amink van, ahhoz rendszerint több em­bernek is köze van. Ha ezt tudja, ezzel már közelebb került a kollektív;szellem lé­nyegéhez. Ha van egy öltöny ruhája, tudnia kell, hogy az például szülei pénzéből van. És, hogy az anyagot valaki megszőtte, a szabó megvarr­ta, a kereskedő eladta stb. és csak azután ölthette magá­ra. A tulajdon is sok ember erőfeszítésének eredménye ... Sok világos, szellemes pél­dát villantott még fel az elő­adó és megállapította, hogy a hazaszeretet, emberszeretet egy tőről fakadt érzelem és felismerés, amely egyben szoros kapcsolatban van a nemzetköziséggel. A hallgatók hosszan tartó tapssal köszönték mag dr. Radnai Bélának a nagy él­ményt jelentő előadást. — Sz. M. — Uj tánctanfolyam nyílt, dec. 1-én este 8 órakor a MEDOSZ Kultúrházban az összes modern táncok taní­tásával a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és állami gazdaságok ifjúsága részére. Utólagos jelentke­zőket dec. 6-ig elfogadunk. A tanfolyam 6 hetes Tandíj: 140 Ft, két részlet­ben fizethető. Tánctanár: Koppány Zoltán — AZ 1960. ÉVES kerté­szeti termelés elősegítésére a végrehajtó bizottság 31290 forintos póthitelt biztosított a tanácsi kertészet részére melegágy i trágya vásárlásá­hoz és a melegágyak kija­vításához. Pórul járt a kerékpár lolvajj N. József az SZTK-ba ment or­vosi felülvizsgálatra, kerékpárját nem vitte a megőrzőbe, az utcán hagyta, le sem zárta lakattal. Mindezt látta a közelben tartóz­kodó Karai József ceglédi lakos és amikor N. József bement az SZTK-ba. a kerékpárt ellopta. A „szerzett” kerékpárnak nem sokáig örülhetett a tolvaj, mert a rendőrség nemsokára elfogta és a kerékpár is megkerült. Megál­lapították azt is. hogy Karai Jó­zsef büntetett előéletű, mert a budapesti IX. kerületi Bíróság már társadalmi tulajdon elleni lopás, valamint fegyver- és lő­szerrejtegetésért egy évi börtön- büntetésre ítélte. Most a Ceglédi Járási Ügyészség személyi tulajdon sérelmére el­követett lopás büntette miatt nyújtott be ellene vádiratot a járásbírósághoz. Ez úton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik feledhetet­len jó feleségem Monori Mihály- né szül.: Mama Mária temetésén megjelentek, részvétükkel fájdal­munkban osztoztak, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. Monori Mi­hály és Dani Dániel nejével. Ez úton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik felejthetet­len jó feleségem, édesanyánk, nagyanyánk testvérünk Hártyán! Lászlóné szül.: Tóth Teréz temeté­sén megjelentek, részvétükkel fáj­dalmunkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek el. Hálás köszönetét mondunk a Vasutas Dalkarnak a temetésen való rész­vételéért. Hartyáni László és a gyászoló család. Cseh István kiállításának egyik képe: Nagymarosi utca (Gouache) Néha sötét vagyok és szomorú Olyanok körülöttem a gyermekeim, mint a hold, amely a naptól kapja fényét. Én vagyok a Nap és néha áttüzesedem egészen és kis napokat gyújtok az ő szívükben is. És keringenek körülöttem örvendezve és nem vágynak tőlem elszakadni... De néha sötét vagyok és szomorú és kialszik bennem az égi Láng. És ekkor elkedvetlenednek ők is és nem találják helyüket és befelé csörgő könnyeik kioltják szivükben a jóság boldog tüzelt. — Kemény Erzsébet — nak bizonysága, hogy jobbat kell teremteni. Szebbet és jobbat a réginél. Mindig há­lával gondolt a fészekre, amely őt melengette, amely megtanította arra, hogyan kell érezni és gondolkodni. Most Cegléd sorakozik fel azért, hogy öt köszöntse. De­cember 12-én délután 5 órai kezdettel irodalmi estet ren­dez Kárpáti Aurél tiszteletére a művelődési ház Petőfi-szo- bájában. — Sárkány József — KÍRLILM A KÁRPÁTI AUKÍL-KÖIYVEK TULAJDONOSAIHOZ A járási könyvtár és a mű­velődési ház irodalombaráti köre december 12-én Kárpáti Aurél-estet rendez a művelő­dési házban az író 75. szüle­tésnapja alkalmából. Ezzel egy időben a kiállításon mu­tatják be az író müveit. Mi­vel azonban a régebbi kiadá­sok közül a könyvtár csak néhánnyal rendelkezik, kérik azokat, akiknek magánkönyv­tárában megvan Kárpáti Aurél valamelyik műve. né­hány napra szíveskedjenek azt a könyvtárnak kölcsön­adni. Cegléd városa gyakran adott menedéket üldözött esz­méknek. Ezt a történelmi tényt nem nehéz megismerni és megérteni, de annál nehe­zebb ennek igazságát élet­programmá tenni. Kárpáti Aurél, Cegléd város szülötte ezt megtette. Szíve együtt do­bogott a város legjellemzőbb hagyományaival. Életművének egy résre a színházlátogatók nevelése. Ez úttörő mun\x volt! Nehéz életviszonyok között is az elnyomott gondolat hit- vallója. Gyermekkori emlé­keit így idézi: „S város hat betűje szinte egy velem. Ti­zennégy évig úgy eltem benne, hogy semminek sem éreztem hiányát.” Kárpáti Aurél müveiben jelen van a legszebb írói ékesség, a „luciditas” és az önmagára utalt ember bátor kiállása. így tartott rokonsá­got Cegléddel, Cegléd hű fia. Tisztelettel és hálával em­lékezünk meg erről Kárpáti Aurél születésének 75-ik év­fordulóján. Munkáinak eredménye, mint egy színes szőnyeg tárul sze­meink elé. Kárpáti Aurél elete és szelleme a szépség vágyának kifejezője és hir­detője. Kritikai működése an­— VÄNDORCIRKUSZOSOK jártak szerdán este a Dózsa Népe Termelőszövetkezetben. A műsor nagy tetszést ara­tott a termelőszövetkezeti ta­gok között. — A KORHÁZ csatorna­tisztítási díjaira 30 ezer fo- rintott szavazott meg a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága. — HÚSZ ANYAKOCÁT vá­sárolt a héten a Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet, a meglevő 30 mellé. Ezek egy részét — a gyengébbeket be­fogják hízni — a törzsállo­mányt pedig meghagyják to- vábbtenyésztésre. — A SZÜLŐI MUNKA- KÖZÖSSÉGEK valamennyi iskolában és óvodában Tél­apó-ünnepség keretében meg­ajándékozták a gyermekeket. — A KÖRZETI ORVO­SOK magánrendelőinek biz­tosított betegek részére tör­ténő igénybevételéért a koráb- i bi használati átalányok fel- : emelésére 35 ezer forint fede- : zetet biztosítottak a tanács ; költségvetésében. í — A BUDAPESTI FILM- ! TECHNIKA Szerelő Vállalat ! a tanács megrendelése alap- jján helyszíni szemlén vizs- ! gálta meg az új színházterem ! moziberendezésének feltéte- ; leit. Megállapították, hogy S a mostani terem és a szín- i, padnyílás nagysága kiválóan £ megfelel szélesvásznú filmek \ vetítésére. A szerelést elvál- 'í lalták. ígéretet tett arra, hogy a végrehajtó bizottság minden segítséget meg fog adni a népszámlálási előadónak és annak érdekében, hogy ezt a nagy feladatot a városi ta­nács sikerrel meg tudja ol­dani. A végrehajtó bizottság több folyó ügyet tárgyalt még. K. S. A lángedzés előnye $ í Alig másfél éve vezették be a Közlekedésépítési Gép- \ javító Vállalatnál a lángedzést. Azóta a fogaskerekek, gör- ^ gők és féltengelyek edzésénél alkalmazzák. Ezáltal a külső felület kemény, kopásálló, a belső rész pedig szívós marad. í. .... . í így a minősege megjavult. Lehotai István lángedző éppen egy Sztalinyec fogas- J kerekét edzi. Munkáját mindig lelkiismeretesen, becsülete- ^ sen végzi. Többször részesült dicséretben. „TÁNCOS" TÉLAPÓ-ÜNNEPSÉG ka álma” című Télapó-játék­ban Bankó Zsuzsika. Utolsónak a balettiskola hattagú törzsgárdájával ismer­kedhettünk meg. Hat éve jár­nak balettre és munkájuknak meg is van az eredménye. Táncuk, gyakorlataik igaz él­vezetet szereztek. Forgásban, ugrásban legjobb Benke Fran­ciska, Győré Verának leglá- gyabbak, legkönnyedébbek a mozdulatai, Udvar Manyi, Mó­zes Anna és Tóth Hajnal az együttes táncokban ügyesked­tek. A tizenöt éves Lázár Er­zsikét — akinek Olgi néni sze­rint nagyon szép kar- és lábve­zetése van — külön megkér­deztük, szeret-e táncolni, mert mint fodrásztanuló egész nap állnia kell. — Mindenem a tánc — vá­laszolja. — Ha táncolni kell, sose vagyok fáradt. Táncosnő j szeretnék lenni... — fejezi be ^ ábrándosán. | Reméljük, sikerülni fog. £ Egyelőre — hiszen gyerek még £ ő is — örömmel szorongatja j a Télapó által ajándékozott^ csomagot. Ezekért a csomagokért kü-^ lön dicséret illeti a művelődési ! házat. Ezúttal nem a szülők- í nek kellett rájuk összeadni a; pénzt. A bevásárlást és a cso-í magolást a művelődési házi gazdasági vezetője, Szálkái! Miklósné, végezte, két anyuka! segítségével. • Negyedikén este tartotta Télapó-esti nyilvános óráját a művelődési ház balettintézete. Először a legkisebbek mu­tatták be tudományukat. Ök természetesen ügyetlenkék még, de tudásuk hiányát pótol­ja az utolérhetetlen báj, amellyel mozognak. Legna­gyobb sikere játékos gyakorla­taiknak: a bukfencnek, sasszc- zásnak, törpe- és hópehely- táncuknak van. Legügyeseb­ben a kis Pongrácz Csilla sasszézza végig a termet. A másod- és harmadévesek már bonyolultabb gyakorlato­kat, táncfigurákat mutattak be. Befejezésül „cigánykere­ket” hánytak, amelyben kivá­lik az amúgy is ügyes Dobozy Gizi. Szépen spiccel a „Zsuzsi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents