Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-04 / 285. szám

III. ÉVFOLYAM. 94. SZÁM

1959. DECEMUKR 4. PÉNTEK

Megkezdődtek a tsz-ekben az I960. évi terveztetések

A zárszámadás készítésével egyidejűleg tervezik tsz-eink az 1960. évi termelési, beruházási és pénzügyi feladataikat. Korábban fognak ehhez a felelősségteljes munkához,

mint az előző években. Ez a biztosítéka annak, hogy késedelem nélkül döntsenek gazdaságuk fejlesztéséről. Ezt segítette elő a tegnap megtartott tervértekezlet, amelyen részt vettek a tsz-ek vezetői is.

Az értekezleten megjelentek még a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főosztályának és a megyei tanács állattenyésztési csoportjának képviselői, a tejüzem és a terményforgalmi vállalat vezetői. A népes értekezlet érdeklődéssel hallgatta a feladatokat és azok kivitelezésének lehetőségeit.

Feladat — és ezt a tervekben, a gyakorlati termelésben meg is kell valósítani — a szántóterület 30 százalékán kenyérgabona vetése.

30 százalékán takarmány- gabonát kell vetni, ebből:

50 százalék kukoricát,

6 százalék gyök- és gumósnövényt, melyből 48 százalék burgonya,

38 százalék céklarépa,

1,7 százalék olajipari növény (napraforgó),

4 százalék hüvelyes (bab, borsó),

22 százalék szálastakarmány, melyből 50 százalék lucerna és vöröshere,

20 százalék somkóró,

20 százalék silókukorica,

3 százalék pillangós és egyéb magfogási terület,

4 százalék kertészeti terület. Ha a számokat összehasonlítjuk az eddig alkalmazott vetésszerkezettel, akkor láthatjuk, milyen nagy a feladat. Például a burgonya vetésterülete az 1959. évi terv és a tény viszonylatában a szántóterület 2,2 százaléka volt, míg az 1960. évi előírás 3 százaléknak felel meg, amelyen száz holdanként 400 mázsát kell termelni. A kukorica vetésterületét vizsgálva, az 1959. évi 10 százalékos összterületi aránynak 1960. évre 15 százalékra kell növekednie és 100 holdanként 450 mázsa csöveskukoricát kell termelni.

A kertészeti területet csaknem kétszeresére kell fejleszteni, amiben a Dózsa Tsz veszi ki a legnagyobb részt 100 hold új öntözőtelepének létesítésével. A növénytermesztési terület ilyen értékű szerkezetváltoztatása maga utám vonja az állattenyésztés helyzetének változását is.

A változás két vonalban mutatható ki: növekszik számszerűen az állomány, főleg az anyaállatok száma, de növelni kell az egy állatra eső termelést is.

El kell érni az 1960. év végére, hogy tehénből minden 100 hold szántóra 12 darab jusson, és ezek 30 000 liter tejet termeljenek, továbbá 20 mázsa húst is adjanak a közellátás részére.

Meg kell valósítani, hogy 100 holdra 4,1 darab koca jusson, és ezenfelül 24 mázsa sertéshús. A juhállomány különösebb fejlesztést nem kíván. A baromfilétszámot oly mértékben kell növelni, hogy 100 holdanként 350 kiló húsl termeljenek belőle.

Természetesen ezeket a feladatokat csak abban

az esetben tudják a tsz- ek megvalósítani, ha nagy gondot fordítanak a talajerő fenntartására és a takarmánybázisukat is megteremtik hozzá.

Ezt biztosítja a növénytermesztés szerkezete abban az esetben, ha a takarmányféléket nem a legrosszabb területekre vetik, és időben takarítják be, különösen a fehérjében értékes pillangósokat. Gondoskodni kell még a növények igényeinek és növekedési, fejlődési állapotának megfelelően a maximális műtrágya-adagok megadásáról. A szerkezetnélküli laza talajok zöldtrágyával történő megnyugtatásáról és hu- mifikálásáról. Az állatállomány növekedése megkívánja a férőhelyek számának növelését, több kút létesítését, több silótér (palánksi- lók) biztosítását.

Különösen figyelmébe ajánljuk tsz-einknek, hogy használják fel az egyszerűbb építkezési módokat (szerfát) és minél több létesítményt valósítsanak meg saját erőből.

Éljenek a 3004/2/1959. kormányhatározat lehetőségeivel, de ennek kedvezményei ne adjanak alapot az árdrágításra. Termelvényeiket

mindenkor ajánlják fel az állami felvásárló vállalatoknak, mert a később megállapítandó árutermelési szint teljesítése után jelentős hitelkedvezményeket kapnak.

Szövetkezeteink fejlődésének és megerősödésének záloga a jó terv és annak az irányszámok szerinti megvalósítása. Ennek tudatában hívják össze a tervkészítő bizottságot, s valóban a felelősségük teljes tudatában előrelátással, megfontoltsággal készítsék el éves tervüket. Az ellenőrző bizottságok pedig az év folyamán vizsgálják annak végrehajtását.

György Endre

Érdemes

takarékoskodni

Tegnap kétszer volt pénzosztás az iskolákban. Egyik alkalommal a fizetést, azután az egész évben megtakarított pénzt vették fel a pedagógusok. A PKST tagjai megkapták a havonként betétbe tett összeget és annak kamatait. A 74 tag közel 50 ezer forintot kapott vissza. Többen igen tekintélyes összeget, így Kristóf Sándorné, a Rákóczi-iskola nevelője 3000 forintot, Tar Domonkos, a Kossuth-iskola nevelője 2400 forintot. Kovács Ambrus az Arany János-iskola tanára szintén 24Ó0 forintot kapott. Sokan kaptak ezer forinton éelüli összeget is.

Jókor érkezett ez a pénz. Az ünnep előtt biztosítva van az ajándékvásárlás fedezete.

A takarékoskodók egyöntetű véleménye: érdemes volt!

Egy óra az ország egyetlen iskolájában

Először csodálkozva olvastam a felírást: Bálint Ferenc igazgató megtalálható az iskolában reggel 9-től este 9-ig. Biztosan nyitottam ki egy ajtót, ahonnan különös hangokat, dobogást hallottam. A belső ajtón átkukucskálva valóban megtaláltam Bálint Ferenc igazgatót, hiszen délután 2 óra volt.

A hosszú asztal mellett 14 xilofon, füzet, színes ceruza, a zongorán babák, mackók, a gyermekek fjedig párosával

A jó gondolatot elronthatja a szomszéd

Véletlenül kerültünk Sági József tanyájára. Hegedűséket kerestük, akik most léptek be a Szabadság Tsz-be.

Az alkonyi homályban nagy csapat baromfi kapkodta a kiszórt szemet, a sertésól lakói

— egyelőre — irigykedtek. Az ő etetésük csak ezután következett. A gazda, Sági József a tanyaudvaron állt, nézte az evési versenyben dulakodó baromfiakat, felesége készítette a hízók étkét.

Közeledtünkre felfigyelt és elébünk jött a tanya végére. Érdeklődésünkre elmagyarázta, hogy rossz úton jöttünk be, mert a Hegedűs-tanya egy bejáróval előbb van, ide is látszik, közvetlen szomszédja.

— És hát mivégből keresik?

— kíváncsiskodott most már ő.

— Heigedűsék beléptek a Szabadságba és egy kis újságcikk ügyében jöttünk. Le is fényképezzük Hegedűst..; Magát is lefényképeznénk, de előbb tsz-tagnak kell lennie

— mondtuk.

— A szomszédokkal beszélgettünk mi már erről, dehát gondolkozni kell még! — így Sági József.

— Kedves Sági József! Itt van maguk mellett a Szabadság, láthatják évről évre hogyan fejlődik. Maguk hat holdon sohasem fognak annyit keresni, mint amennyit a Szabadság Tsz legtöbb tagja keresett ebben az évben.

Ha látják a helyes utat, minek húzzák, halasszák a belépést, meddig gondolkoznak még? Látjuk, jó gazda. A sok baromfi, a hizlalás, a beadott hízók súlya, a tanya környéke mind azt bizonyítják, hogy ember a talpán. Hót még a tsz-ben mekkora lehetőségek kínálkoznak a becsületes, rendes gazdák részére! Mégis gondolkozik.

Sok ilyen Sági József van még, akik csűrik-csávarják, mert idegenkednek, félnek a számukra újtól. Pedig a vége az lesz: bánni fogják, hogy ilyen sokáig gondolkoztak, hogy nem az első belépők között voltak. A szomszédtól teszik függővé, hogy mit határozzanak.

A jó gondolatot a rosszul gondolkozó szomszéd elronthatja. Elronthatja a további életüket is. Kedves Sági Józsefek, ha tudják, hogy más jó út nincs, kár a mellékútra térni.

K. B.

csárdást táncoltak, az igazgató bácsi művészien zongorázott.

— Ilyen iskolát még nem láttam — jegyeztem meg bátortalanul.

— Elhiszem — válaszolt az igazgató. — Kísérleti iskola ez. A zeneóvoda elvégzése után 2 évig szünetelt a gyermekek zenei továbbképzése. A hangszeres zene tanulása csak a III. osztályos gyermekeknél kezdődött. Ebben az évben külön az I. és külön a II. osztályos tanulók részére előképző osztályt nyitottunk, hogy a dallam, a ritmus, a játék, a tánc megismerésén át megszeressék a gyermekek a zenét és vonzódjanak a hangszeres zene felé is.

Az első félévben az I. osztályos gyermekekkel 8 hangra kiépített dalocskákat tanítunk meg. Az iskolai munkát támogatja az, hogy a dallamot számokkal fejezzük ki. A második félévben a betűk ismerése alapján lassan a hangok betűvel jelölését és a kottát is megismertetjük. A gyermekek két csoportban, az iskolai oktatáshoz igazodva, felváltva délelőtt vagy délután jönnek. A létszám fokozatosan emelkedik az év folyamán, egy gyermek sem morzsolódik le a hangulatos, élményt nyújtó órákról.

Az énekes, xilofonos, verses foglalkozást társas tánc zárta be. Hibátlanul dolgozott az órán Módra Zsuzsa, igen kedvesen dalolt Pálfi Lujza és a táncban élen járt sikkes, rit- musos léptekkel Szarvas Judit. Előkerültek a babák is a zongoráról és tulajdonosuk azzal táncolt tovább a népdalok dallamára.

Ezek a gyermekek a nagyszerű zenepedagógus keze alatt művészetet értő. pártoló vagy művelő fiatalokká serdülhetnek.

— M —

Felhívás a felszabadulási kulturális szemle pályázataira

A városi operatív bizottság a KISZ Központi Bizottságának felhívása alapján meghirdeti irodalommal, képzőművészettel, iparmüvészettel és fotózással foglalkozók részére a pályázatokat. E pályázatok tömegjellegűek és a nem hivatásos művelők vehetnek rajta részt.

A KISZ-szervezetek, üzemi. városi művelődési otthonok, ifjúsági házak szakkörei, de egyénileg is részt vehet a pályázaton bárki, korhatár megkötés nélkül, akár tagja a KISZ-nek, akár nem.

Az irodalmi pályázat követelménye, hogy hazánk felszabadítása vagy a felszabadulást követő 15 év élményanyagából merítsék témájukat a résztvevők. Pályázni lehet: rövidebb lírai versekkel, versciklussal. nagyobb lélegzetű poémákkal, elbeszélő költeményekkel, novellával, elbeszéléssel, tárcanovellával, jelenettel, egyfelvoná- sos színdarabbal. A pálya- műveket a városi KISZ-bi- zottságra kell beküldeni I960, február 15-ig.

A színvonalas pályaműveket a helyi újság közli majd.

Képzőművészeti területen a grafikával, rajzzal, illusztráció, festmény, akvarell és kisplasztikával lehet pályázni.

Iparművészetnél a kerámia, fém, fa. üveg és lakberendezés területeire vonatkozik a pályázati felhívás.

A fotoamatőrök széles tábora is bekapcsolódhat a kulturális szemle fotopályázati ágába. A pályázaton részt vehet minden fotoszakkör és amatőr fotós. A beküldött képek a legváltozatosabban tükrözzék népünk és ifjúságunk életét, társadalmi, gazdasági, kulturális, technikai és sport-fejlődésünket. Csak kiállításon még nem szerepelt képpel lehet pályázni.

A pályázatra készített munkákat 1960. március 1-ig a KISZ városi bizottságára kell beküldeni. A beküldött munkákat a megalakult szakágak bíráló bizottságai értékelik 1960. április 4-ig.

Tóth M.

A téli könyvhét előtt

Augusztus 1, óta új módszerrel dolgozik a könyvesbolt. Önkiválasztó rendszerben a vásárló a neki legmegfelelőbb könyveket választhatja ki.

A terem közepére felállított állványon a legújabb kiadványok találhatók. A törzsvevők már ismerik a vásárlás módját, amit két diáklány és dr. Feld- májer György ügyvéd vásárlása is igazolt. Sokan meghatározott kívánsággal fordulnak a bolt dolgozóihoz.

A bolt különösen felkészült az ajándékozási időszakra. Gazdag a mese- és ifjúsági kiadványok választéka. Igen szépek a cseh kiadású Robinson és Gulliver meséskönyvek, amelyek formai újszerűséget is mutatnak. Megérkezett az Arany Könyvtár sorozatában az első könyv, Jókai: Aranyember című műve. A száz megrendelőn kívül újabban is sokan jelentkeznek, hogy megszerezhessék az 50 kötetes sorozatot. amely 42 művet számlál.

Nagy a választék a Vidám- Tarka- és Olcsó Könyvtársorozatban megjelent könyvekből is. Válogathatunk a természettudomány minden területét felölelő, szép kivitelű irodalmi alkotásokból.

— M —

— 7191 FORINT volt a havi takarékosság eredménye az Arany János gimnáziumban. Ez majdnem a kétszerese az októberben elért eredménynek. Decemberre a 8000 forint elérését tűzték célul a fiatalok. Novemberben a legtöbbet gyűjtő osztály a Il/d, az I/c és a II/c volt.

— MEGKEZDTE munkáját a József Attila olvasómozgalom beszámoltató bizottsága.

— ÖT ÜJ tölgyfa-tárló érkezett az Arany János emlékmúzeumba, amelyekbe az eddig közszemlére ki nem tett anyagokat, többek között Arany János levelezését helyezik el.

— AZ EZ ÉVI jó tapasztalatok alapján jövőre bátrabban fognak a pecsenyecsibe neveléséhez termelőszövetkezeteink. A legtöbbet (15 000 darabot) a Szabadság

j Termelőszövetkezet és a

í Dózsa Tsz (10 000 darabot) ; kíván felnevelni és értékesí- ! teni.

t

\ — BEVÁLT a női fodrászat

\ a gőzfürdőben. Megnyitása:

! november 4-e óta. 452 vendé! get szolgáltak ki a kis mű! hely dolgozói közmegelége! désre. A munka minőségére

; eddig ugyanis nem érkezett

; panasz.

•

t ■■ ---------. . . * - *

(Ez úton mondunk hálás köszönetét ; minden jó rokonnak, jó ismerő- ( söknek. akik felejthetetlen ió leá- ;nyom és testvérünk, Papp Mária (temetésén megjelentek, sírjára ko- (szőrűt és virágot helyeztek, és (mély fájdalmunkon enyhíteni J Igyekeztek. Gváazoló Paon család.

f - - - ______________-------" .■“9

! Józan Rozika és Guláesi Ferenc (december 5-én délután 4 órakor (tartják esküvőjüket a nagykőrösi 'ref. templomban.

^ Az U-alakú juhhodály oldal- ^ szárnyának ajtaján butuska 4 pofával kíváncsiskodnak ki a f birkák. Szokatlan számukra az ^ a vidám petyetyelés, amelyet $ új „társbérlőik" művelnek. /j Mert az épület középső részébe 316 libát telepítet átmeneti jelleggel a Szabadság Termelő- szövetkezet. Tegnap reggel fogták őket hízóba, hogy még karácsony előtt ott illatozhasson a fogyasztók asztalán a finom libasült, libamáj.

A nagy, patyolatfehér, gágo- gó libafalka engedelmesen utat nyit két asszonynak. Bényei és Árvái Lászlónénak, akik régi i ismerőseim már. Legutóbb a í nyáron találkoztam velük a l néhány ezret számláló babos- • csibehad kellős közepén. A pe- ! csenyeliba-nevelést most új ! vállalkozással cserélték fel. Li- ' bát tömnek.

Hívják, tárt karokkal várják az asszonyok

József és felesége máris munkára jelentkeztek.

Húszholdas területen a hagyma elduggatásában vettek volna részt, ha az eső közbe nem szól. No, de majd holnap.

Szavaikból kicsendül: nagy szeretettel várják az új belépőket és büszkék rá, hogy ez évben nincs miért szégyenkezniük. Dicséretes gazdasági eredményeiken túl hasznos tapasztalatokat szolgáltattak a többi tsz-nek a náluk kipróbált és jól bevált eredményességi jövedelemelosztással is.

Már elbúcsúztunk, amikor utánam szóltak még az asszonyok.

— Tessék csak visszajönni,

a legfontosabbat elfelejtettük. Kérni szeretnénk valamit.

S én most iparkodom a kérésnek eleget tenni.

Hangácsdülő 38. szám alatt egy nagyon ügyes ember, Far- lcas József takácsmester lakik. Mesterségét, amelyre a tsz asszonyai nagyon irigyek — csak úgy mellesleg űzi, a 10 vékás szóló művelése mellett.

Ha valahol, úgy a közös gazdaságban nagy szükség van a sok zsákra, ponyvára, törülközőre, szakajtóruhára. S ha valaki, úgy Farkas József mester nagyon alkalmas lenne rá, hogy az ilyen háziipart a szövetkezetben megszervezze. Minden asszony szivvel-lélek- kel támogatná, örömmel venne részt egy szövőtanfolyamon.

Kedves Farkas József, lépjen be hozzájuk, vállalja el ezt a feladatot! P. I.

— Ugyan mennyi kukoricát fal fel naponta ez a falka?

— Nyolcvan kiló bizony belefér a bögyükbe. Csak győzzük tömni! — így Bényeiné. — Kukoricánk bőven van. 720 mázsával termett több a tervezettnél, így hát ez a vállalkozásunk is terven kívüli.

— Hányán végzik a tömést?

— Hatan-nyolcan.

— Van mit csinálniuk!

— így jó. Munkából van a haszon.

Aztán a libáról másra terelődik a szó. Az új belépőkre. A két asszony örömmel újságolja, hogy nagy családjuk tegnap újra gyarapodott néhány taggal. Közülük Fokti