Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-27 / 279. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VALÓBAN TALÁLKOZTAK Asszonyok megbeszélték a tsz ügyeit (3. oldalon) MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA M E G Y El TÁN ÁCS LA PJ A m. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM ARA 50 FILLER 1939. NOVEMBER 27. PÉNTEK itiir.tM, A télre való felkészülés és a selejtcsökkentés a Dióséi Csapágygyár üzemi bizottsága ülésének napirendjén Nem első ízben tárgyalt az idén a télre való felkészülésről szerda délutáni ülésén a Diósdi Csapágygyár üzemi bizottsága. Most megbeszélte az előző, alkalommal meghatározott feladatok végrehajtását. Az ezt megelőző ülésen javasolták, hogy a külső nagy ajtók megjavításával egyidőben tegyenek ponyvákat is az ajtók elé. Az akkori javaslatok között szerepelt, hogy mivel a sajtolóüzemben és más gyárrészekben nincs központi fűtés, alkalmazzanak kályhafűtőt, aki mentesíti a dolgozókat a fűtés alól. E megbeszélés szükségességét és időszerűségét nemcsak az bizonyítja, hogy nyakunkon a tél, hanem az is, hogy a feladatok közül jó néhány továbbra is feladat maradt. A kályhás üzemek például még mindig nem kaptak fűtőt. A műszaki osztály jelenlevő képviselői azzal indokolták ezt, hogy nem kaptak rá engedélyt a vállalatvezetőségtől. Az üzemi bizottság ígéretet tett, hogy a dolgozók és a termelés zavartalansága érdekében segít a műszaki osztálynak a fűtőprobléma megoldásában. Ezekben a műhelyekben ugyanis a dolgozók azzal kezdik a műszakot, hogy befűte- nek. Munka közben is gyakran ott kell hagyniok gépüket, hogy megrakják a kályhát. Ez pedig a termelés rovására megy. A műhelyeket vasárnap is fűtik, a kályhával felszerelt műhelyekben azonban csak hétfőn reggel gyújtanak be maguk a dolgozók. Reméljük, ennyi érv meggyőzi majd az illetékeseket. A télre való felkészülés tervében az is szerepelt, hogy felülvizsgálják a fűtési berendezéseket. Ennek ellenére a görgőraktárban és a köszörűüzemben nem működik a kalorifer. Még oly kicsinek látszó jelenségekre is kiterjedt az üzemi bizottság tagjainak figyelme. mint például arra, hogy a köszörűüzemben eddig télire befalazták az egyik ajtót. Most termelési okokból nem lehet ezt a módszert alkalmazni. Éppen ezért gondoskodni kell a hideg elleni megfelelő védelemről, ugyanis ellenkező esetben nemcsak az erríberek fázhatnak meg, a hideg a csapágygyűrűk méreteire is hatással van, tehát növeli a selejtet. Bírálták az illetékes osztályt, mert még nem mindenütt üvegeztették be a kitört ablakokat. Arra hivatkoztak, hogy nincs üvegező. Az üzemi bizottság tagjai megállapították, hogy üvegező van, csak más munkát bíztak rá ez ideig. Felhívták a figyelmet az utak megfelelő karbantartására és minden más feladat megoldására, amelyek mind a dolgozók egészségének védelmét és a gyártás zavartalanságának biztosítását jelenti k. Talán még súlyosabban került szóba ezen az ülésen a gyár és az üzemi bizottság másik nagy gondja: a selejt alakulása. Jó néhány felszólaló elmondotta, hogy ismeri a bajt a selejttel kapcsolatban, de még nem lát kivezető utat. Egyikük elmondta például, hogy amíg a kongresszusi munkaversenyben résztvevő brigádok selejtje csökken, az egész gyáré éppen hogy csak az úgynevezett megtűrt határon van. A különböző javaslatok és vélemények alapján aztán kirajzolódott ebben a beszélgetésben a kivezető út. Mindenki egyetértett azzal az elgondolással, hogy javasolni kell a minőségi bérezés bevezetését. Ezt kiegészítették azzal, hogy alakítsanak — természetesen csak ott, ahol lehetséges —, komplexbrigádokat, amelyek kollektiven felelősek a gyártmányokért és közösen kapják bérüket, de csak a jó csapágyakért. A bért aztán a brigád kinek-kinek a munkája és szaktudása arányában fizeti. Olyan haszna is van ennek, hogy á brigád ügyesebb tagjai segítik, tanítják a gyengébbeket, nehogy miattuk mindannyian hátrányos helyzetbe kerüljenek. Az üzemi bizottság javaslatára a kosárgyártó műhelyben kipróbálták már ezt a módszert és bevált. A szerszámműhelyben is foglalkoztak vele, de ott nem sikerült. A speciális helyzetnek megfelelően most ismét kidolgozzák ennek módszereit és január elsejétől ismét létrehozzák a szerszámműhely komplex-brigádjait. A jövőben aztán mind szélesebb körben akarják alkalmazni ezt a formát. Jól választotta meg az értekezlet témáját a Diósdi Csapágygyár üzemi bizottsága. Ezt nemcsak a szenvedélyes vita bizonyította. hanem az is, hogy mindkét napirend tárgyalásánál végig megmaradt az emberek figyelme és érdeklődése. De elsősorban azért választottak jól, mert arról tárgyaltak, amiről szerte a gyárban beszélnek az emberek. Bizonyára a gyár minden dolgozója elégedett ennek a tanácskozásnak az eredményével, mert az alapos vita valamennyi fontos feladat megoldását elősegíti. — fi — Ma Siklóson sorsoljak a lottót lottósorsoA hónap utolsó lását ismét vidéken rendezi ^ meg a Sportfogadási és Lottó ^ Igazgatóság. A lottó 48. já- ^ tékheti nyerőszámainak sor- ^ solását ma délelőtt 10 órai ^ kezdettel Siklóson tartják. í y Ezúttal ugyancsak sorso- ^ lássál döntik el azt is, hogy ^ a novemberi játékhetek kö- ^ zül‘ melyik hét szelvényei ^ vesznek részt a következő heti í r y targynyeremény-húzáson. 4 Jövőre csibenevelő, tojatoház és süldő- szállás is készül előreszabott faelemekből Aj ÉRDÉRT Vállalat n o!e épitöbri^ádot szervezett a tsz ek támogatására Épül az alsónémedi tejüzem délegyházi fiókegysége. A laboratóriumból. öltözőből és átvevőhelyiségből álló épületet az év végéig átadják rendeltetésének Az ÉRDÉRT Vállalat előreszabott faelemekből készült gazdasági épületei, a - növen- dékmarha-istálló. a sertésíiaz- tató és a modellként bemutatott négyszáz férőhelyes juh- hodály nagy sikert aratott az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és azóta az ország minden részében akadtak vállalkozó szakemberek, akik hasonló egyszerű épületekkel kívánták az új közös gazdaságok állatférőhely-gondjait megoldani. Az ÉRDÉRT Vállalattól és az erdőgazdaságoktól eddig 1190 épület faelemeit szállították el. Ez az eredmény, tekintve, hogy új eljárásról van szó és a faelemes építkezést az A’íöld közös gazdaságai nem ismerik, igen biztatónak mondható. A növendékmarha-istállók. Juhhodályok és sertésfiaztatók építése azonban egyrészt a szakmai ismeretek hiánya miatt. másrészt, mert a szükséges tervrajzok, vasanyagok és egyéb kellékek nem állnak mindenütt rendelkezésre, meglehetősen vontatottan haladnak. Az ÉRDÉRT Vállalat ezért nyolc ácsbrigádot szervezett és a brigádok már meg is kezdték a munkát. A termelőszövetkezetektől kapott megrendelések alapján az év végéig húsz, különböző típusú épületet emelnek, s ezzel nemcsak egy-egy közös gazdaság férőhelygondján segítenek, hanem az építkezési tapasztalatcserét is szolgálják. Ezekhez az épületekhez a