Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-02 / 283. szám
Hr.CYFl fCirlav 1959. DECEMBER 2. SZERDA JFbcifc Jenő elvtárs bes&úmológn (Folytatás az 5. oldalról.) években kialakítottunk. Gazdaságpolitikánk arra irányuk hogy az egyénileg gazdálkodók addig is jól kihasználják termelési lehetőségeiket a kisüzemek korlátáin belül, amíg megérlelődik bennük az áttérés gondolata a nagyüzemi gazdálkodásra. Ezt a folyamatot felvilágosító munkával segítjük elő. Az állam termelési szerződéseket köt az egyénileg gazdálkodó parasztokkal és megvásárolja felesleges termékeiket. Azt azonban látni kell, hogy felemelkedésük egyedül helyes útja, ha áttérnek a fejlett nagyüzemi gazdálkodásra. A termelés növelésére tett intézkedéseink hatására 40—45 százalékkal növekednie kell a felvásárlásnak is. Az életszínvonal alakulása A beszámoló következő fejezete a lakosság életszínvonala alakulásénak egyes kérdéseivel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy az életszínvonal emelésének fő eszköze a reálbérek emelése, de az árak csökkentésével is elősegítjük a lakosság jobb életkörülményeit. Az árcsökkentés mértékét és körét a termelésben kialakuló feltételek határozzák meg. A lakosság reáljövedelmét nyugdíjrendszerünk és a családi pótlék rendszerének továbbfejlesztésével is szükséglesnek tartjuk emelni. Ezzel tovább javítjuk a munkából kiöregedett és a nagycsaládos dolgozók helyzetét. Az ötéves terv irányelvei szerint további lépést teszünk előre a nehéz fizikai munkák gépesítésében is, az egészségre ártalmas munkakörökben pedig csökkentjük a munkaidőt: 1965-ben már 300 000—350 000 dolgozó munkaideje lesz heti 48 óránál rö- videbb. Hét év alatt a kiskereskedelmi forgalom 46 százalékkal növekszik, az élelmiszerforgalom 30 százalékkal, a ruházati cikkek forgalma 57 százalékkal, egyéb ipercikkeké pedig 65 százalékkal. A fogyasztás összetétele az emelkedő életszínvonalnak megfelelően változik, hiszen például a termelőszövetkezeti parasztságnak már más irányú szükségletei vannak mint az egyénileg. dolgozó parasztnak. Lényegesen fejlődik népünk szociális ellátottsága, kulturális színvonala is. Jelentősen előbbre haladunk a kommunális fejlesztésben. Bővítjük a vízellátást, a gázellátást további 120 000 háztartásra terjesztjük ki. Jelentősen előbbre haladunk a televízió fejlesztésével is, úgyhogy az egész ország területére sugározhassuk a műsort. A televízióval is közelebb visszük a néphez a kultúrát. Népi demokráciánk 15 éve alatt 1450 községbe vezettük be a villanyt, a fényt és ma már a falvak többsége villamosított, a városok egyre jobban világítottak. Az ötéves terv alatt befejezzük a falu villamosítását és ezzel szinte korlátlan lehetőségeit nyitjuk meg a kultúrálódásmak. Ali Jata, a Marokkói Kommunista Párt főtitkára A gazdasági vezetés színvonaláról A vezetés színvonaláról beszélt ezután Focik Jenő elv- társ. A vezetés további javítása ugyanis igen fontos követelménye a népgazdaság to^Kábbi fejlesztésének, ...tervünk C yégTPhaj tásának. Az utóbbi 'három esztendőben sókkal inkább érvényre juttattuk a demokratikus centralizmus elvét, mint az előző években. Nem kétséges, hogy a népgazdaság vezetésében nekünk is a szocialista országok többségében már végrehajtott átszervezéshez hasonló lépést kell tennünk. Ezt azonban jól elő kell készíteni a már megtett intézkedéseink elemzésével, a baráti országok tapasztalatainak tanulmányozásával. Amíg erre sor kerül — a jelenlegi szervezeti formák között — is igen sokat lehet javítani. A gazdasági vezetők * mostaninál sokkal jobban ismerjék a rájuk bízott területet. Többet kell törődnünk a vezetők szakmai színvonalának emelésével. Határozottan meg kell követelni: a vezetők maguk is törekedjenek arra, hogy a vezetésük alatt álló terület valóban egyszemélyi felelős irányítói legyenek. Az adott szó betartása, a határozottság, az igényesség saját és mások munkájával szemben, elengedhetetlen feltétele a vezetésnek. — Gazdaságvezetésünk az elmúlt három évben — a még meglevő számos hiányosság ellenére — jelentősen fejlődött. Ezt nagymértékben elősegítette az is, hogy az előző évekkel szemben helyesebben érvényesült az anyagi érdekeltség elve. Szembe kell azonban szállnunk az olyan felfogással, amely az eredmények elérését kizárólag az anyagi ösztönzésre alapozza. Már sokszor beigazolódott, hogy a szocializmus győzelmébe vetett hittel, szocialista öntudattal áthatott emberek, a párt szavára, szánté csodákat tudnak művelni, ha világos a feladat. Lelkesedésük széles dolgozó tömegekre hat. Helyrehozhatatlan hibát követ el az a gazdasági vezető, aki erről a hatalmas erőről lemond és mindent prémiummal akar elintézni. A vezetés alapvető kérdése az előrelátás — folytatta Fock Jenő. — Ehhez viszont nélkülözhetetlen a megtett út állandó ellenőrzése, a tapasztalatok rendszerezése. Joggal mondhatjuk, hogy gazdaságpolitikánk az elmúlt három évben eredményes-volt. Gyorsan úrrá lettünk az ellenforradalom okozta nehézségeken, népgazdaságunk ma egészséges, külföldi adósságunk nem növekszik, hanem csökken, tehát ahogy mondani szoktuk: saját lábunkon állunk. Egyik legfontosabb eredményünk az, hogy gyökeresen megváltozott az elmúlt években a párt és a dolgozó tömegek kapcsolata. Jótékony hatása a gazdasági élet fejlődésében szinte felmérhetetlen. A dolgozók minden kérdésben őszintén elmondják véleményüket. Büszkék az eddig elért eredményekre és féltő gonddal vigyáznak rá, hogy maradandók legyenek, sőt növekedjenek. A régi hibák megismétlésétől megóv bennünket az, hogy okait ismerjük, káros hatásukat nem nehéz felmérni. Vigyázunk, hogy sem a gazdaságpolitikánkban, sem gazdaságvezetési módszereinkben vissza ne térjenek. A gazdasági vezetésnek semmilyen szinten nem szabad eltűrnie a hibákat, mulasztásokat, az anyagi javak pocsékolását, a felelőtlenséget és nem szabad ilyent azzal menteni, hogy „azért igen szépek az eredményeink”. Az egyedül helyes felfogás: ezek nélkül még sokkal nagyobbak lehetnének az eredmények. Itt az ideje, hogy az elnézést felváltsa a figyelmeztetés és a fele- lősségrevonás. Ebben a párt megfelelő szerveinek és a kormánynak kell példát mutatni. A párt- és a tömegsxervszetek feladatai tartalékok feltárására. A hároméves terv első két évének tervét jelentősen túlteljesítjük. Ez évi tervünk végrehajtásával elérjük a Központi Bizottság márciusi határozatában ajánlott célokat, teljesítjük a hároméves tervben 1960-ra előírt főbb feladatokat. A termelésben elért sikerek népünk életszínvonala emelkedésében is megmutatkoznak. A terv ilyen túlteljesítése népünk és pártunk nagy győzelme. Az 1960. évi terv az ideinél bonyolultabb feladatokat állít népünk elé, de ezek megoldhatók. Kongresszusunk összefoglalja az elmúlt évek tapasztalatait, kijelöli tennivalóinkat és világos perspektívát mutat a szocializmus további építésére; Az ipari termelés emelkedésének a kongresszusi irányelvekben előírt fejlődési üteme hozzávetőleg 7 százalék évenként. Ez nemcsak a tavalyi és az idei növekedésnél lényegesen kevesebb, de valamivel kisebb még az 1952—1958-as hét év átlagos emelkedésénél is, pedig ebben az elmúlt hét évben sok gazdaságpolitikai kapkodás és ellenforradalom is volt. Nem akarunk újra a régi hibába esni, hogy a reális tények helyett vágyainkat, anyagi megalapozás nélküli elképzeléseinket „tervesítsük”. Ezért a Központi Bizottság nem javasolja a kongresszusnak, hogy további vizsgálat nélkül, számszerűleg meghatározott gyorsabb fejlődést írjon elő. Azt azonban teljes meggyőződéssel javasoljuk, hogy a kongresszus a fejlődés ütemének felülvizsgálására, a gyorsabb fejlődés útjában álló akadályok elhárítására nyomatékosan hívja fel az újonnan megválasztandó Központi Bizottság és a tervező szervek figyelmét. Az irányelvekben közölt előirányzatok megalapozottak. Központi Bizottságunk az irányelvekben cs.ak olyan célokat tűzött ki, amelyekről már ma tudjuk, hogy elérhetők. De Központi Bizottságunk nemcsak lehetségesnek, hanem feltétlenül kívánatosnak is tartja a célok túlszárnyalását, már csak azért is, hogy mielőbb felzárkózhassunk a világszínvonalhoz, hogy a többi szocialista országgal történelmileg egyidejűleg jussunk el a kommunista társadalomba. A kongresszusi irányelvek, a második ötéves terv elkészítésének szempontjai is tükrözik, hogy a gazdasági munka területén, a párt, minden szervezete, valamennyi kommunista előtt milyen sokrétű és nagy feladatok állnak. Most, amikor pártunk kidolgozta az ország gazdasága és a népjólét emelésének elveit, a gyakorlati, szervező munkára kerül sor. Ahogy szélesedik a dolgozók szerepe a gazdasági élet szervezésében, a társadalom irányításában, úgy növekedjék a kommunista párt vezetése a gazdaság szervezésében is. A párt gazdaságszervező munkájával is növeli a dolgozó tömegek szocialista öntudatát. A dolgozók öntudatának növekedése gyorsítja fejlődésünk ütemét. Ezért van a szocialista versenynek, a szocializmus építése kommunista módszerének óriási értéke; Az üzemi pártszervezetek munkájának fontossága a jövőben tovább növekszik, a feladatok egyre bonyolultabbak lesznek, ezért színvonalasabb felvilágosításra, több kezdeményezésre, jobb szervező munkára van szükség. Támaszkodjunk a tömegszervezetek, elsősorban a munkásosztály legnagyobb szervezetednek, a szakszervezeteknek a segítségére. Pártunk gazdaság- szervező munkáját minden szinten tovább kell tökéletesíteni. A pártszervezetek irányító, ellenőrző tevékenysége egyre kulturáltabb és szakszerűbb. Igen fontos feladat mindenhol felszámolni azt a helytelen és káros nézetet, amely szerint a pártszervezetek dolga csak a „tiszta pártmunka”, a gazdaságvezetőké pedig a gazdasági vezetés. Befejezésül a következőket mondotta: ma még nem tűzhetjük célul a legfejlettebb kapitalista országok műszaki, gazdasági színvonalának túlszárnyalását, de nincs messze az az idő, amikor ezt reálisan megtehetjük. Rendíthetetlen hittel és meggyőződéssel valljuk, hogy dolgozó népünkkel eggyéforrva, szilárd egységben a szocialista tábor többi országaival, győzelemre visszük hazánkban a szocializmus ügyét. Kiállítás a pártkongresszus tiszteletére Az Országos Széchenyi Könyvtár a" VII. pártkongresszus tiszteletére A párt történelmi útja címmel kiállítást rendezett. A tárlat gazdag anyaga — könyvek, eredeti kiadványok, röplapok és fényképek — hű képet ad a párt harci sikereiről. Ismerteti a magyar munkásmozgalom történetét a párt megalakulásáig, a Tanácsköztársaság eseményeit. Bemutatja a párt harcát az elnyomatás éveiben és a harcokban elesett hősöket; a népi ellenállási mozgalomban kifejtett tevékenységet, a fasizmus elleni küzdelmet, a népi demokrácia győzelméért vívott harcot a felszabadulás után és az ellenforradalmat követő időszakban az MSZMP vezetésével aratott győzelmeket. Több anyag szól a kongresszus előkészületeiről, valamint a párt sajtójáról. A ki- j állítás naponta reggel 9-től | este 9-ig tekinthető meg. Hét év alatt 1116 vezetőt adott a termelőszövetkezeteknek a zsámbéki elnökképző iskola A zsámbéki termelőszövetkezeti elnökképző iskola 1952 óta 1116 termelőszövetkezeti elnököt adott a szocialista mezőgazdaságnak. Ebben a tanévben, amely júniusban fejeződik be, újabb kétszázhúsz jól képzett vezető hagyja el az iskolát, A hallgatók a korszerűen, laboratóriummal, szemléltető eszközökkel felszerelt iskolán elsajátítják a tervezés tudnivalóit, különféle mezőgazdasági gépek kezelését, számvitelt tanulnak, bővítik növény- és állattani ismereteiket, s az elméleti képzést gyakorlati munkával egészítik ki. A leendő elnökök a helyi Uj Élet Termelőszövetkezetben és a szomszédos Herceghalomi Kísérleti Gazdaságban, tudományos kutatók irányításával elsajátítják a nagyüzemi gazdálkodás ismereteit. Zsámbékon decemberben kezdődnek meg a téli 'vizsgák, s mint azt az iskola vezetői elmondották, igen jó átlagra számítanak. A félévi szabadság idején a hallgatók visszatérnek szövetkezetükbe és részt vesznek a gazdálkodási tervek összeállításában. Jövőre félmillió holdon kezdik meg a belvízmentesítést Függetlenített szakembereket kapnak a vízgazdálkodási társulatok Az ország mezőgazdaságilag művelt területéből mintegy négymillió holdat fenyeget az átlagosnál alig csapadékosabb években is belvízkár. A legsúlyosabban veszélyeztetett területeken a vízgazdálkodási társulatok megkezdték a belvíz-levezetést. A vízgazdálkodási társulatok száma, tevékenysége főképpen a termelőszövetkezeti mozgalom széleskörű kibontakozása óta fokozódik. Győr megyében, az ország első termelőszövetkezeti megyéjében például a társulatok száma hatról negyvenegyre, működési területük tízezerről 220 000 holdra növekedett egy év alatt. Az országban eddig csaknem 150 vízigazdálkodási társulat alakult, zömében termelőszövetkezetekből és állami gazdaságokból, s néhány év alatt több mint kilencszázezer holdat mentenek meg a belvíztől. Az állam eddig is jelentős mértékben támogatta a vízrendezésre társult gazdaságokat: az idei csatornatisztítási és építési munkákra 11 millió forint készpénzt és 15 millió forint hitelt adott. A jövő évben 34 millió forintot kapnak az államtól a társulatok, s ez — saját befektetéseikkel együtt — további félmillió hold belvíz- mentesítésének megkezdését teszi lehetővé. Az utóbbi időben több kisebb vízgazdálkodási társulat egyesült, s mind általánosabb az a törekvés, hogy egy egységes vízgyűjtő- területen egyetlen, több tízezer holdas társulat működjék. Ezekben a nagyobb társulatokban jövőre mér függetlenített építési szakembert is alkalmaznak. A 2—3 év alatt megtérülő belvízvédelmi munkák meggyorsítására a jövő évben az állam 15—20 vízgazdálkodási társulat szakemberének fizetését vállalja. Ezerkétszáz termelőszövetkezet telepítési tervét készíti el az idén a Mezőgazdasági Tervező Vállalat Ezer termelőszövetkezet majorjának telepítését tervezte az idén a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Tervező Vállalata. Az új termelőszövetkezetek egész későbbi gazdálkodására kiható központi major és ezen belül az egyes épületek elhelyezésekor a tervezők üzemszervezési szempontokat is figyelembe vesznek, hiszen nagyrészt a közgazdasági viszonyok szabják meg, hogy milyen üzemágakat kell a beruházásokkal megalapozni; Az év hátralevő részében még további kétszázötven, tavasszal alakult közös gazdaság majorjának telepítését tervezik meg, jövőre pedig kidolgozzák mind az 1250 termelőszövetkezet távlati fejlesztésének részletes tervéit. A termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fejlődése szükségessé tette, hogy a legsürgősebb építkezések helykijelölésében és megtervezésében a megyei beruházási irodák is közreműködjenek. Részben az ő munkájuk megkönnyítésére, de a termelőszövetkezetek közvetlen tájékoztatására is a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Szervezési Intézete és Mező- gazdasági Tervező Vállalata most útmutatót adott ki a majorhelyek kiválasztásáról és az épületek helyes csoportosításáról. A könyv — részletes üzemszervezési és műszaki leírásokon kívül — különböző típusú szövetkezeti majorok terveit is közli. A Mezőgazdasági Tervező Vállalat nagyobb területegységek — járások és városok — részére is készít távlati telepítési terveket. Pannában megvásárolták, most az indiai vásáron is bemutatják a magyar gabonaszeletelőt Hasonlóan más lapokhoz, a Pest megyei Hírlap is többször foglalkozott már az egyik jelentős magyar találmánnyal, a Rajkai-féle gabonaszeletelő géppel. A malomipart szinte forradalmosító berendezés nemcsak idehaza, de külföldön is nagy feltűnést keltett. Elnyerte a brüsszeli világkiállítás nagydíját, a feltalálót pádig Kos- suth-díjjal jutalmazták. A gép gyártásával az Ikladi Ipari Műszergyárat bízták meg még az elmúlt év őszén, közben azonban kiderült, hogy a berendezésen még néhány konstrukciós változtatást kell végrehajtani. A kí- 1 sérletek eredménnyel jártak, az Ipari Műszergyárban nemrégiben hozzákezdtek a gabonaszeletelő sorozatgyártásához. Eddig 11 darab gabonaszeletelő készült el, s ezek közül kilencet már el is juttattak a megrendelőkhöz. A Szovjetunió, Belgium és Nyugat-Né- metország rendelését szállították le. Két gabonaszeletelő ismét elkészült s év végéig a gyár gabonaszeletelő részlege átadja a 20. berendezést is. A magyar gabonaszeletelő iránt mind nagyobb érdeklődést tanúsít a külföld, a most lezajlott pármai vásáron például megvásárolták a kiállított mintapéldányt, legközelebb pedig az indiai vásáron mutatják be a nagy jelentőségű magyar találmányt.
