Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-25 / 277. szám
CEGLÉD, ALBERT IRS A. CÉG LÉ D 8 E RC EL. TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 215. SZÄM 1959. NOVEMBER 25. SZERDA Jó a tanács tömegkapcsolata Az idén 12 ezer headvány érkeze« a tanácshoz Sok szó esett a tanácsok tömegkapcsolatairól, arról, hogy miként teljesíti a tanács területén a lakosság igényeinek kielégítésével kapcsolatos feladatát és bíznak-e kellően az emberek a tanácsban, a tanácsapparátus dolgozóiban. Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy ebben az évben nem kevesebb, mint 12 000 beadvány érkezett a tanácshoz. Ha figyelembe vesz- szük, hogy naponta a személyesen bejövök — joggal mondhatjuk — tömegesen keresik fel a hivatalokat, akkor megállapíthatjuk, hogy a tömegkapcsolat igen élénk és eleven. Az iratokat nézegetve kiderül, hogy a személyi érdekű ügyek mellett sok közérdekű panasz és bejelentés érkezik be a tanácshoz. Felkerestük Varga Gá- bornét, aki a titkárságon a munkáslevelezések sorsát intézi és tőle érdeklődtünk: mit kezd a beérkező levelekkel és sikerül-e a levelek íróinak ügyét kedvezően elintézni? — Az idén több mint száz olyan levelet kaptam, amelyek írója panaszával azért kereste fel a tanácsot, mert egyéb szerveknél nem tudták kérését kielégíteni, vagy panaszát orvosolni. A levelek elolvasása után a bejelentés tárgya szerint megkeresem, hogy ki az a személy, aki a szóbanforgó ügyben segíteni tudna, vagy a legjobb tanácsot, felvilágosítást adhatná. Ennek során természetesen, nagyon ügyelek arra, hogy ilyen levél véletlenül se kerülhessen annak a kezébe, akiről a bejelentés szól, nehogy, érdekelt lévén, a hozzánk bizalommal forduló egyénnek elfogult választ adjon. Akit e bejelentés elintézésével megbíA FÜRDŐBEN Három nap alatt közel ötszáz fürdőző! Sokan mén nem ^ is tudják — hiszen a fürdő igazgatósága nem bocsátott ki 2 semmiféle reklámot, tájékoztatót a lakosság részére, arról y — hogy megnyílt a gyógyfürdő. Ennek ellenére máris szép ^ számú vendégsereg fordult meg a téli üzemeltetésre beren- ídezkedett termálfürdőben. Felvételeink a megnyitó órájay 2 ban készültek. ■1 Négy vidám asszony lép be a gumiszőnyeggel borított feljáró lépcsőin a fürdő előterébe. Az első férfivendég fürdőzés előtt még rágyújt egy cigarettára zunk, az a szükséghez képest elvégzi a vizsgálatot, vagy intézkedik a kérés teljesítése érdekében — mondja Vargá- né. — Mondjon el néhány érdekesebb esetet. — Itt van például Szabó István panasza. 1958. decemberben beutalták a városi kórházba. Felvételkor leadta ruhaneműit. Távozáskor visszakapott mindent, kivéve a nagy kabátot. Helyette annyit közöltek vele, hogy elveszett. — Levelében azt írja: „a kabátra nagy szükségem van. Azóta hideg lett és fázom nagykabát nélkül. Kérem önöket, segítsenek a nagykabátom vagy ellenértékének megtérítésében,” — És mi lett az eredmény? — Dr. Szolcsányi János igazgató főorvos kérésünkre haladéktalanul intézkedett a kár megtérítéséről. —- Egy másik levélben Katona József panaszolta, hogy szombat délután a temetkezési vállalat lezárja üzletét, s aki ezután hal meg, azt csak hétfőn viszik ki a hullaházba. — A temetkezési vállalat ugyan nem tartozik a városi tanács irányítása alá, mégis általános érdekről lévén szó, megbe-* széltük az itteni kirendeltség vezetőjével, hogy munkaidőn túl is gondoskodjanak a halott- szállításról, koporsó kiadásról. Azóta ilyen panasz valóban nem merült fel — mutatja Vargáné az iratokat. Szociális témájú ügyével fordult a tanácshoz többek között özvegy Bessenyei Gyuláné. Három kiskorú gyermeke állami gondozásba került, de özvegyen nem tudta a megállapított gondozási díjat fizetni. A pénzügyi osztály gondos vizsgálat után javasolta a fővárosi tanácsnak a gondozási díj mérséklését. A levelek citálását hosz- szan lehetne folytatni. Mindmegannyi beszédes bizonyítéka, hogy a lakosság nemcsak mint választó adta le szavazatát a tanács mellett, hanem mint tanácsot, segítséget kérő ember is bizalommal fordul hozzá. — Sokan egyszerre több szervhez is elküldik levelüket, vagy első ízben felsőbb szervekhez, budapesti újságokhoz, rádióhoz fordulnak — mondja Varga Gáborné. — Onnan a levelek rendre visz- szakerülnek Ceglédre, hiszen általában csak itt, a helyszínen lehet az ügyeket megnyugtatóan tisztázni, s ennek megfelelően intézkedni. Kétségkívül mindenkinek joga van akár a legfelsőbb szervekhez is fordulni, saját ügyének meggyorsítása érdekében, mégis, az a leghelyesebb, ha először hozzánk fordul és tovább csak akkor megy, ha mi nem tudunk segíteni. — Dózsa — Levél a szerkesztőhöz j » Egyik levelezőnk írja, hogy < a Közlekedésépítési Gépjavító j Vállalatnál az ipari tanulók i öltözőjéből különböző tárgyak j elvesznek. Egyik tanulónak < legutóbb elveszett a pénze és í kesztyűje, többnek még a nad- í rágja, inge is. / Az üzem vezetőségénél ér- í deklődtünk ebben az ügy- í ben és közölték velünk, hogy j sajnos, ilyen esetek valóban j előfordulnak, de eddig még í a tolvajt elfogni nem tudták. i Elmondták azt is, hogy az! ipari tanulóknak külön öltő- í zőjük van, egy felelős irányi- í tásával ők maguk zárják és! nyitják, mások oda be sem i mehetnek; a „szarka” tehát \ feltétlenül a tanulók között í van. Ez a tolvajlás bizony elég ! szégyene az üzem ifjúságé- ; nak. A többség rendes, be- ; csületes fiú, viszont akad : közöttük egy-kettő, akik a! jampeckodáshoz szükséges; pénzt így akarják megsze- j rezni. A feladat az, hogy a tisz- \ takezű fiúk fogjanak össze, fi- ; gyeljék az enyveskezűeket,! leplezzék le őket és ha a szép í szó nem használ — közösítsék í ki maguk közül, mert az if- ; júság erkölcsi tekintélyét fel- í tétlenül meg kell védeni, 4 t _____________________________________________ 4 A z első női fürdtíző a női öltöző ajtaján kilép. Az öltözők s az összekötő folyosó fűtése kellemes, megfázástól tehát nem kell félni Termelőszövetkezeteink kössenek szerződést a Terményforgalmi Vállalattal A Terményforgalmi Vállalat már megkezdte a jövő évi gabonára a szerződések kötését. Sajnos, eddig a termelőszövetkezetek nem éltek ezzel a lehetőséggel. Ismerni kell azokat az előnyöket, amelyek a szerződés- kötéssel járnak. A Terményforgalmi Vállalat a termelőszövetkezetekkel és egyéni gazdákkal december 15-ig köt a jövő évi búzatermés eladására szerződést. A Terményforgalmi Vállalat minden leszerződött mázsa gabona után tízforintos szerződéses felárat fizet. A szerződéses feláron kívül más előnye is van a szállítási szerződésnek. Leglényegesebb a mázsánkénti 60 forintos kamatmentes előleg, amit a szerződés megkötése után a szállító kérésére a bank utal ki, illetve erre hitelt kaphat a termelőszövetkezet. A nagyüzemeknek ezen felül 150 mázsa termés egy- időben való átadása esetén még 20 forint