Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-31 / 306. szám

AülÁili 7jfí*\n CEGLÉD, ALBERTI RS A, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMÖ RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 1959. DECEMBER 31. CSÜTÖRTÖK Segítsük a cipőipari vállalat Szerény kis gyár húzódik meg a Gubodi utca házai között: a Ceglédi Cipőipari Vállalat üzeme. Az épület kí­vülről alig árul el valamit, csak a hétszeres élüzemi ki­tüntetést bizonyító kis csilla­gok sora sejteti, hogy itt figyelemre méltó termelés fo­lyik. A kapun belépve mindjárt szembetűnő, hogy szűkében vannak a helynek. A terület alig nagyobb egy családi ház telkénél. Az emeletes üzemépületből a munka zaja hallatszik, több mint százan hajolnak a mun­kaasztalok és gépek fölé. Százhatvanezer pár gyer­mekcipőt készítettek itt december 16-ig és ezzel éves tervüket be is feje­zik. Most a kongresszusi felajánlás túlteljesítéséért felajánlott hétezer pár túlszárnyalásáért dolgoz­nak. Nagyon várja már ezeket is a kereskedelem. A gyermek­cipőnek egész évben szezonja van. Évről évre óriási mér­tékben nő a kereslet. Ami tavaly elég volt, az idén csak tíz hónapra lenne elegendő. Nagyobb arányban kellene bővíteni a termelést — mond­ják a minisztériumban — amikor jövőre „csak tízezer párral” akarnak többet vál­lalni. Pedig „üzemen belül” a maguk részéről minden le­hetőt megtesznek — de hiá­ba —, a területet nem tudják bővíteni. Épületbővítés tűz- rendészeti előírásokba ütközik. Más, új üzemépületre lenne szükségük. Korábban több ígéretet is kaptak, de ezek mind füstbe mentek. Most kénytelen-kelletlen viselik az egy helyben topogás terheit. Jelenleg az udvaron csoma­golnak. Pedig nagyon meg­érdemelné ez az üzem, hogy törődjünk vele. Mint említet­tük: hétszeres élüzem. Termékei szépek, jó minő­ségűek és országszerte ke­resettek. Az idei Buda­pesti Ipari Vásáron a he­lyiipari vállalatok közül a harmadik, a megyei ver­senyben az első helyet ér­ték el. Helyi szempontból ez azért is jelentős, mert dolgozóink 60 százaléka nő. Sok új mun­kaalkalmat biztosíthatna még ez az üzem megfelelő fejlődé­si lehetőségek mellett. Egy­szer megcsillant előttük a „nagy perspektíva”: az il­letékesek megkérdezték — jó volna-e a Terményforgalmi Vállalat Malom téri emele­tes raktára? Bizony nagyon megörültek neki. De ez az el­képzelés sem vált valóra. Minden eddigi elképzelés kö­zött ezt tartották és tartják ma is a legjobbnak. Meg kellene vizsgálni, hogy most a mezőgazda­ság szocialista átszervezé­se után talán a terv meg­valósítható lenne. A ga­bonaraktár eddig a kis­termelők terményeinek összegyűjtésére szolgált. A termelőszövetkezetek ga­bonájukat ezután saját vagy pedig a vasútállo­máson levő tranzit raktá­rakban tárolják. Az épület átadása a Cipő­ipari Vállalatnak a kérdés végleges megoldását jelente­né és a további nagyarányú fejlődés,, lehetőségét biztosí­taná. A jelenlegi helyzet az üzem­nek azért is fájó, mert a né­hány év előtt, az ő segítsé­gükkel létrehozott hódmező­vásárhelyi, szentesi és sztálin- városi üzemek már mind le­hagyták a fejlődésben. Ezek az üzemek ma már mind többet termelnek, mint ők. Tegyük lehetővé, hogy a Ceglédi Cipőipari Vállalat dolgozói ezt a hátrányt be­hozhassák és képességeiket még jobban kibontakoztathas­sák. — z — z — Módosult a Szabadság mozi előadása Az eddigi terv szerint ja­nuár 3-án, vasárnap délután csak egy előadást terveztek, ami most úgy módosult, hogy vasárnap délután 3 és 4 órai kezdettel egy-egy órás műsorral bemutatásra kerül „Hruscsov Amerikában” című színes riportfilm. Belépődíj egységesen két forint. Jegyek a mozi pénztáránál már kap­hatók. Kiknek kell általános jövedelemadó-bevallást nyújtaniok I960, január 15-ig? Mit hoz az új év az albertirsai gyerekeknek? Biztosítva a szilveszteri szórakozás Rövid interjú három étterem vezetőjével látjuk városunk lakóinak szil­veszteri szórakozását. — A — Gy — Boldog új évet — halljuk a holnapi napon fiatalok­tól, öregektől egyaránt. Úgy gondolom, mégis az albert­irsai gyerekeknek lesz iga­zán boldog új évük. Hogy miért? Aki járt már az irsai köz­ponti napköziben és végig szemlélte az ott tanuló gye­rekek egy napját, az bizony önkéntelenül is azt mondta: ez így sokáig nem mehet. Igaz, a gyerekek nyugodtan tanulhattak a nevelők segít­ségével, de bizony az étke­zési lehetőség nem volt ki­fogástalan. A konyha egyetlen helyi­ségből állt, az ott sürgő-for­gó hét szakácsnő egymástól nem tudott dolgozni. Hiszen az egyetlen kis helyiségben volt az előkészítés, főzés, mosogatás. A kész ételt az udvaron kellett keresztül hor­dani az ebédlőbe, amely dél­után tanulószobául szolgált. Az új év első napjaiban adják át rendeltetésének az új központi napközi otthont, a régi evangélikus iskola épületében. Ez az épület most került vissza nevelési célra, mert sokáig a Termény for­galmi Vállalat magtára volt. Megkértük Balázs János elvtársat, a községi tanács gazdálkodási előadóját, hogy kísérjen végig bennünket a befejezés előtt álló épület­ben. Útközben megtudtuk, hogy a községi tanács a több­let bevételből fedezte az új­jáalakítás 150 ezer forintos költségeit. — Ebben az épületben két nagy termet alakítottak ki, az egyik az ebédlő, a má­sik a tanulószoba. A minden igényt kielégítő konyhában külön előkészítő, mosogató, konyhaüzem és raktár van. A közelben elhelyezett iroda- helyiségből szemmel lehet tartani a munkát. Az épület előtti kútból a vizet beve­zettük az épületbe. A bur- gonyahámozó-gép a személy­zet munkáját könnyíti meg — tudjuk meg Balázs elv­társtól. —■ Ez az új konyha­egység az óvodásokkal együtt 230 személyt fog ellátni. A helyi Vegyesipari Ktsz dolgozói gyors ütemben vég­zik a befejező munkát, hogy minél előbb átadhassák ren­deltetésének az épületet. Hi­szen maguknak építik — gyermekeiknek. — Már — Felkerestük Halasi István pénz­ügyi osztályvezetőt, aki a követ­kezőket mondotta el az iparosok, kereskedők és önálló szellemi fog­lalkozásúak és egyéb tevékenysé­get folytatók bevallási kötelezett­ségével kapcsolatosan. Minden iparosnak, kereskedő­nek adóbevallást kell adni az 1959. július 1-től december 31-ig terjedő időszakra. A félreértések elkerülése végett felhívjuk a fi­gyelmet arra, hogy nemcsak azok­nak kell adóbevallást adniok, akik a teljes adózási időszakban, tehát 1959. július 1-től egészen december 3l-iR megszakítás nél­kül működtek, hanem azoknak is, akik az adózási időszak folya­mán kezdték meg, vagy szüntet­ték meg tevékenységüket. Az iparosoknak az adóbevallást ’ a városi tanács pénzügyi osztályá­hoz (26. számú helyiség) kell ki­töltve személyesen beadniok 1960. január 15-ig. A bevalláshoz szük­séges nyomtatványt is itt lehet beszerezni. A kereskedőknek a KISOSZ megyei szervezete küldi meg a jövedelemadó bevallásához szüksé­ges nyomtatványokat. Minden ke­reskedő két példányban köteles kiállítani a bevallást és ugyanide legkésőbb 1960. január 15-ig köte­les visszaküldeni. Nyomatékosan felhívom a figyel­met arra, hogy az adóbevallási űrlap minden kérdésére pontos választ kell adni, illetve azokat kitölteni. A bevallási űrlap I. számmal megjelölt része az adózó személyi adatainak kitöltésére szolgál. Nem mellőzhető a félév eleji és a fél­év végi árukészletet feltüntető ro­vat kitöltése sem. Nem szabad el­felejteni a háztartási kivétel ösz- szegének beírását sem. A legpontosabban töltendő ki az a rovat, hogy az adózó mikor kezdte, vagy mikor szüntette meg. valamint mennyi ideig szü­neteltette tevékenységét. (Az erre vonatkozó írásbeli bizonyítékot a bevallás benyújtásakor fel kell mutatni a pénzügyi osztályon, de csak abban az esetben, ha az iparos a tevékenységét az 1959. II. félévben szüntete. vagy kezdte meg.) Az adóbevallási űrlap III. számmal megjelölt része az adózó bevételeinek és kiadásainak, vala­mint — ezek szembeállításával — az adóköteles tiszta jövedelmének feltűntetésére szolgál. Ezen a he­lyen az ipari, üzleti tevékenység­ből származó bevételt, illetve az azzal járó kiadást lehet csak fi­gyelembe venni, illetve bejegyez­ni. Az ipari tanuló alkalmazásának kezdő évét és hónapját az ipari osztályon a bevallás benyújtása előtt a nyomtatványon igazoltatni kell. Ugyancsak igazoltatni kell a bevallási űrlapon, mégpedig az első részén a 65 éven felüli men­tesség megadásának feltételeit, ezt az igazolást szintén a benyújtás előtt kell elvégeztetni az igazga­tási osztályon. Hangsúlyozni kívánom, hogy a hiányosan, pontatlanul, számsza­kilag nem megfelelő adóbevallást sem a pénzügyi osztály, sem KISOSZ megyei szervezete nem fogadja el. Nem veszik át az adózó bevallását akkor sem, ha az aláírása a nyomtatványról hiányzik. Az adóbevallást tintá­val kell kitölteni. Továbbiakban Halasi elvtárs fog­lalkozott az önálló szellemi és egyéb foglalkozású adózók beval­lási kötelezettségével. Ezen adózóknak az 1959. évről származó jövedelemről kell be­nyújtaniuk az általános jövedelem- adóval kapcsolatos bevallást. Itt a határidő szintén i960, január 15, a bevallás benyújtásának helye szintén a pénzügyi osztály 26. szá­mú helyisége. — Kiket érint a rendelkezés ezen része? _ tettük fel a kérdést. E zen rendelkezés vonatkozik — kaptuk meg a választ —, az or­vosokra, a még magánpraxist folytató ügyvédekre, mezőgazda- sági ingatlant bérbeadókra, állat­tartókra, állathizlalókra, járadéko­sokra és járadékszerűen vissza­térő szolgáltatást élvezőkre, juhá- szatból, gombatenvésztésből stb. származó jövedelemre. Halasi elvtárs a következőkkel fejezte be tájékoztatását: __ Mindenkinek érdeke a közölt határidő betartása, mert az adó­hatóság a bevallás késedelmes benyújtása esetén bírságot szab ki, ha adóbevallást egyáltalán nem nyújtja be az arra kötele­zett, a kivetésre kerülő adó 50 százalékát fizeti bírság címén. Ez úton ic fi^yelmeztetiük a be­vallásra kötelezetteket arra, hogy adóköteles jövedelmüket vallják be, mert a megtévesztő adatik közlése, illetve beírása súlyos kö­vetkezményekkel járhat. — PINCEELLENŐRZÉS so­rán több szabálytalanságot leplezett le a városi tanács. Ennek során szabálysértési eljárást indítottak az egyik vágottbaromfival kereskedő személy ellen. — TÖBB MINT 10 EZER forint jntalmat osztanak ki az év végén a ceglédi vas­utasok között, mivel az ál­lomás dolgozói a III. ne­gyedévben elsők lettek a balesetmentes szolgálat, gyors kocsiforgalom elérése terén. Ünnepélyes összejö­vetelen osztják ki a dolgozók között a pénzjutalmakat. be első alkotásait, 1933-ban Szász 1st,rán festőiskolát nyi­tott a városban, de mikor a tanács támogatását kérte — elutasították. Ebben a kor­szakban működtek: Tibay Ta­kács János, Élesdy István, Oroszváry Gyula és még so­kan mások. Benedek Péterről, aki ma is él és alkot, már 1937-ben megemlékezik egy helyi lap. Viszont örök szé­gyene az akkori városi veze­tőségnek (40-es évek), hogy a legnagyobb hírre vergődött helyi születésű Szüle Péter egyetlen alkotását sem sze­rezték meg életében. A fel- szabadulás után Zsadon Mik­lós írt több cikket a helyi la­pokban a mindmáig vajúdó helyi képzőművészeti kérdé­sekről. 1957-től kezdve a mú­zeum sorozatosan rendez kép­zőművészeti kiállításokat, köz­tük a helyi festőkét is. Ter­vei közé tartozik, hogy min­den helyben élő és alkotó művészt bemutat a ceglédi dolgozóknak. Ez év végéig már bemutatásra került: Gergye Zoltán, Okos László, Veér László, Oldal Lajos, Cseh István, P. Kovács Sán­dor gyűjteményes anyaga a helyiek közül és ez a sor még remélhetőleg folytatódni fog. Tehát helyi művészeink élnek és alkotnak, de — ké­peiket nem vásárolják, sem a város, sem a közönség. Prob­lémát okoz szervezetlenségük is. Nagy szükség lenne egy alkotóházra is. Javaslataink a következőkben összegeződnek. A régi mecénások kora le­járt, helyükbe a dolgozó nép intézményeinek kell lépniök. A múzeumban rendezett gyűj­teményes kiállítások alkalmá­val a tanácsnak, más állami szerveknek vásárlásokat kel­lene eszközölniük. A helyi festőktől vásárolt képeket át lehetne adni a kultúrháznak, a múzeumnak vagy ki lehet­ne akasztani a tanács helyi­ségeiben is, miért kellene tör­vényszerűen rideg, üres falú, aktaszagú szobákban fogadiii az ügyfeleket? A helyi festők hozzák létre — a már kezdeményezett, de éppen az ő részvéilenségiik miatt meg nem alakult — festőklubot. E klub vezető­sége kidolgozná vitaestjeik, a múzeumban rendezendő kiál­lításaik tervét és még sok mindent, ami a festőket ér­dekli. A járási művelődési ház bizonyára szívesen bizto­sítana számukra helyiséget a havi egyszeri összejövetelre. Tudomásunk van arról, hogy a Pest megyei Tanács anya­gilag is támogatna egy helyi szervezetet, amit egyénekkel szemben nem tehet meg. A múzeumban szakember, mű­vészettörténész van, aki ed­dig is minden rendelkezésére álló eszközzel segítette a he­lyi festők nyilvánosság elé kerülését, számára is köny- nyebb lenne, ha nem egyé­nekkel. hanem szervezettel tárgyalhatna a soron követ­kező kiállításokról. A helyi lap eddig is és to­vábbra is örömmel ad helyet minden képzőművészeti ese­ménnyel kapcsolatos írásnak, így a lapon keresztül az egész város lakossága iudo­[ A helyi képzőművészeti [élet mindmáig megoldatlan [problémái egyre súlyosabb [gondként nehezednek a város [ kulturális életére és mind- : azokra, akik felelősséget ‘.éreznek e kérdések helyes : megoldásáért. [ A város képzőművészeti ; életére vonatkozó irodalom [ mindmáig szegényes, azonban [tudjuk, hogy az elmúlt évti- [zedek alatt több kezdeménye- [zés történt egy festőiskola [felállítására, mely kísérletek la hírhedt „ceglédi közöny” [ miatt zátonyra futottak. Ve- : gyük számba, mi történt az [elmúlt évtizedek alatt a kép- [ zőművészet ügyében Ceglé- [ den, s milyen problémákat, s [ hogyan kellene megoldani. [ Festészetünkről a múlt szá­szad végétől vannak adataink. \ Túri Gyula, a város szülötte : 1892-ben már képet festett a : városháza számára, e mun- [kája most a múzeumban lát- [ ható. Tudunk a szintén helyi [ születésű Füle Sándorról, aki­dnek „Aradi Golgota” című [ képét a városban is bemutat- jták. Réthy Lajos is értékes ■ munkásságot fejtett ki, hosz- \szú évek során. 1901-ben a \páros kétévi ösztöndíjat sza- i vazott meg egy tehetséges, i szegénysorsú festőnövendék: i Lukácsy János számára. Né- [ hány képe a tanácsházán és a \ múzeumban •megtalálható, s \ bizonyára magántulajdonban [ is. 1903-ban Pálinkás Béla, a \helyi születésű festő egy or- \ szágos pályázaton 1. díjat [nyert. 1921-ben „Paulovits \ Pál földink, kiállítást rende- \zett a Városházán”. Ugyaneb- \ ben az évben a ma is élő l Mayer Péter, s Fechtmann \József vezetésével festőiskola • nyílt Cegléden. Oldal Lajos !is a 20-as években mutatta A ceglédi képzőművészet helyzete és problémái — KORSZERŰ BEREN­DEZÉSSEL látják el a föld­művesszövetkezetnek a ta­nácsháza épületében levő zöldség-gyümölcs mintabolt­ját, amely előreláthatólag új formában január első nap­jaiban fog megnyílni. — A JÖVÖ HÉTEN nyí­lik meg a Népbolt Vállalat új önkiszolgáló élelmiszer­boltja a Körösi úti régi bolt helyén. — TEGNAP KEZDTÉK MEG a műszaki osztály fi­zikai dolgozói a Körösi űt— Dózsa György úti gyalogjárda feltöltését. V — A KARÁCSONY ELŐTTI V NAPOKBAN több mint 20 ^ ezer forint értékű herendi és í kerámia áru érkezett az aján­dékboltba, amelynek több mint 70 százalékát még az ün- - nép előtt megvásárolták. \ — JANUÁR 6-ÁN — szer­í dán — Tersánszki J. Jenő író í tart irodalmi estet a MEDOSZ- f ban. \ — AZ ILLATSZERBOLT­^ BAN az ünnep előtti napon 20 £ ezer forint értékű árut adtak £ el, többek között 300 darab kü- £ lönböző ajándékcsomagot. — A NYLONBOLT az ün- £ nép előtti napokban 25 ezer fo- J rint értékű árut adott el. Töb- J bek között elkelt 15 szinteti- £ kus szállal átszőtt kardigán 't 400 forintos árban, 20 nylon- í ing és 20 darab 230 forintos í divattáska. ^ — BEÉPÍTETT SZÉNROS­TÉLYOKAT helyeznek üzem- ; be január folyamán a kenyér- ; gyárban és ezzel az önköltsé- ! get évi 60—70 ezer forinttal ! csökkentik. t A Míz sei úti lakosok jogos panasza \ A Mizsei út nyugati oldalán, a ; szeszgyárral «izemben, új város- ; rósz épült töbib száz házzal. Mind- ; ezt nem vették figyelembe, ami- ; kor a Szervestrágya Vállalatnak ; megengedték, hogy a szomszéd** ■ sásukban trágyakeverő telepet lé- ; tesítsen. Ott ..készül” télen-nváron : a bűzös fekáltrágya. Télen Is ve- | szélyes az egészségre, de különö­sen nyáron kibírhatatlan nem­csak a bűz miatt, hanem a mil­liárd számra nyüzsgő légy _ fer­t őz a környéken mindent, veszé­lyeztetve négy-ötszáz család egész­ségét. A tisztiorvos véleménye is az, hogy ez a helyzet tarthatatlan és javaslatot tesznek a trágya telep más területre való áthelyezésére. Szeretnénk, ha a tanács is meg­vizsgálná ezt az ügyet és még a tavasz megérkezése előtt elintéz­né a több száz család érdekeinek megfelelően. mást szerezhet egy-egy ilyen vonatkozású eseményről. A városi tanács a képvásár­lásoktól függetlenül, a határ­ban, ahol megfelelő környezet található, egy üresen álló lá­nyát berendezhetne alkotóház­nak, a helyi művészeink itt alkothatnák meg a helyi kör­nyezetet érzékeltető müveiket, amelyeket eddig csak gyéren láttunk a múzeumi kállításo- kon. Dolgozó parasztságunkat is meg kell ismertetni — ez ma­napság már elodázhatatlan — a nemes képzőművészeti kul­túrával, s a reájuk még ha­tással levő giccsek helyett — az igazi művészettel! Fes­tőink képeiből egy kisebb kollekciót kellene összeállí­tani, s kivinni a tsz-közpon- tokba, ott a képekből, esetleg eladással egybekötve, kiállí­tást rendezni, melyet művé­szettörténészünk ismertetne az egybegyűltek előtt. Persze kettőn áll a vásár. A tsz-dol- gozóknak igényelnie kellene egy ilyen kiállítást, a tsz- vezetöknek meg kellene szer­vezni a képek kiszállítását, biztosítani az előadás közön-' ségét. i A városi tanács az éven-: ként kétszer — tavasszal és i ősszel — rendezendő helyi [ tárlatokra dijat tűzhetne ki [ és ösztöndíjjal támogathatná [ a fiatal, munkás-paraszt szár-[ mazású, tehetséges művésze- \ két. Be kell, hogy férjen he-[ lyi művészetünk támogatásai a város költségvetésébe. Sok- [ kai kisebb városok is meg[ tudják ezt oldani. Befejezésül elmondhatjuk: a! fent vázolt elgondolások meg-j valósíthatók, reális alapokra; épülnek fel. Persze ügyszere-; (ef, lelkes buzgalom és helyi; szervezés kell hozzájuk. —Y—O— í. Az óév 1959 búcsúztatása ■ három nagy éttermünkben zavartalanul fog lefolyni, tá­jékoztatott bennünket a föld­művesszövetkezet, a Kossuth és a Magyar étterem veze­tője. Szirokman Ernő, a föld­művesszövetkezet üzletvezető­je elmondotta, hogy Zsiga Jenő népi zenekarának han­gulatos muzsikája mellett ki­váló nagytétényi fajbor kü­lönlegességet élvezhetnek az étterem vendégei. Étel-kü­lönlegességek: malacsült, hur­ka-, kolbász- és halféleségek szerepelnek a menün. Az el­készítésre kerülő borjúborda (májpürével és borral) és a gesztenyével töltött pulyka szintén a különlegességek kö­zé számít. Vargányi Géza, a Kossuth Étterem és Szálloda vezetője élő tombola malac kisor­solósáról és kiváló fajborok­ról (Tokaji, Siklósi Rizling és Péceli) tájékoztatott ben­nünket. A hangulatos zenét a Molnár tánczenekar szolgál­tatja. Dezső Lajos, a Magyar Étterem vezetője mint új­donságról, a lsorhelylevesről szólt. A 22 fajta palackozott borfajta mellé Farkas Ele­mér és népi zenekara húzza a ropogós csárdást. Ezeken kívül halkülönleges­ségeket és különböző likőrö­ket szolgálnak fel. Az étterem vezetősége kilencezer forintos forgalomra számít. Csak három éttermet láto­gattunk meg, mégis biztosítva Afrika lakossága Afrika népessége az utolsó 35 évben 60 százalékkal növe­kedett. Az 1924. évi 140 millió­val szemben ma 225 millió ember él Afrikában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents