Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-02 / 283. szám

ftst MEG M 15)59. DECEMBER 2. SZERDA A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE AZ EMBERI SORS NAGYKŐRÖSÖN A film hire olyan volt> hogy sokan nem várták meg a megyei bemutatót és meg­nézték Budapesten. Gödöllőn ez első megyei vetítés igazolta az Emberi sorshoz fűzött vára­kozás ólait: nagy volt a siker. A következő állomás Nagykőrös, ahol 26-án, csütörtökön került a film a közönség elé . A közönséggel — néhány gimnazista lánnyal — beszélge­tek a bemutató után a mozi irodájában. Bíráló megjegyzést egyet sem hallok. A lányok di­csérik a filmet, elragadtatva beszélnek róla, de nemcsak általánosságban. Mindenki sa­ját meglátásával bizonyítja: miért tetszett az Emberi sors. Kovács Borbála a színészi játékról, elsősorban a Bondar- csuk alakításának sokoldalúsá­gáról, gazdagságáról beszél. El­ismeri ugyan, hogy csak jó sze­repet lehet ilyen meggyőzően megeleveníteni, de biztos ab­ban is, hogy senki más, csak Bomdarcsuk formálhatta meg így Solohov hősét, Szakolovot. Kun Emese azt fejtegeti, hogy már sok film készült a fasizmusról, a háború szörnyű, ségeiről és mégis, az Emberi sors újat ad, többet ad, mint az eddigiek. — Azokra a kegyetlen évek­re állandóan emlékeznünk kell, és mindig-mindig le kell vonnunk belőlük a tanulságot. De ez a film különben sem csak a szovjet nép honvédő háborúját mutatta be, hanem problémája az egész emberisé­gé, általános érvényű, ahogyan címe is jelzi: a film valóban emberi sorsokat mutat be. Bakos Teréz a filmből áradó emberiességet méltatja. Példa­ként említi azt a jelenetet, amikor Szokolov élete kockáz­tatásával segíti a követ cipelő már-már elbukó hadifogoly társát. De akkor sem jön za­varba, amikor a templomi je­lenetet említem: mit szól ah­hoz, hogy Szokolov megfojtja az.árúló katonát3 ■Emberséges­nek’ tartja ezt is? A válasz: — Mindenesetre. Háborút látunk és a háborúnak meg­Tovább kell javítani a dolgozók munkakörülményeit és szociális ellátottságát A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülése Jupiterlámpák a Csepel Autógyárban Nem mindennapi élményben volt részük az autógyáriaknak. A Budapest Filmstúdió forga­tócsoportja tanyázott három napig a szerszámgyárban, s az üzem dolgozói kisebb-nagyobb mértékben részt is vettek a film készítésében. A múlt hét elején terjedt el a hír a műhelyekben, hogy „itt van Rajz János, Kibédi Ervin, holnap meg talán Gobbi Hilda is eljön ..Mindenki látni akarta a közkedvelt művésze­ket most már közelről is, a filmvászon és a televízió kép­ernyője után. Mert azért így mégiscsak más ..: És felvillantak a jupiterlám- pák, elhangzott az első rende­zői utasítás, a színészek elfog­lalták helyüket — megkezdő­dött a munka. S amikor már harmadszor-negyedszier ismé­teltek meg egy félperces jele­netet, két fiatal lakatos össze­súgott a nézelődők csoportjá­ban. * £ — Te.:; — ez nem is olyan ^ könnyű mesterség ... * A forgatott film története í közel áll az autógyáriakhoz. £ Popper Imre, a Budapest Film- \ stúdió rendezője és a forgató- \ könyv írója „Egy a sok kö-5 zül” címet adta művének, í amelynek főhőse egy munka- ( védelmi felügyelő, aki igen; gondos, lelkiismeretes ember, j szerelne mindent megtenni a> dolgozók biztonságos munka-! körülményeiért, de még sok( maradi nézetet kell leküzde- i nie. Jól ismert alakok bukkan- \ r.ak fel a történet során. A; darus, aki biztonsági öv hasz- j nálat.a helyett veszélyességi \ pótlékot kér; az elégedetlenke- : dő lakatos, aki félévi haszná­lat után új munkaruhát köve­tel; Balázs néni, az idős mun- k ás asszony, aki szigorúan ra­gaszkodik a védőételkánt ka­pott tejhez, amit azután macs­kájának visz haza. S mi taga­dás, jól ismert ma még az a Gödöllői Járási Építőipari Vállalatnál 66 embernek semmiféle tisztálkodási lehe­tősége nincsen. Egyes szer­vek vezetői komolyan elma­rasztalhatok amiatt, hogy a már meglevő berendezések karbantartásáról, javításáról sem gondoskodnak, s így nem egy helyen előfordul, hogy kisebb javítás miatt hóna­pokig nélkülözik a dolgozók a fürdőt, vagy a mellékhelyi­ségeket. A vizsgálat kiterjedt a mun­kásszállások ra is. Itt álta­lában megfelelő a helyzet, kívánnivalót az építőipari vállalatok munkásszállói hagynak maguk után. Ugyan­csak megfelelő az üzemi ét­keztetés vizsgálatának ered­ménye is. A dolgozók az ételek mi­nőségével és mennyisé­gével általában elége­dettek, a hiba ott van, hogy több üzemi kony­hában nem tartják be az egészségügyi előírásokat. A népi ellenőrök megvizs­gálták a terhes nők és a fia­talkorúak védelmét, vala­mint azt, hogy biztosítják-e számukra a Munka Törvény- könyvében előírt kedvezmé­nyeket. A vizsgálat min­denütt jó eredménnyel zá­rult, panaszra sehol nem akadt ok. A vizsgálatok alapján igen sok hasznos, megvalósításra váró javaslat született. A javaslatok megszabják, első­sorban a vállalatok vezetői­nek feladatait, s aláhúzzák, hogy a jövőben a tervek készí­tésénél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a dolgozók törvényben biz­tosított ilyen irányú jo­gainak kielégítésére is. Ugyanakkor fokozni kell a felvilágosító munkát a dol­gozók körében is, hogy a meglevő egészségügyi és szo­ciális berendezéseket jobban óvják. A beszámolót követő vita igen élénk és sokoldalú volt. A felszólalók, szinte kivétel nélkül hangsúlyozták, hogy a népi ellenőrök megállapí­tásaival egyetértenek, s va­lóban jelentős javulást elérni ezen a területen. kell Tízezer éves falut ástak ki Izraelben A Galileai tó felső részén elterülő Huleh térségében egy francia—izraeli régészcsoport­nak tízezer éves, történelem előtti falu maradványait si­került kiásnia a földből. Ez a legrégibb történelem előtti település, amelyet eddig Kö­zép-Keleten kiástak. A település maradványai kerek kőházakból állanak, amelyeknek átmérője hét mé­ter. A házakban tűzhelyeket és valószínűleg magtár céljait szolgáló gödröket találtak. A település maradványai közelében temetkező hely ke­rült napvilágra, ahol 75 csont­vázat találtak. A település maradványainak sorában töb­bek közt bazalt kőből készült edények is vannak, amelyek­nek egyikét-másikát dombor­mű díszíti. miről Írnak levelezőink? Bundies Péter még gyerek volt 15 évvel ezelőtt, november 22-én, amikor faluja, Tököl felszabadult. Apjával együtt cselédeskedett egy jómódú gaz­dánál, aki még akkor is haj­totta ki őket répát szedni, ami­kor már az aknák benn rob­bantak a faluban. El sem lehet mondani, milyen nagy öröm volt számukra, amikor megje­lentek az annyira várt csilla­gos szovjet katonák, s elhozták az új élet ígéretét a rongyos, éhes embereknek. Levelében végigtekint a már megtett út­ra, s örömmel írja, nem csalód­tak, az új élet örömet, meg­elégedést hozott számukra. „Kedves Mj újságunk! — írja Béres Antal Csobdnkáról. Végre a sok felszólalás és cik- kezás eredményeképpen meg­szüntették a pomázi HÉV- állomás előtti italboltot, amely elcsúfította a környéket. He­lyére egy korszerű, komoly kőépületet emelnek utasellátó­val, trafikkal, presszóval és cukrászdával. Az épület végén még autóbusz várócsarnok Is lesz. (Nagyon örülünk minden­nek, de azért panaszunk is van. Egyelőre még mindig az a helyzet, (hogy az ígéret elle­nére az állomás előtti autó­buszállomás nincs kivilágítva, i Öt órakor már teljesen sötét i van s elemlámpákkal, gyufa- i szálakkal világítva keressük a I feliratot, melyik kocsi, hová ; megy.” Gödöllőről í Csiba József leveléből meg- i tudtuk, hogy a járási népi el- ! lenőrzési bizottság megvlzs- í gálta a dolgozók munkakörül- : mányeit, szociális helyzetét, | több gödöllői üzemben. Ez a ; vizsgálat azt mutatta, hogy j nem egy helyen még sok a ( tennivaló. Példa erre a járási ! építőipari vállalat, amely Gö- > döllőn székel ugyan, de nagyon ! sok munkahelye van. Ez nem í előnyös a dolgozóknak, mert a l vállalat nem tud megfelelő ; szociális körülményeket bizto- : sítani. Előfordul, hogy a dolgo­KÖNYVESPOLC .illltlIllllllliniMllimiHHMimiiiimm*»"»»»'»'» .......................’ N YIKULKOV: MEGÉRDEMELTÉK A BOLDOGSÁGOT az író nem tudja megteremteni hőse cselekedeteinek hi­hető, valós alapját, s bármily nagy, bár­mily szép dolgokat is visz végbe, az ol­vasó nem érzi, hogy ennek az életben is így kellett történ­nie. Pedig Nyikulkov igyekezett „min­dent” szerepeltetni a könyvben. Helyet kapott abban nem­csak a mozgalmi élet, a mindennapi munka, hanem a szerelem is. írói ki­dolgozás tekinteté­ben azonban ez holt anyag marad. A leg­jobban még Nyina alakját sikerült meg­rajzolnia. A könyv erénye mégis az, hegy meg­teremti a történet városi levegőjét, s ha figurákban nem is, de környezetben hihetőt, valóst pro­dukált. Ide tarto­zik az is, hogy epi­zódfigurákat Nyi­kulkov tolla sok­kal biztonságosab­ban rajzol, mint fő­szereplőket, az , itt— ott felbukkanó és zók a szabad ég alatt öltöznek. Nem ártana, ha a felvonulási költség egy részét, vagy a többletnyereséget lakókocsik vásárlására, vagy szétszedhető barakok beszerzésére fordíta­nák. Ugyanilyen prob'émát okoz a Gödöllői Sütőipari Vállalat 56 üzeme, amely 28 községben működik. A fossz állapotban levő sütödéket nem érdemes generálozni. Éppen ezért a NEB javasolta a felsőbb szer­veknek már most. gondoljanak a gödöllői kenyérgyár felépíté­sére, mert a mihamar várossá fejlődő Gödöllő s a környező falvak kenyérfogyasztását másképpen nem lehet majd biztosítani. Sinkó István megrója a kartaliakat. Mégpedig azért, mert a tanács régi kívánságát teljesítette a községbelieknek, amikor sok ezer forintot fordított község- fejlesztésből járdaépítésre. Ma már a főbb útvonalak és az az­előtt sárosabb mellékutcák be­tonjárdákkal vannak ellátva. A tanács tehát megtette a ma­gáét, de nem teszik meg a la­kók. amikor a házuk előtt el­futó járdát végképp nem tisz­títják, söprik. Vastagon áll rajta a sár és piszok, ha esik, csúszik, fröcsköl úgy, hogy a járókelők szívesebben mennek a járda mellett, mint rajta. Mindezen könnyűszerrel segít­hetnek egy kis jóakarattal s egy jó seprűvel. Nagyon jól beváltak a gumi­talpú cipői*. a közönség is meg­kedvelte őket, Csak az a baj, hogy nehéz a javításuk — ír­ja Osztos István Ceglédről. Sokszor a talp miatt kell el­dobni a cipőt, holott a felső­része még teljesen jó. Ez pedig jelentős kárt okoz mind az egyénnek, mind a népgazda­ságnak. Budapesten vannak olyan üzemek, ahol ezeket a gumitalpú cipőket is igen jó eredménnyel javítják, de Ceg­léden nincs. Kérik a helyi ta­nácsot, létesítsen ilyen javítót a városban is, mert nagy szük­ség lenne rá. állandóan el len­ne látva munkával. vannak a saját íratlan törvé­nyei. Szokolov gyilkol, de ez­zel életet ment. A helyében én is ugyanezt tettem volna. Fogarasi Mária a film egyik legszebb jelenetét őrzi meg leginkább emlékezetében: ami-, kor Szokolov megtalálja tn-j gasztalóját, Ványuskát. Beszéltek a lányok még sok\ másról is. Formai szépségek-: ről, rendezői bravúrokról. Kti-j lönösen tetszett nekik a visz-] szatérő motívumok szimbólikus! beszéde, például, hogy Szökő-: lov a volán mellől kerül fog- : Ságba és a volán mellett talál: rá fogadott fiám; vagy, hogy] a film milyen egyszerűen és] mégis sokatmondóan ábrázol- ] ja a fasizmus kezdeti sikereit] és vereségét, a német katona-] vonatokkal, amelyek először\ nótáskedvű legényeket, később] lehorgasztott fejű, fáradt kato-] nákat visznek a front félé. És az apróságok, amelyek\ a két világ közötti különösé-] get miitatják! A lányok észre-\ vették, hogyha a németeknél\ a vigalom folyt, a tiszturak el-; különítették magukat a le-; génységtől. A szovjet katonák[ azonban, ha örömre volt okuk, együtt vigadtak tisztjeikkel. Tóth Tibor tanár is beleszól j a lányok vitájába. Ö a végső tanulságot hangsúlyozza: — Soha nem szabad elcsüg­gednünk, ezt mondja a film.' műszaki vezető is, aki „szüksé­ges rossznak” tartja a munka- védelmi felügyelő tevékenysé­gét, s „törvényes kötelességé­re” hivatkozva igyekszik ki­bújni a munkavédelmi felada­tok alól. ★ A forgatási napok alatt a szerszámgyáriak és a filmben szereplő művészek jól megba­rátkoztak egymással. A laka­tosműhely dolgozói egy kis ebédszüneti beszélgetésre is meghívták Rajz Jánost és leg­újabb szerepeiről, a színészi munka néhány „kulisszatitká­ról” érdeklődtek. S ha a felvétel előtt kide­rült, hogy egy köpenyről hi­ányzik az öv, vagy ha „Balázs néninek” (Gobbi Hilda Kos- suth-díjas művésznő játssza) szemüveg kellett, hármat is szereztek egyszerre. A szer­számgyári asszonyok a filmbe­li munkásnők fejkendőjét igaz­gatták, magyarázva, hogyan kell azt viselni, és az idomsze- részek megmutatták, miként fogják be a munkadarabot a satupadba. INéhányan az üzembeliek közül — mint Vági László cso­portvezető — még szereplőnek is felcsaptak. Az „alakítás” jól sikerült, hiszen nap mint nap gyakorolták „szerepüket” az üzemben. ★ Búcsúzáskor az autógyáriak azt kérték a „filmesektől”, hogy hadd láthassák meg az elsők között az „Egy a sok közüP’-t. hiszen ennek a filmnek né­hány napig tevékeny közremű­ködői voltak, s ha sikere lesz, kicsit maguknak könyvelik majd el. Bende Ibolya (Tudósítónktól) Kedden délelőtt ülést tar­tott a Pest megyei Népi El­lenőrzési Bizottság. A megyei NEB tagjain és munkatársain kívül részt vett az értekezle­ten több járás NEB-elnöke, valamint Jordán László, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának képviseletében, Csele Ferenc, a megyei ta­nács ipari osztályának veze­tője, továbbá több megyei vallalat igazgatój a. Az ülés napirendjén a dol­gozók szociális ellátottságá­nak kérdése szerepelt. A népi ellenőrök a vizsgálat során a megye minden területén igen sok ipari, mezőgazdasági üze­met látogattak meg, s a vizs­gálat fő szempontja az volt, ; hogy a gazdasági vezetők a rendelkezésükre bocsá­tott anyagi eszközök és lehetőségek felhasználásá­val biztosítják-e az egész­séges munkakörülménye­ket, valamint a megfelelő ] szociális ellátottságot. ! A vizsgálat megállapította, i hogy e területen is, az elmúlt ! esztendőkhöz képest, jelentős (javulás észlelhető. Ugyanak­ikor: az ilyen irányú beruhá- ; zások nem tartanak lépést a ; termelés növekedésével, s |nem egy helyen — a helyi ; vezetők gondatlanságának kö- ; vetkezményeként — a miní- I mális igények kielégítését (sem biztosítják, holott erre (az anyagi eszközök rendelke­zésre állnak. A vizsgálat so- (rán örömmel lehetett meg- (állapítani, hogy sok helyen az í adott lehetőségeket kihasz- (nálva vállalatfejlesztési, il­letve igazgatói alapból oldják (meg az ilyen gondokat. * ( A Cegléd-Csemői Állami ! Gazdaság így vásárolt ! lakókocsikat, a Taksonyi Állami Gazdaságban víz- : melegítő berendezést ál­lítottak fel, ja Dunaharaszti Sütőipari Vál­lalat a munkaruha-gondot (oldotta meg így. Ugyanakkor ! tapasztalható nem egy he- (lyen, hogy teljesen figyelmen (kívül hagyják a dolgozók (ilyen irányú igényeit. így (például a Pátyi Téglagyárban < ebben az esztendőben több (mint egymillió forintot fordí­tottak a termelés fejleszté­sére, de szociális vágj’ egész­ségű gyi beruházásra egy fii­éiért sem költöttek. Nem egy 5 helyen a meglevő berende­léseket sem tudják a dolgo­sok használni, mert azokat (más célra vették igénybe. A \ ráckevei malom fürdőkádjai- ; ban például halakat tárol- Jnak! í A tisztálkodási lehetősé- í gek tekintetében a vizs- í gálatot végző népi e’- \ lenőrök az építőipari vál- 5 lalatokat marasztalják el a leg jobban. ! j Nem fordítanak megfelelő é gondot arra, hogy munka J utjn a dolgozók tisztán in­dulhassanak haza, s például a V ége a háború­nak, békés élet kezdődik, s ebbe a békés életbe robban­nak be a fiatalok, akik szabadulni akarnak hibáiktól, akadályokat gyűr­nek le, hoigy még jobb, még tökélete­sebb életet teremt­senek. Izgalmas, sokrétű ábrázolást kívánó írói téma. Nyikulkov könyvé­ben csak részben tudott eleget tenni ennek a feladat­nak. Egyszerűsített, s ebben az esetben az egyszerűsítés együttjárt a szür­kítéssel, sematizá- 1 ássál. A könyv fő­hőse, Jurij Lado- gjn nem válik élő­vé, cselekedetei sok­szor valószínűtlenek, éppen azért, mert eltűnő alakok közül j nemegy jobban az! olvasó emlékezeté-! ben marad, mint az ( állandó szereplőik. ! A könyv legjob- j ban sikerült része a j fiatal házaspár la- j kásavatása. 2!>ben a j részben sikerült Nyi- j kulkovnak megsza- j badulnia a szürke- ( ségtől, s színes, sok- ( rétű rajzát adja a í szereplők érzései- i ■ nak. K ár ezért a té- ( máért — ezzel ] teszi le az olvasó a j könyvet. Hősei va- j lóban megérdemel- \ ték a boldogságot, ( de sajnos, az író j könyvében nem tud-; ta megvalósítani,: hogy hihetően legye­nek boldogok. — m — Bármilyen csapás, megalázta­tás éri az embert, emelje fel újra és újra a fejét, mert csak így tud győzni, uralkodni saját sorsa felett. Bokros János ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ FILM HÍREK Friedrich Dürrenmatt, a neves svájci drámaíró és Kurt Hoffmann, a Csoda­gyerekek című film nyu­gatnémet rendezője egy bűnügyi vígjáték filmre vite­lének terveivel foglalkozik. A Magyar Szó című lap híradása szerint az egyik amerikai filmvállalkozó be­jelentette, hogy néhány kanadai vállalattal együtt Floridában, Miami környé­kén nagy film- és televí­ziós stúdiókat épít. Az új vállalat alapítóinak opti­mista nyilatkozata szerint az USA keleti partjain épü­lő filmváros maga mögött hagyja majd Hollywoodot. A tallini filmstúdió Hi­vatlan vendégek címmel, megtörtént esemény alapján, filmet készített, amely izgal­mas jelenetekben mutatja be, hogyan hiúsítja meg a szovjet emberek ébersége a kémek és diverzánsok akna­munkáját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents