Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-25 / 303. szám

Rifled! Wütern^) Ifjabb és idősb Rácz József FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA III. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM 1959. DECEMBER 25. PÉNTEK A CEGLÉDI IPAR TERMÉKEI A VILÁG MINDEN RÉSZÉN Talán nagyhangú kijelen­tésnek tűnne ez a cím, ha nem tudnánk, hogy városunk ipara évről évre egyre erő­teljesebben fejlődik és ma már a ceglédi ipari termé­kek műszaki színvonala el­éri az országos színvonalat és egyes termékekben a vi­lágpiacon is elismert. Alig másfél évtizede, hogy Ceg­lédről kizárólag mezőgazda­sági cikkek kerültek kül­földre. Azelőtt a ceglédi gyümölcs és bor képviselte városunkat az exportcikkek sorában. Ma változatlanul folyik a kiváló zamatú ceg­lédi gyümölcs exportálása. A MONIMPEX a ceglédi sző­lők termékét juttatja el a szocialista országok mellett á kapitalista országokba is. A mezőgazdaság e két régibb terméke az exportszállítá­sok számarányában egyre jobban visszaszorul, nem azért, mintha abból keve­sebb felelne meg az export­követelményeknek, hanem azért, mert a mezőgazdasági terme­lés mellett egyre számot­tevőbb, egyre elismer­tebb az ipari termelés. Köztudomású, hogy pl. a Gépüzem és Vasöntő Vállalat nikkelezett oliv szenes vasalói Európán kí­vül Dél-Amerika, Afrika és Délkelet-Ázsia üzleteibe is eljutnak. A háziipari szövetkezet asszonyok ké­szítette perszaszőnyegc a belső piac tetszése mel­lett megnyerte a külke­reskedelem tetszését is és az alberlirsai részleg mun­kájaként negyedévenként indítják útnak export- szállítmányaikat. A Fiúsipari Vállalat zsírszál­lítmányain kívül hetenként indulnak a vagonok különö­sen a lóhúskészítményekkel. Vállalataink megtanulták már a külföldi szállítás módszereit, csomagolástech­nikáját és eleget tudnak tenni olyan különleges ren­deléseknek is, amelyik pá­colt lóhúst úgy kér, hogy az átrakás nélkül szárazföldi és tengeri úton egyenesen Lon­donba érkezzen. A felsorolt példák bizo­nyítják, hogy a ceglédi vállalatok elő­irányzott műszaki fejlő­dése töretlen és ma már rendelkeznek azokkal a feltételekkel, amelyek az exportgyártmányok növe­lését lehetővé teszik úgy minőségi, mint mennyi­ségi téren. A hazai piacon, a kiállítá­sokon többek között a Cipő­ipari Vállalat termékei értek el kiemelkedő sikert. Az or­szágos ipari kiállításon bronz­érmet nyertek, a megyei ki­állításon első helyezést értek el. Minden feltétel adva van ahhoz, hogy a kiváló szak­munkás-gárdával és modern új gépekkel rendelkező Cipő­ipari Vállalat exportüzemmé fejlődjön fel. Az export mellett meg kell említeni különösen a vas­iparnak az eredményeit, amellyel eddig importból be­kerülő gépek hazai gyártását tették lehetővé.' Ebben a te­kintetben az élen jár a Közlekedés­építési Gépjavító Válla­lat,' amelyek a betonút­építő gépek gyártásával tett feleslegessé korábbi behozatalt, valamint a Gépüzem és Vas­öntő Vállalat, amelyik ké­zifúrógépek gyártásának be­vezetésével segítette a szer­számipart import-vásárlások kiküszöbölésére. Dózsa CEGLÉDI MOZAIK — ELLENŐRZÉST tartott a városi tanács kedden a Ven­déglátóinál! Vállalat Magyar Éttermében. — A VÁROSI GŐZMALOM 1959. november 30-ig a terv szerinti 18 800 mázsa gabona őrlési tervével szemben 27 890 mázsát őrölt meg. Ezzel tervét 147,7 százalékra teljesítette. — A VÁROSI TANÁCS — a lakosság részéről beérkező kérelmekre való figyelemmel — mintegy öt és fél kilométer hosszú betonjárda építését tervezi cementlapból 500 000 forint költséggel. Ennél a mun­kánál társadalmi munkára 200 ezer forint értékben számíta­nak. Hol szórakozhatunk a háromnapos ünnep alatt ?. MŰVELŐDÉSI HÁZ December 23-én, karácsony első napján délután 4 és este fél 8 órai kezdettel a Pest megyei Petőfi Színpad előadásában bemutatja Szigligeti Ede nyomán Tabi Lá-szló: Párizsi vendég című három fel- vonásos zenés vígjátékát A televízióban délelőtt 10 órai kezdettel kitűnő gyermekműsor: karácsony mindhárom napján. 25- én este 20.15 órakor: Kaleidosz­kóp, 26-án este 19.10 órakor: Bástyasétány 77. — színházi köz­vetítések. 27-én este 20 órakor a Prágai Rádió műsora: Bohémélet című opera közvetítése. Az ünnep mindhárom napján este 8—1 óráig táncest. medosz-ban Karácsony első napján délután 3—5-ig nagy mesedélután a gye­rekeknek. Este 8 órától karácsonyi báj. 26- án és 27-én 8 órától táncest. SZABADSÁG MOZIBAN Csütörtöktöl-vasárnapig bemutat­ják a: Pár lépés a határ című izgalmas magyar filmet. Főszerep­ben: Szirtes Adám, Szabó Gyula és Várkonyi Zoltán. DÓZSA MOZIBAN Pénteken, szombaton 4 és 6 órai kezdettel, vasárnap 6 és 8 órai kezdettel: Arany szimfónia című káprázatos, színes osztrák jégrevü filmet mutatják be. — TÖBB HELYEN a rossz aszfaltjárdák javítására 100 ezer forintot fordítanak a kö­vetkező évben. — 72 TELEVÍZIÓ tulajdo­nos van jelenleg Cegléden. Rö­videsen megnyílik a Vasipari Ktsz Szabadság téri műhelyé­ben a televízió szerviz-szolgá­lat. — A KÜLTERÜLETI beton- liidak építésére 100 ezer forin­tot állapított meg a tanács. — ÖT KERÉKPÁR-állvány készült el eddig a kerékpár- megőrzők részére a járási Épí­tőipari Ktsz-nél. — A SZOCIÁLIS ottlion át­alakítási költségeihez a tanács 84 ezer forinttal járult hozzá. — A TEGNAPI nappal tel­jesítette 12 millió 860 ezer fo­rintos IV. negyedévi tervét a földművesszövetkezet áruháza. Egy feketére térek be a Dé­libáb Cukrászdába. A mel­lettem levő fülkében a nem­rég elvált Sz. L. ül a kisfiá­val. A következő beszélgetés zajlik le közöttük: — Apu, hányat kell aludni karácsonyig ? — Kettőt, kisfiam. — Jaj, de jó! Ugye, akkor te is eljössz hozzánk? Kis csend, azután jön csak a tétova válasz: — Nem jöhetek. Tudod, hogy anyu meg én ... — Tudom — hangzik le­mondóan. Azután reményked­ve az érv: — Dehát a kará­csony a szeretet ünnepe. A rádió is mondta! Az apa még most sem szól. A gyámoltalan gyerekhang reszket át újra a deszkafalon: — Ha‘ te nem jössz él, ak­kor én hol legyek karácsony este?... ★ Kedden, a piacról jövet, Sári barátnőmmel találkozom, kezében tele szatyor, szép pi­ros almák mosolyognak ki belőle. — Borzasztó ez az ünnep — kezd bele a siránkozásba. — Mosás, vasalás, takarítás, az ember majd beleszakad a munkába. De ez még nem elég: a bevásárlások! Vasár­nap libát vettem, föl is pu­coltam még aznap, gyönyörű lett, de mennyit dolgoztam ve­le! Most zöldségfélét, tojást, gyümölcsöt vásároltam és még ezután sütöm a süteményeket. Három félét a teához, az el­maradhatatlan bejglit, meg krémes piskótát, mindnyájan nagyon szeretjük. Az ajándé­kok a gyerekeknek, a férjem­nek és a rokonságnak már mind megvannak, de milyen sokat szaladgáltam utánuk! Mondom, olyan fáradt vagyok már most is, mi lesz velem karácsony estig? És persze, az utolsó délután még a fa fel­díszítése, két méter húsz cen­tis, csak létráról érem fel. Megyek is! — kap hirtelen észbe — mert így nem ha­ladok. És megindul, az egyik vál­lát ferdére húzza a telt szatyor. — Szegény — gondolom — csakugyan, milyen teher ne­ki ez az ünnep! Csak amikor alaposabban belegondolok a dologba. jö­vök rá. hogy Sári. barátnőm nem is panaszképpen mond­ta el a sok munkáját. Kemény December 23-án nyílik a Kossuth Múzeumban a két nagykőrösi művész kiállítása. A múzeum ez évi gazdag képzőművészeti programjának méltó befejezője e két művész, a két generáció bemutatója. Idős Rácz József, a Vihar­sarokban, Békésen született. Ma 55 éves. Nehéz gyermek­kora volt. Első indítója a küz­delmes pályán Gyökössy Lajos a békési gimnázium rajztaná­ra volt. A gimnázium elvég­zése után nyakába vetette hamubasült pogácsával sze­rénykedő tarisznyáját és ment, mint a mesebeli legényke a „világot meghódítani”. Sokat vergődött a fővárosban, s napi munkája után, szabad idejében el-elsétált a Képzőművészeti Akadémia felé. Az öreg pipáz- gató portással megismerkedve, annál érdeklődött, az Akadé­mia felvételi rendje iránt. Protektorok nélkül, pusztán tehetsége alapján, sikerrel tette le a felvételit. Állását fel kellett adnia, de Békés község ösztöndíjával mégis sikerült áthidalnia az akadémiai évek nehézségeit. Rudnay mester volt az irányítója főiskolai évei alatt, s egyben művészi Bözsi zöldségesboltja (akvarell) Id. Rácz József 1959. különböző .vidéki városokban tanított. 1930-ban került Nagy­kőrösre. Azóta ott működik. 25 év óta vesz részt tárlato­kon. Művészi hitvallása: a je­lenben bizakodó derűs élet- szemlélet derűs, élénk színek­kel való ábrázolása. Fia, Rácz :József, ifjú em­ber, mindössze 24 éves. Nagy­kőrösön született. Örökölt te­Dunapart híddal (akva*-ell) Ifj. Rácz József 1957. példaképe, ez annál inkább is figyelemre méltó, mert Rud­nay mester sötéttónusú képei­vel ellentétben Rácz a derűs, vidám, élénk színeket kedveli. Oklevele megszerzése után A Petőfi Színpad ceglédi bemutatója A Pest megyei Petőfi Szín­pad december 15-én mutatta be a budapesti „Kis Színpa­don” Egri Viktor csehszlovák államdíjas író „Amikor a hars virágzik” című három fel- vonásos színművét és a Párizsi vendég című három felvoná- sos zenés vígjátékot, melyet Szigligeti Ede nyomán Tabi László írt, zenéjét Vincze Ottó szerzetté. Ezért az előadásért ismét dicséret illett a Petőfi Szín­padot, mert a kiváló szerep­osztás mellett a díszletek és a ruhák is kiválóak. A darab szellemes, fordulatos, szórakoz­tató, tele helyzetkomikummal. A bemutatón megjelentek a megyei művelődési házak igaz­gatói, művészeti szakemberei, kik nagy megelégedéssel nyi­latkoztak a jó előadásról. A két bemutatott mű közül karácsony első napján a Párizsi vendég kerül bemuta­tásra a Művelődési Házban. Reméljük siker koronázza a Petőfi Színpad ceglédi bemu­tatóját is. hetsége már korán jelentke­zett. Édesapja volt a mestere. Művészpályára készül, de gyakorlati pályára kénysze­rült. Kitűnő érettségi bizonyít­ványával a Műegyetem hall­gatója lett. 1957-ben kapja meg diplomáját. Művészi ké­pességeit szakmai munkájában is hasznosítja: építészeti szak­könyveket illusztrál, városren­dezési terveket alkot. Jelenleg tervezőmérnökként dolgozik. Apa és fiú. Egy igen és egy nem — mint a költő mondja. Az apa, Rudnay mester isko­láján nevelkedve, művészi fel­fogásában, derűs, vidám szí­neivel is a természet valóságá­hoz áll közelebb. A fiú, apja irányítása, nevelése és ráha­tása ellenére más utakat kö­vet. Öt Egry József fény- és árnyékhatásokban gazdag vi- zionárius festészete ihlette meg. Az ő képei is oldottak, a kontúrok felolvadnak a kör­nyező színek ellenfényekkel áttört omlásában. A két művész szinte egyet­len technikája az akvarell. Ennek „nyelvén” tudják leg­kifejezőbben megfogalmazni az őket körülvevő világot és mondják el egyéni, de még érlelődő hangon a magyar tá­jak ihlette művészi hitvallásu­kat: élénk színekkel, derűs valóságot, vidám embereknek. Keresztrejtvényünk jutalomsorsolása A Ceglédi Hírlapban indított keresztrejtvény-sorozat bezárult. A bejelentett jutalmakat kedden, 22-én este sorsoltuk ki a műve­lődési házban, ötvennyolcán rej­tették meg a rejtvényeket a fel­tételeknek megfelelően. Tizennégy nyereménytárgyat sorsoltunk ki. Voltak, akik nem jöttek el a sorsolásra, azoknak a nevét itt közöljük; Füle Vera, Boross Gi­zella, Hídvégi Andrásné, dr. Mező­hegyi Gyula, Virág Agnes, Gyár­fás Istvánná, Cseh Gábor, Csorna Lajos, Monori Sándorné, Kádas Lajosné. Kérjük őket, hogy ünnep után 2S_t' délelőtt 9 órától 12-ig látogassák meg a szerkesztőséget (tahácsháza, i. t. szoba), ahol a nyereménytárgyakat átvehetik. cákat. melyek most mint kedves emlékek tűntek elő. Csábította a neonfény, az eszpresszó, a nagyváros zson­gó forgataga. Nem látta az élet valódi célját, csak a fel­szín érdekelte. A főváros­ban nem is a szakmájában helyezkedett el, de akkor nem sokat gondolt vele. Pedig milyen boldog volt, mikor megkapta az oklevelet. „Me­zőgazdasági technikus”, ez állt rajta. S milyen boldog volt az anyja, meg Krasznák néni, ki Pista fiát szánta hozzá. — Pista — sóhajtott fel —. szegény, bolondos1 fiú ... Mi­lyen szép szeme volt. S meg kellett halnia. Igen. vala­melyik csendes kis budai utcán esett el Pista, mint név­telen Ijős 1956-ban. Ezért is hogy Irigykedtek rá a szomszédok, hogy neki Pista udvarol. Még mondogat­ták is az apjának: — Nem való lánynak is­kola. minek taníttatja, szom­széd, csak elrontják a gye­reket azon a technikumon. S olyan lesz, mint P. Kovács Bandi lánya... — s most ezek után jött a sok öreg­asszony! bölcselkedés. Emlék­szik, mikor először ment vé­gig a falun nadrágban, hogy dugták össze a fejüket a falu öregjei. Hogy pusmogtak a háta mögött, s mint sajnál­koztak szegény szülei felett, hogy nekik ezt meg kellett érniük. Mint „gatyás hölgy”- ről, így beszéltek róla. Mikor itthagyta a falut, talán igaza volt a sok pletykás öreglány­nak, akik fűnek-fának le­hordták a sárga földig. Ak­kor nagyon fájt, de most úgy látja, volt egy kis igazság is a rosszindulat mögött. Nem bírta sokáig a falu nélkül. Húzta a tél, a nyár, a tavasz. Minden évszakban a falut látta, szinte érezte a föld szagát. S látta a csoportot, ■ melynek ő is tagja lehetett volna. — De elment — itt­hagyta őket. S most mi lesz? Bár lassan vitte a lába, mégis alig vette észre, hogy hazaérkezett. A kapu mellett, mely soha nem volt bezárva, ott ült Hektor, a nagy, fehér komondor. Mintha várta volna. Mikor elment, még ez a kutya is haragosan uga­tott utána s most meleg, pi­ros nyelvével boldogan nyal­dosta a kezét. A hangokra anyja jött ki, lámpával a ke­zében, s nem meglepetés, ha­nem egy kis meghatottság csengett a hangjában. — Isten hozott, lányom, már vártunk. Nemcsak mi, a csoportban is. Az elnök ál­lást tartogatott a számodra. Éreztük ... tudtuk, hogy jössz. Csak azt nem, hogy mikor, de végre itt vagy... — nem tudta tovább folytatni, mert ekkor már sírva borultak egy­más nyakába. A nagy öröm néha köny- nyekben tör ki. Náluk min­den ok megvolt az örömre, mert újból itt van ... itthon van ... hazajött. Antlrásy Gyula HAZAJÖTT í £ Csak akkor ocsúdott fel az £ álmosságból, mikor a vonat, ^ melyről az előbb leszállt, el- { húzott mellette. A tilos lámpa {már alig látszott, de ő még Í mindig a távolba nézett. Az Í áthatolhatatlan sötétségben Í kereste a múltat, a kedves £ emlékeket, melyek őt is a ^ boldog gyermekkorra emlé- Í keztették. y % A hideg északi szél beleka­paszkodott a kabátjába, me­lyet most fázósan húzott ösz- ^ sze és elindult a sötét házak ^tömege, a falu felé. A falu — ^ egyforma kis házak, békés ^ otthonok, melyek a maguk { egyszerűségében sugározzák a {megelégedést. A csillagok pompán ragyogtak ott fenn, ^ éjjel volt, félt! — Félt, talán pem is az éjszakától, talán pem is tudatosan, de félt. ^ Nem tudta, hogyan fogadjak, ^ mit mondanak a szülei, mit a ^csoportban. Hiszen itthagyta pket. hiába mondták. hogy ^ maradjon, de ő csak ment, ^ ment *t maga feje után a fő,- páros, a nagyvilági élet felé. ^ Akkor úgy érezte, hogy már pem bírja tovább ezeket a i nyáron poros, télen sáros ut-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents