Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-20 / 299. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCS L A P.J A III. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1959. DECEMBER 20. VASÁRNAP Közzétették Moszkvában Hruscsovnak fldenauerhez intézett levelét Szombaton Moszkvában közzétették N. Sz. Hruscsov­nak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének ez év október 15-én Adenauerhez, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjához intézett leve­lét, amely válasz Adenauer augusztus 27-i levelére. Mint Harlamov, a külügy­minisztérium sajtóosztályá­nak vezetője a külföldi tudó­sítóknak elmondotta, a leve­let azért tették közzé, mert a nyugatnémet sajtóban, s egyes más nyugati orszá­gok sajtójában is olyan közlemények jelentek meg, amelyek meghamisítják a levél tartalmát, Hruscsov szavait. Hruscsov levele elején ki­jelenti: értékelik Adenauer- nek azt a készségét, hogy ob- jektivebben, a korábbi elő­ítéletek nélkül lépjen kap­csolatba olyan országokkal, amelyben szocialista rendszer jött létre, s reálisabban nézze az európai helyzetet. Mi a Szovjetunióban min­dig abból indultunk ki és je­lenleg is abból indulunk ki, hogy az ideológiai különbség nem lehet akadálya az államok közötti együtt­működésnek — írja Hruscsov. — Ez ko­runkban a normális nemzet­közi kapcsolatok elemi felté­tele, az általános béke fenn­tartásának lényeges követel­ménye. Hruscsov kijelenti: ha a Német Szövetségi Köztársa­ság kormányának ebben a kérdésben elvileg nem ellen­tétes az álláspontja a szovjet kormányéval — erről tanús­kodik Adenauer levele —, akkor ennek a ténynek nagy jelentőséget kell tulajdoní­tani. Ez ugyanis lehetőséget nyújt a két ország közötti je­lenlegi súrlódások felszámo­lására, a bizalom és az együttműködés légkörének ki­alakítására, amely jelentősen befolyásolhatja Európa, sőt nemcsak Európa helyzetét. Hruscsov levelének követ­kező részében a leszereléssel foglalkozik. Adenauer augusztusi le­velében ugyanis aláhúzta a leszerelés fontosságát és szükségességét. Nem titkolom, hogy nehéz összeegyeztetni a leszerelés kérdése iránt megnyilvánuló érdeklődést azokkal a gyakor­lati lépésekkel, amelyek — legalábbis mostanáig — jel­lemzőek voltak a Német Szö­vetségi Köztársaság kormá­nyának politikájára — állapít­ja meg a szovjet kormányfő. Ezzel összefüggésben utal a Bundeswehr atom- és rakéta­felfegyverzésére, a nyugatné­met területen létesített nukleá­ris és rakétabázisokra, vala­mint arra, hogy a szövetségi kormány ellenzi a fegyveres erők és a fegyverzet csökken­tését Közép-Európában. A szovjet kormánjéo felhívja Adenauer figyelmét a Szovjet­unió javaslatára az általános és teljes leszerelésről, amelyet a szovjet küldöttség az Egye­sült Nemzetek szervezetében terjesztett elő. A levél ezután hangsúlyozza, hogy a szövetségi köztársaság lemondása az atomfegyve­rekről, nem kis mértékben hozzájárulna az általános leszereléshez, a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. Ez ugyanakkor a legjobban bizonyítaná a szövetségi kor­mány békés törekvéseit. „A szovjet kormány kész arra, hogy megvitassa kap­csolatait. minden olyan konk­rét kérdésben, amelyet a Né­met Szövetségi Köztársaság kormánya terjeszt elő, s amely kölcsönös érdekeket fe­jez ki. A magunk részéről például feltételezzük, hogy van még lehetőség a Szov­jetunió és a Német Szövetsé­gi Köztársaság kereskedelmi kapcsolatainak jelentős kiszé­lesítésére mindkét fél előnyé­re” — írja egyebek közt a szovjet kormányfő, majd rá­mutat: „Már jelenleg is job­ban ki lehetne használni azokat a lehetőségeket, ame­lyeket a kétoldalú kapcsola­tok. az egyes társadalmi, po­litikai személyiségek, a tu­dományos és kulturális in­tézmények kölcsönös kapcso­latai nyitnak meg. A Szovjetunió arra törek­szik, hogy baráti együttműkö­dést alakítson ki a szövetségi köztársasággal. Ha a szövet­ségi kormány is azt akarja, hogy országaink közötti kap­csolatok teljesen megszabadul­janak a bizalmatlanság, a gyanakvás terhétől, az ehhez vezető utat a német béke­szerződés aláírása jelenti, amely sok évre szilárd alapot teremt e kapcsolatokhoz." Hruscsov befejezésül hang­súlyozza: a nemzetközi életben ked­vező fordulat megy vég­be. Ezt a benyomást szerezte az Egyesült Államokban tett uta­zásakor Eisenhower elnök­kel folytatott megbeszélésein. Reméli, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság sem vonja ki magát azokból az erőfe­szítésekből, amelyeket jelen­leg sok ország folytat a nem­zetközi kérdések tárgyalások útján történő megoldásáért, az általános leszerelésért és tar­tós békéért. Genfben az atomszakértők befejezték tudományos megbeszélésüket ÉPÜL AZ ISTÁLLÓ Tizenöt évvel ezelőtt ült össze Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlés Dinnyés Lajos nyilatkozata Tizenöt évvel ezelőtt kezdte meg munkáját az ideiglenes nemzetgyűlés; Dinnyés Lajos, Pest megye országgyűlési kép­viselője, az országgyűlés alel- nöke, a magyar parlament leg­régibb tagja, ebből az alkalom­ból így nyilatkozott: — A Horthy-rendszerben a képviselők óriási többsége csendőrszuronyok támogatá­sával szerezte mandátumát, s nem a népet, hanem megbí­zóit képviselte, a kormány ke­gyeit kereste. Kijátszottak az egyszerű embereket,, a válasz­tókat. Megkülönböztettek első- és másodosztályú állampolgá­rokat. Milliókat kirekesztettek a választójogból. Azzal érvel­tek, hogy a falvak, az iparvi­dékek népe politikailag éretlen, s éppen ezért ellenőrizni kell állásfoglalásaikat, megnyilvá­nulásaikat. — Ma a képviselők legfon­tosabb feladata, hogy szoros kapcsolatot tartsanak a nép­pel, s határozataikkal, a meg­alkotott törvényekkel, híven szolgálják a szocializmus ügyét. Országgyűlési képvise­lőink sokrétű, változatos mun­kát végeznek az ülésszakok közötti hónapokban is. — A felszabadulás előtt is tagja voltam a parlamentnek, s örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy 1945 óta részt vehetek országgyűlésünk munkájában. Örülök, hogy megérhettem a felszabadult magyar földön összeült ideiglenes nemzetgyű­lés 15. évfordulóját, s részese lehettem hazám nagy átalaku­lásának. Részese lehettem an­Genfben az Egyesült Ál- í, lamok, Anglia és a Szovjet- ^ unió atomszakértői befejez- ^ ték háromhetes tudományos á megbeszélésüket a föld alatti j nukleáris robbantások ellen- ^ őrzésének módszereiről. í y Az AP úgy értesült, hogy ^ a szakértőknek nem sike- ^ rült teljes megegyezésre jut- \ | I nak, hogy valóra váltak azj 1848-as forradalom eszméi, s á ^ párt vezetésével az elmúlt 15 ^ évben nemcsak a romokat ta- ^ karítottuk el ebben az ország-^ ban, hanem megindultunk a ^ szocializmushoz vezető úton —í fejezte be nyilatkozatát Diny- ^ nyés Lajos. ^ Fáradhatatlanul munkálkodnak a galgagyörki Cj Elet Tsz tagjai. December végéig tető alá akarják helyezni a fiatal szövetkezet első közösen épített épületét, az 50 férőhelyes tehénistállót. Az építkezésnél segédkező, az ácsmunkához értő tagok a tetőszerkezethez szüksé­ges oszlopokat, gerendákat faragják I tCsekö felv.) .k^wwwwwvwwwwwwwwwwwwvwwwwwwwwwwwwwwswwwwwwwwww A növénytermesztés idei sikereiről és a jövő évi tervekről, a tavaszi munkák előkészítéséről tárgyaltak a megyei főagronómusok országos tanácskozásán A megyei főagronómusok szombaton a Földművelésügyi Minisztériumban tárgyalták meg az idei növénytermeszté­si feladatok teljesítését, az I960, évi termesztési tervet, valamint a termelőszövetke­zetek fejlesztésével kapcsolatos munkaszervezési feladatokat. Dr. Soós Gábor, a Földműve­lésügyi Minisztérium növény- termesztési főigazgatóságának vezetője vitaindító előadásában át­tekintette az idei év sike­reit, a helyenként tapasz­talt hiányosságokat. Elmondotta többek között, hogy kenyérgabonából az or­szág szükségletének megfelelő mennyiség termett. A holdanként! termésátlago­kat — a rozs és a rizs kivételé­vel valamennyit — túlteljesí­tették az idén. Búzából 109, A hősöket egy közös sírnak adták... 1919-es vöröskatonák síremlékét avatták fel a rákoskeresztúri temetőben Meghirdették az 1959-60. évi középiskolai tanulmányi versenyeket A művelődésügyi miniszter az érdekelt szaktárcákkal egyetértésben rendelkezést adott ki az 1959/60. évi kö­zépiskolai tanulmányi verse­nyekről. A rendelkezés értel­mében egy tanuló két tan­tárgyból indulhat. Az előző évtől eltérően történelemből a szakkörök kollektív munká­val is pályázhatnak. A versenypályázat tételei magyar irodalomból: 1. A népek fasizmus elleni har­cának és felszabadulásának élménye a magyar és a világ- irodalom néhány kiemelkedő alkotásában. 2. A legújabb magyar líra. 3. A konfliktus ábrázolása a XIX. század né­hány nagy epikus alkotásá­ban. A történelmi versenypályá­zat tételei: 1. Felszabadulá­sunk és 15 éves fejlődésünk. 2. Századeleji haladó ifjúsági mozgalmak Magyarországon (1900—1918). A magyar irodalmi ver­senydolgozatokat legkésőbb 1960. április 1-ig kell pos­tára adni az illetékes megyei tanácsok művelődésügyi (Bu­dapesten a fővárosi tanács ok­tatási) osztályainak címére. A történelmi verseniudolgozatok közül a legjobbakat az isko­lák igazgatói közvetlenül a Művelődésügyi Minisztérium középfokú oktatási főosztá­lya oktatási és nevelési osz­tályának küldjék meg. A be­küldés határideje: 1960. áp­rilis 15-e. Méltó és befejezőén szép eseménnyel zárult az 1919-re visszaemlékező jubileumi év. . A rákoskeresztúri temetőben, a bejárattal szembeni díszhe­lyen. szombaton délben avat­ták fel 179 vöröskatona már­vány síremlékét. Maradan­dó nyugvóhelyet kapott ez­zel az elesett vöröskatonák olyan csoportja, akiket a pro­letárdiktatúra harcai közben itt és a főváros más temetői­ben temettek el. A hadsereg, a rendőrség' és a munkásőrség díszőrsége a Himnusz és az Internacionálé hangjai mellett dr. Gyal- mos János, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese mondott avató beszédet. — Olyan • hősök emléke előtt hajtjuk meg a zász­lót, akik az egész elnyomott magyar nép. a munkásosz­tály törekvéseiért szálltak harcba ... Közös sírba kerül társaival együtt a 17 éves Grozdics Mihály és a 72 éves Szunyogh Péter vöröske- tona, akik harcbaszálltak az intervenció és a belső ellen- forradalom erőivel. Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után elhelyezték koszorúi­kat a párt Központi Bizott­sága, a munkás-paraszt for­radalmi kormány, s a Buda­pesti Pártbizottság képvise­lői. Hozták megemlékező virágaikat a társadalmi szer­vezetek küldöttei, az 1919-es munkásdandárokat kiállító üzemek dolgozói, s az elesett hősök hozzátartozói. Fenyő­gallyak, ciklámencsokrok ke­veredtek a díszes koszorúkkal. A borongós felhők közül kibújt a téli nap, s meg­világította a fekete márvány- obeliszket. amelyen aranybe­tűkkel ott áll: „Az 1919-es Tanácsköztársaság honvédő háborújában elesett vöröska­tonák emlékére.” Az obeliszk négy oldalán sűrű egymás­utánban sorakozik az elesett vöröskatonák névsora, közöt­tük a Bián elesett Hanek Pál lakatos, a Szobon meghalt 19 éves Molnár József, az újszá- szi Kovács János és társaik neve. (J. L.) őszi árpából 120,9, tavaszi ár­pából 120,5, zabból 111,5. kuko­ricából 115, burgonyából 103, cukorrépából 110, rostkender­ből pedig 119 százalékos a tel­jesítés. Búzából, őszi árpából, zabból és kukoricából, még egyetlen évben sem volt ekko­ra termés, mint az idén. A nagyüzemi gazdálkodás fölényét jelzi a termésát­lagok összehasonlítása. A termelőszövetkezetek orszá­gosan búzából 28 százalékkal, rozsból 28,5, őszi árpából 19,5, tavaszi árpából 8, zabból 11, kukoricából 11, burgonyából 13, cukorrépából pedig 3 szá­zalékkal értek el nagyobb ter­méseredményt, mint az egyéni gazdák. Az állami gazdaságok terméseredményei gabonafélé­ből általában 25—50 százalék­kal, a kapás növényekből pedig 10—20 százalékkal haladják túl az egyéni termelők eredmé­nyeit. A siker elsősorban a szo­cialista termelőszektorok fölényének köszönhető, emellett jelentős szerepet • játszott az agrotechnikai színvonal javulása, az ed­digieknél kedvezőbb vetés­szerkezeti arányok kiala­kulása. Tovább növekedett az idén a terméshozamok javítására fel használt anyagi eszközök mennyisége. Az idén tavasszal és az ősszel már nagy mennyi­ségű kalászos és gabona vető- magvat adtak köztermesztésbe. A termelő üzemeknek és egyé­ni gazdáknak kiadott nemesí­tett vetőmag mennyisége a ta­valyi 7471 vagonról 11 675 va­gonra emelkedett. Hibridkuko­rica-vetőmagból 1958-ban mindössze 271 vagonnyit adtak ki, az idén pedig már 1337 va- gonnyi kiváló minőségű hibrid­kukorica-vetőmagot használtak fel a termelők. Előrehaladás tapasztalható a talajerő visszapótlásánál is. A termelési eredmények növékedését jelentős mérték­ben segítette az évről évre növekvő nagyobb területen végzett talajjavítás. 1956-ban országosan 80 700 holdnyi ta­lajt javítottak meg, az idén pedig már csaknem 100 000 holdon végeztek talajjavítást. A növénytermesztés gépe­sítésének fejlődéséről szólva Soós Gábor elmondotta, hogy a gépállomások dolgozói az idén becsülettel helyt­álltak: csaknem kétmillió normálholddal több gépi munkát végeztek el, mint -a megelőző évben. A kormán^ az idén több mint 6000 traktort juttatott a mezőgazdaságnak a hozzá­való munkagépekkel együtt. A gépesítés előrehaladása tette lehetővé egyes korszerű termesztési módszerek na­gyobb arányú elterjesztését. Az idén már 112 000 hol­don vetettek négyzetes-fészkes módszerrel kukoricát és siló- kukoricát, s ennek 68 száza­lékát már keresztben, hosszá­ban géppel művelték meg. A jövő évi feladatokról szólva kiemelte, hogy tovább kell javítani a nö­vénytermesztés szerkeze­tét. Az 1959. évihez képest mint­egy két százalékkal növelik a kenyérgabona vetésterüle­tét, az őszi árpa vetésterüle­tét pedig nyolc százalékkal emelik, elsősorban a tavaszi árpa és a zab rovására. A kukorica vetésterületét há­rom százalékkal, a silókuko­ricáét pedig negyven száza­lékkal kell bővíteni. Felhívta a megyei főagronómusok fi­gyelmét, hogy a népélelme­zési szempontból igen fontos burgonya vetésterületét leg­alább 3,5—4 százalékkal, a cukorrépáét pedig 2,5 száza­lékkal növeljék az idei ter­mőterületekhez képest. A jövő évben tovább fej­lesztik a szőlő- és gyümölcs­gazdálkodást 1960-ban a szőlőtelepí­tést ötezer, az üzemi gyü­mölcsösök területét ki­lencezer, az ország gyü­mölcstermő területeit egé­szében véve tizenkétezer holddal növelik. A zöldségtermesztés területét lényegében az 1959. évi szin­ten tartják, tovább javítják azonban a zöldségfélék ará­nyát. Elsősorban a korai, hajtatott zöldségfélék, vala­mint a késő őszi és a tél eleji zöldségfélék termesztését szor­galmazzák a közeljövőben. ■ I

Next

/
Thumbnails
Contents