Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-05 / 286. szám
1959. DECEMBER 5. SZOMBAT Kft K^Cirlap 11 megyei tanács ülése jóváhagyta az I960, évi költségvetést Több mint félmilliárdot tesz ki a költségvetés összege Tájékoztató jelentés az ez évi községfejiesztési tervek teljesítéséről — Társadalmi tanulmányi ösztöndíjat alapított a megyei tanács Épül a Dunai Cement- és Mészmü (Tudósítónktól) Pénteken délelőtt tartotta ez évi utolsó ülését a megyei tanács, napirendjén az 1960. évi költségvetés, valamint a községfejlesztési tervek teljesítéséről szóló tájékoztató jelentés megvitatása szerepelt. A tanácsülés előtt rövid, bensőséges ünnepre került sor. Leleplezték a megyei tanács épületében elhelyezett márványtáblát, amely a Tanácsköztársaság dicső napjainak emlékét örökíti meg. Az ünnepségen, amelyen a megyei tanácstagokon kívül az apparátus dolgozói is részt vettek, ár. Farkas Mihály, a megyei tanács vb-titfcána mondott beszédet. Méltatta a Tanácsköztársaság jelentőségét, s tisztelettel emlékezett meg azokról, akik a harc első soraiban küzdöttek. A megyei tanács ülését dr. Dajka Balázs, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese nyitotta meg. A tanácsülés egyperces néma felállással adózott Cserép Tibor volt megyei tanácstagnak, aki az előző tanácsülés óta elhunyt. Dr. Dajka Balázs javaslatot tett, hogy a megyei tanácsülés táviratban köszöntse az MSZMP most ülésező VII. kongresszusát. A javaslatot a tanácsülés egyhangúlag elfogadta, majd ugyancsak egyhangúlag fogadta el az előző ülések határozatainak végrehajtáséról szóló jelentést. Ezután került sor az 1960. évi költségvetés megvitatására. A tervezetet Kun Ferencné, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője ismertette. A megye költségvetése 1960- ban meghaladja a félmillióiéi forintot, s mintegy 66 millió forintot 'tesz ki az az összeg, amellyel magasabb az 1959. évi költség- vetésnél. A jelentősen nagyobb összeg lehetővé teszi, hogy a megyei tanács és a vezetése alatt álló szervek többet áldozhassanak olyan területekre is, amelyek eddig bizonyos foltig háttérbe szorultak. A megye jövő évi költségvetésének jellemzője az a hatalmas átalakulás, amely falun napjainkba^ végbemegy, s amely hűen tükröződik a költségvetésben is. — Nehéz lenne a költségvetés minden részletét ismertetni, elemezni — hangoztatta többek között Kun elvtársnő. — A párt és a kormány helyes politikájának eredményeként sokkal több jut a jövő esztendőben olyan célokra, amelyek közvetlenül is a lakosság gondtalanabb, jobb életét szolgálják. így egészségügyi, kulturális beruházásokra, az iskolák bővítésére, a politechnikai oktatás szélesítésére. A nagyobb lehetőségekhez hozzájárul az is. hogy megyénk dolgozói becsülettel eleget tesznek adófizetési kötelezettségüknek, az iparban dolgozók jó munkája pedig jelentős többletnyereséget eredményez. Kivétel nélkül minden járás nagyobb összegű költségvetéssel gazdálkodhat, mint ebben az esztendőben. Utak, hidak karbantartására majdnem kétmillió forinttal, a körzeti orvosi ellátás megjavítására kétmillió forinttal, általános iskolai napközi otthonokra majdnem hárommilió forinttal többet költünk, mint ebben az esztendőben. Hatalmas anyagi áldozatokkal biztosítja a kormány az egyéb igények kielégítését is. Több mint 45 millió forintot költ a megye egy esztendő alatt a kórházakra, 15 és félmillióvá] többet az általános