Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-05 / 260. szám

A konzervgyár göngyölegtelepén Amikor a konzervgyár tevékenységéről szólunk, csak rit­kán emlékezünk meg a gyár göngyöldJtelepéről. Pedig nehéz, ■kemény munka folyik itt. Évenként mintegy 4 millió új és 2 millió visszatérő különböző üveg átvételét, osztályozását vég­zik itt. Az e területen dolgozó asszonyok télen-nyáron a sza­badban végzik a munkát. IH. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1959. NOVEMBER 5. CSÜTÖRTÖK FÓRUM Javaslatok városunk jövöjéhez Tettekben van a legtöbb meggyőző erő! Ezt példázza vá­rosunk központjában a befeje­zéshez közeledő bérház is, amely előtt alig van pillanat, hogy ne állna meg valaki, ar­cán a megelégedés mosolyá­val. Évtizedeken át hagyo­mány volt Nagykőrösön, hogy a város fejlesztése ügyében nem történt semmi, és most megtört a jég! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nem is olyan régen tette közzé második ötéves tervünk irány­elveit, amelyeket számos mun­kahelyen, igy a gimnázium ne­velőtestületében is megtár­gyaltak. A párt és a kormány vezetői igénylik a dolgozók vé­leményét, észrevételeit. Neve­lőtestületünk a város dolgo­zóinak nagy nyilvánossága előtt, a fórumon mondja el elképzeléseit és észrevételeit, azért, mert fejlődését szív­ügyének tekinti. Szocialista jövőnk letétemé­nyese, az ifjúság munkárane- velése, az 5-j-l-es rendszer (öt nap elméleti oktatás, egy nap gyakorlati munka) mind foko­zottabb érvényesülése indo­kolttá teszi, hogy városunk távlati fejlesztési tervében szerepeljen olyan gyár- üzem létesítése, amely vá­rosunk mezőgazdasági jel­legének megóvása mellett lehetővé teszi a középisko­lás tanulók ipari foglal­koztatását is. Elsősorban természetesen azok­nak az embereknek a helyi foglalkoztatására gondolunk, akik egyelőre a szomszédos Ceglédre, Kecskemétre, eset­leg Budapestre utaznak mun­kába. Ezenkívül a női munka­erő, és azok elhelyezésére gon­dolunk, akik idáig idénymun­kásként tevékenykedtek. (Kon­zervgyárunk gyors ütemben Ezeket a kérdéseket mi csak a saját nézőpontunkból, de feltétlen a közösség szempont­jából néztük. Épüljön és szé­püljön Nagykőrös mindany- nyiunk örömére, s hogy ez va­lósággá váljon, mondja el el­képzeléseit itt a fórumon min­denki, mert csak jól átgondolt, összehangolt tervekből lehet valóság. Bazsó Lajos Igy dolgoznak a fiatalok a Szabadság Tsz-ben Méltón ünnepeltek az Arany János iskola ifjú bé yeggyűjtői badság Tsz-bcn a múlt héten megtartott tapasztalatcsere­értekezleten, csak egy kis mozaik a szövetkezet életé­ből. De mint a csepp a ten­gert, úgy tükrözi a közös gazdaság tagjainak életét. A hibákat, amelyeket elkövet­tek és amelyekkel szembe kellett nézniük, a nehézsé­geket, amelyekkel meg kel­lett birkózniuk, amelyeket le kellett győzni ahhoz, hogy kiérjenek arra a széles, egye­nes útra, amelyen most jár­nak. S az egyenes, sima úton egyre több és több a kővető­jük. De halljuk csak Kis Lacit, a tsz KlSZ-szervezetémek tit­kárát! Mit is ZMonJott az ered­ményességi jövedelem elosz­tásáról a többi szövetkezet számára tartott ankéton? * „Urbán Ernő és Illés elv­társ elmondták előttem, hogy a korábbi jövedelemel­osztás azért nem volt igazsá­gos, mert a meglett emberek többet dolgoztak, mint a fia­talok és mégis annyit keres­tek, mint mi. Ezt nem hagy­hatom szó nélkül, mert úgy érzem, nem egészen így van. Vagy talán az 1957—58-as gaz­dasági évre gondolnak az előt­tem szólók? Bizony, akkor nem dicsérhettük meg a fiata­lokat, hiszen előfordult, hogy „órabérben” táncot jártunk. No, és mit csináltak közben a meglett emberek? Egyszer- kétszer magam is láttam, hogy huszor. egyeztek. Nem számított, hogy tán­coltunk, pipáztunk, kártyáz­tunk, hiszen kaptuk az óra­bért. Aztán az év végén szo­morúan és bosszúsan távoz­tunk a zárszámadási gyűlés­ről, mert csak 27 forintot ért egy munkaegység. A tag­ság szorgalmasabb része jo­gosan volt elégedetlen és a vezetőséget szidták. De hát mii lehetett fizetni arra a sok felhígított munkaegységre, amely mögött alig volt mun­ka? A vezetőség nem nézte ezt tétlenül. Kidolgozta az új jövedelemelosztási formát és a munka, az elért termésered­mények alapján fizetnek. Egy csapásra megváltozott minden. Érdekeltek voltunk a jobb és több, a gyorsabb munka végzésében. Én például hat növényfélé­vel foglalkoztam. Ezek meg­művelésére bevontam két ki­sebb leánytestvéremet. 1754 négyszögöl mákunk volt, s ezen betakarítottam 594 kilót. Minden 5 kiló egy mun­kaegységet jelent. Takarmány­répám 1200 négyszögöl volt, 240 mázsát takarítottam ts róla. Minden öt mázsájáért kapok cgy-egy munkaegy­séget. 1200 négyszögöl cékla­répa területről 150 mázsa céklát takarítottam be. Min­den 100 forint értéke után 0,6 forint jár. Burgonyából 800 négyszögölön 29 mázsa termett. Minden 200 kiló je­lent egy munkaegységet. A rám bízott 11 hold kukoricá­ból holdanként 34 mázsát hoztam le, minden mázsa 0,8 egység. Ezek az eredményeim. F>e így dolgozik a többi fiatal is. Nem maradunk le a meglett emberek mögött. Van is ér­telme! Szeptemberben pél­dául sokan kaptak előlegbe 803 forintot. így mi, fiatalok, nagyon meg tudjuk becsülni a termelőszövetkezetet.” — NOV.EMBER 1-ig 100,6 százalékra teljesítette éves tervét a Nagykőrösi Gépállo­más, de őszi tervében még van lemaradás. A párt- kongresszus tiszteletére szer­vezett munkaversenyben — a kongresszus megkezdéséig — szeretnék behozni ezt a lemaradást. Könyvtári fotográfiák A könyvek „ősellenségei”, az olvasók közül szeretnék néhányat bemutatni. Bizto­san rájuk ismernek, ha talál­koztak már velük. Ha nem, hát szerencséjük volt. Per­sze, nemcsak „ellenségek" arcképét szeretném bemutat­ni, hanem ... Inkább elősze­dem a fotográfiákat. Kezdem azzal, Aki már Mindent Olvasott „Én kedves, nem tudok már választani. Én már min­dent olvastam!” (Itt egyszerre őszinte irigység költözik a jó szándékú könyvtáros szí­vébe.) Tovább sorolja, hogy ő már a bölcsőben is olva­sott, s félórai részletezés után, amikor végre a könyv­táros is szóhoz juthat, kide­rül, hogy a „minden" csak Jókaira és Mikszáthra vonat­kozott, s az ajánlott Móricz- kötetet elviszi, de a Csendes Dont csak legközelebb ... Az Igényes „Nincsen ebben a könyvtár­ban egyetlen jó könyv sem!” Pedig a könyvtáros tudja ró­la, hogy ebben az évben irat­kozott be és noha már az év vége felé járunk, jó ha idáig három könyvet elolvasott. Nehezen tudjuk csak kide­ríteni, hogy számára milyen a jó könyv. Sok kérlelge- tés után az igényes olvasó mégiscsak nyilatkozik: a kira­katban látott Tengerlépő ci­pő kielégítené irodalmi ízlé­sét... A Szemérmes Nagymama arra a kérdésünkre, milyen könyvet adjunk olvasni,- pi­rulva súgta: „Szerelmest t, kedveském!" Aki Vigyáz a Könyvek Ép­ségére Ilyen olvasó csak az opti­mista könyvtárosok fantá­ziájában született meg. De olyan olvasónk már volt, sőt van, aki kényes az ágynemű­jére. A múltkor hazavitt egy eléggé piszkos könyvet. Ami­kor visszahozta, nem is­mertünk rá. Rémülten kér­deztük meg: Mi történt ez­zel a könyvvel, néni? ö büsz­kén felelte: „Megfürdettem! Ugye, milyen tiszta?’1 Nem örültünk egyáltalán, mert a fürdővízzel a könyvtábla fe­lét is kiöntötte ... Karsai Istvánná — EZÜSTKALÁSZOS tan­folyami indul november Iá­én a Petőfi Termelőszövetke­zetben. Részvételre jelent­kezhetnek termelőszövetkeze­ten kívüliek is a szövetkezet irodájában. A tanfolyam díj­mentes és két télen át tart. Elvégzése után a hallgatók bizonyítványt kapnak, és jo­gosultak az ezüstkalászos jel­vény és az ezüstkalászos gaz­da cím viselésére. — MA DÉLELŐTT kilenc órakor ülést tart a tanács végrehajtó bizottsága. Napi­renden szerepel a beszámoló, az előző ülés határozatainak végrehajtása. Tárgyalják a vállalatfejlesztési alap fel- használását, és a tanács fo­lyószámlás szerveinek 1960. évi költségvetési előirányza­tát. — A MINTÁKÉRT TSZ te­rületével való egyesülés után a Szabadság Tsz megkezdte a volt Mintakert területének szervestrágya-szóró géppel való megtrágyázását. E te­rületre néhány nap múlva kiültetik a salátát. — ELMULASZTOTTA a főútvonalra való ráhajtás előtt a kötelező megállást, s ezzel veszélyeztette a köz­úti forgalmat Halasi Ambrus, Kölesei utca 18. szám alatti lakos. A rendőrségi szabály­sértési bíró 100 forint pénz­bírsággal sújtotta. A NAGYKŐRÖSI KONZERVGYÁR felhívja a termelő­szövetkezetek és egyéni termelők figyelmét, hogy a jövő évi zöldségtermelési szerződést mielőbb kössék meg, mert előreláthatóan novem­ber végén a gyár a szerző­déskötéseket befejezi. 1960. évben a gyár a sár­gahüvelyű babért átlagban 3.— Ft-ot, a zöldhüvelyű babért átlagban 4.— Ft-ot fizet. Állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek I. osztályú csemegeuborká­ért átlagban 4 Ft-ot fizet. Bepirosodott I. osztályú paprikáért egyéni terme­lőknek is 250.— Füq össze­get fizet. Mielőbb kösse meg a jö­vőévi termelési szerződést zöldségfélékre. A felszabadítás előttivel % szemben lényegesen magasabb J fokot ért el községünk dolga- j zóinak életszínvonala. Sok egyéb mellett az életszínvonal\ emelkedését igazolják, hogy a; régi 74 darab rádióval szem- í ben ma közel 400 darab rádió, j a 11 motorkerékpárral szem- { ben ma közel 200 darab motor- $ kerékpár, a 300 darab kerék-j párral szemben ma több mintf 1500 darab kerékpár, 14 gumi-\ kerekű kocsival szemben ma\ minteny 300 gumikerekű kocsi $ van községünkben. / / Mindent összevetve, figye-f lemre méltó nagy eredménye- \ két ért el községünk a felsza-j badulásunk elmúlt 15 észtén deje alatt. Ma már egyre in- % kább tisztábban látják dolgo- ^ zóink azokat a nagyszerű$ perspektívákat, amelyet a szó-£ cializmus felépítésével hazánk- % ban és így községünkben is a % jövőben el akarunk érni. $ Somodi István í Gondolatok Kocsér felszabadulásinak tizenötödik é annyi családi lakóház épült a községben. Egészségházat, szeszfőzdét, korszerű üzletek egész sorát, a belterület parko­sítását, utak, járdák építését, a község villamosítását valósítot­tuk meg. Hatalmas változások követ­keztek be a mezőgazdasági ter­melésben is. Megszűnt a mező­gazdasági termelés bizonyta­lansága. A felszabadulás előtt a község árutermelése sok esetben eladatlan maradt, ma a kiterjedt, széleskörű szerző­déses rendszer biztosítja a ter- melvények biztos értékesítését. Nem ritka az az eset, amikor 1 hold szántóföldről a szerző­dése’ termeléssel 30—10 ezer forint bevételre tesz szert a termelő. lai tantermek számát, kötele­zővé lett a 8 osztályos általá­nos iskola. Bevezettük a felső tagozatokban a szakosított ok­tatást és az utóbbi időkben a politechnikai oktatást. A köz­ségben napközis óvodát létesí­tettünk. Kőcserről évenként 10—15 általános iskolát végzett tanuló megy a középiskolába. Számos fiatal jutott tovább felsőbb iskolába is. Továbbfej­lesztettük a kultúrát a népmű­velés területén is. A község kultúrháza, könyvtára, mozija a dolgozók művelődését, szóra­kozását szolgálja. Sokat tettünk községünk fej­lődése érdekében is. Mintegy 120 házhelyet osztottunk ki, és a korábbi külterületi építkezé­seket is beleszámítva ugyan­gyerekek méltón ünnepelték meg városunk felszabadulásá­nak 15. évfordulóját. Jó lett volna a vezetőknek is látni ezt. Mi, akik láttuk, sok szépet kaptunk. Továbbra is sok si­kert kívánunk ehhez a szép munkához. Ezután is ilyen szép munkával emlékezzenek meg életünk nagy sorsfordu­lóiról. — Sz — W-^XX\XXXXXXV,XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXX' Másfél évtizeddel ezelőtt szabadult fel Kőcser község az évszázados elnyomatásból és megnyílt előtte egy új társa­dalom formálásának útja. Az évforduló alkalmából kegyelet­tel emlékezünk meg a szabad­ságunkért elesett szovjet és ro­mán hősökről. Az elmúlt 15 év gyökeres változásokat eredményezett községünk társadalmi és gaz­dasági arculatában. Első lépésként felszámoltuk ; a földesúri rendszert. Mint­egy 800 hold földet osztottunk ; szét 80 nincstelen parasztcsa- ; Iád között. Megszüntettük kös- ! ségiinkben a cselédrendszert és l mintegy 234 fő nyilvántartott ! cselédnek biztosítottunk kul- • turáltabb, kizsákmányolás- \ mentes munkaalkalmat. Fel- I számoltuk a burzsoá közigaz- ! gatást. í Sokat tettünk a népművelés, í a népoktatás terén is. A fel- \ szabadulás előtti 14 tanerővel í szemben ma 22 nevelő tanít is- í kóláinkban. Növeltük az isko­Városunk felszabadulásának 15. évfordulójára az Arany Já­nos általános iskola tanulói bélyegkiállítást rendeztek. Berényi István szakkörve­zető tanár irányításával dicsé­retes munkát végzett a szak­kör minden tagja. A látogatók egyaránt gyönyörködhettek az értékes bélyeganyag rendsze­rezésében és elrendezésében. Szemet gyönyörködtető kiál­lítás volt. Egőpiros muskát­lik, zöld páfrányok közé el- y helyezett bélyegtablók lelkes ^ munkáról tesznek tanúságot. ^ Kis bélyegek, s milyen sok £ szépséget megmutattak ve- ^ lük a gyerekek! Érdemes fel- ^ használni gyűjtőszenvedélyü- ^ két, s Ilyen irányban gyű- ^ niölcsöztetni. y A kiállítás bemutatja az ed- ^ digi 15 év eredményeit, nagy ^ zeneszerzőket, sporteseménye- ^ két stb. bélyegekben. Nehéz ^ lenne felsorolni minden té- í mát. Ezt látni kell! A kiállítás másik érdekes- sége a szalvétagyűjtemény. ^ Különösen a kicsik körében ^ lett népszerű. A vendégkönyv lapjai meg- ^ teltek az érdeklődő látoga- £ tök nevével és jó vélemé- ^ nyével. A városi bélyeggyűj- 1 tő szakkör tagjai szerint még j az országos bélyegkiállításon í is megállná a helyét egy-egy í tabló. ; Kár, hogy a város vezetői- ^ nek neve és véleménye hiány- í zik e lapokról. Pedig ezek a 1 fejlődő gépesítése ezt előbb- utóbb bizonyára indokolttá te­szi majd.) Elképzeléseink között sze­repel például egy konfek­cióipari üzem, vagy eset­leg valamilyen műanyag vagy műszálfeldolgozó vál­lalat. Érdekes lenne meg­tudni, hogy a város hatá­rában levő olajkutak, szénsav stb. nyújtanak-e lehetőséget egy ilyen üzem felállítására. A táj jelleg figyelembevéte­le mellett van lehetőség üze­mek telepítésére, hiszen a de­centralizáció, Budapest teher­mentesítése, kormányprogram. Nagykőrös is ugyanarra a vo­nalra esik, mint Cegléd és Kecskemét, tehát a vasúti szál­lítási nehézség sem lehet probléma. Helyet, területet egy ipari létesítmény számára, Nagykőrös minden bizonnyal kész örömmel biztosít. Nem szabad elhanyagolni — \’éleményünk szerint — hagyományos iskola­város jellegünket sem. Talán az elmúlt években az aktívabb kultúrpolitika meg­menthette volna az évszázados tanítóképzőt is és ma Baja he­lyett itt lenne a főiskola. Re­méljük, hogy a jövő évben épí­tésre kerülő élelmiszeripari technikum kárpótol majd ezért, és országos hirűvé nő. Amikor városunk jövőjével kapcsolatos elképzeléseinket elmondjuk, érdemes talán fel­vetni egy fedett vásárcsarnok gondolatát is, akár a jelen­legi piactér helyén, akár más arra alkalmas terüle­ten. Mindezek, mint mágnes vonzzák maguk után az egyéb kulturális létesítmények meg1 valósítását, így azokkal nem is foglalkozunk. Meddig szabotálhat büntetlenül ? Erdős Julianna 38 holdas nagygazda Kőcser XI. dűlő 14. szám alatti lakos 150 000 forint közadóval tartozik ál­lamunknak. Népi demokrati­kus rendszerünkben önkénte­sen még egy fillért sem fize­tett. Idáig még mindig kény­szerintézkedéssel kellett tőle a felesleges terményt vagy felesleges jószágállományt el­hozni. A község becsületes adófi­zető polgárai mélységesen el­ítélik Erdős Juliannát, s ki­váncsiak, meddig szabotálhat büntetlenül. 5 130—140 százalékos teljesít- >f, ménnyel Gulácsi Erzsébet és $ brigádja jár élen e munkálat tok végzésében. ! Gulácsi Erzsébet a visszárut minősíti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents