Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-04 / 285. szám

6 «fe# i rlo P 1953. DECEMBER 4. PÉNTEK A tárnoki Lenin Tsz-ben télen is lesz munka Mit tervez a tsz vezetősége? A tárnoki Lenin Tsz télen » ~ ­is folytat termelő munkát, friss terményeiből a leghide­gebb hónapokban is van be­vétele. Lelkes elnöke, Kovács Attila ilyesmire is gondol, ezzel is akarja növelni a szö­vetkezet tagjainak jövedel­mét. A tsz tagjai nemcsak az állatokkal télen-nyáron egy­formán elfoglaltak, a növény- termesztésben foglalkoztatot­tak szintén egyre többen ta­lálnak szövetkezetükben té­len is munkát, ami nemcsak munkaegységeik számát, de értékét is növelni fogja. Ho­gyan jusson munkaalkalom­hoz és ezáltal télen is mun­kaegységhez, keresethez min­den egyes tag, ez most az elnök egyik legfőbb gondja. Amilyen leleményes és bátor kezdeményező, nem kétséges, egy-két év múlva megvaló­sítja. Lám, téli növénytermesztés máris folyik a tsz-ben. Ilyen hidegben persze nem a föld színén, hanem a föld alatt. Néhány hét óta megkezdő­dött és ezentúl szüntelenül folyik Tárnokon a Homokkal takarják az új gombaágyást. gombasziiret. Igaz, a helyi adottság erre adva volt. Éppen csak senki alkalom kínálkozik, azt ki is kell használni! Tehát kihasz­nálják. Egyelőre 2000 négyzetméter alapterületen megkezdték a gombatenyésztést. Két gomba­mestert, Each Józsefet és Kaiser Lászlót szerződtették, megszerezték a, szükséges za­bos lótrágyát, megérlelték, aztán fél lépés távolságra egymástól elkészítették az ágyúsokat, azokban meg el­helyezték a gombaspórákat. Az egyik teremben, ahol leg­előbb kezdték el, november első hetében fordult termőre a gomba, azóta naponta szü­retelnek és három álló hóna­pon át mindennap gombát szednek. A másik teremben Három hete szedik már a gombát erről az ágyúsról, de még legalább két hónapon át terem rajta pár héttel később fejezték be az előkészítő munkát, ott is előbukkant már sok apró fe­hér gomba, sőt néhány kilót a héten le is szedtek, úgy megnőtt némelyik. A harma­dik teremben most fejezik be az ágyások építését. Pár hét, sem mert belefogni. Kovács Attila azonban meggyőzte a szövetkezet tagjait és már a nyáron megkezdődtek a gom­batermesztés előkészületei. A tárnoki szőlőhegy méhe telisdedteli van kisebb-na- gyobb üregekkel. Valaha kö­vet bányászták bennük. Har­minc-negyven falubeli szer­zett kisebb-nagyobb földda­rabot a hegyen, s mert egy­kor a föld mélye is azé volt, akié a felszíne, egyben bá­nj úszásra is jogot nyert. Ki­váló minőségű, fagyálló mésztartalmú építőkő került ki a szőlőhegy alól. Később a tárnoki kisbá- nyászok nem bírták a ver­senyt a nagy kőbányákkal,, eladásra már nem volt érdé- í mes követ fejteni, legfeljebb \ ha valamelyik „bányatulaj do- í nos” vagy a rokonsága épít-! kezett, szállt le a mélybe és! felhozott annyi követ, ameny- j nyíre éppen szükség volt. Az- • tán már ez is abbamaradt, a \ bányajog az államra szállt, j Tíz-húsz méterre a felszíntől j azonban ott maradtak üre- \ sen, elhagyottan a régi vúja-! tok. Akár a legszebb temp- j lom hajója, olyanforma né-i melyik. Valamennyit össze- i számítva vagy 15 ezer négy-i zetméternyi terület, ha nem i több. Persze, nem függ össze i egymással ez a mesterséges barlangrendszer, de külön-külön vagy egy­másba nyitva mindegyik ki­tűnően megfelel gombapincé­nek. Ha pedig a szövetkezet földje alatt ilyen nagyszerű aztán ott is megkezdődik a szüret. Körülbelül január vé­géig hoz termést ez a három pince. Legalább 120 mázsa gombát remélnek. Ez pedig pénzben kifejezve pontosan 330 ezer forint bevételt jelent. Ha pedig már minden gombát leszedtek, kitisztogat­ják, fertőtlenítik a pincéket, két-három hét szünet követ­kezik, aztán megint elölről kezdődik minden. Az új gom­batelepről ' mindenesetre ed­dig már hat mázsa gombát elszállítottak. De ez még semmi. Napo­kon belül két másik gomba­pincét nyitnak. Ezeket még most hozzák rendbe, de feb­ruár elejétől már ezekben is gombát szednek. Aztán foko­zatosan egyre több elhagyott kőbánya alakul át gombapin­cévé. Jövőre legalább 12 ezer négyzetméteren folyik .már a gombatermelés és nyújt télen is egyre több tagnak módot a munkára. Trágyahordással, kőszállí­tással a fogatosok növelhetik téli munkaegységeik számát, noha nyáron is szükség lesz rájuk a gombapincéknél, ahol hónapról hónapra több tsz- tag talál főleg télen elfoglalt­ságot. Télen ugyanis értéke­sebb a tenyésztett gomba. Akármekkora területen is termeljenek azonban gombát, a tsz valamennyi tagja ré­szére télen sem jelenthet ál­landó elfoglaltságot a gomba­tenyésztés. Egyéb munkákra is lesz szükség, főleg az idő­sebb, nehezebb munkát már nem bíró tagok számára. Ko­vács Attilának van már né­hány terve, csupa egészséges, nem sok költséggel, könnyen megvalósítható ötlet. Gondol például házinyúl tenyésztésre, amivel főleg az öregek fog­lalkozhatnának, s vadontermő gyógynövények gyökereinek gyűjtésére és kikészítésére is. Ez megint csak az öregeknek jelentene munkaalkalmat és természetesen minden tag jö­vedelmét növelné. Ahogy a gombatenyésztés is végered­ményben a szövetkezetben társult parasztok összességé­nek jövedelmét szaporítja. Szokoly Endre INNEN — ÓNNÁ Népdal- és néptánc-est Népdal és néptánc estet ren­deznek december 8-án a tápió- szecsői művelődési házban. Az est érdekessége: a vendégek egyúttal szereplők is. Az esten ugyanis azok vesznek részt, akik az elmúlt tíz esztendőben tagjai voltak vagy még ma is tagjai a szecsői népi együttes­nek. Az összejövetel egyik cél­ja a baráti beszélgetésen és vidám szórakozáson túl: meg­teremteni a község száztagú nagy, reprezentatív énekkarát, lehetőleg a népi együttes jó- hangú volt tagjaiból. A medikus Ecseren Bródy Sándor A medikus cí­mű színművét mutatja be szombaton és vasárnap este hét órakor az állomás melletti kultúrteremben az ecseri KISZ-szervezet tizenöt tagú színjátszó együttese. A dara­bot Szalai József rendezi. Képzőművészeti hónap Kecskeméten A Bács-Kiskun megyei Ta­nács, a Kecskeméti Városi Ta­nács, a helyi társadalmi szer­vek, valamint a Magyar Nem­zeti Galéria, a Műcsarnok, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Kecskeméten november 29-től december 27-ig tartó képző- művészeti hónapot rendezett. A képzőművészeti hónap ide­je alatt a következő kiállítások nyílnak: Fényes Adolf emlék­kiállítás, A kecskeméti mű­vésztelep múltja kiállítás, a mai magyar művészet, a Bács- Kiskun megyei festők, a ma­gyar iparművészek, a kecske­méti műgyűjtők kiállítása. Ezenkívül számos előadás, va­lamint ifjúsági művészettör­téneti fejtörő gazdagítja a kecskeméti képzőművészeti hónap programját. Rembrandt-kiállítás nyílik A Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Holland Királyság követsége és a Műcsarnok kö­zös rendezésében december 5-én, szombaton dr. Vayer Lajos egyetemi tanár nyitja meg a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének kiállítóter­mében (Budapest, Dorottya u. 8) Rembrandt rajzainak rep­rodukciós kiállítását. Két város - 6100 néző Gödöllőn és Nagykőrösön kezdték vetíteni megyénkben az Emberi sors című szovjet filmremekművet. A két vá­rosban összesen 6100 főnyi közönség gyönyörködött Bon- darcsuk és szereplőtársai já­tékában. Tegnap Cegléden kezdődött meg a film vetí­tése, ahol vasárnapig tekint­hetik meg a mozikedvelők a nagyűíjas filmalkotást. Zenthe Ferencet Mendére várják Mához egy hétre, 11-én vetítik a mendei moziban a Sze­relem csütörtök című magyar filmet. A község tanácsa — tekintettel arra, hogy a mendeieknek nagyon a szívükhöz nőtt a film egyik főszereplője. Zenthe Ferenc — meginvi­tálta a művészt a film bemutató iára és az azt követő vacso­rára. Értesülésünk szerint a népszerű filmszínész a meg­hívást örömmel elfogadta. ÚJ SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG _ ÚJ TERVEK Az albertirsai Petőfi Sándor általános iskolában megalakult a szülői munkaközösség. Mint Pintér Miklósné igazgató írja, az új szülői munkaközösség új feladatokat tűzött maga elé. így például azt. hogy az isko­lában rendezendő nevelési elő­adások szervezésében segéd­keznek, odázhatnak, hogy azok a szülők, akik eddig távol tar­tották magukat az iskolától, ezeken az előadásokon megje­lenjenek. Az sz. m. felaján­lotta, hogy az iskola szépülésé­hez — képekkel, függönyök­kel, virágokkal való ellátásá­hoz — anyagi segítséget nyúj­tanak. Felkeresik az sz. m. tagjai a sokat mulasztó tanu­lók szüleit, segítik a sokgyer­mekes, nehéz körülmények között élő családokat, stb. Az egyéni segíteni vágyás szép példái is megnyilatkoztak: Szelei Mihályné például fel­ajánlotta, hogy másodikos fia osztálytársát, aki öt kilométer távolról jár be az iskolába, a tél idejére magához veszi. Bölcső Gusztávné vállalta, hogy nyolcadikos fia mellé minden délután vendégül hív egy olyan tanulót, aki otthon kevés szeretetet kap és meg­próbál a neveletlen, rossz ma- gatartású gyereken változtatni. 30 közismereti tanfolyam a megyében Ezekben a napokban kezd­ték, illetőleg kezdik meg a tanulást a megye harminc községében és falujában azok a felnőttek, akik beiratkoztak a téli 90 órás közismereti tan­folyamok egyikére. A tanfo­lyamok főként a mezőgazda­ság kérdéseivel foglalkoznak, de adnak a hallgatóknak számtani és más ismereteket is. A tanfolyamok vezetőinek eligazítása december negyedi­kén, ma lesz a megyei taná­cson. Készülődés a szavalóversenyre A KISZ kulturális sereg­szemle keretén belül szavalok is készülnek a felszabadulás tizenötödik évfordulójára, Tá- piószecső községben 15 i> kó­lán kívüli fiatal nevezett be a szavalóversenyre, egy forra­dalmi és egy szabadon vá­lasztott verssel. A művelődési ház a közeli jövőben a sza­valóversenyen részvevő fiata­lok közreműködésével iro­dalmi estet rendez — ez lesz a seregszemle szavaiéinak helyi bemutatója. Eddig már több mint 1100 külföldi vendég jelentkezett a; IBUSZ szilveszteri báljaira A múlt évben igen nagy si­kere volt a külföldi vendégek körében az IBUSZ szilvesz­teri báljának, a vendégek ki­tűnő ételeket és italokat fo­gyaszthattak, kellemes han­gulatban köszönthették az új esztendőt. Az IBUSZ az idén is ren­dez szilveszteri bálokat, a tervek szerint a Hungária és a Belvárosi Kávéházban. Az érdeklődés máris igen nagy, eddig több mint 1100 kül­földi vendég jelentette be részvételét, többek között szovjet, csehszlovák, román, lengyel kirándulók. Megérkeztek az első narancsszállítmányok Úton van banán, datolya, kókusz és több más déligyümölcs A külkereskedelem az idén is gondoskodik a lakosság jó gyarmatáru-ellátásáról. Az előző éveknél korábban, e héten már megérkezett az idénycikknek számító narancs első szállítmánya is. Ezekben a napokban görög narancs és mandarin kerül forgalomba, a jövő héten itt lesz a spa­nyol narancs, de vásároltak Olaszországból és Ciprusból is. Ily módon karácsonyra több más déligyümölccsel együtt elegendő narancs lesz az üzletekben. Citrom egész éven át rendszeresen kapható és a téli nőnapokban az ed­digieknél is többet hoz be a MONIMPEX Vállalat. Irán­ból már úton van a datolya és még karácsony előtt itt lesz, a banán pedig Ecuador­ból e héten megérkezik. Je­lenleg üzleteinkben zsákos J füge kapható, de rövidesen ^ ismét forgalomba kerül a ko­szorús füge. A következő he­gekben több vagon olasz gesz- ^ tényé, ezenkívül spanyol ^ mandula, török mogyoró, kó- ; kuszdió és különböző fűszer- í féle érkezik. Ma n fűvárnsbait sorsolják u lottót ! December első lottósorsolá- ! sát ismét a fővárosban ren- jdezi meg a Sportfogadási és S Lottó Igazgatóság. A lottó 49. ! játékheti nyerőszámait és a ! novemberi tárgyjutalmakat [december 4-én, délelőtt 10 ;órai kezdettel a Ganz-MÁ- ;VAG Delej ulca 51. szám jalatti művelődési otthonában ■ sorsolják. 1 A tárgy nyeremény-húzáson ja novemberi 46. játékhét : szelvényei között 481 énékes í nyereményt — köztük főnye- ! reményként három örökla- i kást, családi házat és Moszk- ! vies személygépkocsit — sor- i sóinak ki. — KÉPZŐMŰVÉSZETI kiállítás nyílt a napokban a Nemzeti Galériában a vidékre látogatott művészek alkotásaiból. A tárlaton Bőd László festőművész Tá- > piószelén készített festmé­nyeit is bemutatják. Bajnóczi, a tanyagazda — Szép is — vetem közbe 1 őszinte elismeréssel, mert \ bárhová nézek, mindenütt pél- \ dás rendet látok. — Most még nem szép — j mondja a tanyagazda —, mert \ gidres-gödrös. Majd ha el- í egyengettetem és az erdőből 1 ötven szekér homokot hoza- \ tok rá, akkor kell megnézni, í milyen lesz. Ezt a munkát! még a tél beállta előtt elvé- \ geztetem, nem akarom. hogy í tócsák csúfítsák a tsz udva- í rát. — Mióta dolgozik a tsz-ben, í Bajnóczi bácsi? — Két hónapja. De már a ! tavasszal beléptem. Tizenkét; hold apai örökséget hoztam magammal. Eleinte bizony; idegenkedtem a szövetkezet- j töl, mert el sem tudtam kép- '} zelni, hogy 71 éves fejjel mi- ! hez kezdek majd itt. Aztán, ; hogy a vezetőséa megbízott ez- ; zel a munkával, hát azóta; kutyabajom. Egészségem van, j a munkámat szeretem, mi; kell ennél több egy ilyen ; öregembernek ? Búcsúzára nyújtja a ke- ‘ zét, megy a szekerekhez, mert \ észreveszi, hogy az egyik nem ; jól állt be a sorba. Szól a fogatosnak mivel a tanya- gazdának a dolga, hogy a ta- nya rendjére ügyeljen. ? Ari Kálmán 4 indulnak, a rendelkezésükre álljak. Én adom ki a szeke­reket és a munkához szük­séges összes szerszámokat. Én ügyelek fel a porciósokra, nekem kell gondoskodni ar­ról, hogy az istállókban ele­gendő takarmány és alomnak való szalma legyen. Ennek le­bonyolítására mindennap egy fogat van beosztva hozzám. Ma például Bajnóczi József, az unokaöcsém volt szolgá­latban. ö végezte a szüksé­ges tanya körüli fuvarokat. Aztán itt van a szerszámok karbantartása. Harminc eke, harminc magtakaró és ugyan­ennyi vasborona már ke­nőccsel bekenve el van rak­va az épületek ereszei alá, mivelhogy nem rendelkezünk még fészerekkel. Zsebéből apró noteszt húz elő, fellapozza, úgy mutatja a mai bejegyzéseket. — Nekem mindenről tudni kell — folytatja —, ezért, hogy el ne felejtsem, minden reg­gel beírom, hogy ki hol dol­gozik, kinek milyen szerszá­mot adtam ki, s ha este, vagy munka után elszámol vele. kihúzom a nevét. Az udvar rendjéért, tisztaságáért is én felelek. Ám a tanyagazda nem ille- tödik meg, önérzetes és szi­gorú tekintetéből azt olva­som ki, elhiszi nekem, hogy íróféle vagyok, s azt is, hogy Pestről jöttem, de mindez mi­csoda ahhoz a felelősségtel­jes munkához képest, amellyel öt a tsz vezetősége megbízta. S valóban így van, mert miközben az istálló előtt ál­lunk, vizslató tekintetével ál­landóan az udvart pásztázza, az udvaron is főleg a mező­ről hazaérkező fogatokat fi­gyeli, számolgatja, mennyi jött már be, melyik hiányzik még a kintlevők közül, s egyben arra is ügyel, hogy a beérkező szekerek a többi­vel egyvonalban, pontosan a helyükre álljanak. — Tulajdonképpen mi a fel­adata egy tanyagazdának? — kérdem tőle, amint csendese­dik egy kicsit a szekértábor környéke. Nem szól mindjárt, csak a tenyerével legyintve jelzi, hogy „ajaj”, aztán a sapkáját feljebb tolva így válaszol; — Sokféle. Mert én fele­lek itt mindenért, ami a ta­nyaudvaron látható. Reggel hatkor már itf vagyok, hogy amikor az emberek munkába Már azt hittem, mindent fel­jegyeztem, ami figyelemre ér­demes, de tekintve, hogy még nem indulunk visszafelé, egy ideig céltalanul bolyongok a hatalmas gazdasági udvaron, amely a tavasszal alakult zsámboki Petőfi Tsz major­sága. Az idő a délutáni fél­homályból lassanként estébe hajlik, a fogatok egymás után jönnek haza, s fordul­nak be a már korábban meg­érkezett és katonás rendben sorakozó többi szekér mellé. Nézegetem néhány percig .őket, majd tekintetem az egyik féligkész, kukoricaszár­ból készült szükségistállóra ; vetem, aztán innét is tovább indulok a másik, de már tel- j jesen kész istálló felé, ahol I a tehenészek éppen az esti fejéshez készülődnek. ; — Bajnóczi vagyok, a ta­\ nyagazda! — nyújtja felém \ az ajtó előtt nagy, csontos ke- • zét egy szikár öregember. Ek- \ kor még nem tudom, miféle ! tisztség itt a tanyagazdai be- ! osztás, csak a hangjából, va- ! lamint határozott fellépésé­ül bői sejtem, hogy alighanem l egy jelentős helybeli funk- ! ciót viselő férfiúval állok ! szemben. ! Magam is bemutatkozom, s ! — jeléül annak, hogy engem ! sem a gólya költött — meg- í mondom a foglalkozásomat is.

Next

/
Thumbnails
Contents