Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-18 / 297. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP P E S T MEG Y El BIZOTTSÁGA ÉS A fA E G Y E I TA N A C S L A P J A ni. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM AHA 50 FILLER 1959. DECEMBER 18. PÉNTEK Áz idegenforgalom szervezése hasznos és szükséges tevékenység — állapítja meg a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság nagyszabá­sú vizsgálatot végzett a me­gye területén az idegenfor­galmat előmozdító lehetősé­gek és a fejlődést akadályo­zó momentumok feltárása céljából. A vizsgálatot négy cso­port végezte Lányi Pál irányításával és 12 népi ellenőr közreműködésével. Kiterjedt ez a megye Ide­genforgalmi Hivatala, az ide­genforgalmi kirendeltségek, a szállodák, szálláshelyek, a vendéglátóipari egységek és a múzeumok működésére és helyzetére. Eredményét Lá­nyi Pál, részletes jelentésbe foglalta, amely csütörtökön került a NEB elé. A nagy érdeklődéssel várt ülésen megjelentek a megyei tanács végrehajtó bizottsága képviseletében dr. Lakatos Imre elnökhelyettes, Komor Béla, a kereskedelmi, Ujfa- lusi Ferenc, az építési és köz­lekedési osztály vezetője, az IBUSZ, az érdekelt járások és intézmények képviselői is. Forgács József elnök ki­lenc órakor nyitotta meg az ülést. A vizsgálat eredmé­nyéről szóló összefoglaló je­lentés részletes vitájában elő­ször Lakatos Imre elnökhe­lyettes szólalt fel. Megálla­pította: az idegenforgalom kérdésének helyes mérlege­lését jelentősen elősegíti az, hogy az illetékesek közül so­kan részt vettek az Országos Idegenforgalmi Tanács leg­utóbbi ankétjén, valamint azon a szovjetunióbeli ta­nulmányúton, amely módot nyújtott az Inturist munká­jának megismerésére. Pest megye Idegenfor­galmi Hivatala mindösz- sze másfél év előtt kezd­te meg működését, de ez alatt a rövid idő alatt igen komoly eredménye­ket ért el. Az idegenforgalmi ankéton az illetékes tényezők kinyilat­koztatták, hogy az idegen- forgalom fejlesztésére szánt összegeket elsősorban a Ba­latonra kell fordítani, a Du­nakanyar így nagyobbará- nyú állami támogatásra nem számíthat. Az Országos Terv­hivatal az év végén mégis kiutalt 1 600 000 forintot a Dunakanyar céljaira. Ezt az összeget fel is használják. A Dunakanyar Intéző Bi­zottsága az idén nem fejtett ki nagyobbszabású működést, ennek elsősorban a helyte­len személyi összetétel az oka. A megye költségvetési kere­tei nem nyújtanak lehe­tőséget nagyobbarányú idegenforgalmi beruházá­sokra, így tehát a meg­levő adottságok jobb ki­használására kell töreked­ni. Komor Béla, a kereske­delmi osztály vezetője fel­szólalásában elmondotta, hogy a vendéglátóipari vállalatok az idén nagyjából megoldat­ták feladatukat, megbirkóz­tak az alaposan megnöveke­dett forgalommal, bár mű­ködésük sok vonatkozásban jogos kritikára is okot ad. A nagy költséggel fel­újított Horány Gyöngye nem váltotta be a hozzáfűzött vá­rakozásokat. a szezont félmil­lió forint veszteséggel zárta. Az Országos Tervhivatal­tól kapott évvégi pótke­ret felhasználásával Po- mázon egy új bisztró egy­felkérte az Idegenforgalmi Hivatalt, hogy a népi ellen­őrzési bizottsággal közös je­lentést terjesszen a további tennivalókról a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága elé. A Minisztertanács ülése ■MMjjM m A nötanács és a vöröskereszt képviselői bemutatják a tanfolyamon készített játékokat Baráti gazdasági együttműködési megállapodás Magyarország és a Szovjetunió között Magyarország és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége kormányküldöttségei között az 1960. évi kölcsönös áruszállításokra vonatkozó tárgyalások eredményesen be­fejeződtek és az árucserefor­galmi jegyzőkönyvet decem­ber 17-én Budapesten alá­írták. A jegyzőkönyv a két or­szág közötti áruforgalom további jelentős növekedé­sét irányozza elő. A forga­lom 1980-ban mintegy két­milliárd rubelre emelke­dik. A Magyarország és a Szov­jetunió közötti kölcsönös áru- szállításokra vonatkozó 1958— 1960. évekre szóló hosszú- lejáratú kereskedelmi egyez­mény az 1960. év végén le­jár, ezért a két kormánykül­döttség megállapodott abban, hogy a közeljövőben tárgyaláso- J kát kezdenek az 1961— ^ 1965 évekre szóló új hosz- ^ szűlejáratú kereskede’mi ^ egyezmény megkötésére. í v. Az 1960. évi áruszállításokra £ vonatkozó tárgyalások a két ^ ország érdekeit kölcsönösen ^ figyelembe véve. a testvéri ^ barátság és a teljes megértés ^ szellemében folytak le. í y Az árucsereforgalmi jegyző- £ könyvet magyar részről Incze ^ Jenő külkereskedelmi minisz- ^ tér, szovjet részről N. Sz. ^ Patolicsev külkereskedelmi ^ miniszter írta alá. í Az általános iskolások könyvvásárt rendeztek, amelynek csaknem kétezer forint volt a bevétele S\\N\\\\\\\\\\\\\\\\W\WW^V,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\W A nagydíj: egy modern televíziós készülék 25 000 forintos rejtvényversenyünk részvételi feltételei Szovjet meteorológiai rakéíakísérletek a Csendes-oceánon Milyen a szovjet meteorológiai rakéta ? A nemzetközi geofizikai együttműködés keretében szovjet tudósok meteorológiai rakétakísérletekkel vizsgál­ják az atmoszféra felső réte­geinek tulajdonságát. Az A I, Vojejkov kutatóhajó • fe­délzetéről ezekben a na­pokban számos rakétát lőnek fel a sztratoszférába a lég­kör felső rétegeinek vizsgá­lata céljából. A hajó jelenleg a távol-keieti vizeken, a kö­zeljövőben pedig a Csendes­óceán térségében végez kuta­tásokat. A Trud és a Szovjetszkij Flot tudósítója meglátogatta azt az üzemet, amely a mete­orológiai kutatásokhoz szük­séges rakétákat gyártja. Mint a két lap írja. a különleges rakétákat s a műszereket rendkívüli gonddal készí­tik. A műszereket a rakéta orr-részében és az ab­ból kiálló mintegy 740 milliméter hosszúságú hegyben helyezik el. Itt vannak a különleges lég­nyomásmérők, amelyeknek érzékelő eleme wolframszál- ból készült. Ezek a pálya legmagasabb pontján mérik a légnyomást. Ugyancsak itt helyezik el a különleges hő­mérőket. Hogy a felmelegedés a pálya kezdeti szakaszán ne rongálja meg a hőmérőket, az orr-részt műanyagból ké­szült védőköpeny borítja, amely a megfelelő magasság elérése után lekapcsolódik. Az úgynevezett bolométerek se­gítségével a nap sugárzását vizsgálják. A pályacsúcs elérése után az orr leválik a rakétá­ról és ejtőernyővel ér föl­det. Mind a pálya kezdeti szaka­szán, mind pedig a leszállás­nál a műszerek folyamatosan mérik a légkör különböző ré­tegeinek tulajdonságait. Az egyes műszereket automatikus kapcsolóberendezés egymás után kapcsolja össze az orr részben elhelyezett rádió­adóval. Már több esetben megírtuk, hogy december 20-án, vasár­nap indul 25 000 forintos rejt­vényversenyünk. Mai szá­munkban részletesen ismertet­jük a versenyfeltételeket. He­lyesen teszik olvasóink, ha ezt a cikket kivágják a lapból és megőrzik, mert más alkalom­mal már nem tudjuk teljes részletességgel közölni a ver­seny feltételeit. A 25 000 forintos rejtvény- verseny három részre tagoló­dik. Az első versenyszakasz december 20-tól január 20-ig, a második január 20-tól feb­ruár 20-ig, míg a harmadik versenyszakasz február 20-tói március 20-ig tart. Az egyes versenyszakaszok lezárása után más-más városban műsoros-est ke­retében a helyes megfej­tők között 5000—5000 fo­rint értékű díjat sorsolunk ki. A harmadik szakasz befejeztével pedig külön 10 000 forintos díjat is sorsolunk. E pályázati szakaszok ön­állóak. Minden olvasónk tet­szésé szerint vehet részt akár az egyes szakaszokban, akár valamennyiben. Aki azonban — helyes megfejtései alapián — részt kíván venni a 10 000 forintos nagydij, a legmoder­nebb televízió sorso’ásában. annak mindhárom szakasz rejtvényeinek legalább 50 szá­zalékát helyesen kell megfej­tenie. A rejtvényverseny ideje alatt a Pest megyei Hírlap minden számában egy-egv rejtvényfeladvány jelenik meg. Szombaton és vasárnap két-két feladvány. Ugyan­akkor rejtvényszelvényt is el­helyezünk a lapban. A megfejtéseket ezeken a szelvényeken kell bekül­deni tíz naponként. A bíráló bizottság átvizsgálja a beérkezett szelvényeket és amelyeken nem helyes a meg­fejtés. azokat különválasztja. A sorsoláson tehát csak a he­lyes megfejtést tartalmazó szelvények vehetnek részt. Aki naponta több lapból vágja ki a szelvényt és tíz naponként nem hét-nyolc, hanem ennél több szelvényt küld be. ter­mészetesen többszörös eséllyel indul a versenyben. A részvétel feltétele, hogy a pályázók a rejtvények­nek lega'ábh 50 százalékát helyesen fejtsék meg. Az első versenyszakasz tehát december 20-án kezdődik és január 20-án befejeződik. Az eredményhirdetés, műsoros-est keretében, február első nap- laiban lesz. Ez alkalommal 5000 forint értékű ruházati. utalványt sorsolunk ki. I. díj 1400 forint értékű ruházati utalvány, II. díj 700 forint értékű ruházati utalvány, III. és IV. díj 400—400 forint értékű ruházati utalvány, V—IX. díj 200—200 forint értékű ruházati utalvány, X—XX. díj 100—100 forint értékű ruházati utalvány. Az utalványok a Pest me­gyei Ruházati Kiskereskedel­mi Vállalat (PRB) bármelyik szaküzletében beválthatók. Ügy gondoljuk, a nyerte­sek örömmel veszik a ru­házati utalványokat, mert azokra lábbelit. fehér­neműt. kötöttárut, felső ruházati cikket stb. lehet vásárolni. Aki például 200 forint értékű utalványt nyert és — mond­juk — egy 250 forintos puló­vert akar venni, annak csak 50 forintot kell készpénzben fizetnie. A vasárnap kezdődő 25 000 forintos nasy rejtvényverseny­hez előfizetőinknek és olva­sóinknak jó szórakozást kívá­nunk! A NYOMOR PÁRIZSA Szajna megj7e monográfiát adott ki a párizsi Marais kerü­letről: ez Párizs legrégibb, leg­több műemlékkel rendelkező egzsúfoltabb és legegészségte­lenebb negyede. Százötvenhét hektáron — ami egy átlagos normandiai gazdaság kiterjedése — 91 000 ember él. Egy hektárra 582 la­kos jut, sok helyütt a népsűrű­ség eléri az 1000—2000 főt. A Marais-negyed nagy része a XVII. században épült, a há­zak 25 százaléka legkevesebb 80 esztendős. 100 lakás közül 68-nak nincs külön WC-je, oetróieummal vagy viaszgyer­tyával világítanak, mert nincs villany. Kétszer annyian halnak itt meg tüdői, aj ban. mint a fővá­ros többi részében. Játék- és könyvvásár Feisőgödön A gyermekjátékkészítő tanfolyamon készült játékokból és dísztárgyakból vásárral egybekötött kiállítást rendezett Feisőgödön a nőianács és a vöröskereszt helyi szervezete. A bevételt a községben lakó. magukkal tehetetlen öregek karácsonyi megajándékozására fordítják. Megjelent ai MSZMP \!l. kongresszusának anyaga í I # A Kossuth Könyvkiadónál < megjelent az MSZMP VII. j kongresszusának anyaga. A: több mint 200 oldalas kiad-í vány tartalmazza Kádár Já-: nos és Fock Jenő beszámoló- í * ját, Kádár Jánosnak az el- J ső két napirendi ponthoz el- j hangzott zárszavát, s a kong-; resszus határozatait. mú törvényerejű rendelet végrehajtására vonatkozó ren­delet-tervezetét; az Egész­ségügyi Minisztérium elő­terjesztésére elfogadta az or­vosi rendtartásról szóló 1959. évi 8. számú törvényerejű rendelet végrehajtására vo­natkozó rendelet-tervezetét; majd folyó ügyöket tárgyalt. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén az Országos Terv­hivatal előterjesztése alap­ján megtárgyalta és jóvá­hagyta az 1960. évi nép- gazdasági tervet; megtár­gyalta és elfogadta a szabály­sértési eljárás egyes kérdé­seiről szóló 1959. évi 36. szá­séget, Budakalászon ze­nés cukrászdát, Visegrá- don gyorsbüfét építenek. Leányfalun kibővítik a Hableány Vendéglőt, a Pokol-szigeten korszerűsí­tik a csárdát. Mindezek az egységek új. tetszetős berendezést is kap­nak. i A vendéglátóipar és a me­gyei kereskedelmi vállalatok ebben az évben közel négy­millió forintot fordítottak be­ruházásokra. Hangsúlyozta Komor Béla, hogy az ide­genforgalmi beruházások a legreálisabb befektetést je­lentik, mert igen rövid idő alatt amortizálódnak, aztán pedig a vállalatok bevételeit növelik. Biró Béla, a vizsgálóbizott­ság tagja arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a jól megszervezett ide­genforgalom a népgazda­ság számára hatalmas be­vételt biztosíthat. A Dunakanyar jelentőségét minden tényező elismeri, ép­pen ezért tovább kell har­colni a rossz elszállásolási vi­szonyok megjavításáért, va­lamint azért is, hogy a Du­nakanyar mégiscsak kapjon egy motelt a jövő évben. Szükség van a közlekedési viszonyok gyökeres rendezé­sére is. Dr. Nagy Gyula, az Ide­genforgalmi Hivatal vezetője részletesen ismertette az idei tapasztalatokat. A Horány Gyöngye deficitjét megálla­pítása szerint a túl magas árak okozták. A vizsgálat legfőbb eredményének azt tartja, hogy a NEB az idegenforgalom kellő megszervezését fon­tos és szükséges tevé­kenységnek minősítette. A további felszólalók kü­lönböző problémákkal fog­lalkoztak, majd a bizottság Lányi Pál és Forgács Jó­zsef összefoglalója után tu­domásul vette a jelentést és

Next

/
Thumbnails
Contents