Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-28 / 280. szám

í, // ) 'I PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VEI wß • K^rCir Hl. ÉVFOLYAM, 280. S7ÄM /,'v) ARA 50 FILLER 1959. NOVEMBER 28. SZOMBAT JW7­Ötletes gyermekjátékok karácsonyra Nemcsak idehaza, hanem már a külföldi országokban is ismerik a Műanyag- és Fém- feldolgozó Ktsz termékeit Az idén például többek között 60 ezer összerakható műanyag toronyjátékot készítettek szov­jet megrendelésre a szövetke­zet dolgozói. Norvégia, Hol­landia és Belgium is kap in­nen gyermekjátékokat, s emel­lett természetesen a hazai igé­nyeket is kielégítik. A cikkek nagy része újdonság, amelyet karácsonyra adnak piacra. Ilyen többek között a polieti­lénből készült szétszedhető kisautó. A törhetetlen ver­senyautókból 20 ezret gyárta­nak és hét forint 50 fillérért árusítják. Nagykőrös mást is példát mutat Rendkívüli tanácsülés Arany János városában 1959. november 26-án, csü­törtökön délben végigsétáltam Nagykőrös egyik főútvonalán. A város képe nem árulkodott arról, hogy valami „szen­zációra" készül, élte -kis­városi viszonylatban mozgal­mas életét: az úttesten au­tók, szekerek, kerékpárok űz­ték egymást, a járdán, az üz­letsorok előtt a kirakatokat vizsgálták a vásárlásra ké­szülők, de az önkiszolgáló élelmiszerboltban a felvá­gott mellé, amit vásároltam, egy röpcédulát is mellékelt az elárusító „A jövő, a bol­dogulás útja a tsz.” Ez állt a cédulán. A papír ezen a napon valamennyi üzlet pultján ott sorakozott, a ki­rakatokat kidekorálták ve­lük, s az újságíró mégis „szenzációt” kezdett szi­matolni, ezen a hétközna­pon, amelyen Nagykőrös el­indul a termelőszövetkezeti város címe és jellege felé. A pártbizettságban gödöl­lői vendégek járnak, s amíg várakozom, hogy sor kerül­jön rám, egy falitérképen igyekszem tájékozódni. A térkép — természetesen •— Nagykőröst mutatja, rózsa­színű, s fehér foltokkal, meg vastag, fekete keretekkel szabdalva szét a városkör­nyéki földeket. A keretek egy-egy tsz határait jelzik, annak a röpcédulának reali­zált változatát, amit a bolt­ban kezembe nyomtak. A rózsaszín foltok a már mű­ködő szövetkezeteket ábrázol­ják, a fehérek a megszerve­zendő területeket. A feladat — hogy a fehér foltokat is rózsaszínűre fes­sék — rendkívül hatalmas­nak tetszik. Megtudom, hogy tizenkilencezer hold, ötezer család sorsa fehérük előt­tem, ami nem közömbös az ország számára, amelynek vezetői jobb életet szánnak mindenkinek. Eszembe jut egy hasonlat: mintha sok apró cipészműhely határoz­ná el, hogy közösen, hirtelen gyárrá terebélyesednek. Ek­kora területnek a megszerve­zése, a makacsok meggyőzése, a téves szemléletek leküzdé­se, a gondok, gondolatok alapos megtanácskozása szin­te sereget igényel. Sereget, amely nem harcolni készül, de már eleve békét kínál. Érthető kíváncsisággal jelen­tem hát meg a délután 3 órára meghirdetett rendkívüli tanácsülésen a művelődési ház tanácstermében, ahol Nagykőrös tanácstagjai gyürkőztek ahhoz, hogy a fel­adattal birkózzanak. Erre az időpontra valahogy megélénkült a város is. Csiz­más tanyalakók ácsorognak a téren, szavukat nem hallom, de a széles gesztusokból követ­keztetek arra, hogy a tanács­kozás már itt elkezdődött a té­ren, mint ahogy elkezdődhetett ezekben a napokban a „fehér foltok” sok-sok holdján a vá­ros körül is. A csizmák hama­rosan ott csosszannak az öreg ház kőlépcsőjén, s megteleped­nek a tanácsterem széksorai között. A díszes emelvényen Nagy­kőrös új tanácselnöke, Szűcs Zoltán beszél: „E városnak szép történelmi hagyományai vannak, népünk történelmé­nek azokból az időszakaiból, amikor a haladásért kellett harcolni, akár 1848-at, akár 1919-et tekintjük. A mezőgaz­daság nagyüzemi átszervezése e város életében történelmi fordulópontot jei/ent és remél­jük, hogy ország városai Lóápolás a szakiskola istállójában A szakiskola diákjai megtanulják az erőgépek kezelését is közül Nagykőrös város dolgozó parasztsága mint a múltban, most is példamutatással elől fog járni..." Nézem az arcokat, hogyan fogadják az egyszerűen, vilá­gosan fogalmazott szavakat. Keresem az ellenkezés finto­rait, a tiltakozás, elutasítás ki­fejezését. Nincs egyetlen arc, amelyről ezt olvashatnám. Szinte az az érzésem támad, hogy ez a tanácskozás itt, most, felesleges. Hogy a lélek már rég beérett árra, hogy enged­jen az agynak. Hiszen ténye­ken gondolkodhat el, amelyek cáfolhatatlanok. Hogy csak egy szíves szó kellene hozzá, biz­tató, támogató gesztus, egy iránytmutató kéz, s a meny­asszony aligha szabódna to­vább! Aztán mégis elhangzik egy­két aggály. Van aki idősnek érzi már magát a közös mun­kához, Van, aki apróka földjét sajnálná. Nyitott kapukat dön­getnek, csak tájékozatlanságu­kat árulják, el... Szaporodnak a hozzászólá­sok. Kerekedik, épül a város megváltozott, új arculata. Itt a teremben máris színeződ- nek a térkép fehér foltjai — rózsaszínűre! Két bácsi nyomába szegő­döm, akik nem várták be a zárószavakat. Beinvitálom őket a Nagykőrösi Híradó szerkesztőségébe. Egyéniek. Öt-hat holdasok. Itt a szűk szobában oldódik a nyelvük. Erőtlenül ellenkező mondato­kat fogalmaznak, a jól is­mert frázisokat hangoztatják. De valahogy úgy érzem, ma­guk se nagyon hisznek már ezeknek a szavaknak. A „csa­ládról” érvelnek, a „maguké­ban” végzett munkáról. De szemükben már ott a- válasz is, amit ismernek, s talán ön­maguknak százszor is meg­feleltek vele. Azzal köszönünk egymás­tól, hogy egy év múlva már többet látunk a jövőből. A tér forgalma felduzzad a távozók csoportjaitól. Nincs vita, hangos szó. Az egyetér­tés szelídsége az arcokon... Az ország egyik apró zugá­ban voltam szem- és fülta­núja a változásnak, ami egy lépéssel ismét előbbre viszi most népünket. Nem láttam, nem hallottam „szenzációt”. Természetesen, magától érte­tődően zajlott minden. Aho­gyan a kedd követi a hétfőt, amint a tíz órát a tizenegy. A haladást sikerült meg­pillantani ezen a nagykőrösi, ködös hétköznapon. Tokaji György A bányászszakszervezet elnöksége részvétét fejezte ki a szerencsétlenül járt bányászok hozzátartozóinak Harmincegy bányász, 31 elvtársunk távozott el örökre tőlünk. A szűcsi X-es aknán munkájuk közben érte el őket a bányászhalál. Kezükből ki­hullott a szerszám, bányász­lámpájuk örökre kialudt. Nap, mint nap küzdöttek a föld mélyében a természet erőivel, hogy az iparnak él­tető kenyeret, az otthonok­nak meleget, fényt adjanak és most a természet iszonya­tos ereje, a tűz és a gáz le­győzte őket. Mély gyászba borult a ma­gyar bányászság. Mi azt tart­juk, hogy a természet erői­vel folyó mindennapos harc egy családdá formálja a föld méhének valamennyi munká­sát. Ügy összetartozunk, mint a fákon a levelek. És most az a földalatti vihar, amely a szűcsi bányában pusztított, 31 levelet tépett le erről a fá­ról. Temetni, az elmúlással ta­lálkozni mindig szomorú do­log. Különösen szomorú, hogy most 31 kiváló bányász­társunktól kell búcsúznunk, akik közül a legtöbbet élete virágjában ragadott el a ha­lál. Szakszervezetünk együtt gyászol az egész magyar bá- nyászsággal, mélységesen együttérez valamennyi hátra­maradott hozzátartozóval, a gyermekekkel, akik apa nél­kül, az asszonyokkal, akik élettárs nélkül maradtak, a szülőkkel, akik férfivá ser­dült gyermekeiket vesztették el. Tudjuk, hogy számukra a részvét legszebb szava is kevés, s bár mi a legmesz- szebbmenően gondoskodunk róluk, de anyagi . támogatá­sunk nem feledtetheti a sze­rető férjet, apát, vagy gyer­meket. Harn; incegy bányásztársunk emlékét, akik a munka hősi halottak szívünkben kegye­lettel megőrizzük, nem fe­lejtjük el őket sohasem. Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége Karácsony hetében napi 18000—22000 csomagra és 3—4 millió levélre számítanak Decemberben egy héttel előbb kézbesítik a nyugdíjakat A csomag- és levélkézbesítések ünnepi rendje A posta dolgozói ebben az évben még a tavalyinál is na­gyobb karácsonyi forgalomra számítanak, bár jelenleg még csak a szokásos — napi hét­ezer-nyolcezer — csomag kéz­besítéséről kell gondoskod- niok. A postás szakemberek számításai szerint ez a meny- nyiséig december közepéig 10 000—l2 000-re növekszik, karácsony hetében pedig már napi 22 000—23 000 csomagra számítanak. Az „igazi” csúcsforgalmat december 23-ra és 24-re várják. A posta és a vasút illetéke­sei részletes tervet dolgoztak ki a zavartalan csomagszállí- tósra. Többek között a rend­szeres mozgópostajáratok után külön csomagkocsikat állíta­nak. Olyan vonatokhoz is, amelyeken eddig nem volt, kapcsolnak mozgópostát. A menetrendszerű gyors­vonatokon, szükség esetén zárt vagonokban is szállí­tanak a fővárosba csoma­got. Többször okozott zsúfoltságot, hogy egyik vidéki városból a másikba a csomagok nagy ré­sze Budapesten ment át. Szi­gorú utasítást adtak ki arra, hogy a főváros kikerülésével irányítsák a csomagokat a címzett városokba. Az idén is megszervezték a jelentőszolgá­latot, amely egy-egy vidéki gócpontról érkező nagyobb csomagmennyiségről előre ér­tesíti a fővárosi központot. Az ország legforgalmasabb postahivatalában, a Buda­pest 78-asban, a múlt év­ben gépesítették a csoma­A lottó nyerőszámai : 33, 34, 51, 64, 71 A 48. játékhéten 3 580 016 lottószelvény érkezett a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóságra. Egy nyerőosztályra ennek megfelelően 1 342 500 forint nyeremény iut. A siklósi Gerencsér Sándor Művelődési Házban meg­tartott sorsoláson a következő számokat húzták: 33. 34. 51. 64 és 71. A legközelebb sorrakerülő jutalomsorsoláson a 46. játék­hét szelvényeire sorsolják ki a tárgynyereményeket. gok szétosztásával, irányí­tásával járó nehéz, fá­rasztó munkát, s ez az idén is komoly segít­séget jelent. A fővárosba ér­kezett, csomagok széthordásá- ra 130 fővel erősítik meg a kézbesítő személyzetet, a gép­kocsik számát pedig a jelen­legi 90—100-ról fokozatosan 180—200-ra emelik. A gép­kocsik szükség esetén több­ször is fordulnak. Levelekből, üdvözlő lapok­ból is nagy forgalmat vár­nak. A jelenlegi félmillió­val szemben karácsony he­tében napi 3—4 millióra számítanak. Az esetleges torlódás elke­rülésére a nyugdíjak ki­fizetését is egy héttel előbbre hozták, s a szoká­sos 22-e helyett december­ben már 15-én megkezdi a posta a kézbesítést. A csomag- és levélkézbesítés ünnepi rendje a következő lesz: december 20-án. „arany- vasárnap” teljes hétköznapi csomagkézbesítést tart a pos­ta, 25-én is széthordanak va­lamennyi csomagot. December 26-án és 27-én csak az expressz és romló tartalmú csomagokat, valamint a táviratokat és az egyéb expressz küldeményeket kézbesítik. A leveleket és üd­vözlő lapokat az ünnepek előtt utoljára december 24-én hord­ják ki, s a három munkaszü­neti napon a levélkézbesítés szünetel. A postások a tavalyihoz ha­sonlóan mindent megtesz­nek azért, hogy a megnöveke­dett feladatok ellenére a kará­csonyi ajándéknak szánt kül­demények időben a címzettek­hez kerüljenek. Munkájukat a közönség eddig minden évben segí­tette, s erre a segít­ségre most is számít a pos­ta. Ezért kéri. hogy a karácsonyi ajándékcsomagokat, különösen a nem romló tartalmúakat. de­cember elején, de legkésőbb de­cember 21-én, a leveleket és a jókívánságokat tartalmazó la­pokat pedig 22-ig adják postá­ra. Mezőgazdasági szakiskolában tanulnak | a tsz-tagok gyermekei Pápán a mezőgazdasági szakiskolában 50 tsz-tag gyer-% ineke tanul. A kétéves iskola befejezése titán valameny-$ nilien a termelőszövetkezetbe térnek majd vissza, ahol bri-f gádvezetői munkakörben dolgoznak. A tandíjmentes szak-| iskola diákjai a szaktárgyakon — növénytermesztés, állat-$ tenyésztés, kertészet *— és üzemszervezésen kívül közisme-% réti tantárgyakat is tanulnak. $ ____________________________________...........................í

Next

/
Thumbnails
Contents