Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-07 / 262. szám
195!). NOVEMBER 7. SZOMBAT resr MEG* WClríap Z Új kultúrák honosodnak A dobosi járás további három községét kapcsolják ha o Duna "Tisza csatorna öntözési rendszerébe kérték a terv megvalósításához. A terv készül. A tervező elgondolása szerint a mintegy hét és fél kilométer hosszúságú, mélyvezetésű csatorna Sári és Dabas határán keresztül Gyónig húzódna és nem követi teljesen a régi elgondolást, vagyis nem teljesen a Duna—Tisza-csator- na tervezett vonalán halad majd. A részlettervek készítését azonban akadályozza, hogy még nem született határozat: két vagy négy köbméter kapacitású csatornát építsenek-e. A kisebb, vagyis a két köbméter kapacitású csatorna egykét esztendeig biztosítaná a szükséges vízmennyiséget a vízhasznosító társulatban jelenleg részvevő tsz-ek részére, s szó van arról, hogy a későbbi évek során szélesítik majd. Mások véleménye szerint eleve, nagyobb vízmeny- nyiség „szállítására” alkalmas csatornát kell építeni, már most számítva arra, hogy a tervezettnél nagyobb területek kerülnek öntözésre. A hét és fél kilométeres csatorna megépítése — a nagyobb kapacitással — mintegy 5 300 000 forintba kerül, s a számítások szerint 1400 holdat öntözhetnek majd. A megépítendő csatorna egyéni parasztok földjeit is érinti, tehát, természetes, hogy a szövetkezeti mozgalom újabb fejlődésével újabb pénzösszegek befektetése nélkül növekszik majd az öntözhető terület. Azt is el kell mondani, hogy a csatorna mentén olyan területek válnak majd termelésre alkalmassá, amelyeket ma egyáltalán nem, vagy alig hasznosítanak. A tervek szerint a csatornának mintegy négy kilométeres szakasza készül el a télen és a tavasszal tovább folytatják a csatornázási munkálatokat. Egy távolabbi cél lehet, hogy Örkény határába is elvezetik a Duna vizét. A dabasi járás vezetői, az érdekelt termelőszövetkezetek vezetői és tagjai lelkesednek a Duna—Tisza-csatomának az említett módon való meghosz- szabbításáért. Hogy miért? Nagyon egyszerű rá a felelet: az öntözővíz egyszeriben megváltoztatja, helyesebben elavulttá teszi a jelenlegi gazdálkodási gyakorlatot. A víz felhasználásával új módon gazdálkodhatnak, új mezőgazdasági kultúrákat honosíthatnak meg. Többet terem, nagyobb értéket ad akkor az öntözőrendszerbe bevont községek határa. Ezt várják az öntözővíztől, amely — remélik —, nem késik sokáig. Mihók Sándor LUKÁCS MAMA NYUGDÍJBA KÉSZÜL ílárorn asszony vitatkozik a Váci Kötöttárugyár üb-iro- dáján; Tóthné, az üb-elnök, Böjtösné, a varrodai blokkvezetője, meg Lukács Istvánná tréningruha kivarró. Nemrég fejeződött be a délelőttös műszak és most arról folyik az eszemecsere, melyik blokk szerezhette meg a vezető helyet. Ehhez persze tudni kell, hogy a gyárban alig néhány Egy új magyar gyártmány sikere külföldön: az alumínium túramo toros csónak A váci Dunai Hajógyár alumínium-csónakját. bemutatták több őszi nemzetközi vásáron, például Bécsben és Damaszkuszban is. A kis, túramotoros csónakból az első látásra ötszázat rendelt egy nyugatnémet cég. A damaszkuszi vásáron kiállított mintapéldányt egy katari sejk vásárolta meg és mindjárt magával is vitte a Perzsa-öböl vidékére. A nemzetközi vásárok befejezése után sem szűnt meg az üzleti érdeklődés a magyar alumíniumhajó iránt. Az exportáló NIKEX Vállalathoz naponta érkeznek az ajánlatokat kérő levelek dél- és északamerikai, svéd, görög, francia, osztrák és más országbeli cégektől. AZ ÉPÜLŐ VARSÓ Az egész ország, az egész lengyel nép részt vesz szeretett fővárosa, a háborúban elpusztult Varsó újjáépítésében. Az új negyedeket a lengyel építőművészet hagyományainak ápolása, a kényelem és korszerűség jellemzi. Képünkön: új lakónegyed a külvárosban. napja ünnepi versenyműszak indult. Nemes vetélkedés folyik a műhelyekben, aminek eredményeképp a kötöttárugyáriak egy nappal máris előbbre járnak a naptárnál. — Most sem maradunk le — erősködik Lukácsné. — Nem olyan biztos az — vágja rá Tótlhné, s aztán, hogy én is megérthessem, miről is van itt tulajdonképpen szó, bemutatja a két munkásnőt. — Ö a Böjtösné, ő vezeti a varroda egyik legjobb tréningruha varró brigádját. Lukácsné meg — fordul a már őszülő asszony felé a brigád leg- harcedzettebb, legjobb dolgozója. Többször volt már sztahanovista, sokat segít a fiataloknak. Pesze, azt is el kell árulnom róla, hoigy ami a szívén, az a száján is. Megmondja ő bárkinek, ha valami nem tetszik. Hogy is szokta mondani a termelési értekezleteiken az igazgatónak? Ja, igen; Vállalat elvtárs, ez így nem lesz ám jó! — Ne áztasson már el — méltatlankodik Lukácsné —, ■úgyse sokáig zavarom már itt a vizet. — Tényleg — eszmél fel most Tóthné —, el is felejtettük mondani, hogy Lukács mama nyugdíjba készül, sajnos, december 31-én megválik tőlünk. Hirtelen kínos csend támad, már-már azon gondolkodom, mivel tudnám megvigasztalni Lukács mamát, de bizony itt nincs szükség bátorításra. — Utoljára még megmutatom a fiataloknak — mondja —, mit tud az öregasszony. Meglátják, hogy első lesz a blokkunk! ij11Jícic.s Islvannc, a uyug— díj előtt álló munkásasszony most 55 éves. Kilenc éves volt, amikor abba kellett hagynia a harmadik elemit. Nyolcán voltak testvérek, s bizony ■nagy szükség volt minden falat kenyérre. Az elemi iskola „felső tagozatát” már csak gyomlálással, meg kapálással tölthette az állami csemete- kertben. Tizennégy esztendős sem volt, amikor átlépte az Első Magyar Kötszövőgyár kapuját. (Akkor még így hívták a Váci Kötöttárugyárat.) Aztán hogy itt akkoriban hogyan zajlott az élet, már csak ő, meg a vele egykorú munkásnők tudnák megmondani igazán. Persze, a régi rend szótárából is sok olyan kifejezés hiányzott, amit viszont már csak mi ismerünk. Például a szociális ellátás, a munkásnyugdíj, az automatizálás és sorolhatnánk még tovább. Lukács mama jól emlékszik még a „nagy fene faspulnikra”. Ezekből 25—50 kilót is karjára kellett egyszerre vennie. Harminc esztendőt töltött ebben a gyárban, ebből 12 év már a felszabadulás utáni időre esik. Jövőre már dolgoznia sem kell. A kisebbik fia sem kényszerül abbahagyni az iskolát, sőt, ha kedve van, tovább is tanulhat..: Nyugdíjba készül Lu_ kács mama. Még néhány hét, aztán búcsút vesz a gyártól, a műhelytől, amelyben harminc évet eltöltött, munkatársaitól, akikkel együtt dolgozott. Utravalóul mi is azt kívánjuk neki. amit a tanítványai: jó pihenést, egészséget és még hosszú életet! 1 (súlyán) Országos eső törte meg a háromhónapos szárazságot Vasárnapra megszűnik az esőzés, éjszaka- fagyok várhatók A péntekre virradó éjszaka érte el hazánkat a Földközitenger térségében kialakult esőfront, amely a Balkán félszigeten át Magyarország felett északkelet felé halad. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán elmondották, hogy augusztus közepe óta ez az első igazán országos eső. Ugyanis a szeptember 27-i nagyobb csapadék- mennyiség 40 napos teljes aszály után jött, s nem jutott el minden vidékre. Most remélhetőleg véglegesen megtört a három hónapja tartó szárazság uralma, s a már lehullott, valamint az elkövetkező napokban még szórványosan várható csapadékmennyiség igen jó segítséget ad a mezőgazdaságnak, elsősorban a sürgős vetőszántáshoz és a csírázó, kelő vetések megerősödéséhez. A jelek szerint szombaton helyenként már felszakad dozik a felhőzet, vasárnap pedig lassan teljesen megszűnik az esőzés. A felderülő idő hamarosan meghozza ismét az éjszakai fagyokat. Ahol történelem született IV. kerületi Házkezelési Igazgatóság felvesz építőipari segédmunkásokat, valamint kőműves, épületasztalos, bádogos szakmunkásokat. Jelentkezés: Budapest, IV. (Újpesti Bajcsy Zs. út 14. Tanácsházán. ^ Láttam Lenint... yény- Í képeken, egykori filmkocká- ^ kon, festményeken és a £ Mauzóleumban. Szinte mind- £ annyiszor sötét, dísztelen öl- % főzetben. Maga az Egyszerű- % ség és Emberség egy személy- $ ben ... £ És tapadtam a földet, ahol £ néhány évtizeddel ezelőtt még % Ö járt és léptei nyomában új ^ történelem született. Gorkij, % Razliv, Moszkva, Leningrád.., i Kreml... Téli Palota, Szmol- % nij ... A történelemkönyvből $ másként csendülnek ezek a ^ nevek, mint amikor szemé- % lyesen fordul meg az ember $ ezeken a helyeken. Lenin ^ nyomában ... Ahol történelem 1 született. y % Razliv ... Enyfye szél fúj a % Finn-öböl felől. Zizzenő ze- ^ névéi suhan át a nyirfalige- % tek fölött, s mint áhítatos za- % rándok kopogtat be a kicsiny £ falucska házainak ablakán és í lágyan fodrozza a tó vizét. y A tó partján áll még a ház. 2 Egyszerűen, megbújva társai ^ között. Nincs rajta semmi hi- % valkodó: fagerendákból épí- ^ tették valaha. Csupán egy ki- % csíny tábla hirdeti a bejárat- | nál: itt élt Lenin. Alatta a í dátum: 1917 július. szakáll nélküli parasztot pillantott meg, aki így szólt hozzá: „Nem ismer meg, Szergő elvtárs?” Annyira tökéletes volt a paraszti maszk, hogy Ordzsonikidze csak a hangja után ismerte fel Vlagyimir II- jicset. A szénakunyhó, amelybe egykor Lenin éjszakára meghúzódott, ma is áll. Körülötte lágyan hullámzik a végeláthatatlan fűtenger. A kép, amely a látogatót fogadja, akár 1917, júliusán. A kunyhó mellett a bogrács is, mintha régi gazdájára várna... Csak a látogatók serege árulkodik: a kép emlék csupán. (A látogatók könyve szerint az elmúlt évben negyvennyolc országból kétszázezren keresték fel az örök emlékhelyet.) Téli Palota ... Jellegzetes, s képekből, filmekből oly jól ismert éyületsora emlékezések sorár indítja el bennem. Apám mesélte egyszer: — Sok mindent láttam életemben, fiam. Számos orszáa- ban megfordultam, az Északi 7enp*tennerröl. Vlanyínoszto- kin és a- Adriai-tenaerig. de nluan piszékét soha nem láttam rr-e Amikor az első lövés eldördült az Avrő-a fedélze- tnn r-ipPhe n virág fordult, j,.; markaiból. .. Móra Ferenc így vallott erről az éjszakáról a Szegedi Napló hasábjain: — Az első szó, gmi idehallik a munkások és katonák .forradalmából, már új hang, friss reményeket keltő s bátor várakozásokat ébresztő ...Az orosz proletártömeg megmozdult, s ennek a tömegnek ellene tud-e állni a hazug érveknek, gyűlölködő uszításoknak homoktengere? Az orosz tenger megmozdult .. ” Az emlékezés hangja csak sokára csitul, helyét a valóság képe foglalja el. Lépcső, ahonnan Lenin szólt az első győztesekhez. Díszes csillogású termek hosszú sora, amelyek látták Lenint, a forradalom vezérét. Szinte újból születik az ember ezekben a percekben. Gondolatban újra éli a világot formáló órák minden élményét, s akaratlanul is egy kicsit úgy érzi, mintha részese lett volna a sorsdöntő eseményeknek. Vagy csak most értettem meg igazán a történelemkönyvek anyagát? Szmolnij... Egy terem és két kicsi szoba maradt meg belőle máig is elevenen emlékezetemben. A történelmi ülésterem dísztelen egyszerűsége sajátos levegőt áraszt. Itt. ezen a dobogón kiáltotta ki Lenin a szovjet hatalmát s jelentette be a forradalom győzelmét. „Elvtársak! A munkás- és parasztforradalom, amelynek szükségességét a bolsevikok mindig hangoztatták, végbement. . l\ehéz szavakat találni a pillanatnyi élmény visszaadására. Az embernek összeszorul a torka, újjongani szeretne, belekiáltani a világba, hogy: emberek, mind, akik hisztek az emberiség jövőjében, gyertek el ide, s itt, ezen a helyen nyújtsuk egymásnak baráti jobbunkat... Hiszem és vallom akkor minden kérdésben köny- nyebben találnánk megoldásra. A két kicsiny szobában Vlagyimir Iljics és Krupszkaja lakott 1917 novemberétől a következő márciusig. Az itt töltött idő alatt több mint kétszáznyolcvan tanulmányt, cikket és dekrétumot írt. A dolgozószoba minden bútorzata eredeti. íróasztala, rajta telefon és állólámpa, asztalka, közötte két szék, két fotel s a sarokban egy heverő. Ez minden. A háló: két vaságy, egy szekrény, s egy kicsiny tükör, amit ő ajándékozott Krupszkajana k. Beszédes szobák. Lenin végtelen szerénységéről vallanak Soha nem tűrte a hivalkodást, a fényűző pompát, Maradt annak élete utolsó órájáig, aki volt: az orosz nép egyszerű fia. Talán ezért is volt képes új történelmet írni népének, az egész világnak. Prukner Pál Igaz, hogy az 1947-ben elkezdett Duna—Tisza-csatoma építése félbemaradt, de azoknak a községeknek a határában, ahol elvezet, érezteti áldásos hatását. Üj termelési kultúrák honosodtak meg a csatorna mentén — mint a rizs, a menta, a konyhakertészet stb. —, amelyek holdanként többszörösét adják értékben a több évszázada honos növényeknél. A csatorna Sári község határáig szállítja a Duna vizét, de az utóbbi időben — főleg az idei évben — egyre több szó esik arról, hogy mind a népgazdaság, mind bedig a dabasi járás parasztságának érdeke azt kívánja: kőzet a fővároshoz zöldövezet alakuljon ki; Az elgondolás megvalósításához azonban éppen az kell, amiben a járás legszegényebb — víz. A megépített Duna—Tisza- fcsatorna mentén jelentős területek várnak még hasznosításra, de talán mondani teán kell, hogy az öntözéses gazdálkodás iránti kedv éppen ott a legnagyobb — Sári, Dabas, Gyón —, ahol egyelőre nélkülözik az öntözéshez szükséges vizet, jellemző erre, hogy Dabason az elmúlt télen alakult Szikra Tsz tagsága a 20-as belvízlevezető csatorna visszaduzzasztása révén nyert vizet 135 holdas rizstelepük részére. E kezdeményezés nagyszerűen bevált; az eddig alig használható legelő 18 vagon rizst adott, amelyet kiváló minősége miatt vetőmagnak vettek át tőlük. Ugyancsak nagyszerűen jövedelmezett a 40 hold menta is, amelyet a csatorna vizével esőztető rendszerrel öntöztek. A vállalkozás sikere, ahogy mondani szokás, csak olaj volt a tűzre. Továbbfejlődésre, vagyis új területek bekapcsolására az öntözésbe, a 20-as belvízle- vezető csatornából azonban nincs lehetőség mert a csatornának nem az öntözés, hanem a belvízlevezetés a rendeltetése. . Újabb területek bekapcsolása az öntözésbe csak egy módon lehetséges, a Duna— Tisza-csatorna meghosszabbítása révén. E gondolatnak már az év elején egyre több híve akadt — messzemenően támogatják az elgondolást a járás vezetői is —, olyannyira, hogy július közepén vízügyi szakembereket hívtak meg ankétra. A helyi szemle után úgy nyilatkoztaié a szakemberek is, hogy hasznos lenne a csatorna megépítése és ami talán a legfontosabb, keresztül is vihető. Az ankéton több helyes javaslat is elhangzott a csatorna megépítésére vonatkozóan. Az első határozott lépés október közepén történt a terv megvalósítása érdekében, amikor is a négy közvetlenül érdekelt termelőszövetkezet — a dabasi Kossuth, a Szikra, a Béke és a gyóni Egyetértés —, megalakította a termelőszövetkezetek vízhasznosító társulatát. A termelőszövetkezetek vállalták az építkezés költségeiből rájuk eső részt és a vezetőség első tevékenysége az volt, hogy megbízást adott a tanulmányterv elkészítésére, majd az illetékesek, vagyis a vízügyi szervek támogatását Jemcljanov munkás építette. S ö lopta ki a városból Lenint, hogy elrejtse üldözői elől. A legszebb szobáját kínálta fel Vlagyimir Iljics- nek... Ök majd meghúzódnak valahogy ... Lenin nem fogadta el a nagylelkű ajánlatot. A pajta padlását választotta búvóhelyül. Nem, mintha félt volna odalenn a házban. De a hét gyerek. Amúgy is szűkiben voltak a helynek. Miatta ne szorongjanak. Talán egy hétig élt s dolgozott itt Lenin. Aztán indult tovább, ki, Jemeljanov földjére, ahol mint finn kaszás dolgozott. Már amikor ember tűnt fel a látóhatáron. Máskor egy farönkön irta Állam és forradalom című művét s állította össze a VI. pártkongresszus téziseit. Esténként a csendet néha halk evezőcsapások zaja bontotta meg. A tavon keresztül, csónakon igyekeztek Leninhez a Központi Bizottság tagjai. Ordzsonikidze mondta el egyszer, hogy amikor Vlagyimir Iljicshez jött a Razliv-tó partjára, azt hitte. Lenint valamilyen üdülőben találja majd. ahol fegyveres elvtársak vigyáznak rá. Éopen Lenin keresésére indult, amikor egy alacsony, bajusz és
