Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1959. DECEMBER 1. KEDD ift nép és a jövő érdekében Mindennek, ami fejlettebb és új, a régivel vívott ál­landó küzdelemmel kell bebi­zonyítani létjogosultságát. Ma a mezőgazdaságban a fejlet­tebbet, újat, a jövőt, a nagy­üzemi gazdálkodás jelenti. Csak ezt nem minden dol­gozó paraszt látja be s eb­ből következik, hogy nem mind választotta még ma sem a termelőszövetkezetet. Ezeket az embereket igyekszünk meggyőzni; állás­pontjuk helytelenségéről. A szervezési munka nagymér­tékben ezen a héten indult meg ismét. Döntően a he­lyi és környékbeli tsz-tagok végzik a parasztság felvilágo­sítását. Ez helyes. Hiszen ki tudna jobban beszélgetni erről a kérdésről a dolgozó parasztokkal, mint a tsz- tagok. Nagy segítséget nyúj­tanak ebben a munkában az üzemek küldöttei, a munkások is. Feladatuk, munkájuk nem könnyű. Hamar Jánossal és An­gyal Andrással, kőröstetétleni tsz-tagokkal beszélgetek. — Melyek azok a problé­mák, melyek még sok gon­dot okoznak egyéni paraszt­jainknak? — Itt is ugyanazokkal a kérdésekkel találkozom, mint nálunk a tavasszal. Termé­szetesen helyi színezettel. Például egyesek nem tudják elképzelni azt, hogy akkor is lesz kenyerük és öregségükre nem fognak az utcán meg­fagyni. ha földjüket közösben művelik. Pedig biztosak va­gyunk benne, hogy jóval több lesz a jövedelmük az eddiginél. — A felvilágosító munka folyamán meghallgatják ér­veiket, vagy hallani sem akarnak róla? — Eddig még olyan csa­láddal nem találkoztam, akit ne érdekelt volna a termelőszövetkezet és ne foglalkoznának a belépés gondolatával. Csak az elhatározás születik egy kicsit nehezen. Érthető. Az eddigi, mondhatjuk év­százados életmódról kell le­mondani. — Az alapproblémát meg­oldjuk, a kisebb jelentőségű, speciális kérdések, mint pél­dául, mi lesz a lóval, szarvas- marhával stb. szinte maguk­tól oldódnak meg. A lénye­ges az, hogy Abony dolgozó parasztjai is belátják, hogy a jövő és saját érdekeikben mit kell tenni. Maguknál minden egyszer­re simán ment, mikor a belé­pésről volt szó? — Nem. Nekünk is voltak problémáink. Akkor velünk beszélgettek és bennünket világosítottak fel. Mi belát­tuk, hogy helyes a nagyüzemi gazdálkodás útja. Abban is biztos vagyok, hogy az abonyi gazdák Is rá­jönnek erre, hiszen annak idején mi is így hánytuk- vetettük a kérdést, mig megszületett az elhatáro­zásunk. — Nem tartja furcsának, hogy most a tsz mellett agi­tálnak és annak idején ma­gukat is szintén így kellett meggyőzni? — Az életben sok minden helyességét, szükségességét csak saját tapasztalatai után látja be az ember. Ekkor vi­szont igyekszik ő is meggyőz­ni azokat, akik még ingadoz­nak. A nép és a jövő érde­kében végezzük munkánkat, és hisszük, hogy Abonyban is a haladás mellé áll a ma még egyénileg dolgozó pa­rasztság. Pásztor Mihály Tudja-e ...hogy 1869-ben az első országos népszámlálás alkal­mával Abony lakosságának 10 232, harminc évvel később, 1900-ban 13 413 lélekszáma volt. ... ugyanebben az időben, vagyis 1869-ben a lakóházak száma 2440 volt, s az utóbbi négy év alatt 1000 ház épült. ... hogy az ipar-kereskedel­mi állandó bizottság javasolta a földművesszövetkezetnek, hogy az Andrási és a Szabad­ság út sarkán nyisson vegyes­áru boltot. ... hogy szülőotthon céljára az egészségügyi á. b. a Tószegi út 10. szám alatti épületet ja vasolja. Jászkaraienői gondok Nagyüzem már az Előre a Békéért Tsz Legnagyobb gondjuk az ál­lattenyésztés fejlesztése. Lo­vuk van elég — sőt sok is. Harmincat szívesen eladná­nak. Kevés a fejőstehenük, az is elég szedett-vedelt. Rossz az istállóátlag, mely­nek feljavítására elég sok idő és vesződség is kell. Az a lé­nyeg, hogy a nem megfelelő holdra növekedett egyedeket hízóállal ként elad- Békéért” tsz-ben, ják és új, jó fajta állatokkal feljavítsák az állományt. Az .EREDMÉNYES" A TÜDŐSZŰRŐ VIZSGÁLAT Járvány tani szempontból szűrővizsgálatok, folynak köz­ségünkben. A vizsgálatok cél­ja, a lakosság tbc állapotá­nak felülvizsgálása. Egészség­ügyi kormányzatunk tetemes összeget fordít erre a célra. Korszerűen felszerelt vándor­kocsi jár naponta a kultúr­otthon udvarára. A vizsgálatok kiterjednek a mezőgazdasági munkásokra, ipari dolgozókra, iskolákra, intézményekre. A Kossuth és ' ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT A tavaszi felfutás során je­lentősen megnövekedett a Jó­zsef Attila Tsz területe. Ez ko­moly munkát és gondot jelen­tett a tsz vezetőségének. Az új tagoknál befejeződött a leltá­rozás, megtörtént az állatállo­mány és a gazdasági felszere­lések értékelése. A közelmúlt­ban a volt Dózsa Tsz több tag­ja átlépett ebbe a tsz-be. S nap mint nap jönnek újabb tagok, akik kérik felvételüket. Kum­mer Antal 7 holdas gazda nem várta meg a szervezőket, ő ma­ga ment a tsz-be s jelentke­zett munkára. A szervezés gondjai mellett már a zárszámadásra is meg­ABONYI JÁRÁSI tanácstagi beszámo­lót tart december 4-én, pénte­ken du. 5 órakor a Vasút úti iskolában Finna György járási tanácstag. ELKÉSZÜLTEK a népszám­láláshoz szükséges új házszám­táblák. Nyugta ellenében 18 forintos áron a kerületi kéz­besítőktől vásárolható. ABRAHAM ANDORNÉ az idén harmadszor részesült a sokgyermekes anyáknak ki­járó jutalomból. Az idén 1690 forint pénzjutalomban részesí­tette a községi tanács. JÓ ÜTEMBEN haladnak a népszámlálási előkészületek községünkben. A munka ja­nuár 1-én indul s 10-ig tart. Ezúton tudatjuk olvasóinkkal, hogy a fenti időpontban a csa- ^ Iád tagjai közül valaki állan- g dóan tartózkodjon odahaza s ^ pontos adatszolgáltatással se- 'j gítse a népszámlálási biztosok ^ munkáját. A MŰVELŐDÉSI TANÁCS \ november 27-1 ülésén össze- ! állította az 1960. évi munka- í tervét. 4- 4 ————— t 4 ' \ Totótippjeink o 49. fogadási hétre ! 1. Alessandria—Roma 1 2 2. Bari—Lan erős si 1 x 3. Fiorentína—Milan 1 4. Geno4—Atalanta l x 5. Internazionale—P^’o^r' 1 0. Lazio—Sampdoria 1 2 7. Napoli—Juventus 1 x 2 S. Palermo—Udinese l 2 9. Spal—Padova 1 Í9. Valenciennes—Li^ i x 11. Rennes—Reims 1 x 2 12. Bordeaux—Monaco 1 Pótmérkőzések: Ilii AZ ISKOLÁK oktatási hely­zetét tárgyalja, valamint a községfejlesztés ez évi mun­káját értékeli mai ülésén a végrefhajtó bizottság. A KÖZSÉGI TANÁCSÜLÉS megtárgyalta a régóta vajúdó szabályrendeletet, melyet a felsőbb tanácsi szervek jóvá­hagyása után közszemlére tesz. A szabályrendelet foglalkozik a strand- s kádfürdő haszná­latával, a közterületek tisztán­tartásával, házi szemét kita­karításával. parkok, fák és a községiéjlesztési létesítmények védelmével. A közterületek és a piac használatával, va’amint a helypénzszedés rendjével. történtek az előkészületek. Megalakult a leltározó bizott­ság, amely folyamatosan vég­zi a munkát s befejezése után megkezdődik a mérlegkészítés. A 14 hónapos gazdasági év bevezetése nem jelent nagy tö­rést a szövetkezet életében. .A vezetőséget már nem is any- nyira az előkészületek foglal­koztatják, inkább a jövő gaz­dasági év előkészületei. A tagság egy csoportja je­lenleg szervező munkával van elfoglalva, járják a határt, bi­zonygatják igazukat a még egyéni társaiknak. Másik ré­sze végzi a szokásos gazdasági munkákat. A szövetkezetben nem lesz fennakadás, az állat­állomány elhelyezése biztosí­tott. Évek óta 14 mázsás átla­got ér el a szövetkezet búzá­ból. Az idén 22 vagon vetőma­got adtak át az állami felvá­sárló szerveknek. Ugyanakkor a jövő évi termés érdekében már 200 holdon elvégezték a búzavetést terven felül. Hol­danként 2,30 a műtrágyát használtak 1’el. Gondolnak baromfi törzsál­lomány létesítésére is. Pulyka és liba törzsállomány számára hely és a takarmányszükség­let biztosított. Több tagot kül­denek kisállattenyésztő tanfo­lyamra, ahol a baromfinevelés tudományát és szakszerű gon­dozását elsajátítják. Zárszámadás előtt áll a szö­vetkezet, értékelik ez évi mun­kájukat és előkészítik a jövő gazdasági évet. a József Attila Tsz tagjainak röntgenátvilágítása már meg­történt. Nehezen megy az üzemi dolgozók vizsgálata. Hanyagul kezelik e fontos kérdést úgy a ktsz-ben, mind a táglagyárban, a gépállomáson és a TÜZÉP- telepen. — Ügy gondoltuk — mondja Juhász Józsefné asszisztens — november hónapban megfelelő lesz a vizsgálat, mert a nagy munkák befejeződtek. Érthe­tetlen számunkra az üzemek távolmaradása. — Egészségügyi kormányza­tunk a szűrést próbaoltások­kal kapcsolja össze. Évenként öt korcsoporton végezzük ezt a munkát — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Thaly Imre főorvos. — A szűrővizsgálat eredmé­nyesnek mondható, mert bár a gyerekek kö­zött alig-alig, a felnőttek között gyakrabban fordul elő fertőzött beteg. Ezek sok esetben csak idősza­kos ellenőrzést igényelnek. — mj. — Változik, alakul a vidék. Fogynak a nadrágszíj-parcel- lák és egyre több helyen szövetkezik a parasztság, hogy modern, nagyüzemi gazdaságokban építse a jövőt. Jászkarajenő szövetkezeti köz­ségben a tavaszi belépők, a betakarítás után a jövő évi gazdálkodás alapjait tervezik. A 3400 „Előre a mely 710 holdról növekedett, számítgatnak, tervezgetnek, de már dolgoznak is szorgalma­san. Sok a gond, de ezek jól- esőek. Hogy csináljuk, mit termeljünk, mit tenyésszünk. Már nagyjából kialakult a jövő évi terv’, de a problé­mák zöme is jelentkezik. Megmutatkoznak a növeke­dés nehézségei. A tsz tanya- központját kijelölték, már meg is épült egy 50 férőhe­lyes tehénistálló, magtárpad­lással. Jövőre két juhhodályt, újabb 50—50 férőhelyes növendékmarha- és te- hénistallót, 40 férőhelyes hutricát, süldő’,zállást, ku- koricagórct és még sok egyebet szeretnének épí­teni, részben saját erő­ből, részben kölcsönből. A kialakulóban levő tanya- központ máris felveti az első problémát. Nincs vizük. Hi­telt* kértek artézi kút fúrá­sára, de nem kapták meg. Most kezdenek kutat ásni, de szívesebben vállalnák a 170— 180 ezer forint kölcsön visz- szafizetését, hogy egészséges, jó vizet és főleg elegendőt kap­janak, melyet motorral, esetleg praktikus vízvezetékkel jut­tathatnának el az állatoknak. Az őszi vetés már földben van, 209 hold őszi búza, 197 hold árpa, 90 hold takar­mánykeverék, 340 hold rozs. Hogy kellő mennyiségű ta­karmányuk legyen, ami a jö­vedelmező állattenyésztés alapja, tavasszal 180 hold lucernát, 270 hold kukoricát, 63 hold silókukoricát, 36 hold takarmányrépát szándé­koznak telepíteni sok egyében kívül. A kertészet tervei is körül­belül már kialakultak. És bízhatunk abban, hogy a városi lakosságnak ez a tsz nagy mennyiségű zöldségfélét, paradicso­mot, paprikát, dinnyét, burgonyát és még sorol­hatnánk, mi mindent fog szállítani. LEVELESLÁDÁNKBÓL Tabán úti lakók! Kérésük­kel felkerestük a postahivatalt s a következő választ kaptuk. A vezetékes-rádiónál sok eset­ben gondatlan, felelőtlen em­berek viselkedése is zavart okozhat. Felhasználják saját házi céljaikra az áramot, s ilyenkor üzemzavar keletke-, zik. Panaszukat egyébként a vonalvizsgáló ellenőrzi. A ve­zetékes-rádió adásával kapcso­latos panaszokkal a helyi postahivatalhoz forduljanak. ■4c ,.Sz. J.” A TÜZÉP-vállalat a nyár folyamán elegendő tüzelő készlettel rendelkezett. Sőt a további szállításokat is le kel­lett mondani, mert a telep nem bírt több szenet elhelyez­ni szűk területén. Az árut nem bírták fogadni. Igaz, jelenleg csak háztar­tási szenet tudnak biztosítani a vásárlóknak, mert a nyáron lemondott tüzelőmennyiséget az igazgatóság nem tudja hir­telen leszállítani. Alkalmak­ként lignit, brikett és tokodi diószén szállítmány várható. A közelmúltban e szénfajták­ból 3000 mázsa állott a vásár­lók rende’kezesére. A csekély mennyiségből érthető, a TÜZÉP intézkedése, hogy a jobb minőségű szén vásárlását 5 mázsára korlátozta. így el­érték, hogy az ezer mázsa jó minőségű tojásszén, ha kis mennyiségben is, több helyre kerüljön. Az ellátásban nincs és nem Is lesz fennakadás. Az embe­rek vásárolnak a jelenlegi készletből is, melynek rostálá­sát engedélyezték. az 500 holdon felüli legelő egy­részt lehetővé teszi a juhte­nyésztést, ami már eddig is hozott a konyhára, másrészt olcsóbbá teszi a pulykate­nyésztést is, melyre most tér­nek rá 450—500-as törzsállo­mánnyal. Liba-, kacsa- és baromfitenyésztésre is rááll­nák, ezenkívül a sertés- tenyésztést is fejleszteni kí­vánják. Vettek már 22 darab anyakocát, melyek eddig át­lag kilences szaporulattal gyarapították a tsz vagyonát. Ez év végéig 76 darab hízót terven felül értékesítenek, de a tagság kívánsága alapján, mint jövedelmező üzletágat' továbbfejlesztik és újabb hí­zókat, takarmányt vásárol­nak. Ezzel kívánnak télen is jövedelmet biztosítani. Ter­vük, hogy a 100 holdankénti 25—25 mázsa marha-, disznó-, a három és fél mázsa ba­romfihús-tervüket túlteljesí­tik. Ezek a főbb terveik, ami sok gondot, de majd ered­ményt is jelent, ha megvaló­sul, különösen, ha összessé­gében nézzük a fel nem so­rolt termelési ágakat, mellyel a 3400 holdas gazdaságot tel­jesen ki lehet használni. Nézzük meg a nehézsége­ket is. Most összesen 317 tagja van az Előre a Békéért Tsz- nek a 311 családból. Ebből eddig 210—220 személy vette fel a munkát. A 311 család legkevesebb 1200 lelket jelent, ami annyit jelent, hogy a csa­ládtagok zöme nem lé­pett be. Igaz, hogy a gépi munkát igyekeznek növelni, de még most is van betakarítanivaló, ami elmaradt az őszi mun­kák miatt, de főleg azért, mert kevesen jelentkeztek munkára. Most már javult a helyzet, de a tervezett építkezések, majd a tavaszi munkák sok­kal több munkáskezet igé­nyelnek. A közösbe jöttéknek tudomásul kell venni, hogy — bár államunk segíti a szö­vetkezeteket — de jó ered­ményeket csakis saját szor­gos munkájukkal érhetnek el. Amíg egyéniek voltak, az egész család dolgozott és a közösben sem elég, ha csalá­donként egy fő veszi fel a munkát. Maguknak, a jobb életért, a jövő zárszámadás jó eredményeiért kell minél több tagnak és családtagnak megfogni a munkát. Jó példa erre a nemi-ég belépett Tóth M. Ernő ács-, kőművesiparos, aki brigádjá­val fegyelmezetten, ' szorgal­masan és dicséretre méltó ta­lálékonysággal végzi a javí­tási, építkezési és ácsmunká­kat. Nem úgy, mint a nagy­hangú Bődi Ferenc kő­műves, aki zenekarral és újságíró jelenlétével akart belépni a tsz-be, de amint munka akadt, hamar to- vábbállt és még néhány iparos-tagot is magával vitt. Nem kár érte, de inkább Tóth M. legyen a követendő példa. Földi András elnök, a tsz többi vezetői bizakodnak. Látják a nehézségeket, de vállalják. Szakembereket kér­nek, mezőgazdászt, állatte­nyésztőt, mérlegképes könyve­lőt, akik segítenék a munká­jukat, hogy a szép tervek valóra is váljanak. Ezúton adunk helyt ennek a kérés­nek, azzal, hogy Jászkarajenő rendezett, szép község, ahol már lényegében megvalósult a nagyüzemi gazdálkodás, ér­demes letelepedni. A jövő, a szocialista mező- gazdasági nagyüzem születik, — gonddal-bajjal, de sok örömmel is. Megszűnik a pa­raszti elszigeteltség, az ebből fakadó embertelen munka és jön a kulturáltabb, magasabb- fokú életforma, a fféoesített nagyüzem, amelv n föld mű­velését közelebb hozza az ipari munkához. Máté Béla y ^ Egyik szombat délután be- fordultam a Köztársaság ut- cába. Néhány lépés után Jó- zsi bácsiba ütköztem, akinek az arca haragos volt, de a sze- ^ me nevetett. $ — Miért mérges Józsi bácsi? | — Miért? Mert pont itt la­'/ kom a fényképészek mellett, i Már két órával ezelőtt ki- jöttem járdát söpörni, de nem $ tudom befejezni, mert állan- ^ dóan jönnek a lakodalmasok. Az utca elejére kémlel és £ már támasztja is seprűjét a kerítéshez. ^ — Már megint! Ez ma ép­\ pen a kilencedik menet. Igaz, közepén, ( ebből három az utca | kocsival érkezett. ^ Közben behúzódunk a ka- púba, hogy helyet adjunk. ixí| Éppen ideje, mert már ott [ ' fis vannak. Elől a vőfély, vál- i x | Ián fehéren lobogó szalag, 1 * ä ^ kezében borosüveg (de bizony i í u í annak már csak az alján ko­tyog valami). Utána ünnepé­lyes rendben lépkednek a töb­biek és eltűnnek a fényké­pész-szövetkezet Icapuja mö­gött. Mire utánuk érek, már a habfehér menyasszony vő­legényével, kilenc rózsaszín ko­szorúslányával a fényképezőgép előtt ül a két oldalról jövő reflektorok fényében. A fényképészek igazgatják őket. A fátyolt redőlcbe si­mítják. Egyik koszorúslánynak a fejét jobbra fordítják, a mási­két kicsit balra. Mosolyt csal­nak az arcukra, és... kattan a gép. kész a kép. Azután új pár áll a lencse elé. majd a menyasszonyról készül felvé­tel különböző beállításban. Végül ki-ki párjával öröklt- t?.ti meg macát majd búcsúz­nak és indulnak topább. Ifj. Járdány Gv"’c<\j és Sá­rák Józsefné kicsit fáradtan, de jókedvűen ül le. Egyikük bekapcsolja a rádiót és a kicsi, meleg műhelyben be­szélgetni kezdünk. Megtudom, hogy itt, a szövetkezetben az esküvői képeken kívül ké­szülnek portrék, tablók, ket­tes képek, gyermekképek, műszaki és igazolványképek. Vállalnak nagyítást, színezést és az amatőrképek kidolgozá­sát. — Külsőleg ugyan kicsi a fényképész-részleg, de a fel­szerelése kielégítő. Tavaly kaptunk egy 4000 Ft-os gé­pet. Főleg a guermekkéoek készítéséhez. Újak a reflek­torok is — mondják. Munkájuk kedves és szép. Szoros kapcsolatban áll a családban történő események­kel. lep/ a kép mindenkinek kedves és a szívéhez nőtt. Elő­ször az esküvőről készül, az­tán a kisbabáról. Az nemso­* 4 kára óvodás lesz, majd isko- \ lás. Később tánciskolába jár. 1 A nagylány új ruhát kap. aj fiú katona, ismét esküvő . ezüstlakodalom ... aranyla- \ kodalom ... A legkedvesebb feladat Jár- \ dány Gyuláné számára a \ gyermekképek készítése. Na- \ gyón szereti a kicsiket. Láb- \ dát, mackót, babát ad a ke- \ zükbe és ellesi gépe számára i a játék közben keletkezett leg- i igazibb, legtisztább gyermek-! mosolyt. Sárák Józsefné; portré kedvelő. A laborató- ! riumban főként a pozitív és : negativ retus végzője. Közben lejár a munkaidő. ; Nem jön már senki. Kint; mindent lágyan burkol az este. \ Hazafelé ballagok. Józsi bácsi i éppen a kaput zárja és közbei j csendesen dohog. —. Mégiscsak sikerült leső- ] pömöm a járdát. Teher Jánosné Lakodalom van a mi utcánkban

Next

/
Thumbnails
Contents