szükséges vasanya>sot az Országos Erdészeti Főigazgatóság felügyelete alá tartozó Szentendrei Kocsigyárban készítik el és az összeállítás legjobb módszerein kívül bemutatják a tapasztalatcserére érkező termelőszövetkezeti vezetőknek a fakátránnyal történő tartósítás módszereit :s. Gyakorlati bemutatót tartottak már Zsámbékon és a közeli napokban a Veszprém megyei Nyirádon és Devecseren rendeznek hasonló tapasztalatcserét. Az első évi tapasztalatot felhasználva. a jövő évben mind szélesebb körben alkalmazzák az egyszerű építkezés módszereit a közös gazdaságok. Az idén kialakított épülettípusokon kívül a jövő esztendőben már csibenevelőket, tojatóíhá- zakat és süldőszállásokat is építhetnek az erdőgazdaságokban előreszabott és méret szerint szállított faanyagokból a termelőszövetkezetek. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön délelőtt ülést tartott. Napirend előtt Czottner Sándor nehézipari miniszter jelentést adott arról, hogy csütörtökre virradó éjszaka a Mátravidéki Tröszt szűcsi X. aknájában tűz keletkezett, amely igen gyorsan elterjedt. Azonnal megkezdték az oltási és mentési munkálatokat. Ebben részt vettek a dorogi, tatabányai, nógrádi és a helyi bányamentő csapatok. Az éjszakai műszakban dolgozó bá- ns'ászok közül 144 személy idejében elhagyta a bányát, illetve sikerült őket megmenteni. A jelentések szerint azonban a tűz, illetve a nyomában keletkezett gáz miatt 31 bányász életét vesztette. A Miniszter tanács mélységes együttérzését és részvétét fejezte ki a szerencsétlenség áldozatai hozzátartozóinak, majd elhatározta: Apró Antal, a Minisztertanács első elnök- helyettese vezetésével kormánybizottságot küld ki. hogy az a helyszínen megtegye az összes szükséges intézkedést. ÜLÉSEZETT A KÖZPONTI NÉPI ElLENÖRZÍSI BIZOTTSÁG A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szerdai ülésén elfogadta az elnökségnek a befejezett központi vizsgálaMozottabban gépesítik a tanácsi építőipart és az eddiginél hatékonyabban bevonják a termelőszövetkezeti építkezésekbe Ac Építésügyi Minisztérium kollégiumának határozata a tanácsi épitóipari vállalatok fejlesztéséről Karácsonykor hármas, újévkor kettős munkaszüneti nap lesz A Munkaügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a karácsonyi és az újévi ünnepekkel kapcsolatban a következőképpen alakul a munkaszüneti napok rendje: december 24-én. csütörtökön rendes munkanap, erre a napra az egyműszakos vállalatok és hivatalok munkaidejének tarta- rtiáró) a miniszterek a szak- szervezetekkel egyetértésben intézkednek. December 25-e és 26-a. péntek és szombat munkaszüneti nap. december 27-e vasárnap pihenőnap. Decem- E>er 31-én, csütörtökön a szombati munkarend szerint keli dolgozni. Január l-e péntek, munkaszüneti nap, s január másodikén szombaton kell kiadni a vasárnapi pihenőnapot, ezért január 3-a vasárnap rendes munkanap. A pihenőnappal kapcsolatos ,eiid5>'kezés a folyamatos termelőmunkát végző üzemek dolgozóit nem érinti. A pénzügyminiszter külön intézkedk a decemberi bérek kifizetésének időpontjáról. Az Építésügyi Minisztérium kollégiuma megvitatta a tanácsi építőipar helyzetét A tanácsi építőipar eredményesebb rr. ödése végett a kollégium szükségesnek tartja, hogy az Építésügyi Minisztérium, szakfelügyeleti jogának érvényesítésével, a tanácsok önállóságának csorbítása nélkül, a jövőben tüzetesebben megvizsgálja a tanácsi építőipari vállalatok Dolgozó paraszfasszonyok cserelátogatása A budai és a szentendrei járás nőtanácsának elnöksége hasznos dolgot kezdeményezett. A budai járás egyénileg dolgozó parasztasszonyai meglátogatták a szentendrei járás tsz-eit, a szentendrei asszonyok pedig a budai járásba látogattak el. A budai járás asszonyait Kiss elvtárs, a szentendrei Április 4 Tsz elnöke szívélyes, baráti szeretette] fogadta és kísérte végig a gazdaságban Többek között elmondotta, hogy az Április 4 Tsz három esztendeje kezdett és ebben az évben már hatvan forinton felül fizetnek egy munkaegységre. A szentendrei egyénileg dolgozó parasztasszonyok Pátyra látogattak ei. Itt Végh elvtárs, a tsz elnöke volt a vendéglátó házigazda. A pátyi közös gazdaság példájával bizonyította, hogy az asszonyok nem maradnak el semmilyen munkában a tsz férfitagjai mögött. A baráti beszélgetések végén, búcsúzáskor azt mondták: „Jó, hogy megismertük egymást ás saját szemünkkel láttuk a közös gazdaságot, benne az asszonyok életét. Máskor is eljövünk, de már mint termelőszövetkezeti tagok. A viszontlátásra!" termelési tervét és az építési munkákra való kijelölésükkel kapcsolatos észrevételeit megtegye. A kollégium úgy intézkedett: szerezzen érvényt a minisztérium a termelőszövetkezeti építkezéseket illető kijelölési jogának és gondoskodjék arról, hogy 1960-ban a tanácsi építő- vállalatokat hatékonyabban bevonják a termelőszövetkezeti építkezésekbe. Gondoskodjék a minisztérium a tanácsi építőipar fokozottabb gépesítéséről és kezdeményezze műszaki színvonalának fejlesztését. Egyidejűleg megvizsgálják, mi'-éppen biztosíthatnák a tanácsi építőipar anyagellátását az ÉM anvagellátó szervezete útján. A szakszervezettel együttesen alaposabban segítik a tanácsi Vállalatok murik «versenyét. Az 1960 január 1-én életbelépő új építési értékhatárokat úgy kell megszabni, hogy alkalmasak legyenek a tanácsi szervek építő feladatainak megoldására. A Pénzügyminisztériummal kötött megállapodás szerint a tanácsi éoítőroarnnk külön -ki fejlesztési alapot biztosítanak. tokát követő intézkedésekről szóló beszámolóját. Az elmúlt időszakban jelentős vizsgálatokat folytattak a megyei népi ellenőrzési bizottságok. Hét megyében ellenőrizték az állami tartalékföldek hasznosítását. Megállapították, hogy gyakran illetéktelenek használják a földeket, s általában jelentős a hátralék. Borsod, Abaúj-Zemplén megyében például hárommillió forinttal tartoztak az állami tartalékföldek bérlői a vizsgálat időpontjában. Kilenc megyében a községfejlesztési alap felhasználását ellenőrizték a bizottságok. Más megyékben az állami gépkocsik üzemeltetését - és a felvásárlást ellenőrizték. Valamennyi megyében vizsgálták a tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatok és intézmények gazdálkodását. E vállalatok általában késztermékek gyártására rendezkedtek be és gyakran az egész ország területére szállítanak. Több kifogás merült fel a tanácsi javitóipar munkájának minősége ellen, ezért helyenként nem szívesen veszik igénybe szolgáltatásaikat. A felügyeleti szervek ellenőrzése igen hiányos ezeknél a vállaltoknál. Több száz népi ellenőr vizsgálja jelenleg a dolgozók szociális ellátásának kérdőéit, valamint az idegenforgalom helyzetét és a külkereskedelmi vállalatok szerződéskötési tevékenységét. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ezután megvitatta és elfogadta a következő országos vizsgálat programját.
