Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-08 / 263. szám

CEGLÉD, ALÜERTIRSA, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ti CSEMÖ RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM. 261. SZÁM 1959. NOVEMBER 8. VASÄRNAP KU LT U RÁLIS ÉLETÜNK ESEMÉNYEI Változatos program a művelődési ház terveiben P. Kovács Sándor nyilatkozott lapunknak Nemrégiben szóltunk a lap hasábjain a városi mű­velődési ház munkájáról, nehézségeiről. Szükségesnek tartjuk, hogy a továbbiakban is foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, hiszen nem je­lentéktelen dologról van szó. Segíteni szeretnénk abban, hogy Cegléd a szó nemes ér­telmében kulturált várossá váljék. Mit mond az eljövendő idő­szak terveiről P. Kovács Sán­dor, az intézmény művészeti vezetője? __ A jövőben változatos l esz a művelődési ház mű­sorának tematikája. Azon igyekszünk, hogy a színházi előadásokat minél sokrétűb­bekké tegyük. Tárgyalásokat folytatunk a Pest megyei Petőfi Színpad, a Déryné Szín­ház, a szolnoki Szigligeti Színház és a rendező iro­da vezetőségével. — Szeretnénk, ha mindany- nyian hozzájárulnának Ceg­léd színházi életének fellen­dítéséhez. Úgy tudjuk, hogy a közönség a modern darabok mellett igényeli a klasszikus darabokat is. Kielégítjük azoknak az igényeit is, akik az újabb keletű műveket ked­velik. Műfajok tekintetében is igyekszünk biztosítani a változatosságot. Tragédiák, vígjátékok, színművek egy­aránt szerepelnek terveink­ben. A fennálló nehézségek el­lenére is szeretnénk lét­rehozni az irodalmi szín­padot. Elsősorban anya­gi akadályok jelentkez­nek, de ezeket nem lát­juk megoldhatatlannak. — Megindítjuk az anyák iskoláját az óvodáskorú gyer­mekek szülei számára. Meg­kezdődnek a szabadegyetemi előadások, amelyeket a TIT városi szervezetével karölt­ve szervezünk. Valószínűleg már januártól működésbe lép az új, szélesvásznú filmszín­házunk. Nagy jelentőséget tu­lajdonítunk az ismeretterjesz­tő filmeknek. Véleményünk szerint fon­tos, hogy a művelődési ház az eddiginél nagyobb jelen­tőséget tulajdonítson a poli­tikai nevelőmunkának. Itt azonban megint alaposan meg kell válogatni a módsze­reket. Mondhatnánk így is: politikusoknak kell lenni a politikum érvényre juttatá­sában. Másszóval: minden­képpen óvakodni kell a se­matizmustól. Mindez azonban nem elég. Nem mondunk újat, ha kije­lentjük, ilyen idézőjeles, köz­napi kifejezést használva: a népművelés „nem üzlét”. Ezen bizony nem lehet „ke­resni”. Inkább áldozatot kell hozni érte, mégpedig anyagi áldozatot. És itt a városi ta­nácshoz fordulunk kéréssel: támogassa jobban a mű­velődési ház munkáját, még­pedig elsősorban anyagiak te­kintetében. Mindezeket összevetve: a művelődési házban biztosítva látjuk mindazokat a feltéte­leket, amelyek szükségesek, hogy jó érzésekkel, nagy ta­pintattal kezdjünk hozzá a meglevő hibák kijavításához. — F. L. — SZÓVÁ TESSZÜK Szomorú látvány, amit az utóbbi időben a város film­színházaiban tapasztalunk. Nemrég még a mozik „rág­csálói”, a tökmagfogyasztók ellen vívtunk kemény küz­delmet, s most egy újabb rossz szokás üti fel a fejét. A bemutatott filmek utolsó jeleneteit a hátsó sorokban ülők nem tudják élvezni, mert a mozilátogatók kö­zül sokan már az előadás befejezése előtt felállnak és kifelé indulnak. Gondol­niuk kellene pedig arra, hány embernek okoznak bosszúságot, rontják el az­napi hangulatát. Miért siet­nek? Nem olyan nagy tra­gédia, ha a ruhatárban öt perccel később kapják meg kabátjukat. Filmszínházaink vezető­ségének is fel kell figyel­nie erre a jelenségre és módot találni a megakadá­lyozására. Talán azzal szün­tethetnénk meg ezt az ál­lapotot, ha a filmek befe­jezéséig az ajtókat zárva tartanák. — A. Gy. — Az MTH-iskola népi tánccsoportja Radnóti-est a MEDOSZ-ban Értékes Radnóti Miklós-es- tet tartott pénteken a MEDOSZ kultúrtermében Hernádi Tibor, a Szolnok megyei Néplap kul- turrovat vezetője, a költő szü­letésének 50., ha'áfának 15. év­fordulója alkalmából. Az elő­adó eleven és megrázó hátte­réül Radnóti költészetének, a fasizmus borzalmaira emlé­keztette hallgatóit. Majd egy­más után villant fel előttünk Radnóti költeményeinek egy- egy gyöngyszeme: a Hu­szonnyolc év, a Tétova óda, a mélységesen gyöngéd hitvesi szerelem tolmácsoló- ja, a Hetedik Ecloga, amely a Zagubica fölötti lágerben Íródott, végül a Himnusz a békéről, ahol a természet nyu­galmának megrajzolásával ér­zékelteti Radnóti, a minden ember által sóvárgott béke szépségeit. A hallgatóság hálás tapssal köszönte meg Hernádi Tibor­nak, a kortársnak és barátnak színvonalas előadását. Kemény Erzsébet szerzői estje nem a legsikerültebb. Megol­dása lélektanilag nem eléggé indokolt. A rendezőség a szerzői es­tet, illetve annak hangulatát zeneművek előadásával is igyekezett fokozni. Erkel Bánk bán című operájából egyik áriának és Raff: Cavo- tina című művének az in­terpretálása ezt a célt sike­resen szolgálta is. Kóbor Er- Mn és Mányi Erzsébet nagy­ban fokozták az est sikerét. — Szári Lajos — Csütörtökönként egy fiata­lokból álló csoport tartja pró­báit az MTH iskolában, ök az iskola népi táncosai, akik érzelmeiket nem prózai szó­ban vagy dalban, hanem első­sorban ritmikus mozgásban fejezik ki. Vezetőjük Várga Katalin. A tánckor taigjai jelenleg nagyrészt ipari tanulók, de találunk soraikban .gimnazis­tákat is és részt vesznek né­hányon a művelődési ház népi táncszakkörének tagjai közül is. A csoport .nemrégen ala­kult, s máris szép sikerre te­kinthet vissza. Az elmúlt évi táncversenyen az országos döntőig jutott el. A csoport tagjai közül ki kell emelnünk Holovetz Lászlót, Szűcs Ész­téit és Tolnai Erzsébetet. A csoport tagjai jelenleg a Cseh Polka és az Alsónémedi Párostánc bemutatójára ké­szülnek. De vannak kérései is a cso­port tagjainak. Az örökös teremgondok elkerülése végett jó lenne, ha állandó helyisé­get biztosítanának, ahol pró­báikat tarthatják. Ezenkívül kérik, hegy az előadásokra biztosítsák számukra a zenei kíséretet. Ezek nagymérték­ben hozzájárulnának a cso­port további fejlődéséhez. Andrási Gyula levelező Farkas László: Üzenet - későn Még mindig az vagy, aki voltál, Őrződ bennem magad, Nem akarsz eltávozni tőlem. Nem mondom már: maradj, Azt mondom már: eredj el! Egészen menj, ha egyszer Már olyan messze vagy! Ma is virág vagy, rózsa vagy még. Emlékek halk szele Ringat, s a percek még miattad Kínnal vannak tele. S ha azt üzenem sírva: Eredj! úgy mondom, mintha Azt mondanám: gyere! MŰEMLÉKEINK A hantházi szélmalom A hantházi állomástól né­hány perc járásnyira van Pest megye egyetlen szélmalma, amely képünkön is látható. Bár vitorláit elhordta az idők szele, maga az épület megfele­lő állapotban maradt. Műem­lékké nyilvánítása most van folyamatban. Ezzel kapcsolat­ban idézzük fel a régi szél­malmok és szélmolnárok éle­tét, melyek fél évszázaddal ez­előtt még nagy szerepet ját­szottak a népi társadalom éle­tében. A gőzmalmok munkába állí­tása előtt Cegléden is szél- és szárazmalmok őrölték a gabo­naféléket. A Kosssuth Mú­zeumban, régi képeken még láthatjuk az egymás mellett sorakozó csúcsostetejű száraz­malmot és a Molnár utcai szél­malom fényképét, melyet 1911- ben bontottak le. A szélmolná­rok a múlt században még cé­hekbe tömörültek. Nagy sora volt annak, amíg egy-egy ügyes és erős gyerek eljutott a sza­baduló levélig. Szabaduláskor remeket kellett készíteniük, melyet a műlátók igen szigo­rúan bíráltak el. A molnáráét nehéz sor volt. Egyikük így beszél a régi időkről: — Mögövött bennünket az éjjel-nappali munka, mög az evvel járó álmatlankodás, őszi időben, mikó az új gabona be- gyütt, se éjjelünk, se nappa­lunk nem vót. A szélmalmok körű is sort fogtak az embö- rök, asszonyok. Mikó az utósó sorosé is legyütt, sokszó ránk szakadt az éjfél. Hajnalra mög odaért az istennékű való pa­raszt, az- első soros.:; A malom alatt gyűltek ösz- sze beszélgetésre, a világ dol­gainak meghánytorgatására a falubeliek, s a századforduló tájékán a szervezkedő agrár­proletárok is. A hantházi szélmalom hír­mondónak maradt itt az örök­re eltemetett múltból, őrizzük meg! Hozzuk rendbe! —y—5— — A TÁNCSICS TER­MELŐSZÖVETKEZET KISZ- szervezete elvállalta, hogy társadalmi munkában kifesti és rendbehozza a szövetkezet nagytermét és az irodát, amelyből az új iroda elké­szülése után kultúrterem lesz. — A PEST MEGYEI PE­TŐFI SZÍNPAD november 14-én ifjúsági előadást tart városunkban a tanulók er­kölcsi nevelése és szórakoz­tatása érdekében. — A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADA­LOM évfordulója alkalmá­ból 500 forint szociális jut­tatást osztottak szét a gim­názium öt tanulója, Bognár Vera, Benedek Péter, Lányi Éva, Reményi Tibor és Sebe János között. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\, Vagy nem az? — inogtam\ meg az undorodó arcok látásá- t tói. — Balról az első fiókból...} — A só a jobb felső fiókban í van — nézett rám Éva lesúj-} tóan. — Most mit fogunk en-í ni? — keseredett el. — Tönk-'} retetted a vacsoránkat! Borzasztó! Hogy meneküljek'f ki ebből a kínos helyzetből? —! kavarogtak agyamban lázasani a gondolatok a szemrehányó j tekintetek kereszttüzében. —} Most mit csináljak? } — Jó ez — döntöttem hirte-'} len. — Csak nem vagytok% hozzászokva, azért nem ízlik. / Azzal fogtam a villámat és'', hozzáláttam az evéshez. Megí is ettem hősiesen a rám eső adagot. % Csak nem ismerem el, hogy % összetévesztettem a cukrot a % sóval! Inlkább higgyék, hogy ^ ilyen kificamodott ízlésem van'/ és otthon is cukorral készítem f el magamnak a rántottát.” , ^ / ne a történet. Az vessen f 'övét- elmondójára, akii még soha nem követett el hi-? bát a konyha körút. Kemény Erzsébet ^ — A CEGLÉDI VÁROSI ÉNEKKAR november végén tapasztalatcsere céljából a szolnoki városi énekkarhoz látogat. A szolnokiak már jártak Cegléden. — TELEVÍZIÓT vásá­rol a jövő év első negyedé­ben a szociális otthon. így le­hetőség nyílik arra, hogy az idős gondozottak, akiknek nehezére esik már a járás, megtekinthessék otthon a leg­újabb filmeket, színházi elő­adásokat és tájékozódhassa­nak a világ eseményeiről. — KÖNYVKIÁLLÍTÁS nyílt pénteken délután a MEDOSZ kultúrtermében, a Hazafias Népfront rendezésében. A ki- í állítást, melyen a ma,gyar í könyvkiadás legszebb és leg- ; újabb termékeit láthatjuk, \ Kovács András, a Földváry : Károly általános iskola igaz- \ gatója nyitotta meg. í — A MÁJUS 1 RUHA- : ÜZEM az újonnan beszerelt ; televízió avatására készül. Az : avatás ünnepélyességének eme- i lésére felkérték az irodalom ba- : ráti kört, rövid műsorral te- I gyék változatosabbá az estet. j <— A LEGSZEBB FINN VERSEK cífhmel jól sikerült irodalmi estet rendezett a könyvtár baráti köre. Katsá- nyi Sándor, a tőle megszokott tárgyi tudással ismertette a finnek újabbkori költészetét, párhuzamot vonva a magyar és finn irodalom fejlődése kö­zött. Lányok, asszonyok! A Rendelt Ruhaipari Vállalat tanfolyamot indít. i960. I. negyedévében in­duló új részlegének képez M gé­pi-zekét. Jelentkezés: a vállalat helyiségében, Szabadság tér 3. még egy fél kanálka sót szór­va a tojásra. Megint kóstolás következett. Ejnye, most mintha még éde­sebb lenne. Bele egy egész fa­kanállal! No, most már biztos elég sós!... H amar egy tálat, kiborítot­tam rá a lazán remegő tojáskölteményt. Tányérok, villák, kenyér a tálcára és dia­dalmas bevonulás a szobába! Ica — Éva másik barátnője — kóstolta meg először alko­tásomat. Elgondolkozva tette le a villát és csak ennyit mon­dott: — Érdekes... — és fürkész­ve nézte a többiek arcát, akik ugyancsak hozzáfogtak már az evéshez. — Valami baj van? — kér­deztem, rosszat sejtve. — Nem ízlik? — Édes — szögezte le most- már Éva. — Édes! Cukrot tet­tél bele só helyett. ~ Só volt — védekeztem. —i SZOKÁS DOLGA! 1 I sokat, számszerint harmin­cat. Húszat ütöttem föl belő­lük öt személyre, nehogy éhen maradjunk. Másik kosárban szép lila hagyma kellette ma­gát, jóval édesebb, mint a fe­hér, az ujjúkat is megnyalják majd odabent a főztöm után! — Jól felszerelt az Éva ház­tartása — elmélkedtem elis­merően, míg a konyhaszek­rényből elővettem a nyeles aVumíniumserpenyőt, amit úgy körülnyaldosnak a lángok, hogy csupa lyukacska lesz benne a rántotta a hirtelen süléstől. Sót a szekrény kis- fiókjában leltem, finom hófe­héret, öröm volt ránézni. Kaptám a zsírt, gyorsan rá­dobtam a hagymát, bele a föl­vert tojást, sót: rögtön készen leszek. A biztonság kedvéért azért megkóstoltam, hátha nem elég ízes. — Hm... De édes hagymá­ja van ennek az Évának — állapítottam meg újra a lila különlegesség jó minőségét, ; i\f agy társaság volt nálunk a \ LM múltkoriban, csupa r : gozó asszony, akiknek r ; van szabad délutánjuk. E ; ezért élveztük annyira a esi I des órákat. Férjeink a meccs- i re mentek, mi pedig egy-egy : mulatságos élményünk elmon- • dúsával szórakoztattuk egy- '■ mást. Az egyik fiatal asszony- I ka történetét szó szerint felje- ■ gyeztem ide, tanulságul jö- j vendő háziasszonyok számára: \ „Éva születésnapját ünne- \ peltük, először egy feketével a l cukrászdában, azután felkere- \ kedtünje és elmentünk a laká- '• sára. j — Sütök rántottát — bízta- \ tott bennünket Éva. Van egy 1 üveg murcim, azt megisszuk \ rá. í — Elkészítem én a tojást, te í csak maradj a vendégeiddel — \ jelentkeztem a főzés lebonyolí- \ tására. — Gáz van — gondol- l tam — nem lesz nagy huncut- '• ság ennek az egyszerű ételnek \ az elkészítése. ! Alig tettem le a kabátomat, \ már vonultam is ki Éva élés- \ kamrájába. A polcon men talál- >. tam egy kerek kosárkában a Jó kezdeményezés született a héten. A művelődési ház irodalombaráti köre legutób­bi estjét a városi tanács szak- szervezetével karöltve ren­dezte. Az irodalmi estet dr. Ba- góczky Lajos nyitotta meg. A megnyitó után dr. Kóbor Ervinné adott ügyes han­gulati előkészítést Kemény Erzsébetnek az est folyamán előadásra került verseihez, amelyeket maga Kóborné, dr. Bagóczky Lajos, Krasz- nai Magda és Sebe János szólaltattak meg. A hangulati bevezetésen ki- i vül szívesen hallottunk volna ; a szerző elhangzott műveivel i kapcsolatban tartalmi és esz- | tétikai elemzést. _ ! Kemény Erzsébet költemé- ; nyei finom hangulatokban gaz- j dag élményt jelentettek a je- j lenlévők számára. A költőnő j a legfinomabb emberi érzé- j sek megszólaltatója. Érzéke- j nyen reagál a természet, az \ élet szépségeire. Békeakarat \ tükröződik Kiáltás című kői- ] teményében, amely Sebe Já- j nos szavalatában szűnni nem : akaró tapsot váltott ki. Jelen- : tős helyet foglal el Kemény : Erzsébet költeményei között i családi költészete is. (Anyám,: Elfelejtetted, anyu.) Tárgyi szempontból a kői- ; tőnő sokoldalú. Nyelve szí-1 nes, fordulatos, képalkotó fantáziája fejlett. Formai szempontból főleg a szabad­vers képviselője. Egy prózai művét is hal­lottuk, Gyermekrablás cimű novelláját. Kár, hogy más prózai művével nem ismer­kedhettünk meg szerzői est­jén, ugyanis ez a novella

Next

/
Thumbnails
Contents