Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-10 / 264. szám
1959. NOVEMBER 10. KEDD PM* «ec vei k^Cirlap s Sokszínű, vonzó ismeretterjesztő munka VA Cl JEGYZETEK Az elmúlt esztendőkben számtalan bírálat érte a városi és községi kultúrotthonok vezetőit azért, mert talán az ismeretterjesztő munkára fordították a legkevesebb energiát. A legtöbb helyen beérték havi egy, legfeljebb két előadással, s hogy azt húszán vagy ötvenen hallgatták végig — mosták kezüket és szabadkoztak: „Megtettünk mindent”... „Nem rajtunk múlott”... „Még plakátokat is ragasztottunk ki az utcára” ... Nincs szándékomban általánosítani sem a múltat, sem a jelent illetően. Egyetlen, de igen biztató példát szeretnék csupán elmondani. A váciak példáját. A járási művelődési ház vezetőinek — amellett, hogy színházi és mozielőadásokat rendeznek rendszeresen és tizenhárom szakkör munkáját irányítják — szívügyük az ismeretterjesztés. Ennek érdekében már ebben a hónapban több tartalmas és vonzó előadássorozatot indítanak. Ha időrendi sorrendben követjük munkájuk folyamatát, akkor először a már megindult ifjúsági akadémia előadásairól kell szólni. Az ismeretterjesztésnek ezt a formáját elsősorban a középiskolai tanuló ifjúság tovább fejlődése érdekében hozták létre. A hat előadásból álló sorozat tematikája híven tükrözi ezt: Űrhajózás; A pártkongresszus útmutatása; Mi a politika?; Mi a hazafiság?; Kommunista erkölcs és valláserkölcs; Egyén és közösség, a kommunista közösség. Az első — két film vetítésével egybekötött — előadási iránti érdeklődés minden vá-j rakozást felülmúlt. A művelő- j dési ház színházterme ötszáz- í tizenhárom személy befcgadá- I sára alkalmas, a hivatalos pa- I pírokat figyelembe véve. A: teremben azonban hatszáz I diák szorongott Sinka István j nagy érdeklődéssel kísért elő-: adásán. A közgazdasági tech-j nikum diákjai közül pél-j dóul több mint százan voltak jelen, az iskola tanulóinak fele. A másik előadássorozat az irodalmi szabadegyetem címet viseli, s mint már ebből is kiderül, elsősorban az irodalom kedvelői részére kíván továbbfejlődési lehetőséget biztosítani. Az öt előadás témaköre: Shakespeare filmen. Egy bevezető előadás a világ legnagyobb drámaköltőjének életéről, munkásságáról, a többi előadás pedig részekre bontja ezt a hatalmas életművet. S ami az előadások külön érdekessége, valamennyit filmvetítés követi: Romeo és Julia (balett és színmű változatban), Othello, III. Richárd, Vízkereszt. Az előadók kivétel nélkül tanárok. Nem minden célzat nélkül. A váci művelődési ház vezetősége ugyanis nemcsak az irodalom barátai részére tervezte ezt az előadás-sorozatot, hanem segíteni kíván ezzel a középiskolák diákjainak is. Az iskolák irodalmi tanmenete igen szoros, így Shakespeare életművének megtárgyalására sem jut több két-három óránál. Ez a két-három óra csak a legminimálisabb alapokat tudja nyújtani a nagy drámaíró munkásságának megismeréséhez. Az előadások azonban részletes elemzését adják majd a nagy életmű négy remekbe formált gyöngyszemének. Mivel a Shakespeare-sorozat mindössze öt előadásból áll, a művelődési ház vezetői már most tervezik, hogy e tavasszal tíz előadásból állc Világirodalmi előadás-sorozatot indítanak. Lermontov Victor Hugo, Dickens, Móricz, Mikszáth. Fagyejev Shaw és más klasszikusol életét, munkásságát ismer telnék, s illusztrálásként egy Pár lépés a határ a címe a legújabb magyar filmdráma' nak, amely Mesterházi Lajos hasonló című regénye nyo mán készült. Képünkön Bara Margit és Várkonyi Zoltán a film egyik jelenetében. A bemutatóra még ebben a hónapban sor kerül Gödöllői jegyzetek Kilenc színmű előadását tervezik Veresegyházon Veresegyházon négy öntevékeny színjátszó együttes működik: a művelődési ház, a KISZ-szervezet, a pedagógusok és a szülői munkaközösség színjátszó csoportja. A legnagyobb feladatot a KISZ-szervezet színjátszói vállalták magukra, négy bemutatóval kívánnak a közönség elé lépni. Sorrendben: Csehov: Medve című színműve lenne az első, amelyet Visnyevszki: Optimista tragédia című színjátéka követ majd. A nyárra Jókai: Szegény gazdagok, őszre pedig Csizmarek: Bukfenc című művét tervezik. A művelődési ház együttese két bemutatóra készül. Az első Jókai: Aranyember című színműve lenne, a második pedig Móricz: Sári bírója. A szülői munkaközösség színjátszói Kodolányi: Földindulását és ugyancsak egy Móricz-művet, a Pacsirtaszót mutatják majd be. A pedagógus színjátszók Bró- dy: A tanítónő című színművét tűzik műsorukra. rSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSS Megnyílt a dunahogdányi népfőiskola A múlt hét elején ünnepélyesen megnyílott a dunabog- dányi népfőiskola. A népfőiskolának 40 beiratkozott hallgatója van. A megnyitó ünnepségen harminc- ketten jelentek meg. Az első foglalkozást november fián tartották. A népfőiskola előadói a járás legkiválóbb szakemberei, akik már előre megkapták pontos órabeosztásukat. Jászai Béla tudósító y sok” stb.), egyre több és több ^ érdeklődőt vonzanak azjrodal- 2 mi színpad és ennek révén az irodalom felé. 2 0 | Dr. Dobler Katalin előadásé- 2 ban arra törekedett, hogy as leglényegesebbet ragadja ki 2 Heltai életművéből. Ezt szol- ^ gálták a betétszámként el- hangzott versek, színmű- és ^ prózarészletek, valamint a ^ mindenütt közkedvelt Kacs óh ^ — megzenésített János vitéz — ^ dalbetétek. Az előadók: a • gödöllői^ KIOSZ férfikarának 15 éneke- se (Winkler Nándor vezényle- ^ tével); a deres hajú Tóth Rezső, ^ a szadai népművelési tanács ^ elnöke; Gyulányi Éva és Ve- ^ reczkei Zoltán, a Déryné Szín- ^ ház művészei, akik a Néma ^ levente két jelenetében szinte ^ díszletet varázsoltak a dobogó- í ra. És Nagy Marianne előadó- 2 művésznő, a gödöllői irodalmi ^ estek egyik legfőbb erőssége.^ Ott találjuk nevét minden pia- kötőn. „Hivatalosan” 250—350 ^ forint illetné meg esténként,^ de ő a fellépéseket 100 forint ^ gázsival vállalja. És hogy a ^ járási tanács félfüggetlenített ^ népművelési ügyvezetője, La- 2 dányi István sok időt fordít a 2 Juhász Gyula Irodalmi Szín- ^ padra — rendben van, ez is feladata. De az már nem köte- ^ lessége, hogy mindegyik estén ^ fellépjen. Mégis megteszi. „ „J? _j csak emeli, hogy hivatásos 2 előadóművészeket is szerepel- ^ tetnek. De az irodalmi szín- pad előadássorozata akkor vá- J lik igazán értékessé, ha az ön- ^ tevékeny, műkedvelő versmon- ^ dó tehetségeket is sorompóba 2 állítja. ^ Murányi József 2 0 Pénteken este Heltai Jenő — a mosolygó bölcs, az egyszerű és örökifjú Heltai, a pesti élet, a pesti kisemberek meleg szívű, fanyar humorú nagy felfedezője — belopta magát a gödöllői irodalmi színpad hallgatóinak szívébe. Pedig a bő másfél óra csak arra volt elég, hogy színeket villantson fel a szerző rendkívül gazdag és sokrétű életművéből és arra, hogy növelje az irodalmi színpad jó hírét. Igaz, a 140 hallgató feltehetően ismerte már Heltai munkásságát. De a hír. amit szétvisznek arról, ami volt és a plakátok, amelyek tudósítanak arról, ami lesz (József Attila-, Móra Ferenc-, Schiller-est, a Nagy családregények című előadás, a tervezett „tájelőadáegy filmet mutatnának be attól az írótól, akiről szóltak. Igv például a Lermon- tov-előadás után a Mary hercegnőt, Victor Hugótól a Nyomorultakat, Móricztól az Égi madárt, Shaw-tól a Pygma- liont vetítenék. Külön előadássorozat kezdődik még ebben a hónapban az általános iskolák tanulói számára. Célja: a tananyag kiegészítése. Az előadások főleg a földrajz és a történelem témaköréből merítik anyagukat. Az első előadás címe: Utazás a Dunán. Utána bemutatják a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig című érdekes dokumentum-filmet. Januárban előadás-soro- s zat kezdődik a felnőttek £ részére is a politikai és| gazdasági élet legaktuáli- 2 sabb kérdéseiről. v. V Pontos tematikát még nem ál- £ lítottak össze, arra mindig az g előadást megelőző héten ke- ^ rül sor. így kívánják elérni a ^ művelődési ház vezetői, hogy | ezek az előadások napjaink J valóban új, égető kérdéseire * adjanak feleletet. A művelődési ház és a TIT megyei szervezetének közös ^ rendezésében még ebben a ^ hónapban megkezdődnek a j szülők szabadegyetemének J előadásai is, az Építők Szak- J szervezetének kultúrotthoná- ban. Tíz előadás, s szinte ^ valamennyi a gyermeknevelés £ nagy problémájára, az új ^ erkölcsi normák kialakításé- ra keresi a feleletet. íme né- £ hány témakör: Eszmények | szerepe a nevelésben; Ho- £ gyan mondjam meg gyerme-« kemnek?; A család, mint ne-2 velőközösség: Barátság, szerelem, házasság... A legkiválóbb előadókat kérték fel, dr. László Pál főorvost, dr. Radnai Béla egyetemi adjunktust, Dobos Lászlót, a PTI tudományos munkatársát, dr. Bencsáth Aladárné egyetemi adjunktust, hogy csak néhányat említsünk közülük. Az ismeretterjesztés terve igen gazdag és sokszínű. És egyúttal bizonyítja azt is, hogy ahol fő feladatnak tartják az ismeretterjesztő munkát, ott lehet változatos és mindenkit érdeklő témakört összeállítani. S mint az ifjúsági akadémia első előadása tanúsítja: jelentős sikerrel. Prukner Pál Kedves Barátom! Bizonyára csodálkozol, hogy megkésve válaszolok leveledre, de hidd el, nem könnyű a lecke. Amíg kérdésedre a feleletet kerestem, megjártam a megyei könyvtárat, a tanács művelődési osztályát, a Művelődésügyi Minisztériumot; elolvastam egy hegyrevaló ; újságot — és most nyugodt lel- ; kiismerettel vehetem kezem- í be a tollat, érezve és tudva, i hogy minden szó, amit leírok: \ megáll a helyén. : A rövid bevezető után hadd \ térjek a tárgyra. Igazat írt ■ lapunk akkor, amikor hosszú • hónapokkal ezelőtt hírül ad- ; ta: művelődési autót kapott la megye. Ez az autó azonban l hónapokig pihent a megyei l tanács udvarán. Volt és nem- l volt. Mert hiába az autó, ha 1 nincs vezetője, és hiába a ve- \ zető, ha fizetésére nincs költ- Iségvetési keret. \ Nem tudom, más megyék ! hogyan csinálták, más könyv- ! tárak hogyan verekedték ki \ szinte napokon belül a Pénzügyminisztériumtól a stá- ítuszt, tény, hogy a mieink Inem ügyeskedtek, talán nem í is akartak ügyeskedni. ; Az autó ugyanis — nem tet- \ szett. í Tudom, Ti, a tanyavilág \ könyvtártól, mozitól, szórakozástól elzárt emberei nem tö- \Irődtetek volna azzal, ha úgy- £ nevezett „kétablakos zárt í furgon” viszi el közétek a 2 kultúrát. De megértheted, a í városi ízlés fejlettebb; az elv- Í társak itt arldia kilincseltek, $ addig kérvényeztek, amíg kicserélték a kocsit egy szebb- % re, jobbra, olyanra, amelyi- % ken több az ablak és amelyik- % ben több az ülés. A „régit”, ^ a kétablakosat megkapta egy $ másik megye, azóta használja 2 is vidáman. y 2 A mi művelődési autónk 2 krónikáját tehát voltaképpen 2 augusztus 35-től lehet írni, de 2 még onnan sem, mert ez a hó- $ nap bejáratással telt el. Bizo- ^ nyara úgy vélekedsz — ezen % az állásponton vagyok jó- % magam is —, hogy a bejáratás $ ideje alatt a megye sík ré- $ szein lehetett volna már dol- % gozni a cél érdekében, de — ^ és itt az első baj, ami téged %is, engem is levélírásra kész- tetett — a megyei könyvtár £ nem a legjobban szervezi 2 munkáját. Például: egy hónapon át azért szaladgált az autó, hogy a megyei könyvtár felkutassa azokat a helyeket, ahol könyvletétet hagyhat, és hogy kiválassza azokat a személyeket — főleg pedagógusokat —, akik ezeket a letéteket kezelik; a könyveket kiadják és beszedik. Ahogyan Torzsai Tamás elmondotta: amióta a kocsi jár — másfél hónapja — összesen IS ilyen helyet tártak fel (kilencet ezenkívül a ceglédi járás művelődési munkásai maguk felfedeztek), és 13 helyen hagytak letétet. Ugyanakkor azt is elmondotta a művelődési autó felelőse, hogy naponta átlag három ’ helyet látogathatnak meg a bocsival. Nos, csa,k fejszámolás dolga az egész, és kiderül, hogy — ha külön számítjuk is a letétezési helyek felkutatását és a letételhelyezést — 31 helyen fordult meg a kocsi, ezt a 31 helyet pedig — éppen a Torpai-féle beosztással — pontosan tíz nap alatt bejárhatta volna. Tfát merre szaladt a fenn- tl maradó harminc napon át? Miért nem jutott el például hozzátok és a többi tanyasi emberhez, akik várva- várjátok a művelődési autót? Előadókat szállított (ez egyébként szintén feladata); alkalmi munkákat végzett (például tapasztalatcserére vitte a megyei könyvtár néhány dolgozóját Tolnába és Baranyába, ami viszont egyáltalában nem feladata); hetekig a községi könyvtárak tanácsi kezelésbe adásának ügyében futkosott; a gödöllői járási könyvtár névadó ünnepségére is ezzel mentek ki (pedig Gödöllőre kiváló a HÉV-összeköttetés). Végső soron megismétlem amit már előbb leírtam: nem hangolták össze a munlcát. Mert az előadók szállítása, a könyvtárak tanácsosítása, a letéti helyek felkutatása nagyszerűen társítható lett volna a kölcsönzéssel, a könyvletétek lerakásával, ahogyan mondani szokás: két vagy több legyet is hihet ütni egycsapásra. / gyekszem rendet tartani az írásban, és ezért összefoglalom az eddigieket. Azért nem jutott hát ki hozzátok a művelődési autó, mert 1. a könyvtár nem tekintet- , te szívügyének a dolgot (bizonyíték a hosszú huzavona); 2. a könyvtár nem hangolta össze a munkát; és rögtön hoz- zátehetem: 3. mert nem jó a könyvtár együttműködése a többi kulturális irányító intézménnyel. Torzsai Tamás elmondotta például, hogy szeretnének vetíteni; de csak szeretnének, mert nincs vetítőgép és nincs aggregátor. Nos, ez félig igaz, félig nem igaz. Vetítőgép van, augusztus óla a megyei tanács épületében, az ismeretterjesztő előadó szobájában porosodik a teljes felszerelés. Ismeretterjesztő filmeket tehát máris vetíthetnének nálatok is, ahol a tanyaközpontban már világít a villany. Agregát azonban tényleg nincs. Azaz a megyei Moziüzemi Vállalatnak van, de a vállalat és a könyvtár nem tudtak megegyezésre jutni (ebben a vállalat is jócskán hibás). Márpedig, amikor a párt művelődéspolitikai irányelveinek megvalósításáról van szó, nem lehet, nem szabad kicsinyes üzleti szempontokat nézni. Es ha a vállalat mégis merev, közbe kell szólnia a felsőbb államhatalmi szervnek, a tanácsnak. Igen ám, de a tanács és a könyvtár, helyesebben a művelődési osztály és a könyvtár ... hogyan is írjam, hiszen ezek a dolgok nem a nagy nyilvánosság számára valók... igen, kár kertelni, az osztály és a könyvtár nincsenek a legjobb viszonyban. Hatásköri kérdéseken folytatott viták (vagy talán éppen a meg nem vitatott ellentétes nézetek) miatt nem olyan az összedolgozás, amilyen lehetne, amilyen másutt: és a könyvtár — mert mértéken felül önállóságra törekszik — végül nem önállóvá lett, hanem egyedül maradt. A következmény: Ti, kedves barátom, művelődési autó nélkül maradtatok. És ha eljutna is hozzátok a kocsi, mit érnétek vele?! „Kevés az ifjúsági könyv — mondja Torzsai Tamás —, kevés a szépirodalom, mezőgazdasági szakkönyv pedig egyáltalában nincs.” Mit mond ezzel szemben a megyei tanács művelődési csoportjának vezetője, Gere Géza? Azt, hogy a könyvtárnak évi 450 000 forint a könyvbeszerzési kerete. Ebből — amióta a művelődési autó megszületett — tartalékolhatott volna annyit, amennyiből a tanyavilág számára megvásárolja a letéti könyvállományt. Mit mond a minisztériumban Tóth Árpád? Azt, hogy a könyvtár a művelődési autóval együtt 10 000 forintot kapott beszerzésekre, amit mindmáig nem költött el teljes egészében. jjgye, megérted már, hogy U miért írtam.: a könyvtárnak nem szívügye a művelődési autó. Nem tudja Debreceni elvtársnő, sem Torzsai Tamás, hogy Ti menynyire várjátok, hogy mi mindent el lehetett volna érni ezzel a nagyszerű eszközzel, a művelődési autóval, ha hivatásának megfelelően üzemeltetik. Elmúlt az aratás ideje, amikor a munkában fáradt dolgozókat felüdit- hette volna a film, a könyv, az előadás, a műsör, amit az autó vihetne. Elmúlt a termékeny őszelő, a mezőgazdasági ismeretek adásának első idénye. Fáj a szívem, ha olvasom, mire mentek ez idő alatt a többi megyében járó művelődési autók. A Csong- rád megyei kocsi elindulásának első öt hetében, január 6-tól február 18-ig. 25 helyen kölcsönzött 1037 olvasónak, 20 filmvetítést tartott 3200 nézőnek. A többi hasonlóképpen. Talán csak két megye van a miénken kívül, ahol a megyei könyvtár többletmunkának, tehernek, gondokozónak tartja a művelődési autót. Nem akarok egyoldalú lenni. Ha a mi könyvtárunk olyan nagyon rossz lenne, nem csodálkoznék. De Debreceni elvtársnő vezetése alatt ez az intézmény sokat fejlődött, munkája megjavult. Már nemcsak bírálják, dicsérik is, mind a „területen”, mind a felsőbb szervek... Es. éppen ezért érthetetlen számomra is — nemcsak Te nem érted —, hogy miért pont a művelődési autóval bánnak ilyen mostohán. T)efejezésiil néhány szót ÍJ arról, hogy mit lehetne tenni. A feladatok egy része kézenfekvő: sürgősen össze kellene ülniök mindazoknak a szerveknek, amelyek részt vesznek a művelődési autó működtetésében. A művelődési osztály, a megyei könyvtár, a TIT, a Moziüzemi Vállalat vezetője vagy szakelőadója közösen vizsgálja meg a kooperáció módját. A másik kézenfekvő feladat: ne menjen ki úgy a kocsi, hogy ne kösse össze a hasznosat a még hasznosabbal! Szállítsa az előadókat, kölcsönözze a könyveket, vetítsen — egyazon út alkalmával. A harmadik: ne csak az autó derítse fel a letéti tanyaközpontokat, hanem — a ceglédi járás példájára — minden járási könyvtár és népművelési ügyvezető, mondjuk két héten belül, adjon jelentést: hol lehet vagy érdemes állomást teremteni a művelődési autónak, ki vállalja ott a letéti könyvtáros tisztét. És végül: a rendelkezésre álló pénzt használják fel, hogy jó irodalomhoz, szakkönyvhöz jussál Te éppenúgy, mint sok ezer tanyasi gazdatársad. fiaitok éppenúgy, mint feleségeitek. És még valamit. Amikor, a megyei könyvtárban járva, az elvtársakkal vitáztam, azt mondta Torzsai Tamás: „Maga kívülről nézi a dolgokat!” Ügy érzem., hogy a megye művelődésügyének fellendítése, a tanyavilág kulturáló- dása, a tézisek valóraváltása érdekében folytatott vita nem „kívülről” való szemlélet. Éppen ellenkezőleg: az nézi „kívülről” a kultúrforradalmat, aki nem tesz meg mindent, sőt többet a mindennél, e célkitűzésekért. Jó lenne, ha a megyei könyvtár bizonyítaná, most már a művelődési autó célszerű üzemeltetésével, hogy nem „kívülről”, hanem belülről nézi ezt a nagy horderejű ügyel. Ennek reményében üdvözöllek szeretettel Garami László ŐSZINTE LEVÉL A MŰVELŐDÉSI AUTÓRÓL
