Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-29 / 281. szám

fktúáál Tíir CEGLÉD, ALBERT IRSA, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM / 1959. NOVEMBER 29. VASÁRNAP Lesz víz a Szűcs-telepen A Szücs-telepi lakosok régi jogos sérelmét orvosolják a napokban. Eddig ugyanis nem tudták biztosítani a Fűtőház utca és környéke vízellátását. A fűtőháztól kivezetett ki­folyó ugyanis csak annyi vi­zet adott, hogy órák alatt telt meg a vödör. Ez az áldatlan állapot most végre megszűnik. A Község­gazdálkodási Vállalat már kiszállította a szükséges nyo­móvezetékeket. A Szücs-tele- piek látva, hogy most nem ígérgetésekről, hanem tettek­ről van szó, egymás után, egyöntetűen tettek vállalást, hogy munkájukkal ők is hoz­zájárulnak a vízprobléma megoldásához. Elvállalták tár­sadalmi munkában az összes árkok kiásását. így, mintegy 25 ezer forint megtakarításá­val, a vállalat a tavasszal megépíti a belmajori szivaty- tyútelepet, valamint a vasta- lanító berendezést. Ezzel le­hetővé válik az ingatlanokra való bekötés. A mintegy 1000 méter közcsőhálózat építésére, a kifolyókra és berendezé­sekre 160 ezer forintot irány­zott elő a vállalat. Hogy ne kelljen messze menni az ivó­vízért, a megépítendő közcső­hálózat mentén négy közki­folyó szolgáltatja majd a vi­zet. ' » — Szilágyi János — A kultúra emelése, széle­sebb körben való terjesztése ugyanolyan elsőrendű fel­adat, mint gazdasági éle­tünk fejlesztése — hiszen a kettő kölcsönös hatással van egymásra. Városunkban, gaz­dasági fejlődésünktől lénye­gesen lemaradt kulturális életünk. Most — a nagy fordulat után —, amikor Cegléd me­zőgazdasági vonalon szocia­lista város lett, a párt városi végrehajtó bizottsága úgy látta: elérkezett az ideje, hogy kultúréletünket felülvizs­gálja és megfelelő tervek­kel a kultúrmunkát olyan egységbe foglalja, amely alkalmas a szocialista kul­túra terjesztésére és a tömegek bevonására. A célnak megfelelően, az érdekeltek meghallgatásával hároméves művelődési prog­ramot dolgozott ki. Kultúr- programját a városi pártbi­zottság elé terjesztette, amely­re meghívta az iskolák pe­dagógus képviselőit és mind­azokat, akik a kultúra te­rületén dolgoznak. Alapos vi­ta után a javaslat egyhangú szavazással határozattá vált. A hároméves művelődési program a népnevelés min­den területére kiterjed. Be­vezetőjében utal az eddig el­ért eredményekre, majd a feladatokat határozza meg. A második pontban megálla­pítja: „A párt- és szakszer­vezet politikai elmé­leti előadások, kon­zultációk és politikai vi­ták rendezésével segítse elő a régi és új munká­sok politikai képzését, ön­tudatának növelését. Párt- szervezeteink a politikai munkában támaszkodja­nak a régi szervezett 'mun­kásokra és az üzemi törzsgárdára." A harmadik pont: Váro­sunkban a mezőgazdaság szocialista átszervezését be­fejeztük. Fontos feladat a továb­biakban a dolgozó pa­rasztok átnevelése. Ezt a feladatunkat nagy kö­rültekintéssel, a szórakozást és az ideológiai nevelési ösz- szekapcsoló türelmes népmű­velési munkával kell végre­hajtani. A negyedik: Feladatunk a kommunista szellemű mű­velt, erkölcsös ifjúság fölne­velése. Az ifjúsági tömegek isko­lai és iskolán kívüli ne­velése, művelése maxi­mális ideológiai és er­kölcsi támogatást követel a társadalomtól. Ezért munkánk fontos te­rülete az iskolai szülői mun­kaközösségek helyes befolyá­solása. A pedagógusok ifjú­ságnevelő munkájának segí­tése. Az ifjúsági szervezetek támogatása. A város egységes kultúr- munkájának irányítását a már létrehozott népművelési tanács, a párt vezetésével fogja össze és határozza meg az elfogadott hároméves terv alapján a művelődési munka feladatait. így egységes irá­nyítással a város kulturális életét össze lehet fogni és a célnak megfelelően irányí­tani. A program a továbbiakban a konkrét feladatokat szabja meg: A helyi TIT olyan előadói munkaközösséget szervezzen, amelynek személyi összetéte­le politikailag biztosíték ar­ra, hogy a tudományos is­meretterjesztő munka meg­feleljen a marxista—leninista követelményeknek. Gondos­kodni kell az előadók tovább­képzéséről. Már 1960-ban el kell érnünk, hogy az elő­— A CEGLÉD MŰEMLÉ­KEIT felölelő, képekkel il­lusztrált tanulmányát még ez évben elkészíti Nagy Dezső, a Kossuth Múzeum igazga­tója. Ez a munka ugyancsak a ceglédi monográfia egy ré­sze lesz. — ^0 MÄZSA ZÖLDSÉ­GET ad át holnap a földmű­vesszövetkezetnek. téli táro­lásra, a Dózsa Népe Termelő- szövetkezet. — 115 SZÁZALÉKRA tel­jesítette október havi tervét a Sertéstenyésztő Vállalat. Fő feladatuk, hogy minél jobb minősítést érjenek el a bacon-sertések nevelése terén. — A STATISZTIKAI HI­VATAL Pest megyei Igazga­tósága piacstatisztikai ellen­őrzést tartott pénteken a vá­rosi tanácsnál. — 1000—1200 FOLYÓMÉ­TER erdei és fekete fenyőt ad át az erdőgazdaság ceg­lédi üzemegysége a földmű­vesszövetkezetnek árusításra a fenyő ünnepére. A kiterme­lést december elején kezdik meg. — MESEDÉLUTÁN lesz vasárnap 3—5 óráig a ME- DOSZ kultúrotthonban. A meséket Szálkái Miklós mondja, utána három mese­filmet vetítenek a gyerekek­nek. — LEHET MÁR KAPNI turmix-italokat a Délibáb cukrászdában. Nagy tetszést aratott az ízletes, tejjel ké­szített meggy- és málna- fröccs. Megbírságolták a szabálysértőket Több esetben előfordul, hogy a vásárok alkalmával iparosaink elmulasztják ki­tenni áruikra az árjegyzéket, így történt ez legutóbb Ka- ezur .János, Puskaporos u. 7., Kaczur József, Kép u. 7., va­lamint Csicsó Ferenc, Ujvá- rosszél 1. szám alatti lako­sok, cipészkisiparosok eseté­ben is. Ezért a szabálysértési hatóság áz előbbi ketőt 100— 100, az utóbbit pedig 200 fo­rint pénzbírságra ítélte. A közlekedésrendészeti sza­bályok ellen vétettek Dalos Jenő, Papp János, Weigler András. valamint Girst Ádám. A nevezetteket szin­tén megbírságolta a szabály­sértési hatóság. — 200 FAPAPUCSOT és több mint 100 méter kókusz­szőnyeget rendelt a gyógy­fürdő, hogy a vendégek ké­résére ingyen kölcsönözhesse­nek papucsokat, s a fürdő te­rületén leteríthessék a sző­nyegeket, hogy a csúszós ta­lajon nehogy baleset kelet­kezzék. — ÜZEMLÁTOGATÁSO­KAT. szerveznek a Mészáros Lőrinc Általános Iskola VII— VIII. osztályos tanulói de­cember második felétől öt vasárnap. Többek között meg­tekintik a Gamma, a Be­loiannisz és az Orion gyárat. — 797 FORINTOT adtak az idén a III. kerületi óvoda szülői munkaközösségének tagjai az óvoda csinosítására. Már vásároltak is függönyö­ket és magyaros tálakat. Egy apa öt rózsatövet ajándéko­zott az óvoda kertjének szé­pítésére, GONDOLATOK CSEH ISTVÁN KIÁLLÍTÁSÁN Ismét egy jó hír Megszüntették a gyógyfürdőben az ebédszünetet Amikor • a gyógyfürdőt megnyitották, előre még nem volt megállapítható, hogy a közönségnek milyen nyitvatartási idő felei meg a legjobban. Ezért a tanács ideiglenesen úgy határozott, hogy naponta két részben, ^ a város főterén neonbe- Í tűkkel ragyog az esti ^ fényben a felirat: Rendelt- | ruhaipari Vállalat. A kö- ^ zelmúltban megrendezett ^ ipari kiállításon a legtöbb Iá- ^ togató — köztük mi magunk ^ is — elismeréssel állt meg ^ ennek az üzemnek a termé- ^ kei előtt. Kíváncsiak vol- ^ tunk, hogy mi történt a ki- ^ állítás óta. hogyan készülnek ^ az 1960-as év beindítására. ^ — Néhány szám minden ^ magyarázat nélkül megmutat- ^ ja az eddigi fejlődést és be- ^ szédesen illusztrálja jövő ^ évi terveinket —1 mondja ^ Skuljéti Jánosné. a vállalat i új főkönyvelője, majd így | folytatja: ^ — 1952-ben éves termelé­^ sünk az egymilliót sem érte ^ el. az idén pedig már II mil- ^ lió forint értékű gyártmányt ^ kap tőlünk a nagykereskede- ^ lem. Jövőre mennyit terve- í zünk? Nem kevesebb, mint ^ 19 milliót. ^ — Nyolcmillió forint ugrás ^ egy év alatt? Nem lesz az ^ egy kicsit sok? ^ — Soknak nem sok. de ke­^ vésnek sem kevés — szól £ közbe Máté Vera. az igaz- ^ gatónő — Aztán a ianuár el- ^ sejét sem várjuk tétlenül. Az á I. negyedévre már megkötöt­jövő évre vállalt termelési többlet gépesítési problémája és olcsóbbá válik a termelés. A beszélgetés további fo­lyamán egyre jobban ki­rajzolódik: a Rendeltruhaipa- ri Vállalat vezetői egyik ke­zükkel biztosítják a napi termelés zavartalan menetét, a másikkal pedig már a jövő évi átmenet folyamatosságá­val párhuzamosan, a terme­lés megkétszerezésére készül­nek. A legfontosabb előfeltételek körül nincs is hiba, de né­hány gátló körülmény ennek ellenére akad. Erről így beszélnek: — Sok a gondunk a meg­növekedett termelés során felhalmozódó készáru el­szállításával. A MÄV ház- tól-házig szolgálata azelőtt egy nap alatt gondoskodott a szállításról. Most előfordul, hogy a becsomagolt ládák na­pokon keresztül elfoglalják amúgy is szűk helyünket. Na­gyon kérjük a vasútállomás illetékes szerveit: vegyék fi­Városunk hároméves művelődési orogramja adások kiegészítéseként, meg­felelő szemléltető eszközeink legyenek. A különböző kultúrottho- nokban induló előadássoro­zatokat össze kell vonni, hogy az erre a célra szánt pénzt gazdaságosan használjuk fel. A program konkrétan felöleli úgy ipari, mint mezőgazdasági vonalon a kultúrmunka mellett a szakmai oktatást is. Különös tekintettel van a mezőgazdaságra. Ezüstkalá­szos-tanfolyamok szervezését írja \ elő — más ismeretter­jesztő előadások mellett. És még egy nagy jelentősé­gű javaslat vált határozattá a tsz-ekkel kapcsolatban: minden szövetkezetei egy- egy iskola pedagógusai patronálnak. Feladatuk: a szövetkezeten belüli népnevelő kultúrmunka végzése. Például: ha valahol analfa­béták vannak, azok tanítása, ha olyan idősebbek, vagy fia­talok vannak, akik nem vé­gezték el a nyolc általános iskolát, azokat levelező­tanulóként hozzásegítik, hogy elvégezzék. Segítik a tsz-if- júságot sportban és min­den más kultúrtevékenysé- gükben. A cél: emelni szö­vetkezeti parasztságunk kul- túrszínvonalát. Cél az is: bebizonyítani, hogy a szövet- . kezetekben is élhet az ifjú­ság kultúréletet, nemcsak a . városban. A városi pártbizottság mfl- ’ velődési programja tizenhat gépelt oldal, ezért arra kény­szerültünk, hogy egyelőre né­hány lényeges részét emel­jük ki. Később egyes pont­jaival • külön foglalkozunk. Most még csak annyit jegy- zünk meg, ha azt akarjuk, hogy ez a program valósággá váljon, akkor úgy az ipari vállalatok, mint a tsz-ek vezetői­nek, a kultúrmunka irán­ti közömbösségüket föl kell számolni — tisztelet néhány kivételnek. A művelődési program ha­tározattá vált, ez mindenkit kötelez a részvételre, végre­hajtásra. S ha ezt a munkát nem kényszerből, hanem bel­ső meggyőződéssel végezzük, akkor biztosan meglesz az eredmény. Zsadon Miklós Cseh István „Városunk szülötte” olva­som a meghívón, mely Cseh István festőművész kiállításá­nak megnyitófára invitál. Fővárosi nagysikerű kiállítá­sa után, még alig gyógyultan súlyos betegségéből, lázba révedö szemekkel azt hajto­gatta: „Vigyük Ceglédre az anyagot, hadd lássák mivé nőttem”. Felidézi küzdelmes múlt­ját: elrévülve gondol az egykori parasztsorból nőtt gyerekre ... Iskoláit Ceglé­den és Nagykőrösön végezte. 1936-ban érettségizett. Néhány év múlva, megtakarított pén­zén előretör élete egyetlen és igazi értelme felé — beiratko­zik a Képzőművészeti Főis­kolára, hogy a lelkében áradó lírát, a zsongó férfibánatot, komoly tanulmányok után, technikailag is ki tudja fejez­ni. Első mesterétől, Burg- hardtól, a naturális termé­szetlátást tanulta meg, de mikor birtokába vette, rá­jött, hogy ez még nem elé­gíti ki. 1946-tól Kmetty mes­ter tanársegédje a főiskolán. Ez időben készült munkáin a világos tagoltság, a konstruk­: önarckép tív megoldások foglalkoztat­ják, mély, drámai színkorr.- pozíciók. A megélhetés gc . - jói azonban tovább űzik. Ta­nári állást vállal, s külön­böző iskolákban neveli a fia­talokat. 1952-ben a Műegye­tem rajz-tanszékére kerül. Előbb tanársegéd, majd ad­junktus. Művészete számára itt kedvező légkör van. Új­ból, s talán végleg megtalál­ja önmagát. Művészete is változik. Alkatának lírai lé­nyege virágba szökken és sorra alkotja impresszionista színekbe fogant álmait a va­lóságról ... Maradt-e valami az egykori ceglédi tágranyill szemű gyerekből? A kiállítás választ ad erre. Ott ragyog a nyári fényben, az őszi ború­ban a személyes élmény, a kis egymásrahányt paraszt­házak, a virágos udvarok, a barna hegyek felett suhanó felhők, s portréinak kemény karakterében. Visszatért, mint a fel-fel­dobott kő. Itt van nálunk és velünk művészetében, s most már mindig velünk marad. Fogadjuk szeretettel. (—y—ő) délelőtt 10—14 óráig és dél­után háromtól este hatig üzemelteti a fürdőt. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy a nagy több­ség — különösen a vidékiek —, helyteleníti az egyórás ebédszünetet. Szerkesztősé­günk is több levelet kapott, amelyekben olvasóink pana­szolják és sérelmezik, hogy az ebédszünet miatt kiküldik őket a fürdőből. Különösen a vidékiek sérelmezik ezt, akik a vonat indulásáig kény­telenek az utcán sétálni. A panaszt továbbítottuk a városi tanácshoz. Megtudtuk, hogy maguk a fürdő dolgo­zói és a községgazdálkodási vállalat vezetői is helytelení­tették a déli zárórát, ezért a tanács, figyelembe véve a jogos kívánságokat. felfüg­gesztette a déli szünetet. Félreértések elkerülésére közöljük, hogy ebédszünet ugyan nem Tesz. de a kettős műszak megmarad. Ami azt jelenti, hogy aki délelőtt a fürdőben volt és két óra után is ott akar maradni — annak űi jegyet kell váltania. Javasoljuk... a Szabadság téri kenyérbolt és a Kossuth Ferenc utca és Pesti út sarkán levő sütemé­nyesbódé vezetőinek. hogy szerezzenek be egy kis tál­cát vagy akár tányérkát (pár filléres beruházás az egész), hogy a pénzt ne arra a pultra helyezzék, ahol a ke­nyeret mérik, illetve a süte­ményt árusítják. gyelembe termelésünk emel­kedését és segítsenek a gyors szállítással — mondja a fő­könyvelőnő. — Kossuth Ferenc utcai részlegünk, a múlt heti ki­sebb tűzeset miatt, kissé ké­sőbben kezdheti meg csak a termelést. Az Építőipari Ktsz- szel csütörtökön kötjük meg a szükséges átalakításokra a szerződést. A munkálatok teljes elkészítéséhez bizony jó néhány hónap kell. Addig szinte nincs hely az ezer­szám készülő kötények és a gyártáshoz szükséges anyag elhelyezésére. Kérnénk a városi tanácsot, hogy segít­sen rajtunk és valahol a kö­zelünkben. kizárólag az épít­kezés tartamára, bocsásson rendelkezésünkre egy rak­tárt — közli a problémát az igazgatónő. O eméljük, hogy a női-*-*• munkahelyek számának növelése érdekében, mindkét kérését kedvezően fogadják az illetékesek, s akkor az idei előkészítés befejezése után nyugodtan nézhetünk, g Rendeltruhaipari Vállalat szempontjából rendkívül je­lentős. további növekedést ho­zó, 1960-as év elé. — Dózsa — Jlíáoai a holnapéit Riport a Rendeltruhaipari Vállalatról tűk a kereskedelemmel a szállítási szerződéseket. Esze­rint 25 000 iskoláskötény mel­lett még háromezer kabátot, nadrágot gyártunk és ter­mészetesen változatlanul ki­elégíti rendelt-részlegünk a megrendelők igényeit. — Honnan lesz ehhez a nagy felfutáshoz elegendő szakmunkás és gép? — Gondoltunk mindkettő- - re. 4 hét elején 60 részvevő­vel varró tanfolyamot szer­veztünk. Ezen Lovas Imre, Asztalos László. Kovács Jó­zsef a villanyerőre működő varrógépek és a többi gé­peink kezelésén kívül, már most megtanítják a hallga­tókat azokra a fogásokra, amelyeket egy jól dolgozó és keresni akaró szakmunkásnak feltétlenül tudnia kell. Ami­kor a tanfolyam résztvevői már elegendő elméleti és gyakorlati tudást sajátítanak el. akkor megszervezzük a második műszakot. Ezzel tulajdonképpen megoldódik a

Next

/
Thumbnails
Contents