Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-28 / 280. szám

fUtliuli Sir CEGLÉD, ALBERT IRS A, CEGLÉ D BERCEL, TÖRTÉL ÉS CSE MŐ RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM 1959. NOVEMBER 28. SZOMBAT számolóját még néhány fel­szólalás követte, mind Ceg­léd, mind a járás részéről, s ezzel az iránytmutató és gya­korlati tanácsokkal gazdag szülői munkaközösségi gyűlés véget ért. — Ke — Csütörtökön rendezték meg a járási szülői munkaközös­ségek elnökeinek ülését a járási tanács nagytermében. A gyűlésen az elnökökön, is­kolaigazgatókon és vezető óvónőkön kívül megjelentek Benka L ajosné képviselő, Kratochvill Jenőné, a járási nőtanács titkára, Bencsik Mi- hályné, a járási pártbizottság kiküldötte, Detrei Sándor, a járási művelődési osztály ve­zetője és Győré Sándor vá­rosi tanulmányi felügyelő. Első napirendi pontként Benke Lajosné ismertette nagy vonalakban, a rendtar­tást, amelyben az szm-ek új feladatait fektették le. Hoz­zászólásában Detrei Sándor részletesen feltárta az szm- ek új irányú működésének problémáit. Hangoztatta a nő­tanács, a szülői munkaközös­ségek és az iskolák szoros együttműködésének fontossá­gát. A jövőben a szülői mun­kaközösségek ne csak anyagilag támogassák az iskolák munkáját, hanem tartalmilag is: legyenek segítségére a pedagógu­soknak a szocialista ne­velés módszereinek, cél­kitűzéseinek és elvi kér­déseinek, a többi szülők­kel való megismertetésé­ben. — Nagyon megnehezíti az iskola munkáját a kettős ne­velés — mondotta Detrei Sándor. — Iskoláinkban ma már materialista nevelés fo­lyik, de a szülők jelentős ré­sze régi elveit és világnézetét igyekszik átültetni gyerme­keibe. Meg kell értetni ezek­kel a szülőkkel, hogy gyer­mekeiket ezzel állandó konf­liktusba hajszolják bele. A szülők világnézetének meg­változtatására, a szülői mun­kaközösségek, a nőtanácsok támogatásával, osztályonkénti szülők iskoláját kell szer­vezni, ahol a különböző korú gyermekek nevelési problé­máinak gyakorlati megoldá­sát is megbeszélhetik. — Másik nagy feladat a mulasztások megszünte­tése. Tavaly járásunkban minden tanulóra tíz mulasztási nap esett, ami igen magas szám és sajnos, az első negyedév ugyanilyen eredménnyel zá­rult az idén is. Itt, a még mindig előforduló nehéz szo­ciális körülmények feltárásá­val, megjavításával, egyes ese­tekben felvilágosító munká­val segíthetünk. Detrei Sándor művelődési osztályvezető után Pintér Miklósné, az albertirsai Pe­Mala József és Papp József kovácsok általában 150—160 százalékra teljesítették eddig negyedévi tervüket. Most sem akarnak lemaradni. Felvételünk pillanatában PP—50 mélyszántó eke szerelését végezték Mi újság a földművesszövetkezetben? Látogatás a készülő ajándékvásáron Utána a fiatalok meghallgat­ták a Világ térképe előtt cí­mű előadássorozat második részét. ★ A VÁLLALAT egyeztető bizottságához az idén 51 esetben fordultak a dolgozók. Ezek közül 24 esetben a dol­gozók javára döntött az egyeztető bizottság. A tárgyalóteremből: 400 forint pénzbüntetés súlyos testi sértésért Zátroh János és Mágocsi Istvánná ceglédi lakosok szomszédok. Évek óta hara­gosok, mert Zátroh János baromfijai átjárnak Mágo- csiék veteményes kertjébe és abban kárt okoznak. Augusztus 29-én Zátroh apósával a sertésólat fedték be szalmával. Munkavégzés közben át kellett menniük Mágocsék udvarába, azok azonban nem tűrték, hogy ott dolgozzanak. Zátrohék Mágocsi felszólítására nem távoztak el. s a vita vereke­déssé fajult, amelynek hevé­ben Zátroh egv karóval Má- gocsinén fejsérülést okozott A járásbíróság Zátroh Já­nost súlyos tes*i sértés bűn­tette miatt 400 forint pénz büntetésre ítélte. A ZÖLDSÉG- és gyümölcs- felvásárlás lényegesen csök­kent. A szövetkezet felvásár­lási üzemága erejét most a baromfi-felvásárlásra for­dítja. Hetente három alka­lommal 20—25 mázsa ba­romfit vásárolnak fel az fmsz felvásárlói. A barom­fi 50 százaléka szerződésesből adódik. (Összeállította: Kecskeméti) m f j í Kangiszcr Gyula villanysze­relő egy kijavított dömper elektromos javítását végzi. — Opauszky — toszmentes, egyszerű színek­kel. Csendéletei ezzel szemben a színek merész és otthonos kezelését tanúsítják. Szinte va­lamennyi képéről valami drá­mai feszültségű háttérből csil­lan fel a derűsebb, életvidá­mabb mondanivaló, mintegy a művész életútját példázva. El­ső mestere Burghardt Rezső volt, s az ő hatását tükrözik képei. Nem hallgathatjuk el — Dienes András említette beve­zetőjében —, azon ifjúkori tö­rekvését, ' hogy Cegléden meg kellene valósítani az alkotó- művész és a dolgozó náptöme- gek szorosabb kapcsolatát, amely felé első lépésnek te­kinthetjük ezt a kiállítást is. Érdemes megemlíteni, a mű­vész országos értékelésének bi­zonyítására, hogy a Nemzeti Galéria, a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a Fővárosi Ta­nács több képét megvásárolta. Befejezésül méltón szeret­ném a szülőváros és a barátok háláját, elismerését, köszönetét tolmácsolni a művésznek a szülőföldnek nyújtott gazdag; adójáért, magasrendű műélve­zetet nyújtó tárlatáért. — B. L. — Tetőlécet és stukatúrdeszkát lehet előjegyeztetni Az Erdőgazdaság ceglédi erdé­szete területén megkezdte a fa- kitermelést. 600(1 köbméter fát termelnek ki ebiben a gazdasági évben. A tüzelőnek való fa egy részét a helyi TÜZÉP-telepen keresztül kapják: meg a fogyasztók. Az er­dészetnek saját fűrésztelepe van, ahol az ipari célra alkalmas fát feldolgozzák. A fagyártmányok közül az építkezésihez szükséges tetőlée és stukatúrdeszka anya­got az erdészet helyi szükségletre akarja biztosítani. Felhívja az építtetők figyelmét, hogy már most is lehet vásárolni tetőlée és stukatúrdeszka anya­got. Az erdészeti hivatal minden kedden és pénteken fogad ebben az ügyben. Magyar János erdészetvezető Az Állami Zeneiskola zene- barái köre rendezésében, csü­törtökön este 7 órakor, A fran­cia opera címmel színvonalas hangversenyt hallottunk. A műsort Kollár/Endre előadó- művész ismertette színesen és változatosan. A műsoron Gou­nod: Faust, Halevy: Zsidónő, Bizet: Carmen, Offenbach: Hoffman meséi és Saint-Saens: Sámson és Delila című ope­ráiból hallhattunk részleteket Szendrő Mária. Garancsy Már­ta és Petri Miklós, az Állami Operaház tagjai előadásában. A komoly zenét is kedvelő, ifjúság igen szép számmal képviselte magát. Az est fénypontját Garancsy Márta jelentette Sain-Saens: 1 Sámson és Delila című ope­rából a Csók és Bosszú ária előadásával. Csiszolt techniká­ja, a művek nagyszerű zenei értelmezése és nagyszerű szín­hatásukat tartalmazó hangja, a közönség lelkes tapsát váltotta ki. A zongorakíséretet Eőri Zsuzsa adta érzékeny zenei készséggel. — 37 200 KADARKA sző­lővesszőt adott át eddig a SZÖLFA-nak a Dózsa Ncpe Termelőszövetkezet. Decem­ber 10-ig folyamatosan még 70 000 darabot adnak át. A Ceglédi Földművesszö­vetkezet emeleti nagyter­mében december 3-án aján- dékvásár nyílik. — Mikor lesz kész a kiál­lítás? — kérdezzük Kármán Sándortól, az áruház kira­katrendezőjétől. — A megnyitás napjára biztos kész lesz, egyébként is igyekeznem kell, mert a Német Demokratikus Köz­társaságba készülök tanul­mányútra. A valóban szép és ízléses kiállítási teremben már vi­lágítanak a neonok. A te­remben mindenütt csinos tablók hirdetik, kínálják az árut. Kármán és Csanádi elvtársak kezét dicsérik a kiállítási dekorációk. — Milyen újdonsággal ké­szül a műszaki osztály az ajándékvásárra ? — A kiállítás nyitvatartá- sa alatt valamelyik szomba­ton televíziós napokat ren­dezünk, amelyre meghívjuk a TV-tulajdonosokat és ott az Orion-gyár egy szakembe- j re bemutatja a TV helyes ^ kezelését, s a legelemibb hí- bák kijavításának módját. í Míg Tóth elvtárssal be- í szélgetünk, jelállították a \ gyermekek számára a villany-! vonatot, s a könyveket rak- í ják a polcokra. Nagyon sok í if júsági regényt találunk a \ könyvek között. Az új hang- í lemezek hangjai mellett! most még kalapácsok zörög- \ nek, de nemsokára a Perzsa- j vásár melódiája a perzsasző- \ nyegek vásárlásához szolgál-: tat aláfestő zenét. * A CSEMÖI FÖLDMŰVES-! SZÖVETKEZET udvarán el-: készült az új artézi kút. Vi-: zét bevezetik az italboltokba: és rövidesen szikvízüzemet j építenek, hogy a csemői bor-: hoz Csemőben készült szik- j vizet vásárolhassanak. * HÉTFŐN TARTJA a föld­rnűvesszövctkezet járási köz- oontja választmányának ülé­sét. amelyen megbeszélik az időszerű mezőgazdasági kér­déseket és a tsz-ek tovább­fejlesztésének kérdéseit. * A Föl ,!>MÜ VESSZŐ VET­KEZET KISZ-szervezete csü­törtökön taggyűlést tartott. j nevét még nem zL tudom, de azt már sejtem, hogy a két bivaly, amely a silógödör mellett heverészve kérődzik, alighanem hozzá tar­tozik, mivelhogy a jelenlevő öt ember közül csupán az ő kezében van ostor. A hely egyébként, ahol a szóbanjorgó bivalyok tartózkod­nak, Cegléd legif­jabb szövetkezeté­nek, az Alkotmány Tsz-nek a területe, s : a határnak ezt a ré- : szét a hivatalbeliek \ Xll-ik , kerületnek, az ; egyszerűbb halandók I pedig Ugyeri-nyo- : másnak titulálják. \ No, de az én célom \ most nem a vidék \ szociográfiájának el- : készítése, azt majd ! elvégzik a kutatók !—, az én érdeklődé- í sem ezúttal kizáró- ! lag a két bivalyra ! és azok gazdájára ; korlátozódik, ennél- \ fogva bővebb tájé- í kozódás végett ke- \ resztülvágok a tar- \ lón. í Most már semmi A BIVALYOS EMBER kétségem nincs a két bivaly ápolóját illetően, mert amint odaérkezem, á gon­dozónak vélt ember ostora boldogabbik végével a fekete jó­szágokat éppen talp- raállásra biztatgatja, de azok egyelőre rá se hederítenek, csu­pán lapulevél for­májú fülük legyin­tésével jelzik, hogy nincs ínyükre a mo- lesztálás. — A magáé? — kérdem a teljes bi­zonyosság kedvéért. — Ügy is lehet mondani — feleli rámpillantva, s ab­bahagyja az állatok nógatását. — Hát ez meg hogyan értendő? — puhatolódzom to­vább. — Úgy. hogy há­rom hónappal ez­előtt még csak az enném volt. most pedig az enyém is, meg a többieké is. — Szóval behozta? — Be. Evvel a szekérrel együtt, ni — mulat egy jár- mos, szúeíte alkot­mányra. — Pedig tartottam tőle, hogy majd nem veszik át, nem csúfítják vele a szövetkezetét. Aztán amikor a bizottság elé vezettem őket, azt mondta az el­nök: a két bivaly marad! Nagy darab kő esett le akkor az én szivemről, mert megszoktam már na­gyon ezt a két rus­nya dögöt. Pedig megették már a ke­nyerük ' javát. A Holló 14, a Bogár meg 20 esztendős. De még nem tudtam ki­próbálni, hogy meny­nyit bírnak. Ea-’szer úgy meg találtam rakni a szekeret, hogy magúm is so- kolloHam. T etérde- rteltnk de elindítot­ták.. Máfinem tudták a terhet meg­mozdítani. — No és mit csi­nálnak majd itt c szövetkezetben? — Most például c silót tapossák. Meri súlyuk van ám ezeknek, hat-hét má­zsát is nyom egyik­egyik. Utána meg c takarmányosokhoz osztják be őket. D( akkor már nem ér sétálok velük, ha­nem Détár Imre Neki adom át az os­tort. En pedig esős: leszek, így beszéltül meg az elnökkel mivelhogy elmúltam már SO éves, oszt rosszak a kerekeim az én lábomnak mát a bivalyok is sebe­sen mennek. — Búcsúzóul méí csak a nevét szeret­ném feljegyezni. — Megmondom ér azt is, nem titol az... Banai vagyok.. Banai Ferenc. A bőrkucsmát a homlokára tolja, s hetykén körülnéz mintha bizony va­laki kétségbe akar­ná vonni személy- azonosságát, Ari Kálmán — 160 000 FORINTOS költ­séggel, saját erőből kétszer kétszoba-hallos, összkomfor­tos szolgálati lakást épít a Talajjavító Vállalat. Decem­ber 31-re szeretnék átadni rendeltetésének. — 2630-RA EMELKEDETT a járási könyvtár könyvál­lománya a tavalyi 2300-ról. Azért tűnik kevésnek az emelkedés, mert év közben több mint 700 megrongáló­dott könyvet kellett kise­lejtezni. — 60 FŐVEL szabás-var­rás tanfolyamot indított a Rendeltruhaipari Vállalat. A részvevők közül választják ki majd az új dolgozókat. Je­lentkezéseket már nem fo­gadnak el. — MEGJELENT a Magyar Népköztársaság törvényköny­ve, korlátozott példányszám­ban, a Közgazdasági és Jogi Kiadó kiadásában. — A CEGLÉDI MONOGRÁ­FIA számára, Éri István je­les középkori történész fel­dolgozta városunk történetét a honfoglalástól 1711-ig, a Rákóczi-kor végéig. Munká­ját már eljuttatta a múzeum­hoz. — EGY UE—28-AS TRAK­TORT kapott a gépá'lomás. Ez a gép a Vörös Csillag Trak­torgyár legújabb készítménye. 150 üzemórát dolgozik a gép­állomásnál. az őszi mélyszán­tásnál próbálják ki erejét és alkalmasságát. — HELYREIGAZÍTÁS HE­LYETT. Múltheti rejtvé­nyünk helyes megfejtése a következő: Ultra mosogató­portól lágy lesz a víz, zsírt old és tőle fényes az edény* Megnyílt Cseh István festő művész kiállít ása KAPCSOLÓDJANAK BE A NEVELÉSI MUNKÁBA IS A SZÓLÓI MUNKAKÖZÖSSÉGEK Járási sámli-elnöki érieketslelet tartuttuk tőfi iskola igazgatója emelke­dett szólásra. Elmondta, hogy ők lánc-értesítés és szülők közötti verseny bevezetésével emelték fel az értekezelete- ken megjelenők számát. Ki­tűnő eredményként, az októ­beri szülők iskolájára 525 szülő jött el. — összejöveteleink nem­csak az elvi megbeszélésekre szorítkoznak — mondta az igazgatónő. — Nemrég segí­tettünk egy rossz magavise­letű, gyenge tanulón úgy, hogy a szülői munkaközösség vezetői felváltva minden dél­utánra magukhoz veszik őt saját gyermekeik mellé. Öt messziről bejáró gyereket pe­dig a községben lakó szülők vállaltak el. Egy részeges házaspár hét gyerekét most akarja otthonába fogadni né­hány áldozatkész szülő. Társadalmi munkával is segítik az iskolát a szü­lői munkaközösségek tag­jai. A napokban készül el két új tanterem, amely­nek létrehozásában jelen­tős részük van. Pintér Miklósné értékes be­Csütörtökön délután nyílt meg a Kossuth Múzeumban Cseh István festőművész ki­állítása. Bevezetőt Dienes And­rás író mondott. Az ecset mes­teréről tollal csak hiányosan lehet írni. A művészt a ceglé­dieknek bemutatni nem szük­séges, csak annyit említsünk meg róla, hogy a ceglédi ta­nyák parasztlegénykéje a bu­dapesti Fényes Adolf-terem- ben, a Műcsarnok által rende­zett tárlatáról, első útjaként szülővárosába tért vissza. A művész megdöbbentően egyszerű eszközökkel érzékel­teti „Apám a halottas ágyon" című képén a halál mélysé­ges mondanivalóját, kevés, pá­A regényírás mesterei | Szerdán este tartották a ^ TIT szabadegyetemi előadás- ^ sorozatának első irodalmi té- ^ máról szóló előadását. Az es- ^ ten dr. Kerékgyártó Imre be- ^ szélt Victor Hugó munkássá- ^ gáról. A műsoróra több mint ^ kétszázan vettek részt. Külö- ^ nősen a középiskolás tanuló- ^ ifjúság tanúsított nagy érdek- ^ lődést. Az előadás után a ^ Kii ályasszony lovagja című ^ filmet mutatták be. A következő előadást de- ^ cembcr 9-én tartják Charles £ Dickens munkásságáról. í | Fényképezőgéppel a Talajjavító Vállalatnál Szép eredményeket ért el az idén a Talajjavító Vállalat. £Negyedéves tervüket általában 120—130 százalékra teljesí- ^ tették. Bekapcsolódtak ■ a kongresszusi munkaversenybe is, £ felajánlották, hogy 1959. éves tervüket december 10-re be- fejezik. Kiszámították, hogy tizedikétől az év végéig 1 200 000 f forintos tervtúlteljesítésük lesz. Ezzel évi tervüket 120 szá- í zalékra teljesítik. V. *. v:::SY. .. * ., Détári István, a lakatos-bri- ^ gád vezetője, a vállalat párt- ^ titkára dömper-alváz szerelé­sét végzi H Újból felcsendültek az áriák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents