Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-11 / 265. szám

fÁmUiU 7fw CEGLÉD, ALBERT IRS A, CEGLÉ D BE RC EL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE in. Évfolyam, 263. szám 1959. NOVEMBER 11. SZERDA Szövetkezeti város — új problémák Termelőszövetkezeti elnökök értekezlete A ceglédi termelőszövetke­letek elnökei, szakemberei ér­tekezletet tartottak, hogy meg­tárgyaljál? mindazokat a prob­lémákat, amelyek szövetke­zeti várossá válással kapcso­latban felvetődnek. A megbe­szélésen részt vett a megyei tanács részéről Dr. Kinicsek József, a növénytermelési csoporttól Fehér Aladár. Kinicsek elvtárs bevezetőjé­ben utalt arra, hogy Ceglé­den — a megváltozott helyzet­re való tekintettel — fokozot­tabban kell keresni a mező- gazdasági nagyüzemi termelés legelőnyösébb módjait. Meg kell teremteni a fejlődés elő­feltételét, különös tekintettel az átmeneti nehézségekre. A megbeszélésen javaslatot fogadtak el, amely szerint a gépállomás gépeit — munka végzésére — elosztják a tsz-ek között. A régebbi erősebb szö­vetkezeteknek többé-kevésbé már van gépük, ezért két szövetkezet kap egy közös gépi brigádot. Például: a Dózsa Népe és a Petőfi együtt, továbbá az Aranymező és a Május 1, a Hunyadi és Vörös Csil­lag. A Rákóczi, Alkot­mány, és Kossuth hár­man kapnak egy gépi bri­gádot. A Táncsics és a Le­nin termeló'szövetkezetek, lényegesen megnagyobbo­dott területükre való te­kintettel, külön-külön kap­nak gépi brigádokat 14—14 géppel. Több hozzászóló .megállapí­totta, hogy. a gépek, apró hibái miatt sok munkakiesés volt, mert a javítás körülményes, be kell vinni a gépállomásra, s ott sokszor csak 4—5 napon belül kerül sor a javításra. Máskor csak egy csavar kel­lene és a traktoros a helyszí­nen megjavíthatná a gépet, de csavar nincs, még, a gépállo- • máson sem. Ezeknek a hibáknak a kikü­szöbölésére javasolták: helyes lenne, ha évközben a traktorosok elvégeznék az erő-, és munkagépek folyamatos javítását és a kihelyezett brigádszerelő­kön keresztül irányítanák a szükséges karbantartást. A kihelyezett traktoros- brigád köteles lenne a kihe­lyezett erő-, és munkagépeket megfelelően karbantartani. Ha nagyobb hibája van, akkor vinnék csak a gépállomásra. Sok minden szól amellett, hogy helyes lenne, ha a trak­torosok szövetkezeti tagok len­nének. A helyzet jelenleg az, hogy a gépállomás egész évre nem tud több munkát biztosí­tani, ezért sűrűn változnak a traktorosok; ennek hátránya megmutatkozik a gépek szak­szerű kezelésének hiányában, de a gépek végzett munkájá­ban is. Ha a traktorosok a szö­vetkezet tagjai lennének, egész évre biztosíthatná­nak munkát a számukra. Az állandóság növelné a szakszerűséget, a jobb munkát. A javaslat szerint a trakto­rosok — mint szövetkezeti ta­gok is — a gépállomás állo­mányába tartoznának, ott kapnák a fizetésüket, A szö­vetkezetektől munkaegység­részesedést kaphatnának. Amikor a szövetkezet részé­re ráérő idejükben más mun­kát végeznének, azért a szoká­sos munkaegységjuttatásban részesülnének. így mindenki, a traktorosok, szövetkezet és gépállomás is jól járna, mert a traktorosok egész évi keresethez jutnának, a szövetkezetek és gépállo­más állandó, gyakorlott munkaerőhöz. Fontos még — állapította meg több felszólaló, hogy a traktorosaknak megfelelő bri­gádszállásokat biztosítsanak. Tűrhetetlen, hogy fáradságos munkájuk után szalmakazlak­ban aludjanak. Ezeket a kérdéseket a gya­korlati élet vetette fel; meg kell őket alaposan vitatni az érdekeltekkel és ami előnyös bennük, sürgősen meg, kell va­lósítani. Zsadon Miklós — SZABÁLYOZTA a hízott liba és pecsenyekacsa ma­gánkereskedői árát a Belke­reskedelmi Minisztérium Élel­miszeripari Főigazgatósága. Az ártáblát a piacon helyezik el. Mi a fontosabb? Hírül adtuk az újságban a nőtanács sok szép tervét, ko­moly feladatait és azt hittük, hogy a közeljövőben meg is valósulnak. Azóta azonban már sokszor benyitottunk a nőtanács fogadószobájaba ez­zel a kérdéssel: — Megkezdték az asszo­nyok a rájuk bízott munkát? S ugyanannyiszor hallottuk a választ: — Nem. És a mentegetődzést: — Mindenkinek van más dolga is. Ezzel kapcsolatban szeret­nénk megjegyezni: a leg­utóbbi értekezleten az egyik asszony ajánlott egy iparos­feleséget, aki szívesen dol­gozna a nőtanács valame­lyik, neki megfelelő terüle­tén. Szívesen, kedvvel és az esetleges áldozatoktól sem riadva vissza. Például gyer­mekdélutánokat tartaná, klub­esteket rendezne, közönséget szervezne egy-egy kultúrelő- adásra. Azt gondolnánk, a nótanács vezetősége örömmel fogadta a lelkes jelentkezőt. Nem így történt. Pedig nemcsak új munka­erőt kapna ebben — a vas­utasok által ügyességéről és aktivitásáról már jól ismert — asszonyban a nőtanács, hanem az iparosfeleségek is bekapcsolódnának végre a közös munkába. Megkezdődött az őszi lehalászás a Kossuth Termelőszövetkezet mintegy tízholdas halastavá­ban. Az idén már eddig kisebb tételekben 10—12 mázsát értékesítettek. A nagy őszi lehalászás a múlt héten kezdő­dött. Négy ember járja egy kifeszített hálóval a leeresztett tavat és kosarakba rakva, mérés után vagy átteszik a telel­tetőbe a halakat vagy egyenesen a piacra szállítják. 25 30 mázsa 1. osztályú és 15 mázsa 11. osztályú halra számítanak, ami meghaladja a 70 000—80 000 forintos jövedelmet. A tél folyamán teljesen kiszárítják a nagy halastavat, megjavítják a töltéseket és tavasszal új alapokon, szakszerű kezeléssel nevelik tovább őket. ☆ Ióth István és Palásti Pál mérik a halakat Mikulásra, karácsonyra készül a kereskedelem Lesz elég szaloncukor, csokoládé-csizma, puttony A {jénzügyminiszter utasí­tására á városi tanáck' össze­állította az 1960. évi költség- vetését, s azt a hétfői ta­nácsülés elé terjesztette. A költségvetés helyi bevé­telekre támaszkodik. Ezen túlmenően az állam által átengedett adóbevételek tel­jes összegét is felhasználhat­ja a városi tanács kiadásai­nak fedezésére, valamint az állami hozzájárulás mértéke is jelentős összeget tesz ki. A tanács 1960. évi költség- vetésének célja az államigaz­gatás helyi feladatainak vég­rehajtása és az intézmények részére szükséges működési kiadások biztosítása. Az 4960. évű költségvetés, mintegy 4 000 000 forintos emelkedést mutat az 1959. évivel szemben, ami indokolt is, mert időköz­ben a pedagógusok és egész­ségügyi dolgozók részére szép összegű illetményrende­zés volt, de ezen túlmenően nagymértékben fejlődött a vá­ros gazdasági, egészségügyi és kulturális ellátottsága is. A kiadási oldal jellemző fő tételei a következők: utak, hidak karbantartá­sával és felújításával kapcsolatos kiadásokra 1 280 000, köztisztaságra és parkok fenntartására ugyancsak 1280 000, a kórház működési kiadá­saira 6 808 000, a rende­lőintézet fenntartására 1 749 000, a körzeti orvo­si hálózat fenntartására 2 978 000, bölcsődék üze­meltetésére 926 000, óvo­dák és óvodás napközi otthonokra 1 724 000, álta­lános iskolákra 7 180 000 forintot fordítanak. Jellemző a költségvetésre az ágazatonkénti megoszlás, amely szerint a gazdasági | ágazat a költségvetésnek 9,9, j a szociális és egészségügyi j ágazat 43,3, a kulturális ága- j zat 38,3, az igazgatási ága­zat 8,1, a rendbiztonsági ágazat pedig 0,4 százalékát öleli fel. A bevételi rész jelentős tétele a tanácsi vállala­tok nyereségbefizetése, amely három és félmil­lióval több, mint az 1959. évi. Jelentős összeg a kórházi ápolási díjak 846 ezer forin­tos összege, ami azt igazolja, hogy kórházunk jól működik. A megyei tanács által nyúj­tott hozzájárulás és a költ­ségvetés végösszegének tíz százalékában megállapított ál­lami támogatás jelentős mértékben segíti a kiadási feladatok megoldását. A tanácsülés megállapítot­ta, hogy az 1960. évi költség- vetés reális, helytálló, taka­rékos, de emellett valameny- nyi felmerülő szükségletről gondoskodik, ezért a tanács­ülés egyhangú határozattal el­fogadta a város 1960. évi költségvetését. KS. — Ilyenkor november köze­pén mindenki tervez, latolgat és kicsit már az ünnepi ajándékozásra gondol. Kíván­csi szemekkel nézegeti a ki­rakatokat, keresi, kutatja a legszebb, legmegfelelőbb aján­dékot. A kirakatok pedig még nem karácsonyiak. Többsé­gükben még a kereskedelem raktáraiban található az ajándékcsomagok tartalma. Tájékozódó kőrútunkat a FÜSZÉRT-kirendeltségnél kezdtük. Bevezetőnek az új árukkal bőven feltöltött raktári állványokat mutat­ták, majd a dobozok tartal­mával is megismerkedtünk. Szaloncukorból, a ta­valyinál óvatosabb fel­mérés alapján, 200 má­zsa áll rendelkezésre — a lehető legbővebb vá­lasztékban. Ez lényegé­ben azt jelenti, hogy Ceg­léd minden családjára átlagban két kilogramm jut. Figurális áru (Tél­apó, csizma, puttony szí­nes csokoládéból) 980 ki­logramm kerül még e hé­ten kiszállításra. A különböző fondant és szí­nes csokoládé függelékekből több ezer doboz kerül for­galomba. Nagyon tetszett a Szerencsi Csokoládégyár 15 darabos üvegfüggelék után­zata, amelyből, sajnos, csak 200 doboz kerül forgalomba. A habkarikák és patiencék olcsó és bő választéka a há­ziasszonyok könnyebbségére fog szolgálni. Több idő jut beigli-, kalács- és pecsenye­sütésre. Utolsó kérdésként a dobo­zos desszertek felől érdek­lődtünk, amelyek a korábbi években a csúcsforgalom ide­jén teljesen kifogytak. A kész­letek láttán megnyugodtunk, hogy ebből sem lesz fenn­akadás. A desszertek ked- veltségét még csak növelni fogják az ízléses Télapó raj­zos fedőlapok. — Z. — — 58 TENYÉSZJUHOT vá­sárolt a Lenin Termelőszövet­kezet a Szobi Gyapjúforgalmi Vállalattól. — TÍZ HOLDON ÜLTET­NEK dohánypalántákat a Tán­csics Termelőszövetkezetben. — 39 FIATAL indul 12-én Ceglédről — Szabadszállásra, hogy a beinduló négyhónapos traktoros-gépész tanfolyamon részt vegyen. A termelőszö­vetkezetek bizalma kíséri őket, és remélik, hogy a szakma jó elsajátításával se­gíteni fogják visszatérésük után a termelőszövetkezet munkáját. — HÉT ÜJ 45 LÓERŐS gumikerekű traktort kapott a Ceglédi Gépállomás a Román Népköztársaságból. Bejáratá­suk után, még az ősz folya­mán munkábaállnak a ter­melőszövetkezetek földjén. Az univerzális gépek 14—15 fé­le műveletet tudnak végezni. — A LENIN TERMELŐ- SZÖVETKEZET e hó 16 és 20-a között a MEDOSZ-ban közgyűlést tart. — 500 000 FORINT értékű facsemete szállítására kötött szerződést a Dózsa Ncpe Ter­melőszövetkezet a Szőlő- és Facsemeteforgalmi Vállalat­tal. Eddig már közel 200 000 forint értékű barack-, körte-, almacsemetét adtak át — KÖZGYŰLÉST tart szombaton kilenc órai kezdet­tel a MEDOSZ-ban a Dózsa Népe Termelőszövetkezet. Na­pirendi pontok: a zárszám­adásra való felkészülés, az új tagokkal kapcsolatos problé­mák megvitatása, és felvéte­le. — A K/l. ÉS A SAJAT- KEZELÉSÜ ÜZEMI KONY­HÁK burgonyaellátását a ter­melőszövetkezetektől bizto­sítja a városi tanács. — 20 HOLD görög- és 10 hold sárgadinnyét ültetnek tavasszal a Táncsics Terme­lőszövetkezetben. Az új ta­gok között vannak szakembe­rek, akiknek az irányításával jó terméshozamot szeretnének elérni. í Kossuth Művelődési Ház műsora November 14-én este 7 órai kez­dettel az Állami Déryné Színház vendégszerepei. Műsorra kerti’ Rudolf Trinner: Nem angyal r feleségem című három felvonásom zenés vígjáték. ★ November ll-én este 6 órai kez­dettel Beszédünk védelme cím­mel Jónás László. a Budapesti Beszédhiba iavító Intézet igazga­tója tart előadást. * November 13-án este 6 órai kez­dettel „Az űrhajózás aktuális ké-dései” címmel Sioka József, a Magyar Ü-hajózási Bizottság tit­kára tart előadást. Lányok! Asszonyok! A Rendet Ruhaioari Vállalat tanfolyamot ir* i 2 dtt. 1960. I. negyedévében induiá út részleopnp’í kéne? ki géDészej két. Jelentkezés: a vállalat helyi ségében. Szabadság tér 3. A városa tanács jóváhagyta az 1960. évi költségvetést gításnál azt tapasztal- i hattuk. Aki megtekintette a kiállí- j tást, az érzi, hogy a város \ egyre szépül, gazdagabbá vá- i lik. A kívülállók a kiállítá- \ son keresztül bepillanthatnak i a város gazdasági életébe. ; Méltán illeti dicséret a ren- i dezőket, dekoratőröket, akik i tudásuk legjavát adták a cél : érdekében. Mégis az az érié- \ sünk, hogy helye, lett volna \ az építőiparral kicsit többel \ foglalkozni. A száraz adató- í kon kívül néhány fénykép-; pel, grafikonnal lehetett vol- j na az építőipari vállalat mun- ; káját még jobban érzékeltet- ! ni. Nem lett volna érdemle- \ len a Községgazdálkodási Vál- \ lalat munkáját is kihangsú- \ lyozni — a kertészet bemu- ; tatásán kívül —, hiszen álla- j mosított házaink napról nap- : ra válnak külső megjelenő-; sükben is városunk új, szép ; színfoltjává. í már — : EGY KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA kiegészítői is, a kisipari ter­melőszövetkezetek. A lakos­ság közvetlen ellátásának szinte nélkülözhetetlen segí­tői ezek. Megtalálhatók a kiállításon a közel jövő új létesítményei, amelyek hosszabb időre meg­határozzák a város fejleszté­sének irányvonalát. A város megfelelő vízel­látásának biztosítéka, a víztorony már nem elkép­zelés, hanem papírra fek­tetett valóság. Az új víz­torony modern, merész formájával a város egyik díszévé válik. De nem ma­rad mögötte az új városi kórház sem. A ma még csak kicsinyített makett szemünk láttára fog va­lósággá válni, úgy mint, ahogy már a gyógyfürdő építésénél, a fénycső vili­it a tarokon, és egyre nagyobb teret hódít magának. Nem hiába lett hetedszer is él­üzem a cipőipari vállalat. Örömmel láthatjuk, hogy a város lakossága elégedett sü­tőipari vállalatunk ízletes fe­hér kenyerével és süteményei­vel. Biztató az is, hogy a Ren- dsltruhaipari Vállalat már elérte a fővárosi színvo­nalat és egyre keveseb­ben mennek Budapestre, Szolnokra vagy Kecske­métre ruhát készíttetni. A kiállított gyümölcsök és mezőgazdasági termékek min­dennél beszédesebb bizonyí­tékai a kollektív mezőgazda­ság magasabbrendűségének. Nem marad el az ipar és a mezőgazdaság mögött a ke­reskedelem sem. Számotte­vőek a város helyi iparának Boldog jelen és biztató jövő örömteli érzése kíséri végig a látogatót a városi művelődé­si házban rendezett 15 éves városfejlesztési és ipari ki­állításon. A ma valósága meg­győző képet ad arról, hogy helyes úton halad a város ipa­ra, kereskedelme és mező- gazdasága. A kiállított tárgyak és do­kumentációs anyagok ékes bizonyítékai iparunk felzár­kózásának az élvonalba. Hi­szen a Közlekedésépítési Gép­ijavító Vállalat gyártmányai a ; maguk nemében számotte- i vőek a népgazdasági viszony- : latban is. Vagy a Vasöntő és l Gépüzem tanácsi vállalatunk : termékei messze földre e’.vi- iszik a magyar ipar jó hírne- ; vét. De beszélhetnének a MON- : 1MPEX külfö'dön oly nagyon ikeresett zamatos borairól, i vagy a szeszipari vállalat ké- í szítményeiről, a húsipari vál- l lalat hentesáruiról. Ma már ; oti tartunk, hogy a város í ipara túlnőtt a közigazgatási és ezzel szinte behozhatatlan hát­rányba került, de uralkodott ma­gán és gyakorlatról gyakorlatra biztosan versenyezve, ledolgozta hátrányát. A II. osztályú versenyzőnek nem jött ki jól a lépés, de Aszta­los Marika így is tovább jutott, a III. osztályúak közül kitünően megállta a helyét a kis ívitz Izabella, aki országos V. helyen végzett. Megbízható gyakorlatai­val tovább jutott ívitz Katalin és Jakab Katalin is. Ez a hat leány és Füle Judit képviseli a Ceglédi Építők sport­körét november 28—29-én az or­szágos ifjúsági bajnokságban, ahol már a főváros legjobb tor­nászaival kerülnek szembe. SPORT 0 SAKK A járási TST mellett működő sakkszövetség versenyt rendezett Takács Péter 45 éves feladvány­szerzői jubileumának megünnep­lésére. Ez egyben minősítő ver­seny is volt. A III. osztály eléré­séhez 8, a IV. osztály eléréséhez 5 pont elérése volt szükséges. A megnyitó ünnepség keretében Sárkány Pál versenybíró méltatta az évforduló jelentőségét. Ismer­tette Takács Péter ny. főköny­velőnek a feladványszerzés terén elért hazai és külföldi sikereit, az 1948-ban készült különleges feladványát. A sakkozók nevében íidvözöite a jelenlevő jubiláns Ta­kács Pétert, s átadta a verseny­zők ajándékát. Az ősz Takács Péter meghatottan mondott kö­szönetét a figyelmességért és megbecsülésért. A Takács Péter jubiláris ver­seny végeredménye: Biró Jenő és Gaál 10 és fél, Petry 9 és fél, Bálint és Krausz 8, Bajzák és Bárány 7 és fél, Egyeki 7 (remi­király), Virágné és Mozsár 5 és fél, Nagy 5, Halmay 4 és fél, Sidlovszky 2 és Biró Gyula 0 pont. A verseny 1—3 helyezettjének Takács Péter osztotta ki a jól megérdemelt díjakat. TORNA A sportcsarnok edzőépületében szombaton került sor a vidéki tor­nászok országos egyéni bajnoksá­gára. Az 50 legjobb vidéki tor­nász három osztályban mérte össze erejét és az I. osztályban gyönyörű ceglédi siker született: a. Berlinben versenyző Füle Judit távolíétében is elhozták tornász- lányaink a legjobb vidéki tornász címet. Horváth Izabella nagy küz­delemben megnyerte a kitűnő pécsi Wein előtt az országos vi­déki bajnok címet. Az összetett versenyen kívül első helyen vég­zett lóugrásban és korláton, míg méltó társa Pánczél Éva, aki az összetett versenyben harmadik helyen végzett, ugyancsak vidék bajnoka lett műszabadgyakorlat­ban. Horváth régen versenyzett ilyen komolyan. Leesett a gerendáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents