Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-24 / 302. szám

l*rsr ILL K^Cirlap 1059. DECEMBER U. CSÜTÖRTÖK X Napirendre került a szovjet—brazil diplomáciai kapcsolatok kérdése — írja egy brazil lap A brazil közvélemény fi­gyelmének tengelyében to­vábbra is a nemrég megkö­tött szovjet—brazil kereske­delmi egyezmény áll. A Jor- nal című lap „időszerűnek és előnyösnek” mondja az egyez­ményt és hangsúlyozza, hogy ezzel új, hatalmas felvevő pia^ nyílt meg a brazíliai árucikkek számára. A Diario de Koticias című lap helyeslőén nyilatkozik az egyezményről, majd így folytatja: — Most már napirendre ke­rült a két ország diplomáciai viszonyának a kérdése. Ha kibontakoznak a kereskedelmi kapcsolatok —és ezt az egyezmény előírja — akkor elkerülhetetlenné válik a diplomáciai kapcsolatok hely­reállítása. A lapok idézik Edmundo Barbozanak, a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokon részt vett brazil kereskedelmi kül­döttség vezetőjének azt a ki­jelentését, hogy Brazíliának hamarosan kereskedelmi kap­csolatai lesznek az egész szo­cialista táborral. Vita az indiai parlamentben a kínai—indiai határviszályról Nehru miniszterelnök a páriámén tben ismét nyilatko­zott a kínai—indiai határ­viszályról. Kijelentette, hogy a határkérdést csak tárgya­lásokkal lehet rendezni. A tárgyalásoknak csak „akkor van igazi értékük, ha erő van mögöttük”. Kínának és In­diának békésen kell rendez­nie a határkérdést, mert bár­milyen háborús fejlemény beláthatatlan következmé­nyekkel járhat — mondotta Nehru. — „Semmi olyasmit nem szabad tenni, ami elide­geníti egymástól Kínát vagy Indiát, mert ebből szörnyű és bizonytalan viszály támad, amely átterjedhet más orszá­gokra, sőt talán az egész vi­lágra is.” Ismét kifejtette, hogy al­kalmas időben találkozni kí­ván Csou En-laj miniszterel­nökkel, üdvözölte Csou En-laj tárgyalási szándékát, de hoz­zátette, hogy a kínai minisz­terelnök nem számíthat a ta­lálkozóra — egy harmadik országban — egy héten be­lül. A beszédet félbeszakította egy ellenzéki képviselő, aki felszólította Nehrut, kereken jelentse ki, hogy Indiának van igaza a határviszályban. Nehru erre azt válaszolta, hogy „a kérdést minden ol­dalról meg kell vizsgálni”, noha India úgy vélekedik, hogy az igazság az ő oldalán van. A kínaiak viszont az el­lenkezőjét állítják és ezért „nem szabad kereken eluta­sítani a kínai igényeket, ha­nem szembe kell nézni ve­lük”. De Gaulle 1960 második felében Ázsiában tesz korú lat Több mint valószínű, hogy az Egyesült Államok-beli útja és az első csúcsértekezlet után De Gaulle tábornok 1960 második felében Ázsiá­ban tesz körutat. Az ázsiai semlegeseket, elsősorban Neh­rut, majd Sukarnót látogatná meg, majd pedig Japánba is elmenne. A lap megjegyzi, hogy a tervezett körút egy­beesnék azzal az időpont­tal, amelyet De Gaulle tá­bornok egyik legutóbbi be­szédében az algériai har­cok befejezésére adott meg, s ha az algériai viszály meg­oldódik. egyszersmind eltű­nik az egyetlen érezhető el­lentét', amely FíariciaorSzág és Ázsia országai között fennáll. A népi Kína és Fran­ciaország kapcsolatában a Combat szerint meglepetések születhetnek. Tíz nap tárgyalás - öt főkérdés körül Az AP tudósítója szerint a legutóbbi tíz nap nyugati tárgyalásainak mérlege öt fő kérdésben mutat hiányt. 1. Az 1960. évet követő csúcsértekezletek kérdésében Eisenhower, De Gaulle és Adenauer az áprilisi talál­kozót csak próbának tekinti, Macmillan azonban azt hi­szi, megszerezte partnereinek beleegyezését a kísérletek folytatásához, még ha az első csúcsértekezlet „csak egy egeret szül is“. 2. Az ideiglenes berlini megoldásban Eisenhower és Macmillan véleménye sze­rint lehetséges valamilyen megállapodás e kérdésben a csúcsértekezleten. Hajlandói: megismételni azt a megol­dási javaslatot, amelyet a Nyugat a legutóbbi genfi ér­tekezleten tett a Szovjet­uniónak. De Gaulle és Ade­nauer ezzel nem ért egyet, ök sohasem fogadták el azt a gondolatot, hogy új berlini státusról tárgyaljanak. 3. A leszerelés kérdése, Elsenhower. Macmillan és bizonyos mértékig De Gaulle is úgy hiszi, hogy a tárgya­lások eredményesek lehet­nek ezen a területen. Ade­nauer is szeretné, ha a Nyu­gat erre a kérdésre összpon­tosítaná figyelmét, mert nem becsüli túl nagyra a si­ker lehetőségeit. Ennek el­lenére még mindig nem ál­lapodtak meg valamilyen programban, amelyet Hrus­csov elé terjeszthetnek. 4. A kelet—nyugati kapcso­latok kérdése. A négy nagy­hatalomnál: még megegye­zésre kell jutnia, mit is ért ezen az általános jellegű kérdésen. 5. Az atlanti szövetség hely­zete. De Gaulle még mindig a különcködő szerepét játsz- sza; ha a NATO-partnerek együttműködéséről van szó. Eisenhower és Macmillan azonban nem hajlandó en­gedni De Gaulle-nak, aki na­gyobb részt követel magá­nak az atlanti politika irá­nyításában. trmnap ÜSEftlIöftER 11SSZAERKEZEEE VVASlí!\GTO;V!í;\ Hírügynökségi jelentések szerint Eisenhower elnök 11 országban tett látogatókörút- járól szerdán hajnalban re­pülőgépen visszaérkezett az amerikai fővárosba. Az- and- rewsi katonai légitámaszpon­ton Richard Nixon alelnök és több más hivatalos személyi­ség fogadta. Az elnök — mint előző je­lentésekben már közöltük — kedden este indult haza Ma­rokkóból és gépe útközben a Labrador-szigetán levő Goese Bay-ben üzemanyagfelvétel miatt háromnegyedórát idő­zött. Fokozódik az irakellenes kampány Iránban A legutóbbi napokban foko­zódott az irakellenes kam­pány az iráni sajtóban. TASZSZ-jelentés szerint a Satt el Arab térségre vonatkozó iráni „történelmi jogokról” szóló sajtóközlemények után most már iráni katonai készü­lődésről is beszámolnak a te- heráni lapok. E jelentéseket ilyen címfeliratokkal közük: „Irán haditengerészeti erői harci készenlétben”. „Kétszáz­ezer főnyi iráni hadsereg áll támadásra készen a hgrinfnc- ezres létszámú iraki hadsereg ellen”. „Irán haditengerészeti erői a legerősebbek a Perzsa- öbölben”. Az iráni lapok terü­leti követeléseket támasztanak Irak ellen. Az Ettelaat című Purtizánharcok Paraguayban-4 KM I O p is nice/ HERTER amerikai kül­ügyminiszter a Párizsban tar­tott nyugati „csúcsértekez­letről” egy amerikai kato­nai repülőgépen kedd éjsza­ka Bostonba érkezett. Az amerikai államférfi Boston közelében levő otthonába hajtatott, hogy családja köré­ben töltse a karácsonyt. DIMITR GANEV, a bol­gár nemzetgyűlés elnöksé­gének elnöke Kínában tett lá­togatása alkalmával a kor­mány, a Bolgár Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága és a nemzetgyűlés elnökségé­nek nevében meghívta Eiu Sao-csit, a Kínai Népköztár­saság elnökét, látogasson el a Bolgár Népköztársaságba. Liu Sao-csi a meghívást el­fogadta. KEDDEN amerikai és ka­nadai tudósok négylépcsős raliétát lőttek ki Virginiá­ban. A rakéta 560 mérfül- des magasságot ért el, majd a kilövés helyétől 600 mér- íöldnyire az Atlanti-óceán­ba zuhant. A rakétalövedék rádió-vevőkészüléket vitt ma­gával az égitestekről eredő rádióhullámok vételére. A Prensa Latina dél-ame­I rikai hírügynökség tudósítója, aki jelenleg Paraguayban a felkelők főhadiszállásán tar­tózkodik, beszámol róla, hogy a Juan Jósé Rotela parancs­noksága alatt harcoló parti­zánok megerősítették állásai­kat a Paraguay központi ré­szén fekvő hegyekben. A tudósító szerint a parti­zánok „sikeresen nyomulnak előre Paraguay egész terüle­tén”. A partizánokkal vívott harcban a kormánycsapatok az elmúlt napokban jelentős veszteségeket szenvedtek. Eduardo Cabrera, a para­guayi szabadságmozgalom egyik vezetője nyilatkozott az Ultima Hóra című brazil lap munkatársának. Kijelentette, a Stroessner-ellenes felkelést a Febrerista Párt és a Libe­rális Párt száműzetésben levő fiatal tagjai robbantották ki. A paraguayi nép azért fogott fegy­vert, mert hosszú ideje éhezik és a legkülönbözőbb megaláz­tatásokat kell elszenvednie, míg a rezsim haszonélvezői elképesztő fényűzésben élnek. A paraguayi nép egyhar- mada emigrációba kénysze­lap vezércikkében „elégedet­lenségét fejezi ki amiatt, hogy „Irak nem Iráné és az iraki kormányt nem Irán nevezi ki”. A lap hangoztatja, hogy Irán provokációs tevékenységét tá­mogatják az Egyesült Államok katonai körei. Kiemeli, hogy egy iráni hadihajó amerikai hadihajóval együtt teljesít jár­őrszolgálatot. A Kaihen című lap beszámol az úgynevezett Huzisztáni Légió megalakítá­sáról. E légióba az Iraki Köz­társaságból annak idején meg­szökött elemeket toborozzák. A DPA és- a Reuter-iroda részletesen beszámol az iráni— iraki határvita elmérgesedésé­ről. Kedden iráni páncélos egységeket és nehéztüzérséget vezényeltek a Perzsa-öböl tér­ségében levő határvidékre, s megerősítették a határőrséget. Az Aurore című francia jobboldali lap szerint Irán az Egyesült Nemzetek Szervezete elé akarja terjeszteni a határ­vitát. 1959. december 24., csü­törtök, Adóm és Éva napja. A nap kél 7.50 órakor, nyugszik 15.57 órakor. A hold kél 0.40 órakor, nyugszik 12.20 órakor. Várható időjárás: Nyugat felöl növekvő felhőzet, első­sorban nyugaton és északon sokfelé esővel, havasesővel, a hegyeken havazással. Élénkülő déli, délnyugati szél. A hőmérséklet nem vál­tozik. * — A BALATONI MŰUT tárnoki szakaszán hóvédő zár létesült és 40 holdnyi terüle­tet fásítanak. — TÁRNOKON befejező­dött a Benta-patak szabályo­zása. Ezzel a község határát ezután nem veszélyezteti az áradás. — AZ ISASZEGI Dózsa Művelődési Otthon J. Pet­rov: Béke szigete című bá- romfelvonásos vígjátékának bemutatójára készül. Az el­ső előadást Meleghegyi Sándor rendezésében január közepére tervezik. — A VÁCI MŰVELŐDÉSI OTTHON bemutató termé­ben rendezik meg Koch Aurélnak, a külföldön is jól ismert képzőművésznek szín- padműveszeti kiállítását. A kiállításra januárban kerül sor. Eltemették Ráth-Végh Istvánt Szerdán a Kerepesi-temető- ben nagy részvéttől kísérve temették el Ráth-Végh Ist­vánt, a kiváló írót és műve­lődéstörténészt. Temetésén nagy számban jelentek meg írótársai és a kiadók képvise­lői. A Művelődésügyi Minisz­térium nevében Köpeczi Béla, a Kiadói Főigazgatóság veze­tője, a Magyar Írók Szövet­sége és az Irodalmi Alap képviseletében Hegedűs Géza író, a barátok, tisztelők és olvasók nevében Fazekas Anna, a Móra Ferenc Ifjú­sági Könyvkiadó igazgatója búcsúzott Ráth-Végh István­tól. Dobi István távirata Líbia királyának Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke Líbia nemzeti ünnepe alkalmából távirat­ban fejezte ki jókívánságait I. Idrisz királynak. — A SZEGEDI KON­ZERVGYÁRBAN nemrégi­ben megkezdték a halászlé- konzervek készítését. Az új­fajta konzervet hamarosan országszerte megkedvelték és a külföldre kiküldött minták alapján jelentős mennyisé­get kémek a baráti és nyu­gati országokba. — CSEHSZLOVÁK VEN­DÉGEK a dunaszegi termelő- szövetkezetben. A pozsonyi kerületi pártbizottság első titkára és a pártbizottság több tagja érkezett látogató­ba a dunaszegi Úttörő Ter­melőszövetkezetbe. A vendé­gek nagy elismeréssel nyilat­koztak a tsz munkájáról és a közös jószágállományról is. Házépítő kombinát A leningrádi Kuznyecov- szkaja utcában, amelynek kör­nyékén egész új kerület épül, óriási házépítő kombinátot he­lyeztek üzembe, amelynek első futószalagja már megkezdte a nagy épületelemek előregyár- tását. A kombinát nagy keram- zitbeton panelekből épít la­kóházakat. Kapacitása évi 120 000 négyzetméter alapte­rületi lakás. Ä Pest megyei Hírlap 25 ezer forintos rejtvényversenye — A KARCAGI Lenin Tsz fiataljai a gazdaság fennállá­sának 10. évfordulójára létre­hozták az ország első terme­lőszövetkezeti múzeumát. Egyelőre csak két helyiség­ben működik, de később az egész termel őszövetkezeti vá­ros fejlődését'kívánják ebben bemutatni. Az írásos és tár­gyi bizonyítékokon kívül el­helyezik a múzeumba azokat a szerszámokat is, amelyek­kel először kezdték meg a kö­zös munkát. — CSEHSZLOVÁKIA az utóbbi tietekben több tucat repülőgépet szállított szocia­lista és tőkés országokba. — A PEST MEGYEI TA­NÁCS fővárosi baromfikel­tető telepén az idén először télen sem szünetel a mun­ka. Hetenként több ezer na­poscsibét keltetnek ki és jut­tatnak el az állami gazda­ságokba. — RÉGI KÍVÁNSÁG va­lósul meg Vácott: 1960 első negyedévében sor kerül a város legnagyobb filmszín­házának. a Kultúr Mozinak szélesvásznúvá alakítására. Redőnyszerű függönymegol­dással a terem színpada is bármikor használható. A szövetségi bíró elutasította azt a követelést, bogy tiltsák be az Argentin Kommunista Pártot T kérdés: Nevezzen meg öt olyan ajándéktárgyat. ^ amely minden férfinak kedves meglepetést jelent ^ Imi Vállalat szak- í amely Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Sajtójelentések szerint dr. Carlos Ernesto Secci, Cordo- 1 Párizs német megszállásának két leggyúlöitebb alakját kiadják Mvunot-Mémeiorszáíjnak ? A Libération kérdőjeles formában annak az értesülés­nek ad teret, hogy Párizs német megszállásának két leg- gvűlöltebb alakját, Oberg, Párizs „mészárosa” és Kno­chen, a Gestapo főnöke de­cember 31-én kikerülhet a francia börtönökből. A lap szerint Adenauer kancellár kiadatásukat kérte. Állító- |po eleget is tesznek a bonni kérésnek. \ Pest megyei Hírlap 25000 forintos rejtvényversenye 5. Megfejtés: ---------------------------------------------------­/ A beküldő neve: --------------------------------------------------------­C íme: ----------------------------------------------------------------------­A TELEVÍZIÓ MCSORA: PÉNTEK 10.00: Kicsinyek műsora 1. Karácsonyi vendégek. Acs Kató bábjeleuete. ■{. Mese az arany­hajú királylányról. Magyarul beszélő csehszlovák bábfilm. 3. Repülés a Holdba. Magyarul beszélő szovjet rajzfilm. 19.00: A jövő hét műsora. Műsorismer­tetés. 19.05: 52. .Magyar Híradó. 19.15: Jlri .Marek: Az anya jo­gán Előadja: Bulla Elma. 19.25: Alma-Atától Sztallnabádig. A Szovjet tájak—szovjet városok c. sorozatból. 19.45: A mi váro­sunk. Magj'ar kisfám. 20.15: Dél-csehországi álarcos játék. Csehszlovák kisfllm. 20.25: Kaleidoszkóp. SZOMBAT 11.00: Ezüstfurulya. Közvetítés az Állami Bábszínházból. 17.20: Ha a világon mindenki ilyen volna. Erancia film 18.50: A Magyar Hirdető műsora. 19.10: Bástyasétány 77. Közvetítés a Blaha Lujza Színházból. vasárnap 10.00: Eerdlnánd bohóc cir­kusza. vidám gyermekrevű köz­vetítése Berlinből. 19.00: Élő- újság. 20.00: A Prágai Televízió műsora Bohémélet. Giacomo Puccini négyfeivonásos operájá­nak studióváltozata. V rült. s a másfélmilliós lakos­ságból jelenleg mindössze egymillió lakik az országban. A diktátor körülbelül hatszáz 1 katonatisztet is száműzött —N tette hozzá Cabrera —, de íj közülük, sajnos, csak kevesen ^ csatlakoztak a „Május 14” ^ mozgalomhoz. A nép helyze- ^ tőről még elmondta, hogy a j paraguayi munkás napjában 2 csak egyszer étkezik és kü- í löníéle, nyomor okozta be- ß tegségekben szenved, Stroess- 'f, ner bankettjeit és orgiáit jj azonban mindez cseppet sem £ teszi kevésbé pazarlóvá. „Nem adtuk fel a harcot. ^ Bár a titkosrendőrség kétezer £ embere, volt náci tisztek ve- ^ zetésével védelmezi a diktá- jj tor rendszerét, bizonyosak ^ vagyunk a győzelemben” —^ mondotta Cabrera. A felkelők célja: azonnali i földreform, a diktatúra kiszól-^ gálóinak megbüntetése és va- gyonuk kisajátítása — han- £ goztatta befejezésül a de- j mokrata vezető. „Figyelmezte- tem a zsarnokot és embereit, ^ hogy minden hazafi kivég- ^ zése csak újból elveti ,a sza-^ badság és a demokrácia £ magvait.” í----------------------------- 2 b a szövetségi bírája elutasítót- j ta az áliamügyésznek azt a kő- í vetélését, hogy tiltsák be az \ Argentin Kommunista Pártot; és fosszák meg attól a jogától, i hogy részt vegyen a választá­sokon. Dr. Secci döntését indo­kolva, rámutatott: „politikai pártot csak akkor lehet betil­tani, ha az külföldi szerveze­tektől függ”. A kommunista párt ellen emelt felforgatási vád nem nyert bizonyítást — mondotta,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents