Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-19 / 298. szám

7fi* CEGLÉD, ALBERT IR5 A, CÉG LÉ D B E RC EL, TÖRTÉL ÉS CSEMÖ RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM 1959. DECEMBER 19. SZOMBAT Kisiparosok és kereskedők könyvvezetési kötelezettségéről A Pénzügyminisztérium új­ra szabályozta a kisiparosok és kiskereskedők könyvvezetési kötelezettségét. A hivatkozott pénzügyminiszteri rendelet szerint minden kisiparos és kis­kereskedő valamennyi be­vételét és kiadását tartal­mazó pénztárkönyvet kö­teles vezetni. Pénztárkönyvet használatba­vétel előtt a városi tanács pénzügyi osztályánál hitelesí­teni. A pénztárkönyvben min­den bevételt, továbbá minden üzleti, üzemi, háztartási ki­adást időrendi sorrendben be kell vezetni és havonta le kell zárni. A pénztárkönyvbe csak tintával vagy tintairon- nal szabad írni, ezeken kapa­rással, törléssel vagy átírás­sal változtatni nem szabad. Téves bejegyzést áthúzással és a helyes tétel bejegyzésével szabad kiigazítani. A bejegyzés alapjául szol­gáló feljegyzéseket, szám­lákat, levelezéseket és egyéb iratokat az utolsó bejegyzéstől számított öt évig meg kell őrizni. A hölgyfodrász-üzletben Egy év alatt 50 OOO vendég Éppen egy éve, hogy a Kossuth Ferenc utcában ün­nepélyes keretek között meg­nyitották a Fodrászipari Ktsz 3. számú részlegét. Két mű­szakban szakadatlanul folyik a munka. A tanulókkal együtt egy-egy műszakban tizennyol­cán nap mint nap csinosítják, igazítják a nők díszét: a haj­koronát. — Nálunk tavasztól őszig tart az ipari szezon. Az esős idő beálltával előkerül a kendő. Ilyenkor kevesebb a dauer és még kevesebb a be­rakás, fésülés. Most, karácsony előtt újra fellendül a forga­lom s mint látja: minden szék, minden búra foglalt — mutat az ízléses, modern be­rendezésű üzlet belsejébe Kása Sándor pénztáros. A pénztári összesítő szerint az egy év alatt nem kevesebb mint 50 000 „fejet” hoztak rendbe. A legutóbbi két hét alatt kétezer nő fordult meg az üzletben. Ebből 300 dauert rendelt, a többi haj­Tanácstagi beszámolók Borsós Sándor, a 36. számú választókerület tanácstagja, december 19-én este 6 órai kezdettel a Kinizsi úti isko­lában. Ungvári László, a 60-as választókerület tanácstagja ugyancsak 19-én este 6 órai kezdettel a zeneiskolában tartja beszámolóját. Ülést tartott a városi tanács pénzügyi állandó bizottsága A pénzügyi állandó bizott­ság december 11-én délután tartotta rendes havi ülését. Napirenden szerepelt az 1959. évi községfejlesztési hoz­zájárulási alap felhasználásá­nak teljesítése és az 1960. évi terv ismertetése. Ezután több adózó kérelmét tárgyalták meg. mosás, manikürözés, fésülés céljából jött. — Hány éves a legfiata­labb és mennyi a legidősebb vendég? — A legidősebb néni, aki rendszeresen jár hozzánk, már betöltötte a 70. évet. A leányok 13—14 éves kortól .jönnek dauerolni, manikű­rözni — válaszolja Gyurkóné, aki ebben a műszakban a ma- nikürözést végzi. ' — Hajban is változó a di­vatszín. Most a szőke és az ezüstszőke haj a, divat. Ezért sokan festetik a hajukat. A körömlakkot mostanában a világos színek közül választ­ják. Érdekes, hegy egyszerű lakkozás egészen ritka kíván­ság. Általában a gyöngyház­lakk megy — mondja az egyik íodrásznő. Csatlakozik hozzánk Oláh Vilmos üzletvezető, a diva­tos hajviselet kérdéséhez szól hozzá: — Nagy általánosságban a sima haj a divat. A dauert rendelő nők zöme azt kéri, hogy erős, tartós legyen a ke­zelés. Pedig a szép haj elő­feltétele nem az erős dauer, hanem a rendszeres ápolás. Évente két dauer, kétheten­ként rendszeres berakás: ez a legfőbb biztosítéka a szép hajdísznek. Sok függ termé­szetesen a haj minőségétől. Az erős haj tovább tartja a berakást. — A női haj természete igen változatos. Vannak ki­mondottan rossz hajak, de még többen vannak, akik el­rontják a hajukat. A szódás, lúgos víz öli a haj puhasá­gát, üdeségét. Az egy marék­nyi trisó a hajmosásnál a legnagyobb bűn, amit a nők saját szépségükkel szemben elkövetnek. Ami az üzletben leginkább meglepett: nem is olyan egy­szerű a hölgyfodrászat. Szinte tudományszámba megy a kü­lönböző hajak tulajdonságai­nak megismerése, az ehhez igazodó ápolási módszer al­kalmazása. Számlázásra csak két példá­nyú perforált nyomtatvány (tömb) használható, melyből egyik példány a tömbben ma­rad. Aki áruelőállító tevékeny­sége körében bérmunkát is végez, köteles a pénztárköny­vön kívül bérmunkanaplót is vezetni. A bérmunkanaplónak tar­talmazni kell a megrende­lő nevét, lakcímét, az ál­tala beadott anyag meny- nyiségét és értékét, a bér­munkában előállítandó áru megjelölését, a bér­munka díját, a bérmunka elvégzésének időpontját és az átvétel igazolását. A bérmunka ezen igazolása nélkül, minden bérmunkában előállított áru termelői for­galmi adó alá eső áru előállí­tásának minősül. Aki a könyvvezetési köte­lezettségének nem tesz eleget, az szabálysértést követ el. Könyvvezetés hiányossága miatt már két ízben megbir- ságoltaknál ismételt szabály­talanság elkövetése esetén iparengedély elvonására tesz javaslatot az illetékes ipar­hatósághoz. Irodalmi est a MEDOSZ-kultúrotthonban Van valami igazság abban az állításban, hogu az olvasóit száma teszi az írót. Az olyan iró, akinek nincsenek olvasói, arníp él is, csak jelig éli magának. Ha vedig a halála után sem ismerik, az még tragikusabb. akkor egyálta­lán nincsen. Valójában arról az igazságról van itt szó, hogy az irodalom társadalmi jelenség. A művelődési ház iro­dalombaráti körének leg­utóbbi műsora azt a célt szolgálta, hogy feltámasszon egy nagy írót. aki eddig a ceglédiek, főleg az ifjúság számára halott volt. Keatsröl, a nagy angol romantikusról tertott előadást Szálkái Mik­lós a MEDOSZ kultúrotthoná- ban. Az est sikeres volt, az előadónak sikerült közelhoz­ni Keats költészetét a hall­gatóság szivéhez. A verseket Gaál Ferencné, Kóbor Ervinné és Farkas László mondták el. Sok vád éri az irodalomba- ráti kört, hogy a szerdai ősz- sze jöveteleken „széllémidezés" folyik, ügy gondoljuk, ezt évvenséggel nem megrovás­ként kellene hangoztatni. Hi­szen a mai irodalom terjesz­tése mellett ez is a kör fel­adatai közé tartozik. Sok olyan rendezvényi sze­retnénk még szervezni, ame­lyeken nagy szellemeket tá­masztunk fel, örök értéke­ket teszünk közkinccsé, mint ahogy Szálkái Miklós tette a szerdai összejövetelen. Változások a gimnázium KISZ-alapszervezetének életében Az 1959—60-as tanévben nagymértékben megváltozik a gimnáziumi KISZ-álet. A Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeti szabály­zata értelmében minden olyan alapszervezetnél, ahol a tagok száma meghaladja a 60 főt, több alapszervezetet kell lét­rehozni, melyek önállóak ugyan, de a csúcsvezetőség irányitása mellett működnek. A gimnáziumban ezen változá­sok az elmúlt napokban ját­szódtak le. Mivel szeptember­ben (hivatalosan már vezetősé­get választottak, így ez a ve­zetőség vette fel a csúcsveze­téséig nevet, míg az egyes év­folyamok — saját alapszerve­zetükben — maguk választot­ták meg a három tisztség (tit­kár, agit.-prop. titkár és gaz­dasági felelős) betöltésére meg­felelő fiatalokat. Minden alap­szervezet patronáló tanár irá­nyításával működik. Az évfolyamok alapszerveze­ti titkárai IV. Czinege Imre, III. Mohos Imre, II. Ládeczi Judit. A csúcsvezetőség titkára Lányi Éva. Tanár KISZ-vezető Polgár Lajos tanár. Reméljük, hogy az évfolya­mok alapszervezetei hasonlóan jó munkát végeznek, mint mi­kor egy alapszervezetbe tömö­rült ejmnáziumunk kommunis­ta ifjúsága. — A — Gy — FOGADALOM Pontosan megha­tározhatom, hogy január hetedike volt. A hőmérő valahol mínusz húsz fok körül hóbortoskodott s én fájdalomtól megtört lélekkel öntöttem a kály­hára az utolsó lapát szenet. Azt sem lehetett csak illő nagyképű­séggel szénnek nevezni, mert legalább fele por volt, s a kupac te­tején egy öklöm- nyi szürke kő éktelenkedett. A kályha finnyásan fogadta az utolsó adagot. Meleget egyáltalán nem adott és nem telt bele egy félóra, olyan jéghideg volt, hogy pusz­ta könyörületből vállára dobtam a télikabátomat. Dideregve búj­tam az ágyba és Összetett kezek­kel fogadtam meg, hogy soha többé nem me­gyek neki a tél­nek elegendő tűz- revaló nélkül. Hangosan esküd­tem meg arra, hogy az áprilisi fizetésemből sze- net-fát veszek, mégpedig annyit, hogy a következő télre is bősége­sen elegendő lesz. Nagy gondok árán szereztem esténként annyi fűtőanyagot, hogy valahogy kibír­tam a telet. El­múlt a január, a február már sok­kal enyhébb volt, a márciusra sem lehetett semmi panaszom. A téli­kabátot már a hónap elején be­akaszthattam a szekrénybe, az át­meneti kabátra több okból nem került sor. Az el­ső volt a remek, napsugaras idő, a második, hogy nem vagyok ép­ven fagyos, a har­madik, hogy nem volt átmeneti ka­bátom. Az április má- sodiki terminus­ról soha egy pil­lanatra nem fe­lejtkeztem el. Azt azonban elisme­rem, hogy úgy, ahogyan távolod­tam attól az em­lékezetes naptól, amikor a szén­vásárlást megfo­gadtam, úgy csök­kent a fogada­lom határozott­sága. Április máso- dikán, úgy tíz óra tájban vet­tem fel a fizeté­semet. Már előt­te való nap beje­lentettem, hogy másnap délelőtt sürgős beszerzé­sem lesz és nyu­godtan hagytam ott az íróasztalt. Az ég csodála­tosan szép és tiszta volt. a nap igazán hétágra sütött. A TÜKER felé indultam. Úgy gondoltam, hogy helyes lesz, ha vásárolok néhány mázsa szenet és egy-két mázsa fát. Persze, öreg hi­ba, hogy a TÜ­KER messze kinn van a vasútállo­másnál, ami leg­kevesebb húsz­perces gyalogsé­ta. A Békében megittam egy stampedli szilvát és megettem egy pár virslit. A kor­só sör igen jól­esett. Amikor kilép­tem a vendéglő­ből, elöntött a napsugár. Belül­ről az a kis szesz melegített, kívül­ről a csillogó ta­vasz. Azt hiszem, ez volt az oka annak, hogy be­fordultam a gyöm- rői ktsz boltjába és vettem egy pa­zar átmeneti ka­bátot. Ezután az őszinte vallomás után önök nyu­godtan megálla­píthatják rólam, hogy nem vagyok jellem, de hogy nem vagyok ele­gáns, azt nem mondhatják. Hirdetmény — 40 HOLD DINNYE, 5 hold paprika, 8 hold paradi­csom, 6—7 hold uborka és más zöldségféle termesztése szere­pel a Május 1 Termelőszövet­kezet 1960-as gazdasági évé­ben. — PIACELLENŐRZÉST TARTOTT a városi tanács a tegnapi piacon. Ennek során 50 kilogramm baromfit koboz­tak el pilisi és ccglédberceli feketézőktől. — MEGBESZÉLTÉK az ün­nepi kenyér- és süteményellá- tással kapcsolatos teendőket a kereskedelmi szervek és a sü­tőipar vezetői. — KÖZEL 4000 MÉTER FE­NYŐT adtak el eddig Cegléden kereskedelmi szerveink. — HÁROM UJ TAGOT vett fel a Május 1 Termelőszövet­kezet az elmúlt héten tartott közgyűlésén. A városi tanács végrehajtó bizottsága felhívja a lakosság figyelmét, hogy ragadós szaj- és körömfájás betegség be- hurcolásának veszélyével kell számolni. A betegséget ugyanis nemcsak állatokkal, de ragályanyaggal szennye­zett tárgyakkal is el lehet hurcolni messze fekvő helyek­re. Miről ismerhető fel a száj- és körömfájásban beteg állat? A betegség kezdetén az ál­lat bágyadt, étvágytalan, csak ímmel-ámmal eszik, óvato­san lép, vagy sántít, sokat fekszik. Később hólyagok ke­letkeznek a szájban, leggyak­rabban a foghúson és a nyelven. Egyidejűleg nyúló­san nyálazni kezd az áliac. Hólyagok keletkeznek a kör­möknél, ritkábban a tőgyön is. Sertések megbetegedése esetén a túrókarimán. A hó­lyagok hamar felfakadnak és helyükön seb keletkezik. A betegséget szavasmarhák, ju­hok, kecskék, sertések és a ha­sított körmű vadak kapják meg. j Hogyan védekezzünk a be­tegség ellen? Idegen udvarba vagy istál­lóba ne menjünk. Ne enged­jünk be idegen embereket, kóborlókat, herélőket, miská- rolókat házainkba, udvarunk­ba, istállónkba. Miheztartás végett közli a V. b. az állattartókkal, hogy sertések ivartalanítására (he­réi ésére, miskárolására) sen­kinek engedélye nincs. Az ii5 en műtétek elvégzésére ajánlkozó kontárokat az ud- \ arokba, tanyákba beenged­ni tilos. Ne kössük vagy hajtsuk be állatunkat idegen istállóba vagy udvarba. Ne etessük és ne itassuk idegen helyen. A betegséget mindenfajta ál­lat (a ló, a kutya, a macska is) terjesztheti, de elhurcol­hatja a betegséget ruhájá­val, cipőjével olyan ember is. aki a beteg állatok köze­lében megfordult. Figyeljük mindennap hasí­tott körmű állatainkat! Az állattartó kötelessége azonnal jelenteni az illetékes állatorvosnak, ha állatán a száj- és körömfájásra gya­nús megbetegedést észlel. A hatóság csak akkor tudja a betegséget gyorsan elfojtani, annak tovaterjedését megaka­dályozni, ha a betegségről azonnal tudomást szerez. Ezért a betegség bejelenté­si kötelezettségének elmulasz­tása, vagy a betegség eltitko­lása súlyos büntetést von maga után. — 140 000 FORINT értékű 850 melegágyi ablakkeretet vásároltak 62 hold kertészeti növény palántanevelésére a Lenin Termelőszövetkezetben. Korai paradicsomot, paprikát és más primőráru termelését tervezik. A Rákóczi úton a mozi melletti készruha-boltban va­gyunk. A barátnőm akar a hatéves kislányának hosszú nadrágot venni. Az elárusító, Beck Mihály elénk terít egy aranyszínű kordbársony re­meket s a vásár már meg is van, a nadrág valóban na­gyon szép és méretben is megfelel az első osztályos kis „hölgy”-nek. Az nladó aeonban nem elégszik meg ennyivel. Le­emel egy barna női félkabá­tot az állványról és oda­hozza. — Kitűnő német műbőr, valódi szőrmebéléssel — mondja lelkesen. — Tessék megfogni, milyen puha és meleg. Azután itt van ez a hosszú teddy-béléses. Ebben nem lehet fázni a leghide­gebb télben sem. így beszél és megmutatja nekünk a boltban kapható legjobb árukat. Mi pedig arra CEGLÉDI MOZAIK mennyibe kerülhet ÖNNEK egy tűzeset, betöréses­lopás, üvegtörés vagy baleset... Az új, modern ÁLTALÁNOS HÁZTAR. BIZTOSÍTÁS mindezekre fedezetet nyújt 1 szobás lakás havi díja 10 Bt 2 szobás lakás havi díja 15 Et 3 szobás lakás havi díja 20 Et 4 vagy annál több ..............25 Ft K ÉRJE A BIZTOSÍTÓ MEGBÍZOTTJÁNAK SZAKTANÁCSÁT i egy negyediket, aki keserve- í sen sírt, mert a többiek bán-í tották. \ — Mit csináltok itt? — kér- j deztem tőlük haragosan. — j Ki ez a kislány és miért ve-j ritek? A legnagyobb felém for-! dúlt, egyenesen a szemembe! nézett és úgy mondta: 5 — A testvérünk. És azért vertük meg, mert elárulta az \ édesanyánknak, hogy mit vet- J tünk neki karácsonyra. — Tudta! — szólalt meg £ jeges fölénnyel most már a í legkisebb is. — Megmondtuk J neki előre, hogy ha elárul 5 bennünket, mindegyikünktől kap egy-egy pofont. — Mehetünk — vette át a í szót újra a legnagyobb, indu- J lást vezényelve. S az igazság bajnokai a ^ hüppögő bűnössel együtt el- ^ indultak a szitáló ködben ha- zafelé... 4 — Meséskönyv! — figyel­mezteti a kölcsönző. — Nem baj? — Nem magamnak viszem — siet a magyarázattal a lányka. — A nagymamám­nak. Nagyon szereti a mesé­ket. S ezt úgy mondja, olyan utolérhetetlen bakíisbájjal, hogy elhisszük neki. Hogy is olvasna egy tizenhárom éves „nagy” lány meséket...! * A legfurcsább történetet hagytam utoljára. Egészen friss, tegnap estéről való. Az Újvároson volt dolgom, az egyik Vörösmarty térről nyíló utcában. Sötét lett, mire vé­geztem, alig vártam, hogy hazaérjek. Amint így siettem, a tér közepén, az árokparton kis csoportot vettem észre. Három gyerek fogott közre gondolunk: a legtöbb helyen azért is kelletlenül nyúl az elárusító, amit kérünk. Pe­dig, ha akkor nem is vettünk kabátot, amint szükségünk lesz rá, a Rákóczi úti boltba megyünk megvásárolni és odaküldjük majd az udvarias modort kedvelő ismerősein­ket is. ♦ Ilyenkor karácsony előtt a könyvtár is mozgalmasabb hely, mint máskor. Mindenki biztosítani akarja magának az olvasnivalót az ünnepekre, még a gyerekek is. A keddi gyermekkönyv-kölcsönző na­pont történt az alábbi kis eset: — Azt a zöld táblájú köny­vet kérem — mondja a he­tedik osztályos Szabó Marika, az asztal mögött álló polcra mutatva.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents