Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-26 / 278. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M S Z M P PEST M E G Y El B I Z 0 T T S A G A A jéirt» heti teljes rádióműsor (5. oldalon) M E GYEI TANÁCS L APJA m. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM ARA 50 FILLER 1953. NOVEMBER 26. CSÜTÖRTÖK Az első harminc Nagykovácsiban Múlhat-e el nap, hogy ne történnek valami nagy ese­mény megyénkben? Hozzá­szoktunk már a jelentős vál­tozásokhoz. Érkezik a hír: teljesítették kongresszusi fel­ajánlásukat a gyárak. És fe­lel rá a falu: Pécelen meg­mozdult a föld. Azaz sokan kérik a papírt: tsz-be akar­nak lépni. Tegnap azt kapta szár­nyára a szél: Nagykovácsiban harminc dolgozó paraszt mondott nemet a maradinak és választotta az újat. Har­mincán léptek be a termelő­szövetkezetbe. Közöttük: Kar- Iik János 8, Kriston Faust 12, Kali Pál 10, Belkény Já­nos 12, Nagy Antal 11, Csíz- mar Gáspár 15 holddal. A belépettek nem ülnek otthonukban ölhetett kezek­kel. Járják a községet. Hív­ják gazdatársaikat is. Tegnap még csak harminc dolgozó paraszt lépett be a termelő- szövetkezetbe, amelynek elő­nyeiről volt alkalmuk saját szemükkel meggyőződni. De holnap vagy holnapután min­den bizonnyal követi őket, az első harminc belépőt, az egész falu. Mert tudják, ha egyesítik erejüket, nem ta­lálnak legyőzhetetlen aka­dályra. Tranzisztoros nedvességmérő, magyar perzsa, új divatcikkek a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat kiállításán Érdekes bemutatót nyitott meg tegnap délelőtt dr. Laka­tos Imre, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnökhe­lyettese, a Pest megyei Tanács dísztermében. Helyi iparunk legjelentősebb vállalata, a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat a már hagyományos és legújabb gyártmányait állí­totta itt ki azzal a szándékkal, hogy a kereskedelem és a vá­sárlóközönség közelebbről is megismerkedhessék a fontos közszükségleti cik­kekkel. — Az utóbbi három év so­rán helyiipari vállalataink na­gyon sokat fejlődtek — han­goztatta megnyitójában többek között Lakatos elvtárs. — A korábbi öt-nyolc-tízmilliós évenkénti termelési érték he­lyett ma már ötven-hatvan- nyolcvanmillió forint értékű közszükséigleti cikket gyárta­nak. 'Nemcsak a lakosság, még a kereskedelmi vállalatok sem ismerik eléggé nagy fejlődés­nek indult helyi iparunkat. Ezért határoztuk el, hagy ki­állításán mutatjuk be egy-egy A megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlója Cegléden Az MSZMP Pest megyei Bizottsága, mint ismeretes, ér­tékes selyemzászlóval tünteti ki azokat a megyében mű­ködő üzemeket, amelyek a legjobb eredményeket érik el a kongresszus tiszteletére in­dított munkaversenyben. A legjobb helyi ipari vál­lalat számára készített zászlót is sorra bemutat­ják az üzemek dolgozói­nak. Elsőnek a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalatnál volt néhány napig, kedden délután pedig Szabó Károly elvtárs, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke Ceglédre vitte, ahol a Ceg­lédi Gépüzem és Vasöntő Vál­lalat dolgozóinak adta át. A vállalat vezetőinek és dolgozóinak képviselői előtt rövid beszédben ismertette a kongresszusi felajánlások és a verseny jelentőségét és a megyei pártbizottság, vala­mint a megyei tanács végre­hajtó bizottsága nevében örömmel állapította meg, hogy a zászló egyik igen ko­moly esélyese a Ceglédi Gépüzem és Vasöntő Vál­lalat, amelynek 241 dolgozója kö­zül 141 vesz részt a kong­resszusi munkaversenyben, konkrét felajánlást hetven­nyolcán tettek, a brigádver­senyben pedig négy brigád indult. A vállalat dolgozói felaján­lották, hogy az év hátralevő részében 0,5 százalékkal ja­vítják a termelékenységi mu­tatót, a műszaki intézkedési tervet százszázalékosan telje­sítik, a szürkeöntöde dolgo­zói pt-dig azt ajánlották fel. h-'-ty- hat százalékra csökken­tik a selejtet. A felajánlások teljesítése esetén a vállalat 109 ezer forintot takarít meg Szabó Károly ezután fel­mutatta a nagyméretű, nehéz selyemből készült, s arany- rojttal szegett zászlót, ame­lyen ugyancsak aranybetűi' kel a következő szöveg ol­vasható: „Az MSZMP Pest megyei Bizottsága a VII. pártkongresszus tiszteletére indított versenyben az üzem kiváló eredményéért A vállalat dolgozói lelke­sen megtapsolták a verseny­zászlót, B. Kiss Imre párt­titkár pedig kijelentette, hogy azt nemcsak az üzem egész munkásságának mutat­ják be, hanem gondoskodnak arról is, hogy a Cegléden működő más helyi ipari vállala­tok dolgozói is megte­kinthessék. A Ceglédi Gépüzem és Vas­öntő dolgozói mindent elkö­vetnek a kongresszusi ver­senyben tett felajánlásuk tel­jesítéséért és a zászló elnye­réséért. helyiipari vállalat, vagy ipar­ág eddigi fejlődését és termé­keit. Ez a kiállítás nyitánya az elkövetkezendő bemuta­tóknak. Arra kérem a kereskedelem és a különböző vállalatok itt meg­jelent képviselőit, vélemé­nyeikkel. tanácsukkal is segít­sék helyi ipari vállalataink munkáját. A látogatóknak Váradi László igazgató mutatta be az impozáns kiállítás gazdag anyagát. A vállalat ma már éven­ként több mint 50 millió forint értékű közszükség­leti cikket termel. Részlegei a megye legtávolabbi részeiben is megtalálhatók, gyártmányai 17 iparágat kép­viselnek. A szentendrei rész­legben készülő Stylus elneve­zésű töltő-, golyós- és átíró- tollat országszerte ismerik már. Az alumíniumgrafikai részleg szakkörökben szerzett nagy elismerést alumínium műszertábláival. A kiállítás szemléltető mó­don mutatja be a részleg legújabb készítményeit, így a speciális logarlécek­hez szükséges számtáblá­kat, valamint az óralapo­kat. A látogatók megismerkedhet­nek az ugyancsak a szentend­rei részlegben készülő tran­zisztoros nedvességmérő mű­szerrel is. Az univerzális ké­szülék a fa-, bőr-, textilipar­ban egyaránt alkalmazható. Lépést tartani a divatigé­nyekkel, új mintákkal, for­mákkal gazdagítani a meglevő kollekciót — ezt a célt szol­gálja a bőrdíszműrészleg. Mint a kiállított női táskák, pénztárcák és egyéb divatcik­kek is bizonyítják, ezek a gyártmányok a külföldi készít­ményekkel is felveszik a ver­senyt. Különösen a női látogatók körében arattak osztatlan sikert a részleg legújabb vonalú, műanyagból ké­szült táskamodelljei. A selyemfestőrészleg mintás Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága szerdán délelőtt dr. Dajka Balázs el­nökhelyettes elnökletével ülést tartott. Fő napirendi pontként megtárgyalta a me­gyei tanács 1960. évi összesí­tett költségvetési javaslatát, melyet egyetértőleg terjeszt a soron következő tanácsülés elé. A tanácskozáson megjelent és felszólalt a Pénzügyminiszté­rium meghívott szakképvise­lője is. A végrehajtó bizott­ság ezután meghallgatta a megyei tanácsülés korábbi több határozatának végrehaj­tásáról készített beszámoló jelentést s azt jóváhagyólag tudomásul vette, majd egyéb ügyeket tárgyait. Átadták az albán nagykövetségnek magyar filmesek Albániáról készült dokumentum-filmjét A Budapest Filmstúdió ope­ratőrjei, Fehéri Tamás és Far­kas Kálmán szeptemberben több hetet töltöttek az Albán Népköztársaságban és filmet készítettek a testvéri albán nép életéről, élményeiről, eredmé­nyeiről, hazájának szépségei­ről. A 18 perces színes doku­mentumfilmet az Albán Nép­köztársaság felszabadulásának 15. évfordulója alkalmáb-i szerdán délelőtt adták át az al­bán nagyköveiSégnek a Kul­turális Kapcsolatok Intézeté­ben. Dénes Leó. az intézet al- elnöke hangoztatta, hogy ez a film hozzájárul az albán nép országának még alaposabb megismeréséhez, a magyar és az albán nép barátságának el­mélyüléséhez. Petri Dishnica. az Albán Népköztársaság ma­gyarországi nagykövetségének első titkára mondott köszöne­tét a film elkészítőéért a Kul- túrkapcsolatok Intézetének és a Budapest Filmstúdiónak, a film operatőrjeinek, nylonkendői és stólái ugyan- £ csak nagy elismerést szerez- J tek. A filmnyomó részleg pom-J pás esőkabátjait mutatta be. ^ A kiállítás egyik legérdeke-^ sebb részét kétségkívül a crep- ^ pelő üzem készítményei alkot- ^ ják. Ez a részleg műanyagból £ készít különböző falikárpitot J dombornyomással. Ezeket ^ nemcsak a laboratóriumokban, j hanem fürdőszobák és lakószo- ,f, bák burkolására is lehet hasz- nálni. í í Jovore a részleg 360 ezer í négyzetméter creppelt fó- liát készít a legkorszerűbb gyártási eljárással. Nagy tetszést arattak az abo- 'j nyj részlegben készülő magyar^ perzsák és a síkkötőrészleg kö- ^ tött kardigánjai, pulóverei is. ^ A vállalat 1960-ban háromezer^ négyzetméter perzsát készít ^ exportra, a hazai kereskede- ^ lem részére pedig több mint ^ negyvenezer nylon- és selyem- ^ kendőt gyárt. ^ A különféle töltőtollakból 2 y 580 ezret állítanak majd ^ elő. á z Az érdekes kiállítást a nagy- £ közönség is megtekintheti, de- ^ cember 1-ig tart nyitva, na- ^ ponta 8-tól délután 4 óráig. á ---------------------------------------- 1 2 Felvételünk állaton végzett kísérleti operációt mutat be .W\V\VNN\V^\\Vs>ííNVy\\\\V\\\\\\^^ „Londoni köd" az ország nagy részén Szerdai Jelentés a HÉV-, a MÁV- és a MÁVAUT-forgalomról Kedden este sűrű, szinté áthatolhatatlan köd ereszke­dett az ország nagy részére. Mi okozta ezt a valóban „lon­doni ködöt”? Keleten — mondották a Meteorológiai Intézetben — nagy kiterje­désű, nagy nyomású, úgyne­vezett anticiklon alakult ki, amely lassan délnyugat felé terjeszkedett, s hideg levegőt szállított hozzánk. Ebben a hideg levegőben a leszálló légáramlás uralkodik. A hét­fői budapesti sötétséget is ez okozta: ebben a helyzetben ugyanis nincs légáramlás, s így a talajra szorult por és korom nem tudott eltávozni. Ezt váltotta fel kedden az ország nagy részében a köd. A levegő lehűlt és a har­matpont közelében (ha a te­lítettségét eléri a levegő) a benne levő nedvesség köd alakjában kicsapódott. Ez a helyzet tegnap este és ma reggel is fennállt, tehát a sű­rű köd megismétlődött. A HÉV vonalain kedden este a ködben két helyen tör­tént összeütközés: a törökőri elágazás és a Róna utcai meg­állóhely között a HÉV-szerel- vény horzsolt egy teherko­csit, amely már korábban az árokba fordult. Személyi sé­rülés itt nem történt. Ellen­ben a Sárbogárdi úti megál­lóhelynél az egyik helyi­érdekű vonat utolérte a villamost és beleszaladt. Szerencsére csak kis erővel, úgyhogy csupán a kalauz szenvedett kisebb sérülést a betört ablak szilánkjaitól. A HÉV-en sikerült a forgalmat a kedd éjszakai, és a szerda hajnali órákban is fenntarta­ni. átlagosan azonban 20—25 perces késések voltak. A köd még a szerda reggeli csúcsforgalomban is sok gondot és késést okozott. A rendkívüli időjárás a MÁV vonalain már ked­den reggel nehézségeket oko­zott, s emiatt Budapesten és Budapest környékén 27 vo­nat késett. Különösen ne­héz volt a forgalom lebonyo­lítása kedden este, éjjel és szerdán hajnalban. Előfor­dult, hogy a vonalakon a mozdonyvezetők a sűrű köd miatt a jelzőket sem látták, s ennek megfelelően termé­szetesen a jelzők előtt leáll­tak, hogy meggyőződjenek, szabad-e az út. A MÁV időben kiadta az utasítást: a legmesszebb­menőkig meg kell tar­tani az óvatossági rend­szabályokat és mindent meg kell tenni a balese­tek megelőzésére, még ak­kor is, hogyha a szerelvé­nyek nem érkezhetnek be pontos időre a pályaud­varokra. A vasutasok nagy erőfeszíté­sének köszönhető, hogy a sűrű köd ellenére baleset nem történt a MÁV vona­lain. A menetrendet azon­ban nem lehetett megtar­tani. Kedd hajnaltól szer­da reggelig 213 vonat ké­sett, köztük több 15—20—30 percet, de akadt olyan is. amelynek késése egy óra volt. Általában a legtöbb késés közvetlen Budapesten, a pályaudvarok bejáratá­nál. továbbá Budapest kör­nyékén fordult elő, de ne­héz volt a közlekedés a sre- gedi térségben is. Szerdán délelőtt már lényegesen ja­vult a helyzet. A MÄVAUT forgalmi osz­tálya is kellő időben kiadia a rendelkezést kedden, a ko­ra délutáni órákban: a sűrű ködben a legna­gyobb elővigyázatossággal vezessenek a gépkocsivezetők és inkább lépésben haladja­nak, késve érkezzenek, sem­hogy baleset történjék. Az utasítást a legmesz- szebbmenőkig megtartot­ták az érdekeltek, s mindössze egy esetben csúszott az árokba autó­busz, sérülés azonban itt sem történt. Kedden este a távolsági já­ratok zöme késett. általá­ban 30—50 percet, volt azonban, amely egy-egy és negyedórás késéssel futott be az Engels téri pályaud­varra. Különösen Főt és Törökbálint környékén volt körülményes áthatolni a ködfüggönyön. A MÁVAUT egész éjjel teljes készenléti szolgálatot tartott, hogy szük­ség esetén azonnal segíthes­senek. Szerdán hajnalban azonban a MÁVAUT távol­sági járatok már mind ide­jében elindultak, helyreállt a forgalmi rend. Új erdők a Dunakanyarban Az idén ősszel nagyarányú erdősítéshez kezdtek a Duna­kanyar vidékén gazdálkodó erdészetek: facsemeték tízez­reit ültetik el a kopár terü­leteken. Szentendre környé­kén a mezőgazdasági műve­lésre már nem alkrimas, me­redek hegyoldalra fenyvest és tölgyeserdőt telepítenek, a sóskői barlang felett erdei fenyő- és cserfa-csemetéket ültetnek el. Szigetmonostoron 8 hektár homokos területre kerül kőris, juhar és fehér­nyár és erdősítések indulnak Esztergom környékén is. Ez­zel eavidobén a pilisi és a vá­ci erdőgazdaságok területén pótlásként mintegy hatmil­lió tölgy- és fenyőfa-csemetét ültetnek el. SZÍVMOTOR Az István Kórházban működő Országos Kardiológiai i Intézet szívsebészeti osztályának munkatársai és a Buda- j pesti Orvosi Műszergyár szakemberei — a KGST megbízá- \ sára — csaknem két évi kísérleti munkával elkészítették az í első magyar szívmotort, a mesterséges szív-tüdő készüléket. Eddig az orvosnak mindössze 6—8 perc állt rendelkezé- í sére a szív operálásához. Ez azonban rövid idő volt számos szövődményes, komplikált műtét elvégzéséhez. A mestersé- í ges szív-tüdő készülék időkorlátozás nélkül ad lehetőséget a sebésznek az operáláshoz. A berendezéssel történő operáció- $ nál az altatott beteg szivébe folyó összes vért a szívmotor í elszívja és továbbítja a mesterséges tüdőbe. Ott a vér fel- í frissül és az úgynevezett artériás vért a motor felnyomja í a test főütöerébe és így továbbra is fenntartja a szüksége. } vérnyomást. Az operált betegnek ez alatt az idő alatt saját í légzése leáll, tüdeje nem működik, a szíve nem dobog, s a % sebész a mozdulatlan, vértelen szívet operálja. A berendezés segítségével eddig nem gyógyítható, komp- í. likált szívműtétek végezhetők el.

Next

/
Thumbnails
Contents