Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-29 / 304. szám

N X I III. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 1959. DECEMBER 29. KEDD Megnövekedett feladatok előtt áll a gépállomás A legközelebbi feladatok megoldásához számos új erőgépet és mintegy ötven új traktorost vár as ÁMG A párt és a kormány ha­tározata nyomán a me­zőgazdaság 1960-ban 12 000 erőgépet és eh­hez való munkagépeket kap. Gépállomásunknak is jut ebből a területnövekedés ará­nyában. Mintegy 20—25 uni­verzális gépre számítunk munkagépekkel együtt. Az űj és a régi gépekre a meglevő traktorosok mellé hozzávetőleg ötvenet kell még ültetni, hogy a gépek éjjel­nappal menjenek. Most 14 traktorosjelöltünk van a sza­badszállási traktorosgépész- képző iskolán. Ez kevés. Az 1960. márciusában in­duló újabb tanfolyamra szeretnénk 20—25 trak­torosjelöltet küldeni. Itt is felhívom a katonaéve­ket lötöltött fiatalembe­reket, jelentkezzenek a gépállomáson erre az is­kolára már januárban. Feltétlenül helyes, ha a régi, megerősödött tsz-ek erő- és munkagépeket vásárolnak. Ezeket a gépállomás jutányos áron köteles javítani. Erőigé­pet munkagép nélkül azonban ne vásároljanak, mert a gépál­lomás munkagépeket nem tud hozzá kölcsönözni. Nagyon fontos mind a ter­melőszövetkezetekben, mind a gépállomáson a magasszínvo­nalú munkaszervezés, mert minden percet ki kell használ­ni a munka végzésére. Fokozott gondot kell fordí­tanunk a gépállomás mű­szaki állományának meg­erősítésére, mert ez évben a megengedettnél többet álltak a gépek műszaki hi­bák miatt. A brigádvezetői, agronómusi, a műszaki vezető és beosztotti munkakörök megerősítését ja­nuár és február hónapban meg tudjuk oldani. A megnövekedett feladatok megoldásához szükséges még, hogy a tsz és a gépállomás vezetői, dolgozói tartsák be adott szavukat, hibáikat is­merjék el, gyorsan javítsák ki és ne igyekezzenek a hiá­nyosságok okát a másikra há­rítani. Végül szeretnénk egy tanács­csal szolgálni a közös ügyünk­nek. Az új, vagy felfejlődött tsz-ek tagjai ne akasszák szögre a kaszákat, kapái­kat, hanem álljanak állan­dóan készenlétben, hogy szükség esetén segítsék a gépi munkát. A tsz-ek vezetői pedig jól gon­dolják meg, hogy mennyi lovat küldenek a vágóhídra, mert az 1960-as évben még nagy szük­ségük lehet a fogatokra! Nagyon fontosnak tartom: az új tagok által bevitt lófpgatú vetőgépeket még a tél folya­mán javíttassák ki, hogy a ta­vasszal üzemképesek legye­nek. Néhány nap múlva zúgnak majd a traktorok a Petőfi és Arany János termelőszövetke­zetek, majd a tcbbi tsz meg­növekedett területén, azokon a földeken, amelyeket most vit­tek be az új belépők. Ezek a traktorok is hirdetni fogják az új esztendő hajnalin, hogy Nagykőrös parasztsága megér­tette az idők szavát. Rívó István ÄMG igazgatója LASSABBAN FOROG A FÖLD öt hónap óta a Föld las­sabban forog — pontosan egy ezred másodperccel na­ponta. Erre a megállapítás­ra jutott André Danion pro­fesszor, a párizsi obszerva­tórium igazgatója a Fran­cia Tudományos Akadémiá­hoz intézett jelentésében. A professzor két atomóra se­gítségével fedezte fel a Föld lassúbbodó mozgását. A két óra olyan pontosan műkö­dik, hogy száz év alatt egy másodpercet sem tér el egy­mástól. Szerencsétlen szerencse vagyok — állított be tegnap reggel szerkesztőségünkbe Tóth Károly kéményseprő mester. Elpanaszolta, hogy a minap munka közben az egyik kormos kis könyvét — amely a fizetésekről szóló bejegyzést tartalmazza — ott felejtette valamelyik I. ke­rületi lakásban. Munkájával, illetve a felvett pénzösszeg­gel ezért nem tud elszámolni. Segítségünket kérte ebben a dologban. Szívesen megtesszük. Kér­jük, hogy a megía’áló jut­tassa el szerkesztőségünkbe az elhagyott könyvecskét. KÖRÖSI EMBEREK A TAN'lTÓ Szikár, magas alakjáról messziről jelismerhetjük a ta­nító bácsit. Haja deresedik. Sok gyermeket bocsátott már szárnyra az plmúlt harminc és egynéhány év alatt. A maga gyermekei te lassan jelserdül­nek, és a népes család elszéled az otthonból. Kenyeret tudnak már keresni. Csak két gyer­mek cívódása töri meg az ott­hon csendjét. A tanító bácsi nem nyolc órát dolgozik naponta. Szíve­sen, saját örömére megtoldja néhánnyal a munka óráit. Nem nézi, hogy jár-e érte di­cséret, jár-e külön díjazás. Ké­ső éjjel is világít az ablaka, nappal is tele van könyvvei az íróasztala, mert dolgozik. A jelenben él, de a múltba ku­tat, hogy a jövőre vessen jényt, világosságot. Keveset beszél, szava érce­sen zeng. Szemüvege jölül te­kintő szeme mélyre lát. Az élet küzdelmeiben megedzett értelme világosan ítél. Komoly kritikus. Nemcsak bírál, de mindjárt tanácsot is ad egy új megoldásra. Ilyenkor szava olyan, mint az orvos bonckése. Vág, de nyomában a seb nem sajog sokáig. Hiszen a javítás szándéka vezeti, hiszen a jobb­nak, szebbnek akar a harcosa lenni. Ha tanítványai között van. eljeledkezik minden egyéni fájdalmáról. Színes szavakkal mesél a múltról. Nem kell figyelmeztetnie, 25—30 vásott fiú le nem veszi róla a tekin­tetét. A 13—14 éves lányok szemében sokszor felcsillan szavai nyomán a könny. Nem is felejtik el, amit egyszer hal­lanak tőle. A tanítás szünetében is ott nyüzsögnek körülötte a gyer­mekek. Törött edény, rozsdás késpenge, csorbult szí­nes üvegpohár van a tanítvá­nyok kezében. Soha nem mondja, hogy nincs rá szüksé­ge, mert ilyen apróságokból, a megfelelőkből gyűjtötte össze szertárát. Ez valóságos mú­zeum. Sokszor idézi baráti beszél­getés során falusi tanító előd­jének megbecsülését. Az öreg nevelő sírjára a falu népe sír­követ állított hálából. Vajon ő kap-e ilyen elismerést? Talán nem. De sokkal többet ér az élők őszinte ragaszkodása. Töb­bet mond a gyermekeknek az a megnyilatkozása: Bandi bácsi szavát nem lehet elfelejteni. Ilyen Bandi bácsi. Emberi gyarlóságai ellenére példa a fiatal nemzedék előtt. — M — Nem Csáki szalmája! Kultúrpolitikánk célja: a legrövidebb időn belül minden elérhető eszközzel műveltté tenni népünket. Egyik intézke­désként minden ember egy ki­logramm kenyér áráért egész éven át annyi könyvet olvas­hat, amennyit egyáltalán el ké­pes olvasni. Sokan az alacsony könyvtá­ri tagsági díj miatt arra az eléggé el nem ítélhető téves következtetésre jutottak, hogy a fenti összegért a könyvön ebédelhetnek, lapokat téphet­nek ki belőle, s egyéb barbár módon tehetik tönkre a súlyos összegekért vásárolt könyvál­lományt. Az olvasók jóérzésü része nem győz panaszkodni azon, hegy a legérdekesebb részek­nél hiányzik néhány oldal. Né­melyik könyvet utálat kézbe venni, úgy összepiszkolják. Szinte bebizonyítható némely esetben a szándékos rongálás: a tettcuért mégis letagadja. A könyvtárosok csak sóhajtani tudnak, ha a világirodalom egy-egy remekművét megcsú­folva látják viszont: elkesere­detten vitatkoznak, amikor tudják, a könyvet ki tette tönkre, s az mégsem hajlandó kifizetni. Számtalanszor elbeszélget­nek a jóérzésű olvasókkal: se­gítsenek a könyvmegóvás ne­héz munkájában! S aki eddig még nem is értette meg, fogja fel: nem azért vásárolják a könyveket, mert egyéb hasznos dologra nem tudnák elkölteni: az ő szellemi színvonaluk eme­lését szolgálja ez az intézke­dés. S aki ezt legvégül sem tudja megérteni, ki fogják zárni a könyvtár olvasói sorá­ból. Ha olvasni akar, vásárol­jon saját magának könyvet — s bár ez sem szép —, de tegye tönkre a saját forintján vásá­roltat, ne pedig azt, amely még sok-sek ember szórakoztatá­sát, művelődését szolgálná. Karsay Istvánné S21NTET1ICÜS KÁVÉ Amerikában jelentős ered­ményeket értek el e>gy olcsó szintetikus kávé kikísérletezé­sével. A műkávét állítólag nem lehet megkülönböztetni a valóditól, ára pedig a valódi­nak egyötöde lesz. A szintetikus aromákat úgy­nevezett gáz-kromatográfiai el­járással állítják elő, ami lehe­tővé teszi, hogy megállapítsák és különválasszák egymástól a különféle aromákat. A műkávé alapanyaga gabo­na vagy árpa lesz, amelyhez hozzáadják a szintetikus za­matot és a szintetikus, avagy természetes coffeint. SPORT Új erők, új szellem a Kinizsi labdarúgó szakosztályának vezetésében A labdarúgó szakosztály de­cember 23-án gyűlést tartott. Antal László rövid tárgyila­gos összefoglalójában elmond­ta, hogy Karay edző sporttárs szerződése lejárt, a szakosz­tály vezetősége pedig lemon­dott. Belátták, hogy a szakosz­tály vezetésével kapcsolatos nehészégekkel nem tudtak megbirkózni. A vezetők nem segítették egymást, a játéko­sokkal nem tudták a kellő kapcsolatot tartani, sem a já­tékosok egymás közötti jóvi­szonyát biztosítani, a csapat elvesztette eredményes játék­stílusát. Munkájuk nem járt kellő eredménnyel sem neve­lési, sem sportsiker szempont­jából, ezért úgy döntöttek, friss erőknek adják át helyü­ket. Antal sporttárs ezután a szakosztá'y minden reszortjára — szertárostól az elnökig — részletesen kiterjedő progra­mot adott. A nagy munka­kedvről tanúskodó tervek tele vannak új gondolatokkal és megvalósításra váró jó ötletek­kel. Ha ezek a nagyvonalú távlati tervek a sportot iga­zán, önzetlenül szerető és a sportért tenni akaró vezetőség kezébe kerülnek, akik valóra váltják azokat, az eredmény nem marad el. Jelenleg a csapat játéktu­dásban — a múlthoz mérve — veszített, erőnléte gyenge, szelleme nem kielégítő. Az új 1 vezetőség és a játékosok előtt nehéz feladat, de nemes cél áll, ame’y kellő összműködés- sel megvalósítható. Az egyes tisztségekre fel­kért sporttársak a jelölést el­vállalták és mindenki ígéretet tett a teljes szívvel és akarás­sal való munkára. A szakosz­tály új. vezetősége a követ­kező: Elnök: Antal László, helyet­tese: Leskó László, titkár: Vári Lajos, szaktanácsadó: Szomolányi Gábor, edző: dr. Hertelendi Géza, elnökségi képviselő: Klingl József sport­társ, főrendező: Bujdosó Lász­ló, intézők: Lestár Ferenc, Horváth Mihály, Horváth László, nevelési (utánpótlás) felelős: Pécsi Sándor.’ A vezetőség elhatározta, hegy legkésőbb január 10-ig játékos-értekezletet, baráti megbeszélést tart, melyen már az új edző is részt vesz. A vezetőség és az edző ekkor is­mertetik programjukat és igyekeznek megoldani a je­lentkező prob’éimákat, (pél­dául: ifjúsági edző, tornatermi edzés stb.) Sok reménnyel nézünk az új vezetőség munkája elé és az új esztendőben jó munkát és számos sportsikert kívá­nunk. Pécsi ANYAKÖNYVI HÍREK SZÜLETTEK: Kis-pál Lajos vil­lanyszerelő és Horváth Mária fia: Csaba Lajos, sáfár Ferenc segéd­munkás és Jónás Ilona fia: Fe­renc, Farkas Gyula segédmunkás és Fehér Veronika leánya: Vero­nika, Kovács Ferenc földműves és Bodzsár Mária fia: Ferenc, Bencsik János gépkocsivezető és Bácskai Ilona leánya: Ilona, Far­kas József segédmunkás és Tóth Ilona fia: József Tibor, Bozsik József segédmunkás és Bacsó Esz­ter fia: József, Kisgyörgy Dénes földműves és Szabó Éva fia: Dé- „ nes, Pál Ferenc segédmunkás és f Szűcs Ilona leánya: Katalin Rozá- í lia, Petrák Pál fuvaros és Gvu- r, lai Erzsébet leánya: Erzsébet, Czaeáuy György hivatásos tiszt ' és Bárány Margit leánya: Edit, ; Kis Béla motorszerelő és Péli An- £ na leánya: Anna Mária, Váradi * Laíos és Kása Lidia leánya: Lidia ^ Anikó. } HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Zel­£ ler Mihály segédmunkás és Dem- £ jén Ilona, Balogh Frigyes Vendel ^ földműves és Forró Margit, Kő- C műves József földműves és Hat- 7 vani Teréz, Budai Sándor rakodó- £ munkás és Mészáros Margit, Ben- í ke Antal segédmunkás és Molnár £ Klára, Kerekes János földműves £ és Becze Ilona, T akos Sándor Jó- 2 zsef károitosse^éd és Gál Errsé- £ bet Jud*t, Karikö^ József tanító és 0 Bőr Ibolya. $ MEGIULTAK: Gvulal Lafosné ^ született Tanács Már^a 89 éves, £ Debreczeni Lászlón4 Kis Eszter £ 85 éves, Kalmár János t«z-tag 58 2 éves, Patouai Balázs földműves < 81 éves. í dilik bílás köszönetét a párt ve- í zetflsáiének testvér, rokon és Jó- j belátóknak akik felejthetetlen tő 'fértem Cs. Kovács Sándor teme'é- ; s£n ripstelentpi'. segítségükkel és í részvétükkel fájd-nmunkon envbí- ! teil ievek»7tpk. bír. Cs. Kovács < Sándomé és családja. dik a darabot. Majd megszó-’ lul a csengő, egyszer-kétszer-', háromszor. Még mindig nem' hangzik fel a nyitány. Már; az ötödik csengetésnek is; vége, sőf három kisebb jelző'; gong is elhangzott. A szín-'; pádon még mindig rendűiét-'; lenül kopácsoltak a díszlete-í zőlt. Az idő fél öt vol*. Megszó- lalt a hátam mögött egy öt-'; letes fiatalember. — Tapsoljunk már, mert ezek elkopácsolnak itt estig’} A gondolatot tett követte és csekély félórás késéssel felgördült a függöny. £ Mi ebből a tanulság? Vagy} kezdjék meg a díszletezést} fél órával hamarabb, vagy£ mi kezdjünk tapsolni fél őrá-} val előbb. Remélhető, hogy a} sok jelzőcsengetés csak a ka rácsonyi hangulat aláfestését} kívánta szolgálni. Akkor most $ az egyszer megbocsá ható. f —M— \ ten vásárolták meg az 1—3 darab kenyeret. Otthon cso­dálkozott jó néhány háziasz- szony. Hogyan került a más­napos kenyér a szatyorjába, amikor frisset akart vásá­rolni. Talán a péküzeni úgy gon­dolkodott, hogy a békés ka­rácsony ünnepén könnyebben elcsúszik a szikkadt kenyér is, hiszen ki lehet pótolni foszlós, puha kaláccsal? ★ A Petőfi Színpad előadá­sára nagy izgalommal készül­tünk. Az előadást négy órára jelezték és színházlátogató közönség módjára, kezdés előtt, öt perccel mindenki a helyén volt. Négy óra, vártuk a függöny felgördülését. Eltelt 10 perc, még sehol semmi. Ügy gondoltam, hogy a pesti színházakhoz hason­lóan 10 perces késéssel kez­űül vásároló férfit. Mindenki ajándékozni akart. — Mit vegyek a feleségem­nek? — kérdezte tanácstala­nul a bolt előtt az egyik új­donsült férj a barátját. — Vegyél bánion pulóvert, igen szép színekben kapható — hangzott az okos tanács — Jaj, de jó ötlet, csak az a baj, hogy több színben is kapható és az, amit én meg­veszek, éppen az nem meg­felelő a feleségemnek. Talán nem is túlzott a férj, amikor ezt a megállapítást tette... * Az élelmiszerüzletek polcai bőséges árukészlettel várták a háziasszonyokat. A figyel­mes kereskedő felhívta a fi­gyelmet a kenyér biztosítá­sára, hiszen hármas munka­szüneti nap következik. A család nagyságához mér­Karácsony első napján csak úgy hömpölygőit a tömeg a főtéren. Öröm volt nézni a jól öltözött családokat vagy akár a magánosokat. Min­denkin modern forma, ápolt külső letagadhatatlan jelei mutatkoztak meg. Főként a férfiak mutattak példát a divatban. Egyik-másik való­ban ismeretlenül is feledhe- itetlen volt. Csau színű, hegyes orrú ieipő, piros zokni, világoskék ; csöves amerikai nadrág, zsem- ■ le színű zsinóros kapucnis j kabát, amely egy kinőtt ru- : hadarabhoz hasonlított, egy : feketezöld, zsinóros gyűszűnyi ikalap a fejen: ez mind együtt íegy divatos fiatalember volt. ! Hogy divatos, erről nem í vitatkozom. De hogy nem- \ csak engem késztetett mo- (solyra, azt a látottak alapján \ merem állítani. \ * ( Ünnep előtt megnövekedett ',a forgalom a városban. Jól- í esett látni a sok, türelmetle­Karácsonyi mozaik Néhány hét múlva befe­jeződik Nagykőrös mezőgaz­daságának szocialista átala­kítása. Javában folyik az új termelőszövetkezeti tagok szervezése, ezzel egyidejűleg számos újkeletű problémát kell megoldanunk. Közülük egy nagyon jelentőssel: a fel­fejlődött termelőszövetkeze­tek gépi munkája ellátásával kívánok foglalkozni. ősz elején a termelőszö­vetkezetek összes területe 5000 hold körül volt, s ebből 3300 a szántóterület. Néhány hét múlva ez a terület még 20 000 holddal gyarapodik, ezen belül pedig a szán­tóterület mintegy 15 000 holddal nő. Ezen a te­rületen a gépi munkát elvégezni nehéz feladat­nak Ígérkezik a mostani felkészültségünkkel. Milyen feladat is vár ránk a jövőben? A gépállo­más 1959. évi terve 40 300 normálhold volt. Jelenleg — az ipari normálholdakat is beszámítva — a 49 000 nor­málholdnál tartunk. Ebben benne van Csemő, Nyárs­apát, Kocsér község ter­melőszövetkezeteiben végzett munka, mert a gépállomás kgrzete ezekre a területekre is kiterjed. A nagykőrösi tsz-ekben 18 000 hold szántóterülettel számoltunk. Becslésem szerint tehát el kell végezni 54 000 normálholdnyi munkát. Ehhez rendelkezésünkre áll meglevő gépeink két­harmada (mivel a többi gép Csemő, Nyársapát és Kocséron kell), összesen 32 erőgép. Erőgé­penként tehát körülbelül 1600—1700 normálhold mun­kát kellene elvégezni, a mos­tani 600—1000 normálhold helyett. Ha a munkát el akar­juk végezni — már­pedig el kell végez­nünk — úgy minden erőgépre két vagy három traktorost kell ültet­nünk. Az idén végzett munkának két vagy háromszorosát csakis úgy tudjuk elvégezni. Évközben növekedni szo­kott a tsz-ek gépi igénye és így könnyen lehetséges, hogy az előbb említett 54 000 nor­málholdnyi munka még sza­porodik ” 8000—10 000 nor- mA’ hóiddal, ami annyit je­lent, hogy egy erőgépre csaknem 2000 normálholdnyi y munka jut. Számoljunk egy másik na- '; gyón fontos munkaterülettel; £ az aratással. Van 8 darab} • kombájnunk, és 9 darab} kévekötő aratógépünk. Kom- í bájnonként (arató-cséplőgé- J penként) 160 hold gabona, í kévekötő gépenként 120—140 í hold gabona learatására te-; lik az időnkből és erőnk- í bői. Ez összesen mintegy 2350—2550 hold. í Idén nyáron 2549 hold gabonát arattunk le ko- í moly erőfeszítések árán. ! 1960-ban lényegesen nő ! af aratás mennyisége is, í amihez a meglevő gép- ! állományunk kevésnek : bizonyul. Az alapvető munkákon kívül \ még igen sok más munkátj kell elvégezni: silózást, hen- ; gerezést, fogasolást, mag-; tisztítást stb., ami ugyan-1 csak erőgéplekötést jelent. ; Hogyan birkózunk meg j mégis a megnövekedett * fel­adatokkal?

Next

/
Thumbnails
Contents