Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-02 / 283. szám

MONOR ©VICÉBE Fejlődik az állattenyésztés A GOMBAI KOSSUTH TSZ-BEN A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA l. ÉVFOLYAM, 48. SZÄM 1959. DECEMBER 2. SZERDA A SZOCIALISTA MEZ.OG A ZO AS ÁGÉRT Kilencszáz holddal nőtt meg egy hét alatt termelőszövetkezeteink területe — Pártaktíva ülésen tárgyalták meg a tsz-ek megszilárdításának és továbbfejlesztésének kérdéseit Törődjünk többet a fiatal tsz-tagokkal! A szombaton megtartott pártaktíva ülésen Püspöki Károly elvtárs, a járási párt- bizottság titkára, a Központi Bizottság október 22-i hatá­rozata alapján megszabta a tsz-mozgalom legfontosabb feladatait: fel kell készülni a zár­számadásra; el kell ké­szíteni a tsz-ek termelési, pénzügyi, gazdasági ter­veit; be kell vezetni a jö­vedelemelosztás új, ösz­tönzőbb módszereit; szám­szerűleg is tovább kell fejleszteni a tsz-eket. Kovács József, a gombai tanács elnöke, hozzászólá­sában a vezetők helyes ki­választásáról, a hiányos föld- rendezésről beszélt. — Sok tsz-tag azt állítja — mondotta —, hogy a ba­romfitenyésztés nem kifize­tődő. De amíg egyéni gazda volt, annyi baromfit tartott, hogy alig győzte a gangot lesöpörni utánuk. Igen so­kan lehetetlen igényekkel lépnek fel. Azt mondják, nem lehet kertészetet csi­nálni, mert nincs melegvíz­forrás, se törpevízmű. Me­gint mások ugyanazt szeret­nék megkeresni a tsz-ben, mint egyéni gazdálkodó ko­rukban. De akkor az egész öttagú család dolgozott, most pedig csak egyedül a gazda. Petz Ádám, a vecsési Steinmetz kapitány Tsz el­nöke, elmondotta, hogy szö­vetkezetük azért zár ebben az évben mérleghiánnyal, mert a kertészetre fordítot­tak sok erőt, s közben az állattenyésztés fejlesztését elhanyagolták. így a kerté­szetben elszenvedett vízkárt nem volt mivel kiegyensú­lyozni. A vitában felszólaltak még, többek között, Gronszki Já­nos, a gyömrői, Pálos László, a maglódi, Varga Pál, az ül­lői tsz elnöke. Tovább egy lépéssel Járásunk három községé­ben; Mendén, Úriban, Tá- piósápon megmozdult a föld, az elmúlt héten közel 150 család lépett a közös gazdálkodás útjára 900 holdnyi földterülettel. Mint a bevitt holdak szá­mából is kitűnik a belépet­tek között sok nagyobb föld­területtel rendelkező tekin­télyes középparaszt is van. így például Mendén Fabók Mihály 13, Benyovics Mihály 16 és fél, Szerencsés István 16 és fél, Gutái János 17, Kriskó János 16 holddal lé­pett az új élet útjára. Példát mutattak \iz ala­csonyabb típusú társulások tagjai. A mendei Uj Élet Tszcs valamennyi tagja tsz-be lépett. Igen sokan aláírták a tsz be­lépési nyilatkozatot a tápió- sápi Rákóczi és a mendei Kossuth I. típusú tszcs tagjai közül. A gyömrői Mikulás A napokban egyik felelős szerv ülésén — többek között a termelőszövetkezeti fiatalok helyzetéről Is szó esett. Meg­állapították, hogy a tsz-ek- ben megnövekedett a fiatal tagok száma. Ez annak kö­szönhető, hogy megtalálják ott számításukat, s rendszere­sen kapnak előleget. Helyze­tük azonban nem nevezhető kielégítőnek. Nincs bizto­sítva számukra a . szükséges kulturálódási, szórakozási le­hetőség. KISZ-szervezet már sok termelőszövetkezetben van, azonban többnyire gyengén dolgoznak. Nincsenek megfelelő. veze­tők, nem kapnak megfelelő segítségét fiatal agronómu- soktól. és pedagógusoktól. A gyömrői Petőfi Tsz KISZ- szervezetének kivételével egy­nek sincs helyisége,. ahol szervezeti életet élhetnének. Nem nyújtanak kellő se­gítséget a tsz-szervezeteknek a területi KISZ-szervezetek sem. Ezért örvendetes jelen­ség az, hogy a gyömrői köz­ségi KISZ-szervezet tagjai szombaton este közösen ren­dezik meg Mikulás-estjüket a Petőfi Tsz kiszeseivel. El­határozták azt is, hogy ha­vonta egyszer ők látogatnak ki a Töves-pusztába a tsz fia­taljai közé, egyszer pedig őket hívják meg a községi KISZ-sZervezetbe. Jó vol­na, ha ezt a példát más szer­vezetek is követnék! A vecsési tsz egyik szor­galmasán dolgozó fiatal tagja most nősült. Mivel ^ a házasságkötés ma sem ol- ^ cső mulatság, fiatalembe- ^ rünk kéréssel fordult a tsz £ vezetőségéhez, hogy része- j sitsék valami anyagi támoga- tásban, adjanak előleget ne- ? ki. A vezetőség fanyalogva £ fogadta a kérést és csak ^ részben teljesítették. Igaz, hogy a szövetkezet anyagi £ helyzete ma nem rózsás. de annyira sosem lehetne';; szegények, hogy ilyen esetek­ben ne tegyenek meg minden ; tőlük telhetőt. '/ Mert í V a szövetkezet akkor válik igazi közösséggé, ha nem- ^ csak a föld, a munka, a ^ gond — hanem az öröm ^ is közös... '/ Jó szokás az az alföldi tsz- f ekben, hogy fiataljaik háza- sulását valósággal a tsz £ ünnepének tekintik, sok szív- £ vel-szeretettel gondoskodnak £ róluk, akár az édesgyerekük- ^ ről. Ha szerényebb mérték- ^ ben is, de nekünk is át kel- ^ lene venni ezt a módszert. £ Ez is a megbecsülésnek egyik £ fokmérője, s elősegítője an- ^ nak, hogy a fiatalok számá- £ ra vonzóvá tegyük a terme- ^ lőszövetkezeteket. á m ■ ' S lg! , * * i . és belülről Hegedűs Pál állatgondozó az istálló büszkeségeivel: ■i Rudival, a , bikával ____ F élek, hogy a volt Rendek- í csárda, ahol most egy jó- i menet élű üzlet van és a szom- I szédaim kimaradunk a nyíl- ; vántartásból, ixigy többször \ is beleesünk. Tuniillik, mi: • Detiich-tanya, Bekrényi, telep, \ Hegyes, Országút, Pesti út, \ budapest—ceglédi műút, s ki \ tudja még hány elnevezés és \ szám alatt lakunk. Tisztelettel arra kérjük j azokat az elvtársakat, akik aj népszámláláshoz előkészítik a \ lakosságot, szíveskedjenek; minket is számbavenni és \ megállapítani, hol lakunk, mi- \ lyen utcában vagy telepen, j hányas házszám alatt? Köves József és lakótársai i t A gimnázium életéből Társad almi munkában az új pártház építésénél Pataky számalóművész a gimnáziumban (Mészáros Imre felvételei) ... és Pirossal, a 22 literes tehénnel (Nánai Sándor képriportja) A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\,\\N\\\\\\\ Kérem a t. szerkesztőséget, hogy az alantiakat szívesked­jék az újságban közölni, hogy tanuljanak belőle, 1959. november 13-án, pén­teken a Gyömiőröl 6.45-kor induló vonattal 11 éves fiam­mal, egy 38.5 fokos lázas be­teggel a X. kerületi egész- ségliázba mentem, kivizsgá­lásra. A kőbányai megálló előtt a szemembe ment vala­mi, mikor a peronajtót ki­nyitották. Az egészségházba érve fiammal, jelentkeztem a röntgenosztályon. Utána rög­tön felmentem a portáshoz és kértem, hogy a szemészet­re adjon egy számot, mivel valami belement a szemem­be. Ö a legridegebben eluta­sított, azzal, hogy már na­pokra előbb fel vannak je­gyezve a betegek. Megma­gyaráztam, hogy mi történt, nem tudhattam ezt 1—2 nap­pal előbb, csak nem várja, hogy privát orvoshoz menjek. Ö erre azt felelte: nyugod­tan mehet. Gondolkozzon ezen egy ki­csit a portás elvtárs és ipar­kodjon magatartásán változ­tatni. U. i.: A szememmel nem mentem sehova, ellenben estére hazaérve a férjem pró­bált segíteni rajtam, de most már gyulladásban van a sze­mem, s 14-én reggelre már teljesen bedagadt. Mivel nem áll módomban újra 12,50 fo­rintot kidobni, csak azért, hogy megint elutasítsanak, itthon, saját magam próbá­lom kezelni. Ordas! Józsefné, Gyömrö, mendei út Nem tudom hol lakom 25 éve vagyok Monor adó- \ fizető polgára. Mégis meg- \ történt, hogy az adóívvel ki j tudja meddig kerestek, s vég- j re ráírták, hogy ismeretlen. j Majd égy tanácsházi dolgozó, jszemélyes ismerősöm talált i rám, ; Most főn az országos össze­írás, feltérképeznek minden ! lakott területet pontos nyil­vántartásba vétel céljából. Jk IIMé LICilLIiíilI.. A következőket a monori mentőápoló naplójából je­gyeztem ki. „Kovács Imre Í2 éves iskolai tanulót, Monor, Bem utca 17. szám alatti la­kost, nagyfokú alkoholmérge­zéssel kórházba szállítottuk. 'Alatta megjegyzés: Félliter rumot ivott!!)” Ilyen előzmények után in­dultam el a monori Bem ut­cai kis házba, ahol magya­rázatot kerestem erre a meg­döbbentő cselekedetre. Az ipát, Kovács Imre nyugdíjast nem találtam otthon. Mint megtudtam, nagyon keveset tartózkodik otthonában, az ital rabja! Alkalmi munkát szokott vállalni. (Az apáról igyelöre ennyit.) Első utam mégsem volt eredménytelen. A szomszédok útmutatása alapján, a 75 éves Varga nénit a szomszédban találtam meg. Édesanyja ha­lála óta ö nevelte az Imre gyereket. így apja mellett ő ismeri legjobban a fiút. így vélekedett a történtek­ről: — Tetszik tudni, jó gyerek az Imre, csak egy kicsit haj­lamos a könnyelműségre. Én neveltem kiskorától, dehát nemigen fogadott szót. Este későn járt haza, csavargóit a barátaival. Meg aztán lop a gyerek! Pénzt lopott már nem egyszer, még az apjától is, pedig az ad eleget neki, és azzal sem törődik, hogy mire költi... így történt meg, hogy vendégségben az Imre gyerek ezer forintot, tulajdo­nított el. A pénzből adott a barátainak, rumot és cigaret­tát vett belőle. A többit meg állítólag valahol eldugta. Nagy baj ez kérem, dehát mit lehet csinálni...? Megboldo­gult nagyanyja (négy hete halt meg!) már régen el akarta intetni a gyereket ál­lami intézetbe, de az apja nem engedte! Ezután érthető kíváncsiság­gal vártam az apával való találkozást! Harmadnap este otthon találtam. Középkorú, elhanyagolt külsejű ember, afféle „nehéz eset”! Kérdé­seimre csak úgy „öntötte” magyarázatait, amelyeknek nem volt reális alapjuk. Hogy a gyerek „áldott jó fiú, csak egy kicsit csintalan”. Ö meg ezért nem verte meg sohasem, mert nincs hozzá szíve. Hogy a gyerek csava­rog, ki-kimarad, iszik, ciga­rettázik, az mind semmi! Majd megnősül és akkor a gyereknek lesz otthona — mondotta! S végül, így a szomszédok, úgy a szomszé­dok, hogy őt mindenki fi­gyeli stb., stb. Hiányzott be­lőle az apai lelkiismeret, a gyermekének jót akaró, szép­re, okosra nevelő szeretet. Ezután Fülöp Loránd is­kolaigazgatót kerestem fel. ö a következőket mondta: — Sajnos, ismerjük az ese­tet. Imrével már sok baj volt! Az iskolából kimaradozik, csa­varog. Próbáltunk már vele mindent. Jó szóval kérleltük, szeretettel fáradoztunk érte, de hiába! Itt van nálam öt­ven forintja és három doboz cigarettája. Mikor elvitték a mentők, akkor vettem ki a zsebéből! Hogy mi a megoldás? Sür­gősen intézetbe vinni a gye­reket! El kell szakítani a ci­nikus apától, a csavargó ba­rátoktól, a környezetében je­lentkező kísértéstől. Az egész tantestület véleménye ez! Erről nem kellett magamat meggyőzni. Imre a lejtő leg­elején van, úton, hogy zül­lött. garázda csavargóvá vál­jék! Segítenünk kell rajta, otthont kell találni számára, hogy emberré, a társadalom hasznos tagjává nevelődjön. llörömpő Jenő Ili im A SZERKESZTŐSÉGHEZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents