Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-07 / 262. szám
I, / PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A lottósorsolás nyereményjegyzéke (2. oldalon) A Z MS ZM P PEST MEGYEI Bl Z 0 T T SÁG A MEGYEI TANÁCS LAPJA III. ÉVFOLYAM. 262. SZÁM F -'V* n'v-y/\ ARA 60 FILLER 1959. NOVEMBER 1. SZOMBAT fi Nagy Októberi Szocialista Forradalom dekrétuma a békéről korunk valóságává válik Díssiinnepség a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulója alkalmából Az élet szolgálatában M inden napunk történelem. Ismerkedünk az erőkkel, amelyek a földkerekség tájai fölött uralkodnak. Közös javaink gyarapításán munkálkodunk. Csatázunk az anyaggal, hogy bennünket szolgáljon, a békében élni akarókat. Kutatjuk az égi végtelenségben a bolygók birodalmát. Neveljük utódainkat és meg akarjuk érteni a kort, amelyben élünk. Fogalmakkal ismerkedünk szüntelen, kerülni akarjuk az illúziókat és az öncsalást, tiszteljük és műveljük a tudományt, mert ezzel is magunkat becsüljük meg. Világosan fogalmazzuk meg a célt. Meghátrálásra kényszerítjük a romboló ösztönöket, az értelem parancsszavával. Az ember hazájának akarjuk es tesszük a földet, mindenki számára ott, ahol született, vagy él. Lehet barna, fekete vagy fehér, csak szándéka legyen tiszta és békés. Akarjuk és tesszük ... Cél- tudatosságot kifejező szavak, amelyeket csak az mondhat ki, aki a hűvös értelem elemző eszközeivel mérlegeli a világot. Az elemzésnek tudománya van és mesterei. Olyan óriások, mint Marx, Engels, Lenin. Az ő tudományuk igazának pedig olyan bizonyítéka él, mint a Szovjetunió és a testvéri országok. N egyvenkét esztendeje, hogy követelte jogát az orosz nép. A régi, szuronyokon nyugvó hatalmi egyensúly felborult, gyakorlat lett, ami eddig csak elmélet volt: a proletárdiktatúra. A földesurak, gyárosok, bankárok csoportja, amelytől az anyagi javakat elvették, a civilizáció és a humanizmus bukásának jelszavával vérbe és tűzbe akarta fojtani a nép önerejére találását — meghátrálni kényszerült. De egyik fél sem adta fel a küzdelmet. Az egyik fél célja: minden azoké, akik megteremtik. A másik fél célja: minden az enyém, amit mások teremtenek. Honnan merítette roppant erejét az új világ hajnalán a forradalomra kelt nagy Oroszország népe? Az élet természetességével, a győzelem hitével, a bizalom teljességével állt mellettük és vezette a harcot — a tömeg parttalan tengerében maga is vízcsepp — a kommunista párt. A párt irányításával évek hosszú során át farkasszemet nézett egy nép a föld összeszövetkezett kizsákmá- nyolóival, hogy ne járják többé sem ők, sem utódaik az elnyomottak és megalázot- tak kálváriáját. A népek szívében „Nagy Október”-ként él ma a forradalom emlékezete. Végtelen horizontokat láttató csúcsként emelkedik fel a történelemben. Mert az időben mindig a nép írta a történelmet. Vérrel, szenvedéssel. De a Nagy Október mindenkoron a legnagyobb marad. mert új világ teremtésének első napja. A szovjet nép az emberi nagyságnak arra a fokozatára emelkedett, amikor — mint ócska, elnyűtt gúnyát — Iehántotta magáról mindazt, ami önös, személyes, ami hívságos és lényegtelen, ami léha és felületes. TV cgyvenkét esztendő alatt ■*-' nemcsak új társadalmi rendszer, új államforma, új nagyhatalom lépett a történelembe. hanem az újjáformáló- dó ember is, aki mindezt megteremtette. A munkás és a paraszt, a mérnök és a tanító, az orvos és a tudós, asszony és férfi éhezett, fázott, tűrt, harcolt és dolgozott. Közben gyárakat és házakat, várost és falut épített. Küzdött a betűvetéssel, hogy szétpattanjon a sötétség és a tudatlanság burka. Kultúrát akart és világosságot, jólétet, örömet és emberhez méltó életet. Annak, aki érte dolgozik. Az összefogott alkotni tudás és akarat megtervezte a fényes jövőt, hogy minden évtizeddel erősebb legyen a haza, a szovjet népek köztársasága. S ma, a hétéves terv lendületében már nemcsak a csillagok, hanem a béke meghódítására tör. A népeknek ebben a közösségében — amelyhez mi is tartozunk — többé már nem a „nincs” a fegyelmező erő. Távozik a gyanakvás és a félelem, mert az emberek lelkét nem mérgezi többé a kenyérféltés. És a lenini törvényt tanítva vezeti népünket a párt, amelytől szellemünk világosabb, munkánk napról napra termékenyebb. A Nagy Október fényénél belátunk mi is a jövőbe, s munkánkat becsülve erősítjük rendünket, a munkások, a parasztok, a dolgozó emberek rendjét. Marx és Lenin pártja arra a végső tanulságra tanítja a felszabadult embert: a munka célja egy és oszthatatlan. A munkás, a paraszt, a tudós, a fizikus ki-ki a maga helyén tudása és képességei szerint egyaránt azért alkot, hogy az emberek és utódaik élete minél kényelmesebb, biztonságosabb és hosszabb tartamú legyen. Ezt magyarázza szóval, példázza életével a békéért küzdő embermilliók tábora. Korunk a nagy eszmék megvalósításának korszakává, a béke és a haladás korszakává válhat és azzá kell is válnia — így mondotta Hruscsov elvtárs. amikor a szovjet népnek beszámolt amerikai útjáról. A béke és a munka építő harcának korszakát a Nagy Október nyitja meg. Az emberiségnek örök vágyát jelképezi ez a nap. Az MSZMP Központi Bizottsága, a forradalmi munkásparaszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulója alkalmából pénteken este díszünnepséget rendezett az Állami Operaházban. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Hónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. Az elnökségben foglalt helyet Ty. F. Stikov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A díszünnepség részvevőinek soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, a kormánynak és az Elnöki Tanácsnak számos tagja, a politikai, gazdasági és a kulturális élet sok vezető személyisége, valamint ott voltak a diplomáciai testület képviselői. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg a díszünnepséget, majd Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondotta el ünnepi beszédét. Kállai Gyula elvtárs ünnepi beszéde — Elérkezett az az időpont, amikor Október eszméi betöltik korunkat és tömegméretekben valósággá válnak. Világméretekben valósul meg az emberiség évszázados törekvése, hogy felszabaduljon a kizsákmányolás alól, s megteremtse a szabad élet feltételeit. A mi időnk a győztes proletárforradalmak, s a győztes nemzeti felszabadító harcok kora. A vörös zászló — amelyet 1917-ben a Kreml tornyára tűztek ki — azóta már 11 európai és ázsiai ország fővárosa felett hirdeti a szocializmus legyőzhetetlen erejét. Nem kétséges, hogy az a század, amelyben élünk, mint az emberi felszabadulás, a szocializmus, s a kommunizmus építésének dicső évszázada vonul be az emberiség történetébe. — Korunkban egymilliárd ember él, dolgozik és harcol a Nagy Októberi Szocialista Forradalom zászlaja alatt. Korunk fejlődésének az az alapvető vonása, hogy a szocializmus döntő fölénybe került a kapitalizmussal szemben, hagy meggyőző erővel, ugrásszerűen bontakozott ki az utolsó három év alatt. A Szovjetunió az a nagyhatalom, amelynek világos, egyértelmű, mindenre kiterjedő és megvalósítható bekeprogramja van és amely kitartóan küzd a program végrehajtásáért. — Hogy lássuk, milyen nagy lépéssel haladtunk előre ezen az úton, elegendő emlékeztetni arra, hogy három évvel ezelőtt. 1956 őszén az amerikai hideg- háborús körök, a francia és angol imperialisták — és nem kis mértékben az ellenforradalmi magyar burzsoázia és a vele szövetséges revizionisták jóvoltából, közvetlenül a harmadik világháború kitörésének küszöbén álltunk. Magyarországot az ellenforradalom időleges sikerei következtében az a veszély fenyegette, hogy új háború frontja lesz. A francia és angol gyarmatosítók ugyanakkor háborút indítottak Egyiptom ellen, ami az egész Közel-Kelet lángralobbantásá- val fenyegetett. S ma pedig — a szocializmus erejének gyors növekedése azt eredményezte, hogy a tartós béke megvalósítása elérhető közelségbe került — MiKitüntetések november 7-e alkalmából A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulója alkalmából a szocialista építésben kifejtett eredményes munkásságuk elismeréséül az alábbi elvtársak kaptak megyénkben kormánykitüntetést: A MUNKA ÉRDEMREND kitüntetést adományozta az Elnöki Tanács Horváth Andrásnak, a Pest megyei Pártbizottság első titkárának. A SZOCIALISTA MUNKÁÉRT ÉRDEMÉREM kitüntetést a következő elvtársak kapták: Szatmári Lajos, a Csepel Autógyár párt- bizottságának munkatársa. Tuza Sándorné, a Budai Járási Pártbizottság mezőgazdasási osztályvezetője. Jakab Sándor, a Monori Járási Párt- bizottság mezőgazdasági osz- tá'y vezetője. Varga Ferenc a Ceglédi Járási Pártbizottság- párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője, Dobi Mihály, az Aszódi Járási Párt- bizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője. Bokor József, a MÉSZÖV elnöke, Gergely János, a Gödöllői Járási Pártbizottság ipari osztályvezetője, Koller Mihály, a megyei pártbizottság instruktora, Babinszky Károly, a Ceglédi Városi Párt- bizottság titkára. MUNKA ÉRDEMÉRMET a következő elvtársak kaptak munkájuk elismeréséül: Mihók Sándor, a Pest megyei Hírlap mezőgazdasági rovatvezetője, Kovács József, a Nagykátaj Járási Pártbizottság titkára, Tóth Ferenc, a Budai Járási Pártbizottság munkatársa. Karkész Sándor, a Szerszámfejlesztési Intézet kutatómérnöke, üzemi párttitkár, Hornyák Anna, a Budakalászi Textilművek párt- ritkára, Neumann Mihály, a Hazafias Népfront monori járási titkára. a magyar nép nevében támogatjuk az általános és teljes leszerelés gondolatát és kifejezzük azon reményünket, hogy a világ minden parlamentje, népük érdekét képviselve, csatlakozik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa felhívásához. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom vetése szár. baszökkent hazánkban is. Bár hazánkban a szocializmus még | nincs felépítve, a magyar dol- 1 gozó nép közel jutott a szocializmus alapjai lerakásának befejezéséhez. Felhasználva a kedvező nem. zetközi és hazai lehetőségeket, szeretnénk előrehaladásunk ütemét meggyorsítani. A Magyar Szocialista Munkáspárt november 30-án megnyíló VII. kongresszusán a dolgozó nép legjobbjait képviselő küldöttekkel elsősorban arról fogunk tanácskozni, hogyan tudjuk viszonylag rövid idő alatt felépíteni hazánkban a szocializmust. Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy ezt a történelmi feladatot viszonylag rövid idő alatt megoldjuk. Munkánkat annak tudatában kell végeznünk, hogy a szocializmus gyorsabb felépítése nemzeti ügy. A magyar munkásosztálynak továbbra is a lelkesedés, akaraterő és a lendület példáját kell mutatni a társadalom többi osztályának, s vezetn' kell őket építőmunkánk meggyorsításának megvalósítására. — Parasztságunk nagy politikai érettségről, előrelátásról tett tanúbizonyságot, amikor az idei jó termésért rendszeresen és szorgalmasan dolgozott. Ugyanilyen politikai érettséget és előrelátást kell tanúsítania most az őszi mezőgazdasági munkák lelkiismeretes elvégzésével is. Az ország kenyerét a termelőszövetkezeti és egyéni parasztság együttesen biztosítja: a szántást és vetést egyforma gonddal és szeretettel kell elvégezniük. Barátunknak tekintjük a ma még egyénileg dolgozó parasztot is; segítjük eredményes termelőmunkáját; benne a holnap termelőszövetkezeti tagját látjuk. Az egyéni paraszt — csakúgy, mint minden ember a földön — jobb életre vágyik. S ezt a szebb, jobb, boldogabb életet számára a termelőszövetkezet teremti meg. A szocializmus építésének meggyorsításában eredményesen tevékenykedik a magyar értelmiség is. Hassa át nemzetünket a szocializmus építéséért érzett forradalmi szenvedé- lyesség tüze! A nemzeti büszkeség érzése tőlünk sem idegen, de a mi nemzeti büszkeségünk forrását a szocializmus építésében elért^ sikerek alkotják. Ez a nemzeti büszkeség összhangban van a proletár internacionalizmussal is; ahogy testvéreink előrehaladása számunkra is az öröm és boldogság forrása, úgy a mi sikereink is az őröm és büszkeség érzését keltik barátainkba^
