Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-15 / 294. szám

1959. DECEMBER IS. KEDD

reift

MtG

K^Cirlap

TAPIOSZECSOI JEGYZETEK I.

V

Ha nincs hely a kultúrházban... j

Érthetetlen!

Az ügy állítólag megjárt már minden fórumot a megyei tanácsig, de hiába az alulról és felülről jövő jószándék és segíteni akarás, minden marad a régiben.

A tápiószecsői művelődési ház egyik szárnyát a földmű- vesszövetkezetí italbolt foglalja el és onnan nem tudja kitelepíteni semmiféle hatalom.

Még csak azt sem lehet mondani, hogy a kultúrház kíván terjeszkedni. Nem. Az italbolt foglalt itt rajtaütésszerűen, jogtalanul szállást, az erőszak napjaiban, 1956 októberében. Hogy még ma is ez a helyzet, hogy az épület egyik felében a művelődni vágyó emberek, a másikban az italozók töltik idejüket: a jogtalanság jóváhagyása vagy legalábbis megtörése.

Ez az első, ami érthetetlen.

Hiszen mindenütt — még ahol nagyobb károkat okozott is az ellenforradalom, mint Szecsőn — eltakarítottuk a romokat, a szennyet; még a legnehezebben hozzáférhető helyekről is — az emberek gondolatvilágából — sikerrel takarítgattuk és takarítjuk a zűrzavart. És itt, ebben a községben még mindig hirdeti a művelődési házba oltott kocsma: íme, ebben a községben még nem lett úrrá a rend ...

Azután: a földművesszövetkezet és a művelődési ház céljai, törekvései voltaképpen megegyeznek. A falu népének felemeléséért, jobb szellemi vagy testi ellátásáért dolgozik mindkettő. A művelt ember igényesebb, többet és szebbet, jobbat és drágábbat vásárol. A színjátszó a könyvesboltban, a táncos a

Ajándékhangverseny Csemön

A vendégek virágcsokorral üdvözlik a csemőieket

kés lépett először a színre, ku- rucdalokat énekelt. Konferansziénak a termelőszövetkezeti csoport egyik tagja, Molnár György csapott fel, s nem kis sikert aratott, amikor bejelentette: Vésztői Tóth István ma- gyamótaénekes következik. A kitűnő énekest nem engedték le egykönnyen a színpadról. Énekszámait, amelyeket a magyar műdalkincs legszebbjeiből válogatott össze, szűnni nem akaró vastapssal jutalVésztői Tóth István és László Anni, a rádió magyarnóta- énekesei népdalkettőst adnak elő

I A\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^

A színész és közönsége

ruhaüzletben, az ismeretterjesztő előadás hallgatója ismét másik kereskedésben elégíti ki megnövekedett szükségleteit. Ugyanakkor — senki sem tagadja — italboltra is szükség van a községben, de nem a kultúrház- zal sziámi-ikresítve!

Mert:

A művelődési ház sok-sok művészeti csoportjának, száz és száz aktívájának csak egyetlen szobácskája van. Ebben a szobácskábán, amely ben jó, ha tíz ember elfér, legalább negyvenen szorongtunk vasárnap. Igaz, ezenkívül még ott a nagyterem, de azt elfoglalja a mozi és különben is, nyolc-tíztagú együttesek próbáihoz felesleges pazarlás lenne a színháztermet befűteni. De még feleslegesebb pazarlása az emberi alkotókedvnek és művelődési vágynak, hogy a kis szoba állandó zsúfoltsága miatt ebben a művelődési házban nem bonthat szárnyat a klubélet, nem jöhetnek össze akkor és

válaszokból, de az alkotó munka örömeit, gondjait.

Négy film: Álmatlan évek, Szerelem csütörtök, Kölyök, Fapados szerelem; két színházi alakítás: a Csendháborító és a Donna Diána; azután a repriz-darabok, szinkron, televízió, rádió .., Gazdag esztendő. Hogy a színházat vagy a filmet szereti-e jobban? Mint minden elmélyült művész, ő is a színpad mellett szavaz. A színház az igazi otthona ... S emlékezik nyomban a Csendháborítóra-. Hetven oldalnyi vers, több énekszám, s mindössze három hét állt rendelkezésére a bemutatóig. Közben éjszakánként Sztálinvárosban forgatták a Kölyök című filmet. Munkás, de szép három hét voll. Megérte. A Csendháborító osztatlan sikere kárpótolta minden fáradtságért.

Milyen szerepkörben játszik szívesebben? Lakcmikus röindséggel válaszol: mindkettőben. csak jó szerep legyen! Mert ne higgye senki, hogy szívből nevettetni köny- nyebb, mint drámai hangulatot teremteni!

Érdekes kérdés következik. Aki kérdez, a mendei műkedvelő színjátszó csoport egyik tagja.

— Nálunk a műkedvelők nem szeretik az ellenszenves vagy az öreg szerepeket. Mit lehetne tenni?

A színész nem lepődik meg a kérdésen. Nyomban válaszol rá, mintha csak várta volna.

— Csak ritkán adódik, hogy a színésznek önmagát kell alakítania a színpadon. S ez a könnyebb. A nehezebb: újjászületni az író által megálmodott, elképzelt figuválaszért is érdemes volt megrendezni ezt a filmanké- tot. Pedig sokkal többet nyújtott ennél. A közönség szemével nézve: életközeibe

hozta a művészt, életét, munkáját, gondjait. De Zenthe Ferenc sem távozott üres kézzel. Az ankétot követő baráti beszélgetésen emberekkel, a falu örömeivel, gondjaival ismerkedett. A tanács elnöke például arról beszélt: milyen nagy harc zajlik le egy-egy emberben, amíg az egyéni gazdálkodást a közössel cseréli fel. Emberi sorsok bomlanak ki a színész előtt, aki közben már arra gondol, hogy holnap vagy holnapután ő lesz a bemutatója, tolmá- csolója ezeknek az új emberi sorsoknak.

Jó volt, hasznos volt ez a találkozás. Igaz barátként búcsúzott egymástól — jóval éjfél után — művész és közönsége. Sok-sok élménnyel gazdagabban.

— P —

W

:

t

*

I Készülődés a Székely Bertalan-évre

! Szada község, mint megírtuk, már régebben elhatározta,

(hogy 1960-ban méltó módon emlékezik meg Székely Berta- ; lanról, a község egykori lakójáról, akinek hajdani műtermc- ; ben a szadaiak múzeumot rendeztek be nagy gonddal föl- S kutatott emléktárgyaiból, vázlataiból és képeiből. A jövő év \ ugyanis a nagy magyar festőművész éve lesz. születésének \ 125., halálának 50. évfordulója és 1960-ban lesz száz éve ! annak, hogy megalkotta legismertebb történelmi festményét,

; a „II. Lajos király holttestének megtalálása a mohácsi csa- > tatéren” című munkáját.

! Az ünnepségeken szeretnék Szadán kiállítani a nagy; : művész legnevezetesebb alkotásait, amelyeknek jelentős része; ; a Nemzeti Galéria féltve őrzött kincse, de igen sok van j ; unokáinak birtokában is. Mivel Székely Bertalan úttörője | ivóit a magyar rajzpedagógus-képzésnek. foglalkoznak azzal \ |a gondolattal is, hogy a rajztanárok számára művésztelepet | i létesítenek Szada festői szépségekben annyira gazdag kör- \ nyékén. j

De nemcsak Szadán. hanem másutt is készülnek a neve-í zetes évfordulók megünneplésére. így a többi között Kecs-! kémét városában. A kecskeméti tanácsháza hatalmas köz-! gyűlési termét Székely Bertalan freskói díszítik, közöttük! van a Vérszerződés című közismert falfestménye is. Ezek a; freskók a háborús események következtében kissé megron-; gálódtak és a kecskeméti tanács nemrégen nagyobb összeget < szavazott meg a nagy művészi értéket képviselő freskók j restaurálásának költségeire. Ezeknek a freskóknak néhány< vázlatát a szadai Székely Bertalan múzeumban őrzik.

mázták. Ceglédi Zsiga Pista cigányzenekara is kitett magáért, „fővárosi nívón” kísérti a közkedvelt énekeseket.

Ferenci László, a Magyai Rádió operetténekese a Rákóczi megtérése című dallal szerzett elismerést. László Annii, a németországi turnéjáról hazatért énekesnő magyar nótákkal hódította meg a csemői közönséget.

dolgozóinak. Aztán finom disznótoros vacsorával: töltöttkáposztával, hurkával, kolbász- szál és kalácséehér kenyérrel folytatódott, majd ahogy a csoport elnöke nevezte, a „csemői deszkákon” megkezdődött a hangverseny. A tagok kívánságának megfelelően állították össze a műsort a legszebb magyar nótákból, operettszómok- ból, Szénósi István rádióénefilmh'irek '

Róberté Rosselini II gene: rale Della Rovere című film- i je öt díjat nyert a San Fran- ; ciscóban rendezett nemzet- i közi filmfesztiválon. A fil- imet a 21 nemzet részvételével i rendezett fesztivál legjobb ; filmjének nyilvánították.

A kijevi Dovzseko Stúdió j Tabrija címen filmet forgat ; a forradalom előtti elnyo- i mott, éhező orosz parasztság í harcairól. A kazahsztáni stú- ! dió Szemirecsja kazahjai cí- imű filmje az 1918-as esemé- ; nyékét tükrözi.

A rövid idővel ezelőtt tra- i gikus hirtelenséggel elhúnyt ; Gérard Philipe szerepét Lawrence Olivier veszd át. Abel Ganee Napoleon Aus- terlitznél című filmjében.

A moszkvai népszerű-tudományos filmstúdió érdekes új filmet készít Lenin kéziratai címmel. Az eredeti kéziratok és újságok, történelmi dokumentumok alapján készülő film Lenint, a lánglelkű publicistát idézi elénk, bemutatja, hogyan írta meg cikkeit, hogyan készült egy-egy lenini kézirat az első sörtől az utolsóig.

Fővárosi művészek látogattak szombat este Csemőre, hogy jó munkájukért ajándékműsorral, magyar nótákkal, cparettdalokkal köszöntsék a Rákóczi Termelőszövetkezeti Csoport tagjait. A művészek közül többen már mint személyes ismerősök jöttek Csemőre, hisz tavaly télen is jártak itt.

A baráti találkozó kedves jelenettel kezdődött, a művészküldöttség egyik tagja virágcsokrot nyújtott át a csoport

éjszakában, jelezve, hogy itt pezseg az élet, itt művelődnek,

szórakoznak az emberek — az

öregei éppenúgy, mint a fiatalok —, hasznosan töltve idejüket.

Több mint bizonyos, hogy akkor azokat is idevonzanák a fénylő ablakok, akik eddig hely és lehetőség hiányában átszorultaik az épület másik felébe. Garami László

annyiszor a művészeti csoportok tagjai, amikor és ahányszor szeretnének, hanem szinte sorbanállva kell kivár- niok: mikor végez az egyik társaság, hogy helyét elfoglalhassa a másik.

És ami még az összeházasodáshoz tartozik: hányán vannak olyanok, különösképpen a fiatalok közül, akik egy-egy jelenet közben — felhasználva az öt-tíz perc szabad időt — „átugranak" a ház másik felébe. egy kis szíverősítőre. Persze, ha messzebb lenne a kocsma, úgy is megtalálná az, akit odahúz a — torka. De ez a csábító közelség túlontúl „biztató”.

És eddig csak azokról volt szó, akik — ha nehezen is, de — beférnek és betérnek a kul- túnházba. Hanem mi van azokkal, akik nem férnek már be, klubhelyiség, kis előadóterem híján? Mi van például azok-; kai. akik csupán sakkozni vagy; biliártíozní szeretnének sza-; bad idejükben? Egyszerű a| megoldás: bemennek a kacs-; mába. Vasárnap legalább húsz;

fiatalt számláltam össze a bi-í

í

I Zsúfolásig megtelt a men- Idei filmszínház. Jegyet sze- ! rezni az előadás élőit — ! egyenlő a lehetetlennel. Olyan ; kiváló filmet játszanak ta- \ ián? Ez egyszer nem is a be- \ mutatásra kerülő Szerelem \csütörtök című magyar filmének szól az érdeklődés. In- ékább a színésznek, a film éfőszerepét játszó Zenthe Fe- í rencnek, akit vendégként ívárnak az előadást követő íankétra.

í Egyszer már találkoztak: í színész és közönsége, kerek '{egy esztendővel ezelőtt. Akikor még ütölt-kopott, málló ífalú moziban várták, ma pe- l dig... Zenthe Ferenc alig isomer a megszépült, újjáalakí- ! tóit filmszínházra. Meg is é jegyzi tréfásan: í — Mire legközelebb erre í járok, már új kultúrpalotáí ban várnak

__

\ Tréfás megjegyzése akaratlanul is fején találta a szövget. Valóban épül már az új, é emeletes kultúrház! l Változik a falu. A közönség í azonban most is a régi, talán ícsak még nagyobb szeretettel í és mivel már régi a barát- íság: sok-sok kérdéssel fo- é gadja kedvenc filmszínészét. \ — Milyen filmekben játszott az elmúlt esztendő I alatt?

é — Van-e alkotó kapcsolat ta filmíró és a színészek köpött?

£ — Film- vagy színházi szelepeit szereti jobban?

\ — Mi könnyebb feladat: £vígjátékban vagy drámában $ játszani?

J A kérdések nyomán raeg- J közelítő teljességgel kitárul- J kozik a színész — közönsége Slőtt. Nem magánéletét, in- í tim titkait ismerjük meg a

rában. Ami izgalmas és nagyszerű ebben: el tudom-e hitetni az emberekkel, akik fiatalnak ismernek, hogy én öreg vagyok? A jó masait még nem minden! Csak külsőség. Ami döntőbb: hangban, mozgásban, játékban Zenthe Ferencre ismernek-e — s akkor baj van —, vagy csupán a színmű öreg figuráját látják bennem? Vagy: saját magamat, mint jót bemutatni könnyebb, mint egy rossz ember bőrébe bújni. De ez a nemesebb feladat: pellengérre állítani mindent, aki és ami rossz és embertelen. Ha ezt meg tudják értetni a színjátszó csoport tagjaival, ikkor úgy hiszem, nem lesz többé probléma: ki játssza az öreg vagy ellenszenves figurák szerepét.

A közönség sorai között ott ülnek a mendei színjátszók, talán kivétel nélkül valamennyien. Egy embernek szólt a válasz, de értettek belőle mindannyian. S ha semmi másért, ezért az egyetlen

Egy pohár bor mellett szövődnek a barátság szálai Zenthe Ferenc, Kovács József, a mendei mozi üzemvezetője és Zenthe Ferencné

liárdasztal körül. A környezet:! ittas emberek, dohányfüst, de: vágnivaló, szeszgőz, ricsaj. És; ha már itt vannak, ugye, ren-! delni is ildomos. Az egyik asz-; tálnál két, 14—15 éves, suttyó; legényke nyakalja a sört. Ürül; az első két korsó, követi a má- \ sodik. Aztán talán a harmadik: jön... A falon, az italárjegy- i zék fölött valósággal vigyorog; a felirat: „18 éven aluliakat! szeszeg, itallal nem szolgálunk; ki!”

Mindez: a művelődés házá-: ban. :

Mindez — nem 1956 október- • novemberében, hanem — az!

1960-as év küszöbén...

Érthetetlen! Kérdezhetném:: mi fontosabb, a művelődési; ház vagy az italbolt? — de ez; így rossz kérdés. De azt meg- i kérdezhetem: hogyan akar;

végre a földművesszövetkezet; javítani az áldatlan állapoton? :

A régi helyiségbe nem köl-i tözhet vissza, azt kiadták egy: családnak. Nem lehet embere-; két az utcára rakni. De — aho- j gyan mondják — van a köz-; ségben eladó ház, beköltözhe-: tő is. Nos, meg kell vásárolni,: ha'mód van rá, és oda kell te-: lepíteni az italboltot!

Ez az egyetlen megoldás. Vagy az, hogy a földszöv. építsen magánam italboltot, a kultúrotthon pedig legyen az, aminek látni szeretnénk; aminek szánták: a község műve-í lődésének központja.

Legyenek benne könyvek, le-; gyen biliárd, legyenek barátságosan terített asztalok, le-i gyen rádió és televízió, világítsanak messzire ablakai az