Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-04 / 285. szám

III. ÉVFOLYAM. 94. SZÁM 1959. DECEMUKR 4. PÉNTEK Megkezdődtek a tsz-ekben az I960. évi terveztetések A zárszámadás készítésével egyidejűleg tervezik tsz-eink az 1960. évi termelési, beruhá­zási és pénzügyi feladataikat. Korábban fognak ehhez a fe­lelősségteljes munkához, mint az előző években. Ez a biztosítéka annak, hogy kése­delem nélkül döntsenek gaz­daságuk fejlesztéséről. Ezt se­gítette elő a tegnap megtar­tott tervértekezlet, amelyen részt vettek a tsz-ek veze­tői is. Az értekezleten megjelen­tek még a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesz­tési főosztályának és a me­gyei tanács állattenyésztési csoportjának képviselői, a tej­üzem és a terményforgalmi vállalat vezetői. A népes ér­tekezlet érdeklődéssel hall­gatta a feladatokat és azok kivitelezésének lehetőségeit. Feladat — és ezt a tervek­ben, a gyakorlati termelés­ben meg is kell valósítani — a szántóterület 30 százalékán kenyérgabona vetése. 30 százalékán takarmány- gabonát kell vetni, ebből: 50 százalék kukoricát, 6 százalék gyök- és gumós­növényt, melyből 48 százalék burgonya, 38 százalék céklarépa, 1,7 százalék olajipari nö­vény (napraforgó), 4 százalék hüvelyes (bab, borsó), 22 százalék szálastakar­mány, melyből 50 százalék lucerna és vö­röshere, 20 százalék somkóró, 20 százalék silókukorica, 3 százalék pillangós és egyéb magfogási terület, 4 százalék kertészeti terület. Ha a számokat összehason­lítjuk az eddig alkalmazott vetésszerkezettel, akkor lát­hatjuk, milyen nagy a fel­adat. Például a burgonya ve­tésterülete az 1959. évi terv és a tény viszonylatában a szántóterület 2,2 százaléka volt, míg az 1960. évi elő­írás 3 százaléknak felel meg, amelyen száz holdanként 400 mázsát kell termelni. A ku­korica vetésterületét vizsgál­va, az 1959. évi 10 százalé­kos összterületi aránynak 1960. évre 15 százalékra kell növekednie és 100 holdan­ként 450 mázsa csöveskuko­ricát kell termelni. A kertészeti területet csak­nem kétszeresére kell fej­leszteni, amiben a Dózsa Tsz veszi ki a legnagyobb részt 100 hold új öntözőtelepének létesítésével. A növényter­mesztési terület ilyen érté­kű szerkezetváltoztatása ma­ga utám vonja az állattenyész­tés helyzetének változását is. A változás két vonalban mutatható ki: növekszik számszerűen az állomány, főleg az anyaállatok szá­ma, de növelni kell az egy állatra eső terme­lést is. El kell érni az 1960. év végére, hogy tehénből minden 100 hold szántóra 12 darab jus­son, és ezek 30 000 liter te­jet termeljenek, továbbá 20 mázsa húst is adjanak a köz­ellátás részére. Meg kell valósítani, hogy 100 holdra 4,1 darab koca jus­son, és ezenfelül 24 mázsa sertéshús. A juhállomány kü­lönösebb fejlesztést nem kí­ván. A baromfilétszámot oly mértékben kell növelni, hogy 100 holdanként 350 kiló húsl termeljenek belőle. Természetesen ezeket a feladatokat csak abban az esetben tudják a tsz- ek megvalósítani, ha nagy gondot fordítanak a talajerő fenntartására és a takarmánybázisukat is megteremtik hozzá. Ezt biztosítja a növényter­mesztés szerkezete abban az esetben, ha a takarmányfé­léket nem a legrosszabb te­rületekre vetik, és időben takarítják be, különösen a fehérjében értékes pillangó­sokat. Gondoskodni kell még a növények igényeinek és nö­vekedési, fejlődési állapotá­nak megfelelően a maximá­lis műtrágya-adagok meg­adásáról. A szerkezetnélküli laza talajok zöldtrágyával tör­ténő megnyugtatásáról és hu- mifikálásáról. Az állatállo­mány növekedése megkíván­ja a férőhelyek számának növelését, több kút létesíté­sét, több silótér (palánksi- lók) biztosítását. Különösen figyelmébe ajánljuk tsz-einknek, hogy használják fel az egy­szerűbb építkezési mó­dokat (szerfát) és mi­nél több létesítményt va­lósítsanak meg saját erő­ből. Éljenek a 3004/2/1959. kor­mányhatározat lehetőségei­vel, de ennek kedvezményei ne adjanak alapot az árdrá­gításra. Termelvényeiket mindenkor ajánlják fel az ál­lami felvásárló vállalatok­nak, mert a később megálla­pítandó árutermelési szint teljesítése után jelentős hi­telkedvezményeket kapnak. Szövetkezeteink fejlődésé­nek és megerősödésének zá­loga a jó terv és annak az irányszámok szerinti megva­lósítása. Ennek tudatában hívják össze a tervkészítő bizottságot, s valóban a fe­lelősségük teljes tudatában előrelátással, megfontoltság­gal készítsék el éves ter­vüket. Az ellenőrző bizottsá­gok pedig az év folyamán vizsgálják annak végrehajtá­sát. György Endre Érdemes takarékoskodni Tegnap kétszer volt pénzosz­tás az iskolákban. Egyik alka­lommal a fizetést, azután az egész évben megtakarított pénzt vették fel a pedagógu­sok. A PKST tagjai megkap­ták a havonként betétbe tett összeget és annak kamatait. A 74 tag közel 50 ezer forintot kapott vissza. Többen igen te­kintélyes összeget, így Kristóf Sándorné, a Rákóczi-iskola ne­velője 3000 forintot, Tar Do­monkos, a Kossuth-iskola ne­velője 2400 forintot. Kovács Ambrus az Arany János-iskola tanára szintén 24Ó0 forintot ka­pott. Sokan kaptak ezer forin­ton éelüli összeget is. Jókor érkezett ez a pénz. Az ünnep előtt biztosítva van az ajándékvásárlás fedezete. A takarékoskodók egyöntetű véleménye: érdemes volt! Egy óra az ország egyetlen iskolájában Először csodálkozva olvas­tam a felírást: Bálint Ferenc igazgató megtalálható az isko­lában reggel 9-től este 9-ig. Biztosan nyitottam ki egy aj­tót, ahonnan különös hango­kat, dobogást hallottam. A belső ajtón átkukucskálva va­lóban megtaláltam Bálint Fe­renc igazgatót, hiszen délután 2 óra volt. A hosszú asztal mellett 14 xilofon, füzet, színes ceruza, a zongorán babák, mackók, a gyermekek fjedig párosával A jó gondolatot elronthatja a szomszéd Véletlenül kerültünk Sági József tanyájára. Hegedűséket kerestük, akik most léptek be a Szabadság Tsz-be. Az alkonyi homályban nagy csapat baromfi kapkodta a ki­szórt szemet, a sertésól lakói — egyelőre — irigykedtek. Az ő etetésük csak ezután követ­kezett. A gazda, Sági József a tanyaudvaron állt, nézte az evési versenyben dulakodó baromfiakat, felesége készí­tette a hízók étkét. Közeledtünkre felfigyelt és elébünk jött a tanya végére. Érdeklődésünkre elmagyaráz­ta, hogy rossz úton jöttünk be, mert a Hegedűs-tanya egy bejáróval előbb van, ide is látszik, közvetlen szomszédja. — És hát mivégből keresik? — kíváncsiskodott most már ő. — Heigedűsék beléptek a Szabadságba és egy kis újság­cikk ügyében jöttünk. Le is fényképezzük Hegedűst..; Magát is lefényképeznénk, de előbb tsz-tagnak kell lennie — mondtuk. — A szomszédokkal beszél­gettünk mi már erről, dehát gondolkozni kell még! — így Sági József. — Kedves Sági József! Itt van maguk mellett a Szabad­ság, láthatják évről évre ho­gyan fejlődik. Maguk hat hol­don sohasem fognak annyit keresni, mint amennyit a Szabadság Tsz legtöbb tagja keresett ebben az évben. Ha látják a helyes utat, mi­nek húzzák, halasszák a be­lépést, meddig gondolkoznak még? Látjuk, jó gazda. A sok baromfi, a hizlalás, a beadott hízók súlya, a tanya környéke mind azt bizonyítják, hogy ember a talpán. Hót még a tsz-ben mekkora lehetőségek kínálkoznak a becsületes, ren­des gazdák részére! Mégis gondolkozik. Sok ilyen Sági József van még, akik csűrik-csávarják, mert idegenkednek, félnek a számukra újtól. Pedig a vége az lesz: bánni fogják, hogy ilyen sokáig gondolkoztak, hogy nem az első belépők kö­zött voltak. A szomszédtól te­szik függővé, hogy mit hatá­rozzanak. A jó gondolatot a rosszul gondolkozó szomszéd elront­hatja. Elronthatja a további életüket is. Kedves Sági Jó­zsefek, ha tudják, hogy más jó út nincs, kár a mellékútra térni. K. B. csárdást táncoltak, az igazgató bácsi művészien zongorázott. — Ilyen iskolát még nem láttam — jegyeztem meg bá­tortalanul. — Elhiszem — válaszolt az igazgató. — Kísérleti iskola ez. A zeneóvoda elvégzése után 2 évig szünetelt a gyermekek ze­nei továbbképzése. A hangsze­res zene tanulása csak a III. osztályos gyermekeknél kez­dődött. Ebben az évben külön az I. és külön a II. osztályos tanulók részére előképző osz­tályt nyitottunk, hogy a dal­lam, a ritmus, a játék, a tánc megismerésén át megszeres­sék a gyermekek a zenét és vonzódjanak a hangszeres ze­ne felé is. Az első félévben az I. osztá­lyos gyermekekkel 8 hangra kiépített dalocskákat tanítunk meg. Az iskolai munkát tá­mogatja az, hogy a dallamot számokkal fejezzük ki. A má­sodik félévben a betűk isme­rése alapján lassan a hangok betűvel jelölését és a kottát is megismertetjük. A gyermekek két csoportban, az iskolai ok­tatáshoz igazodva, felváltva délelőtt vagy délután jönnek. A létszám fokozatosan emel­kedik az év folyamán, egy gyermek sem morzsolódik le a hangulatos, élményt nyújtó órákról. Az énekes, xilofonos, verses foglalkozást társas tánc zárta be. Hibátlanul dolgozott az órán Módra Zsuzsa, igen ked­vesen dalolt Pálfi Lujza és a táncban élen járt sikkes, rit- musos léptekkel Szarvas Ju­dit. Előkerültek a babák is a zongoráról és tulajdonosuk az­zal táncolt tovább a népdalok dallamára. Ezek a gyermekek a nagy­szerű zenepedagógus keze alatt művészetet értő. pártoló vagy művelő fiatalokká serdülhet­nek. — M — Felhívás a felszabadulási kulturális szemle pályázataira A városi operatív bizottság a KISZ Központi Bizottságá­nak felhívása alapján meg­hirdeti irodalommal, képző­művészettel, iparmüvészettel és fotózással foglalkozók ré­szére a pályázatokat. E pá­lyázatok tömegjellegűek és a nem hivatásos művelők vehetnek rajta részt. A KISZ-szervezetek, üze­mi. városi művelődési ottho­nok, ifjúsági házak szakkörei, de egyénileg is részt vehet a pályázaton bárki, korhatár megkötés nélkül, akár tagja a KISZ-nek, akár nem. Az irodalmi pályázat köve­telménye, hogy hazánk fel­szabadítása vagy a felszaba­dulást követő 15 év élmény­anyagából merítsék témájukat a résztvevők. Pályázni lehet: rövidebb lírai versekkel, versciklussal. nagyobb lé­legzetű poémákkal, elbeszé­lő költeményekkel, novellá­val, elbeszéléssel, tárcanovel­lával, jelenettel, egyfelvoná- sos színdarabbal. A pálya- műveket a városi KISZ-bi- zottságra kell beküldeni I960, február 15-ig. A színvonalas pályaműve­ket a helyi újság közli majd. Képzőművészeti területen a grafikával, rajzzal, illuszt­ráció, festmény, akvarell és kisplasztikával lehet pá­lyázni. Iparművészetnél a kerámia, fém, fa. üveg és lakberen­dezés területeire vonatkozik a pályázati felhívás. A fotoamatőrök széles tá­bora is bekapcsolódhat a kul­turális szemle fotopályázati ágába. A pályázaton részt ve­het minden fotoszakkör és amatőr fotós. A beküldött képek a legváltozatosabban tükrözzék népünk és ifjúsá­gunk életét, társadalmi, gaz­dasági, kulturális, technikai és sport-fejlődésünket. Csak kiállításon még nem szerepelt képpel lehet pályázni. A pályázatra készített munkákat 1960. március 1-ig a KISZ városi bizottságára kell beküldeni. A beküldött munkákat a megalakult szakágak bíráló bizottságai értékelik 1960. április 4-ig. Tóth M. A téli könyvhét előtt Augusztus 1, óta új módszer­rel dolgozik a könyvesbolt. Ön­kiválasztó rendszerben a vá­sárló a neki legmegfelelőbb könyveket választhatja ki. A terem közepére felállított állványon a legújabb kiadvá­nyok találhatók. A törzsvevők már ismerik a vásárlás módját, amit két diáklány és dr. Feld- májer György ügyvéd vásárlá­sa is igazolt. Sokan meghatáro­zott kívánsággal fordulnak a bolt dolgozóihoz. A bolt különösen felkészült az ajándékozási időszakra. Gazdag a mese- és ifjúsági kiadványok választéka. Igen szépek a cseh kiadású Robin­son és Gulliver meséskönyvek, amelyek formai újszerűséget is mutatnak. Megérkezett az Arany Könyvtár sorozatában az első könyv, Jókai: Arany­ember című műve. A száz megrendelőn kívül újabban is sokan jelentkeznek, hogy meg­szerezhessék az 50 kötetes so­rozatot. amely 42 művet szám­lál. Nagy a választék a Vidám- Tarka- és Olcsó Könyvtár­sorozatban megjelent könyvek­ből is. Válogathatunk a ter­mészettudomány minden terü­letét felölelő, szép kivitelű iro­dalmi alkotásokból. — M — — 7191 FORINT volt a havi takarékosság eredménye az Arany János gimnázium­ban. Ez majdnem a kétszere­se az októberben elért ered­ménynek. Decemberre a 8000 forint elérését tűzték célul a fiatalok. Novemberben a leg­többet gyűjtő osztály a Il/d, az I/c és a II/c volt. — MEGKEZDTE munká­ját a József Attila olvasó­mozgalom beszámoltató bi­zottsága. — ÖT ÜJ tölgyfa-tárló ér­kezett az Arany János em­lékmúzeumba, amelyekbe az eddig közszemlére ki nem tett anyagokat, többek kö­zött Arany János levelezé­sét helyezik el. — AZ EZ ÉVI jó tapasz­talatok alapján jövőre bát­rabban fognak a pecsenye­csibe neveléséhez termelőszö­vetkezeteink. A legtöbbet (15 000 darabot) a Szabadság j Termelőszövetkezet és a í Dózsa Tsz (10 000 darabot) ; kíván felnevelni és értékesí- ! teni. t \ — BEVÁLT a női fodrászat \ a gőzfürdőben. Megnyitása: ! november 4-e óta. 452 vendé­! get szolgáltak ki a kis mű­! hely dolgozói közmegelége­! désre. A munka minőségére ; eddig ugyanis nem érkezett ; panasz. • t ■■ ---------. . . ­* - * (Ez úton mondunk hálás köszönetét ; minden jó rokonnak, jó ismerő- ( söknek. akik felejthetetlen ió leá- ;nyom és testvérünk, Papp Mária (temetésén megjelentek, sírjára ko- (szőrűt és virágot helyeztek, és (mély fájdalmunkon enyhíteni J Igyekeztek. Gváazoló Paon család. f - - - ______________-------" .■“9 ! Józan Rozika és Guláesi Ferenc (december 5-én délután 4 órakor (tartják esküvőjüket a nagykőrösi 'ref. templomban. ^ Az U-alakú juhhodály oldal- ^ szárnyának ajtaján butuska 4 pofával kíváncsiskodnak ki a f birkák. Szokatlan számukra az ^ a vidám petyetyelés, amelyet $ új „társbérlőik" művelnek. /j Mert az épület középső részé­be 316 libát telepítet átmeneti jelleggel a Szabadság Termelő- szövetkezet. Tegnap reggel fogták őket hízóba, hogy még karácsony előtt ott illatozhas­son a fogyasztók asztalán a fi­nom libasült, libamáj. A nagy, patyolatfehér, gágo- gó libafalka engedelmesen utat nyit két asszonynak. Bényei és Árvái Lászlónénak, akik régi i ismerőseim már. Legutóbb a í nyáron találkoztam velük a l néhány ezret számláló babos- • csibehad kellős közepén. A pe- ! csenyeliba-nevelést most új ! vállalkozással cserélték fel. Li- ' bát tömnek. Hívják, tárt karokkal várják az asszonyok József és felesége máris mun­kára jelentkeztek. Húszholdas területen a hagyma elduggatásában vettek volna részt, ha az eső közbe nem szól. No, de majd holnap. Szavaikból kicsendül: nagy szeretettel várják az új belé­pőket és büszkék rá, hogy ez évben nincs miért szégyenkez­niük. Dicséretes gazdasági eredményeiken túl hasznos ta­pasztalatokat szolgáltattak a többi tsz-nek a náluk kipró­bált és jól bevált eredményes­ségi jövedelemelosztással is. Már elbúcsúztunk, amikor utánam szóltak még az asszo­nyok. — Tessék csak visszajönni, a legfontosabbat elfelejtettük. Kérni szeretnénk valamit. S én most iparkodom a ké­résnek eleget tenni. Hangácsdülő 38. szám alatt egy nagyon ügyes ember, Far- lcas József takácsmester lakik. Mesterségét, amelyre a tsz asszonyai nagyon irigyek — csak úgy mellesleg űzi, a 10 vékás szóló művelése mellett. Ha valahol, úgy a közös gaz­daságban nagy szükség van a sok zsákra, ponyvára, törülkö­zőre, szakajtóruhára. S ha va­laki, úgy Farkas József mester nagyon alkalmas lenne rá, hogy az ilyen háziipart a szö­vetkezetben megszervezze. Minden asszony szivvel-lélek- kel támogatná, örömmel venne részt egy szövőtanfolyamon. Kedves Farkas József, lép­jen be hozzájuk, vállalja el ezt a feladatot! P. I. — Ugyan mennyi kukoricát fal fel naponta ez a falka? — Nyolcvan kiló bizony be­lefér a bögyükbe. Csak győz­zük tömni! — így Bényeiné. — Kukoricánk bőven van. 720 mázsával termett több a terve­zettnél, így hát ez a vállalko­zásunk is terven kívüli. — Hányán végzik a tömést? — Hatan-nyolcan. — Van mit csinálniuk! — így jó. Munkából van a haszon. Aztán a libáról másra tere­lődik a szó. Az új belépőkre. A két asszony örömmel újsá­golja, hogy nagy családjuk tegnap újra gyarapodott né­hány taggal. Közülük Fokti

Next

/
Thumbnails
Contents