Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-05 / 286. szám

Lesz-e televízió a pomázi KISZ-ben? SPORTHÍREK Vasárnap délelőtt 10 órai kez­dettel rendezte meg a Szentendrei Járási TST járási effyéni és csa­pat sakkversenyét. A versenyidő csapatonként 40 perces volt és minden csapat időre végzett. A csapat- és egyéni versenyben az első három helyezett oklevél dí­jazásban részesült. A versenyben 5 csapat, 3—3 fővel vett részt. Részletes eredmények: I. forduló: Pomáz—Visegrád I 1:2; Visegrád II _Leányfalu 2:1. n . forduló: Visegrád i—Visegrád II 1:2: Szentendre—Pomáz 3:1. ül. forduló: Leányfalu—Viseg­rád I 0:3; Visegrád II—Szent­endre 0:2. IV. forduló: Pomáz—Visegrád H 1:0; Szentendre—Leányfalu 1:0. V. forduló: Visegrád I—Szent­endre i:0; Leányfalu—Pomáz 3:1. összetett eredmény: Szentendrei Építőik 10 pont. Visegrád I 7 pont. Visegrád II 5 pont. Leányfalu 3 pont. Pomáz 3 pont. Egyéniek: II. 1. Branzeisz Márton Szentendre, 2. Fonyó Endre Visegrád, 3. Csesznák József Szentendre. TEREMKÉZ1LABDA: A Szentendrei Állami Általános Gimnázium Sportköre november 19-én a helyi általános iskola leánycsapatát, november 2J-én az általános fiúiskola válogatott kézilabdacsapatát látta vendégül a gimnázium tornatermében. A találkozó — mely a várako­zásnak megfelelően a gimnazis­ták győzelmét hozta —, jó alkal­mat nyújtott az általános iskolá­soknak arra, hogy a jobb csopor­toktól tanuljanak, nagyobb gya­korlatot szerezzenek. A játékidő 2X13 perc volt. Eredmények: Lányok: Állami gimnázium— Általános leányiskola 4fí:22 (17:9). Góllövők: Kovács M. 16, Szabó A. 11, Marinova V. 9, Homoki E. 6, Grósz M. 2, Neubrant I. és Mik­lós E. 1—1, illetve Varga 11* Lip­csei 7 és Kovács 3. Fiúk: Állami gimnázium—Álta­lános fiúiskola 65:18 (24:4). Gól­lövők: Égner K. 27. Tamás K. 15, Fésű I. 7, Káló P., Katona F., Márics L., Terhes L. 4—4. illetve Szirtes 10, Lendvai 7 és Kiss 1. A jól sikerült találkozó után a testnevelő tanárok elhatározták, hogy a találkozókat rendszeresí­teni fogják. Első lett az őszi fordulóban a Szentendrei Honvéd labdarúgó-csapata. Reméljük, megnyerik a megyei bajnokságot (Bcreg-foto) E két egészséges gondolat dicsérendőén jelentkezik mai várospolitikánkban. Mind a kettő terén úgyis nagy mu­lasztások történtek Szentend­rén az utóbbi évtizedek so­rán. 1690 körül épült gyönyörű szerb püspöki templomunk óriási kőműves-áiíványokkal van körülvéve és szorgalmas szakkezek szépítik a szépí­tésre már erősen rászoruló öreg házat. Vakolják a több száz éves falakat, amelyeket még Csernajovits Arzén pat- riarcha, a sztaravodai forrás felfedezőié és névadója lá­tott újaknak és először va­koltaknak. Ámde! Valami hiba tör­ténhetett a tervfeladatok vég­rehajtása körül. Az építési főtervezők és fővállalkozók elfelejtettek a naptárra nézni. Építési szakemberek magya­rázták meg nekem, hogy téli fagyban, mínusz hőmérséklet mellett nem szabad vakolni! Az építési munka, persze té­len sem áll le egészen, de az ilyenkor végrehajtott \Takolás felesleges pazarlás, hogy úgy mondjam „elvakolás”, mert tavaszra az úgyis le fog hul­lani. November 24, 25 és 26-án pedig, mikor e munkák javában folytak, mínusz Tanácstagi fogadóórák és beszámolók... Kovács István a 23. vál. kér. tanácstagja f. évi december hó 5-én du. 5 órakor a Járási Test- nevelési Sportbizottság helyiségé­ben. Papp Lajos a 29. sz. vál. kér. tanácstagja f. évi december hó 15-én du. 5—7-ig a Vasúti villa­sori 3. sz. óvodában. Kászonyi Vince a 48. sz. vál. kér. tanácstagja f. évi december hó 15-én du. 5—7-ig a Vasúti villasori 3. sz. óvodában. Varga Lajos a 21. sz. vál. kér. tanácstagja f. évi december hó 8-án du. 5—7-ig a városi tanács I. 4. sz. szobájában fogadóórát és egyúttal tanácstagi beszámolót tart. Pomázi utcarészlet (Mohácsi Gy. tusrajza) \\W\YvXv\W .vO^XXXXXXXX^XXXXVX\XXXXXXXXXX^^CvX^^^^X>^^^^XXX^^XXXXX\^^^XXX\XXX^X^X^XVNN^^ HÍREK A JÁRÁS ÉS VÁROS ÉLETÉBŐL Jól dolgozott a hegyközség ... Hírt adtunk arról, hogy á kö­zel -egy éve alakult (hegyközség 10 holdoe gyümölcsöst telepít és a forgatási munkákat befe­jezték. örömmel számolunk be most a gyümölcsfák ülteté­sének megkezdéséről is. A ködös, nyirkos idő nem csábít sétára ugyan, de a föl­det szerető embernek nem ál­dozat, hogy a sztaravodai útra kisétálva megnézze ezt az újonnan települt szép táblát. A szeszfőzdét elhagyva nem­sokára szemünkbe ötlik a szé­pen felforgatott, megmunkált föld és az azon dolgozó embe­rek raja, akik a fagymentes időt felhasználva serényen dolgoznak, hogy elérjék a ki­tűzött célt: december 6-ra be­fejeződjék a telepítési munka. Olyan érzéssel állunk meg a tábla szélén, mintha rosszul fésült, gondozatlan gyermeke­ket látnánk szappan és fésű nyomán újjá éledni. Lélegzik a föld, feltört rögei mohón szívják magukba áz őszi; éle­tet adó nedvet, hogy tovább­adják a most földbe került zsenge fácskáknak. Pár év, és a ma még csak csupasz karjai­kat mutogató csemeték gyü­mölcsöt, méghozzá a nagyon nélkülözött korai gyümölcsöt adják asztalunkra. Dicséret és elismerés a terv­szerű, gondos munkáért a hegyközség minden tevékeny tagjának! M.-né 105,6 SZÁZALÉKRA teljesí­tette termelési tervét a Szent­endrei Papírgyár. Ezzel a ki­váló teljesítménnyel 353,5 ton­nára növekedett évi terven fe­lüli papírtennelésiik. A kong­resszus tiszteletére vállalt többtermelést maradéktalanul teljesítették. a filmszínház műso­rán december 3-tól 6-ig a Cirkusz lánya, 7-től 8-ig Micso­da éjszaka, 9-én Csendes ott­hon. 10-től 13-ig Pár lépés a határ. A matiné műsorán de­cember 6-án a Bogáncs cimű film szerepel. VÁSÁRRAL ÖSSZEKÖ­TÖTT Télapóbált rendez de­cember 5-én este a Béke Étte­rem helyiségében a járási nő­tanács vezetősége. A rendez­vény bevételét a pomázi leány­nevelő intézet növendékeinek ajándékozására fordítják. csehszlovák pedagó­gusküldöttség látogatta meg csütörtökön az állami ál­talános leányiskolát. Baráti beszélgetés formájában cse­rélték ki tapasztalataikat a szentendrei pedagógusokkal. JÓL SIKERÜLT a TIT sza­badegyetemi előadássorozatá­nak első előadása a városi kultúrotthonban. A termet zsúfolásig megtöltötték az ér­deklődők. Rácz Iván gimná­ziumi tanár előadása után há­rom filmet vetítettek le, ame­lyek hazánk különböző tájai­val ismertették meg a hallga­tókat. A következő előadásra december 15-én kerül sor, ugyancsak a kultúrotthon he­lyiségében. AZ IFJUSAGNEVELÉS kér­déseivel foglalkoztak taggyű­léseiken a város alapszerveze­teinek kommunistái, az elmúlt héten. Határozatokban rögzí­tették a gazdasági és politikai vezetés feladatait e fontos kér­désben. GYURCSÁNYI ISTVÁN a 71. számú választókörzet ta­nácstagja december 10-én 16 órától 18 óráig tanácstagi fo­gadóórát tart a Sportvendéglő különtermében. Bészámolóját ugyancsak ott tartja 11-én 16 órai kezdettel. K hvíi hvilvmvilen k cr-tlcsvint k i £ Mi az oka annak, hogy bár Ja Pest megyei Tanács v b. J közlekedési osztálya határo- í zatiiag intézkedett a HÉV- \ rakodó ki járójának lezárására és a határidőt december 1-ben állapította meg. de mind ez ideig semmi nyomát ; nem látni a végrehajtásnak. ; Sürgős intézkedést kérünk, ; mert az iszap ismét keseríti ; a gyalogjárók életét. \ * ; Miért engedi és tűri meg a j tahitótfalui tanács, hogy a 5 földművesszövetkezet cukrász ; termelőüzeméből az utcára £ öntsék a szennyvizet. Ug>an- } ezt tapasztaltuk a tahi árva- ; háznál is. Nyáron erjed, pos- \ had, büdösödik, télen, ha ; megfagy, balesetet okozhat, ; különösen ha figyelembe i vesszük, hogy a cukrászda j előtt ráadásuí lejt is a járda, í az úttest. Az is helyes lenne, ! ha a hídfőnél levő közkútnál í is rendeznék a vízelvezetést. * ! ANYAKÖNYVI HÍREK » » ! Születtek: Hóiba Zsuzsanna, ; Kadlecz Károly, Németh Mihály, ; Melicher Gabriella. Lakatos I Gyula. Somogyi Katalin Erzsébet. I Házasságot kötöttek: Paróczai ; Sándor és Verba Katalin. Nagy I Sándor és Gombás Anna, Elsült j Mihály és Götlinger Teréz. Lib- ; ták László és Tamás Irén. Nagy- i váradi László és Tóvári Margit. : Meghalt: Hornyák János 83 éve« '• szentendrei lakos. II. rész. 1930-ban visszatért Ber­linből Bécsbe, de nem sokáig maradt az osztrák főváros­ban. Második bécsi tartóz­kodását érmek sokasága jel­lemzi. Két év múltán, 1932- ben útnak indult Moszkvá­ba, s négy esztendőt töltött a Szovjetunióban. Még má­sodik bécsi tartózkodásának idején az első szovjet öt­éves terv kihirdetésének em­lékére érmet készített. Moszk­vában a Szovjet Építészeti Akadémia megbízásából meg­írta Bécs építészetének tör­ténetét. Eleinte keveset al­kotott, inkább Moszkva és Leningrád gazdag gyűjtemé­nyeit, műemlékeit tanulmá­nyozta. Itt tervezte a mű­vészérmek sorozatát, s közü­lük több a Szovjetunióban is készült (Honoré Daumiér, Goya, Michelangelo). Ferenczy Béni először fá­ban és kőben fejezte ki szobrászi gondolatait. A har­mincas évektől inkább bronzszobrokat készített. Mi­kor a Szovjetunióból vissza­tért Bécsbe, ott alakult ki új, immár harmadik korszaka. Ekkor az érett női szépséget jeleníti meg aktok sorozatá­val. Művészetét az anyag törvényeinek, a mívességnek tökéletes ismerete jellemzi. Súlyos formájú, kisbronzai­FERENCZY BÉNIRŐL nak fő erőssége az invenció gazdagsága, a vonalak har­móniája, a belső drámai erő, a gondos kompozíció. A har­mincas évek közepéről va­ló „Atalante” csattanó ere­jű, lehajló nőalak. Az izmos test erőtől feszül. A harmincas évek közepén Ferenczy Béni Becsből az Anschluss elől hazajött. Bu­dapesten telepedett le. Kiál­lításon ritkán vett részt. So­hasem törekedett zajos si­kerekre. 1941-ben mutatta be új, főként itthon készült alkotásait. Ekkor az Ernst Múzeumban főként bronzból alkotott szobrait, számos ér­mét és rajzait vitte a nyilvá­nosság elé. Itthon is folytatta művészérem-sorozatát (Ru­bens, Tizian, Cezanne, Tin­toretto, Greco). Ezek szinte sugározzák e művészek stí­lusának jellegzetes vonásait. Itthon, a hazai talajon — pályájának negyedik szaka­szában — a harmincas évek végén, főként pedig a negy­venes évek elején művészete egyre inkább líraivá válik. Egyre gazdagodó forma­készségét mutatják a Fiú­akt (1940). Zsuzsanna (1940), Fruzsina (1941), Venus (1941), Szerelmesek (1942). A hivatalos művészélettől meglehetősen visszahúzódott. Elméletileg is foglalkozott a szobrászattal. A Szőnyi Ist­ván által szerkesztett Képző­művészet iskolája című munkájának a szobrászatról szóló részét is ő irta. Az ostrom súlyos károkat okozott műtermében. A há­ború borzalmai őt is meg­környékezték. Sok műve el­pusztult. Ekkor semmisült meg apja síremlékének dom­borműves vázlata is. A fel- szabadulás után — ötödik korszakában — serényen dolgozott. Egy ideig a Kép­zőművészeti Főiskolának ta­nára volt. 1948-ban ő is az elsők között kapott Kossuth- dijat. A 48-as forradalom száz­éves évfordulójára Petőfi kétméteres álló szobrát ké­szítette el. Nyitott zubbony­ban, derekán karddal örökí­tette meg Petőfit. Tavaszi kiállítását meg­előzően hét évvel 1952-ben mutatta be újabb termését (Ferencsik János karmester Arany János, Virág Bene­dek, Besseri'ei György, Köl­csey Feren" képmását.) Utolsó éveinek egyik fő alkotása Babits Mihály sír­emléke (1954). Egyházművé­szeti alkotásai közül Lisieuxi Szent Teréz szobra a Szent István Bazilikát, Páduai Szent Antal pedig a Bakáts téri templomot díszíti. Az 1955-ből való 30 centiméteres bronz „Krisztus keresztelése" a pesti belvárosi főplébánia­templom egyik új ékessége. Ferenczy Béni életművében jelentős helyet foglalnak el plakettjei. Művészportré-ér- meit már említettük. Ezek azokat mutatják, akiket a művész példaképének vá­lasztott. E sorozatnak az egyik darabja a Bartók-érem, amelyen az átszellemült, sovány férfiarc szinte csodá­latos erővel érzékelteti szá­zadunk halhatatlan zeneköl­tőjét. Ferenczy Béni mint könyvillusztrátor is jelentős. Többek között Krúdy Gyula a Vörös postakocsis című mű­vét díszítette kedves rajzok­kal. Kassák Lajos jegyzi meg találóan Ferenczy Béni szobrairól: ..Ferenczy szobrai nem hasonlítanak, és nem emlékeztetnek, hanem van­nak, és élnek! Témái vál­tozatosak. A Berlinből Bécs­be való visszatérés után az uralkodó az akt, mégpedig bámulatos változatosságban. A gyermek mindig érdek­lődésének középpontjában ál­lott. Kedvenc témája a ját­szó gyermekek. Amíg a XX. század nagy magyar szobrászai — Med- gyessy Ferenc, Mészáros László, Pátzay Pál, Gold­man György — munkássága megoszlott a monumentális feladatok és a kisplasztika között, Frenczy Béni túl­nyomórészt kisplasztikával foglalkozott. Nagyméretű szobra csak kevés van. s ezek sem kerültek feliállítás­ra (Petőfi. Ülő női akt). Szá­mos alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Művé­szi tevékenységének jelentős részét alkotják az érmek és a rajzok. Grafikusként is a kor legjobb magyar művé­szei közé tartozik. Ferenczy Béni káprázatos műveltségű művészünk! Be­fejezésül ugyancsak egyik tanítványát idézzük, aki mesteréről ezt piondja: .,Leginkább példájával ha­tott!" A milánói világhírű Amb- rosiana 'könyvtár várja Fe­renczy Béni Petöfi-szobrát, hogy képviselje a nagy em­berek galériájában a magyar géniuszt, a költő géniuszát, de egyúttal a szobrász géniu­szát is! Dr. Boros Lajos fokos hőmérsékletet vallott a Meteorológiai Intézet is. Nyáron botránkoztam el az öreg templomon, de akkor nem nyúlt hozzá kőműves­kéz. Elvégre 1941-ben vakol­ták utoljára, akkor is csak a nagyobb lyukakat és a szép­séghibákat takargatták el, pontosan ilyen télidőben, gyors munkában, s tavaszra már nyoma sem volt. Most is meg fogjuk nézni májusban Arzén patriareha 250 éves istenházát s akkor kiszámít­juk majd a vakon el vakolt forintokat! Horváth Levente Műemlékeink védelme és a tervszerű pénzgazdálkodás Szépen szaporodnak az egész országban a háztetőkön a te­levíziós antennák. Lépten- nyomon találkozni velük a pomázi háztetőkön is. Ennek ellenére mégsem mondhatjuk, hogy már olyan általános, mint a rádió. Jól tudják ezt azok is, akik szom­szédaiknál, ismerőseiknél néz­nek végig egy-egy színházi közvetítést vagy valamilyen sporteseményt. A pomázi KISZ vezetősége éppen ezért határozta el, hogy társadalmi segítséggel meg­próbál . televíziót vásárolni. Remélik, hogy a készülék megszerzésében segítségükre lesz a tanács, a pártszervezet és a . különböző gazdasági szervek. Alaptőkéjük már megvan, csak néhány száz fo­rint hiányzik még. De éppen e nélkül a néhány száz forint nélkül nem tudnák megvenni még hosszú ideig. Most, amikor a KtSZ-szer- vezet érzi, hogy a tanácsi szervek és a pórt támogatja őket, sokkal nagyobb kedvvel is gyűlnek össze esténként a jól fűtött helyiségekben. És úgy gondolják, megsokszoro­zódna a KISZ-t látogatók száma, ha televízió is lenne a helyiségben. Mi is szeretnénk remélni, rém talál süket fülekre ké­résük és az a néhány száz forint nem okoz különösebb problémát egyik szervnek sem, ha odaadják a KISZ- nek, hogy a hosszú téli esté­ken kulturálódjanak, műve­lődjenek a fiatalok. Mohácsi György Sztaravodai panasz, mely orvoslásra vár beálltával ne kelljen hatalmas kerülővel, háromszoros úttal szaporítaniok napi fáradal­maikat! Ha már társadalmi munka megszervezésével nem tudják siettetni az égetően sürgős probléma megoldását — leg­alább itt, a nyomtatott betű segítségével tegyük fel a kér­dést: — Mikor kapnák egy szál deszkát a Kádár-birtok menti sztaravodaiak a patak fölé? — o — e — M1RCSO JÄKOBÖV bo!°ár festőművész alkotásaiból kiál­lítás nyílik december 6-án délelőtt 11 órakor a Ferenczy Károly Múzeumban. A meg­nyitót tartja: Marin Pesev elv­társ, a Bolgár Népművészeti Intézet igazgatója. A VAROS ÜGYELETES ORVOSA december 6-án dr. Göllner Pál körzeti orvos. Városfejlesztési ankétokat rendezünk évente. A városi tanácsnak községfejlesztési ál­landó bizottsága is van, és az is tagadhatatlan, hogy sok minden történt városfejlesztési téren. Fordítsunk figyelmet a kül­területre is. Megint Sztaravodáról szeret­nék beszélni, a város egyik legszebb településéről. Öreg sztaravodai sírta el nekem a napokban sokuk keservét. Az egykori Kádár-birtok környé­kének útviszonyairól van szó. Apró iskolásgyerekek, dolgozó felnőttek teszik meg az utat naponta s (hála a ragyogó ősz­nek, még száraz lábbal jutnak el a közúthoz, autóbuszhoz. De mi lesz az esőzés, majd ha­vazás és fagy beálltával? Hidat kérnek, de réges-régen, a patak fölé, legalábbis egy járható deszkapallót, hogy a rossz idők

Next

/
Thumbnails
Contents