iskolákra, mint ebben az esztendőben, s több jut a könyvtárak fejlesztésére, a művelődési házak támogatására is, mint az 1959-es évben. A tervezet ‘ ismertetését élénk, sokoldalú vita követte. A felszólalók többsége aláhúzta, milyen demokratikus módon készültek a községi és járási költségvetések, s azok kialakításában jelentős szerepe volt a különböző fokú tanácsok állandó bizottságainak. A vita befejeztével a megyei tanács ülése az 1960. évi költségvetést egyhangúlag elfogadta. A napirend következő pontjaként szereplő tájékoztató jelentést az 1959. évi községfejlesztési tervek végrehajtásáról dr. Farkas Mihály, a végrehajtó bizottság titkára terjesztette a megyei tanácsülés elé. A községfejlesztési munkában, akárcsak más területen is, az a jellemző, hogy évről évre nagyobb összegek állanak rendelkezésre. Míg 1957-ben a községfejlesztés összege 38 millió forint volt, ebben az esztendőben már 92 millió forintot tett ki. A lakosság évről évre nagyobb kedvvel veszi ki részét a helyi tervek megvalósításából, s ezt legjobban az bizonyítja, hogy a társadalmi munka értéke az idén november 15-ig 4 600 000 forint volt. Az ismertető ezután részletesen foglalkozott a községfejlesztési tervek készítésének, illetve végrehajtásának problémáival és mélyrehatóan elemezte az akadályokat, amelyek megszüntetése még jobbá teheti az elkövetkezendő idők munkáját. A községfejlesztés eredményeinek, problémáinak részletes ismertetésére lapunk hasábjain visszatérünk. A vitában többék között felszólalt Nagy Elemér, a Hazafias Népfront megyei titkára és felolvasta Nyársapát község felhívását, amelyben felszabadulásunk 15. évfordulójának tiszteletére tár- ( sadalini munka szervezésére versenyt indít. A főgyűjtőcsatorna építésénél a szovjet gyártmányú köteles kotrógépekkel naponta több ezer köbméter földet mozgatnak meg Csehszlovák pedagógusok látogatása a szobi járásban Néhány napig kedves vendégek járták a szobi járás iskoláit. A szlovákiai Zeliezovce járásból öt csehszlovák oktatásügyi dolgozó: Albin Skarba, a járási kulturális hivatal vezetője, Imrich Szabó tanfelügyelő, Miroslav Kramár, a tizenegy osztályos szlovák iskola igazgatóhelyettese, Pavel Medved tanfelügyelő és Ludovit Göbö, a tizenegy osztályos magyar iskola igazgatója. Néhány napos magyarországi tartózkodásuk során tanulmányozták a szobi, letkési. kemencéi, nagymarosi és más iskolák munkáját, eredményeit. A letkési iskolában elsősorban az első osztály munkáját kísérték nagy figyelemmel. Mint új és általuk hasznosnak tartott szemléltető eszközt fedezték fel az ap- likációs táblát, amely véleményük szerint igen nagy segítséget nyújt a nevelőknek a számképek megismertetéséhez és a beszélgetési órák anyagának elsajátításához. Általános tapasztalatként szűrték le néhánynapos itt- tartózkodásuk során, hogy iskoláink igazgatói elsősorban mint az egész iskola nevelői tevékenykednek Szlovákiában — mivel nincsenek számadó igazgatók — az iskolák vezetői íőként adminisztrációs és hivatalnoki munkát végeznek, és éppen ezért csak igen kevés idejük jut a gondjaikra bízott tanulók nevelésére. Pedig — véleményük szerint — ez a munkaterület lenne számukra is az elsődleges. Egy biztos: hazatérve megpróbálnak majd olyan segítséget nyújtani az iskolai igazgatók munkájához, hogy azok többet és alaposabban foglalkozhassanak nevelési kérdésekkel. Vendégeink élénk figyelemmel kísérték iskoláink és a szülők közötti kapcsolat alakulását is. Az 5 iskoláikban a szülői munkaközösségek tevékenysége csupán nevelési kérdések meg- oldására korlátozódik. Ezért ^ lepődtek meg Nagymaroson,^ ahol teljes egészében a szülők ^ segítségével és erejéből épült í fel az iskola tornaterme. 4 f Az Iskola és a szülői ház jó ^ kapcsolatára következtethettek 4 abból is, hogy Nagymaroson ^ igen jól működik az iskola ^ napközi otthona. A vendégek ^ szerint náluk a napközi ottho- ^ nők elsősorban étkeztetési fel- ^ adatot töltenek be. Az a tény, ^ hogy a nagymarosi napközisek 4 tanulmányi átlaga magasabb, 4 mint az iskola bármely más ? osztályáé, beszédesen meggyőz- ^ te őket arról, hogy az iskolai ^ napközinek elsősorban nevelő^ feladata van, Összegezve: az a néhány ^ nap, amit vendégeink körünk / ben töltöttek, hasznosnak bizonyult. Nemcsak sok barátot szereztek e rövid tanulmányút alkalmával és ismerkedtek hazánk új eredményeivel, de számos szakmai tapasztalattal is gazdagodtak. Ennek viszonzása érdekében J hazatérésük előtt megállapod- ^ tak vendéglátóikkal, hogy tavaszra magyar pedagógus- küldöttséget szeretnének üdvözölni odahaza. Túlteljesítették felajánlásukat, új gyártmányok jövőre, 18 nap nyereségrészesedés A SZENTENDREI KOCSIGYÁRBAN Eredetileg szekérgyártásra rendezkedett be — most már csak elvétve készít agy-egy kisebb sorozat különleges rendeltetésű kocsit. Nemrégiben még tucatnyi nehézséggel küszködött, de már megoldotta az új cikkek gyártásánál jelentkező problémákat. Tíz év alatt nyolcszor volt élüzem, s ha minden jól megy, jövő tavaszra is elnyeri a megtisztelő kitüntetési. Röviden így lehet jellemezni Szentendre egyik legjobban dolgozó üzemét: a Szentendrei Kocsigyárat. A gyár néhány évvel ezelőtt még zavartalanul gyártotta a kisgazdaságokban használatos parasztszekereket. A válság” akkor jelentkezett, amikor falun js nagyobb lendületet vett a szocialista átalakulás. Mind több termelőszövetkezet alakult, s egyre kevesebb lő- csös szekérre volt szükség. Bár közben az üzem gumikerekű kocsik gyártására is áttért, nem tudta ' „megmen,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v TÉLAPÓ, 1959 r<h — Ugyan, Pista bácsi, f. gyerekeskedjen! teni” a fő profilt. Az apró kocsikat a nagygazdaságok vontatói kiszorították a használatból. így kezdtek aztán Szentendrén a kocsigyártás folytatása helyett kombájn- alkatrészek, iskolapadok és melegágyi ablakkeretek készítéséhez. És akik akkor úgy látták, hogy a kocsigyárnak nincs jövője, most örömmel tapasztalhatják, hogy népgaz-[ das águnknak erre az üzemre is szüksége van. A gyár kilábolt a nehézségekből. Sikereinek titka: lépést tudott tartani a fejlődéssel. Tavaly az első hónapokban szinte kilátástalan volt itt a helyzet. Menetközben ötször kellett átállniok újabb cikkek gyártására, de végül is a gyár nyereséggel zárta az évet. Az idén még eredményesebben dolgoztak a kocsigyáriak. Márciusban ők is csatlakoztak a kongresszusi versenyhez, felajánlották, hogy négy százalékkal túlszárnyalják a termelékenységi mutatót. Szavukat megtartották, s november 20-án már a 107,7 százaléknál | tartottak. y Pénzben kifejezve egymil- ^ lió 806 ezer forint értékű ^ terméket ajánlottak fel, s ^ vállalásukon felül eddig 4 863 ezer forinttal termcl2 tek többet. y Október végéig például le- ^ gyártották a kornbájnalkatré- ^ székét, átadtak 22 ezer iskola- ^ padot, a termelőszövetkezetek- ^ nek terven felül 442 meleg- ^ ágyi ablakkeretet készítettek. ^ Pótfelajánlásukban év végére | vállalták, hogy 200 ezer forint ^ értékű vasalást (tsz-eknek-juh- ^ hodályokhoz és sertésfiazta- ne ^ tokhoz) elkészítenek. A gyár ^ dolgozói tovább folytatják a munkaversenyt, s a nemes vetélkedés az üzemrészek között is folytatódik. Legutóbb a faipari gépműhelyben Sátor Ferenc, a kovácsműhelyben Vajda Viktor, a szerelők között pedig Leiké Károly és Jordanovics Jenő tört az élre; A szép eredményeknek köszönhető, hogy jelenleg a gyárban egy- egy dolgozóra 18 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés jut. Természetesen ez az összeg, amint a vezetők is hangsúlyozták, év végéig aszerint, hogy a dolgozók hogyan végzik munkájukat, még emelkedhet. A Szentendrei Kocsigyár jövőre a „hagyományos” cikkek mellett több új cikk gyártását is megkezdi. Nemrégiben készült el az új- típusú lajtkocsi. Az ötletes konstrukció nyolcszáz liter víz, vagy permetlé szállítására alkalmas. Ellátták kéziszivattyúval, a tartályhoz gumitömlő tartozik. Ily módon folyóvízből és kútakból egyaránt megtölthető. Nagy előnye még. hogy át lehet alakítani trágyahordásra is. Kiválóan alkalmazható a termelő- szövetkezetekben. Sorozat- gyártását már januárban elkezdik, s egyelőre 170 darabot készítenek belőle. Tetemesen megkönnyíti majd a gazdaságok munkáját az ugyancsak itt készülő takarmányszállító kiskocsi. A kocsi istállón belüli szállításra is alkalmas, vontató után akár egyenként, akár sorozatban is használható. Ebből a kiskocsitípusból 200 darabot készít a gyár. s. p. A gyár területén az útépítő félautomata géppel három kilométer hosszú széles betonutat építenek Hazánk legnagyobb és Kö- ; zép-Európa legkorszerűbb ce- ; mentgyára lesz a Vác kör- i nyékén épülő Dunai Cement- \ és Mészmü. Ez a hatalmas i alkotás a második ötéves terv ! éveiben készül el. A cement- ; műnek külön teherpályaud- í vara, dunai kikötője és kise- \ gítő üzemei lesznek. Közvet- í len a szomszédságban papír- i zsák-üzem is létesül, amely ! évente 30 millió papírzsákot \ állít elő. \ E hatalmas építkezés mun- !kái néhány hete kezdődtek í meg. Az 1. Mélyépítő Válla- í lat dolgozói elsőnek a mun- kisszállásokat építik fel, A ; munka jó ütemben halad. Ott, ahol még néhány hete \ szántóföld volt, már kéteme- \ letnyire magasodik a központi \ irodaépület. A felvonulási \ épületek építését a tervek 5 szerint az év végéig befeje- J zik. Jó ütemben haladnak a '• tereprendezési és egyéb föld- É munkák is. Tavaszig mintegy \ 800 000 köbméter földet kell \ megmozgatni, hogy megkezdhessék az alapozást. Megépült az ideiglenes kikötő is, j ahol már több mint 30 000 ^köbméter sódert raktak ki az í uszályokból. í Az elhangzott ismertető, valamint a hozzászólások alapján a megyei tanács ülése a jelentést tudomásul vette, s megfelelő határozatokat hozott a további teendőkre vonatkozóan. Ezek után a megyei tanács ülése egyéb ügyeket tárgyalt. Közöttük szerepelt a végrehajtó bizottság előterjesztése társadalmi tanulmányi ösztöndíj alapításáról. Évi 50 ezer forintot szavazott meg a megyei tanácsülés arra, hogy tíz főiskolai, egyetemi hallgató részesüljön támogatásban. A megyei tanács következő ülését 1960 márciusára tűzte ki, A tanácsülés befejezéseként interpellációkra, bejelentésekre került sor. Ennek során felszólalt dr. Lakatos Imre, a megyei tanács elnökhelyettese is.