úgynevezett nagyüzemi felárat is fizet. Ha a 205 forintos hivatalos búzaárhoz hozzáadjuk a szer- í ződés útján kapott összege-j két, akkor egy mázsa bú- j záért a termelőszövetkezetek- j nek 235 forintot fizet az ál- ; lám. így látja a tagság hasz- j nát ennek az igen jelentős j állami kedvezménynek. Feltétlenül szükséges, hogy j a termelőszövetkezetek, ami- j kor a jövő évi vetéstervüket \ készítik, ezzel egyidőben ké-s szítsák el a gabonafelhasználási tervüket is. Fontos, hogy nagymennyiségű gabonát adjanak át, illetve kössenek le a Terményforgalmi Vállalatnál addig, míg nem késő, mert a december 15-i határidő közeleg. Éljenek a termelőszövetkezetek az adott lehetőséggel, igyekezzenek szerződést kötni. — B. S. — — A CEGLÉDI KOLLÉGIUMBAN 42 fővel honvédelmi alapismereti kör alakult. Bognár igazgató tart a diákok részére előadásokat. Az alapismereti kör anyagának elsajátítása után motoros tanfolyamot indítanak. — KIOSZTOTTÁK A DICSÉRŐ OKLEVELEKET a városfejlesztési és ipari kiállításon szereplő vállalatoknak a városfejlesztésben elért eredményeikért. — 70 TAGJA VAN a törteli MHS alapszervezetnek a III. negyedévi 20-szal szemben. Máris megkezdték a honvédelmi alapismereti kör foglalkozásait, ahol alaki kiképzést, lő- kiképzést kapnak, megismerkednek a harcászattal, a szolgálati szabályzattal, atomvédelmi ismeretekkel és politikai oktatásban részesülnek. — TEGNAP TARTOTTÁK a Vigadó épületében a Vendéglátóipari Vállalat III. negyedévi munkájáról szóló termelési tanácskozást. Több dolgozó jutalomban részesült. — 150 MÁZSA GABONA leadására kötőt szerződést a Terményforgalmi Vállalattal a cse- mői Uj Élet Termelőszövetkezet. — ELKÉSZÜLT A FELSZEGI UT új úttestjének I. és II. szakasza, a Pesti úttól a Kender utcáig. A több mint 500 méteres útszakaszt tegnap vetl te át a városi tanács ipar- | műszaki osztálya. Megkötötték ^ a szerződést a Széchenyi útig ^ terjedő szakasz elkészítésére is Í a Pest megyei Kőbánya és Ut1 építő Vállalattal. A munkát ^ még az idén elvégzik. í — 240 TOVÁBBTENYÉSZ- \ TÉSRE ALKALMAS juhot vá- Í sárolt az állami kosteleptől a ^ ceglédi Rákóczi Termelőszö- ^ vetkezet. \ — REGGEL MIHÁLY, Vö^ rös Lajos, Cseh István, Ócsai Í Ferenc járt az élen a Lábbeli- ^ készítő Ktsz-nél a pártkong- ^ resszus tiszteletére indított ^ munkaversenyben november Í első tíz napjában. 100 százalé- | kos munkát végeztek és az ^ anyaetakarékosság terén is 2 élenjártak. \ — AZ ELMÚLT NAPOKÍ BAN fejeződött be az albert- ^ irsai Szabadság Tsz központján nak villamosítása. Üzembe he- lyezték a központban levő da- ^ rálót, amivel jelentős megtaka- J rítást érnek el, mivel eddig a faluba kellett szállítani az őrölni valókat, talmas várából? Nézelődöm,: szemmel és szívvel, régi írd-: sok kuszálódnak bennem. Ke-i resem a nyomokat... Bocs-i kai, Bethlen Gábor, Wesselé-l nyi Ferenc mind jártak itt... i 1703-ban talán ezen az olda- l Ion rohamozlak Ocskay i László kurucai, 1704-ben a i Nagy Fejedelem is sokat pi-1 hent itt. Eltűntek regen ők \ is, a vár is ... Tudom, hogy \ a császár 1702-ben kezdte \ romboltatni, s 1707-ben maga í a fejedelem romboltatta le a \ falai közt meghúzódó német i zsoldosok garázdálkodása : miatt, de ekkora pusztulást \ nem gondoltam. A bozót mé- \ lyén a déli oldalon egy alag- : út nyílása emlékeztet a \ várra, de más semmi. Sehol \ egy jel nem hirdeti a dicső ; múltat! f 4 S ok még a mi tartozásunk \ a múlt iránt. 15 éti alatt ; sok száz év tékozlását, köny-\ nyelműségét nem tudjuk pó-\ tolni. De egyszer ezt is el \ kell kezdeni, erre kötelez a; jelen, amit építünk, a múlt, \ ami ezer szállal köt a má j hoz. Krónikás f Szendron, ceglédi vitézek nyomában... ményt, 1610 február 2-án a várkapitány két ceqlédi vitéznek, Sziiasi Istvánnak és Török Bálintnak oklevelet állít ki, hogy ezek alkudjanak meg az apácákkal a Szendrőben szolgáló ceglédi vitézek nevében ... E lőttem a szendrői vár- ■hegy, balra a Bodva vize kanyarog, közel s távol erdővel borított hegyek. A hegyoldal tövében régi temető, jobbról beomlott öreg pince. Még semmi sem mutatja, hogy egykor hazánk egyik legnagyobb vára állott itt. Kapaszkodók felfelé, fiatal fenyves koszorúzza az oldalt. Hamar fel lehet jutni a tetőre. Megdöbbenten állok a peremen: a várhegytetőn a falmaradványoknak nyoma sem található. Som- és vadrózsa-bokrok között keresem a vár alaprajzát, csak sejtem a földbástyák nyomait. I Mivé lett Szendrő törökkel és császáriakkal dacoló ha- ■ resem a múltat a mohos kövek között. A régi kövek látása, a nagyszerű idők sejtése mindig új erőforrás számomra. Ezen a nyáron régi ceglédi végvári vitézek nyomában jártam Szendrőn ... J ITQfo ban iszonyú idők -L jártak a Duna— Tisza táján. A török és szövetségese, Szeadet Giráj tatár vezér hordái versenyt pusztították városunkat, a sok szenvedés miatt a lakosság szétfutott, s Cegléd hat esztendeig üresen állott. Az öregek, nők és gyermekek a Mátra erdőrengetegeiben húzódtál: meg, a férfiak jó része végbeli vitéznek állott be Szendrő várába. Mivel a város földesurai, a pozsonyi apácák, a végbeli vitézek földesúri illetékét is követelték, 1609-ben Korláth István szendrői főkapitány is szót emel Pozsonyban jártában az alatta szolgáló ceglédiek ügyében. Amikor ez nem hoz eredben. Sajnos, a komikum el- túlzása az első felvonásban nála is előfordult. Rokonszenves alakja volt a darabnak a mama, akit Ágh Éva alakított. A darabot Földeák Róbert rendezte, játékmestere Tárnái József volt A Csacsifogatot a jövőben is bemutatják még Cegléden. — Farkas László — ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w í ,1|ár gyermekkorom ótc $ különös érdeklődéssel £ szenvedélyes szeretettel vom % zódprn a régi és mai idői £ történelme felé. A történeim\ j korok és honvédő hagyományok roppant sok emlékeiből £ a régi várak, romok, mohos £ omladozó falak, s azok törté- f nelme számomra a legkedve- nebbek. Hogy hogyan indul- % tam el az Alföld szívéből $Ce0léd egyszerű, sik és vad- n^yényesség nélküli tájairól c £várakhoz, magam számára is £ érthetetlen. Talán az immái £ négy évtizede elmúlott csil- % lagfényes nyári éjszakák cm- ^ léke adta a biztatást, amikoi cifrakerti kistanya udvarán % nagyapámat hallgattam a régi % idők csodálatos történeteiről £ Csatákról, törökökről, kuru- ^ cokról, régi várakról, várkis- í asszonyokról esett szó ilyenn°r'j Az azóta eltelt negyven i esztendő nem mosta el a régi j beszélgetések emlékét. Nya- franta hátizsákkal a hátamon f távoli vidékek bérceit járom is nemcsak gyönyörködöm c táj szépségeiben, hanem keA Csacsifogat ceglédi bemutatója Kertész Imre vígjátéka hétfőn este szerepelt először a ceglédi közönség előtt, a Pest megyei Petőfi Színpad előadásában. A darab témája napjaink egyik igen gyakran felvetődő kérdéséhez kapcsolódik. Gyakran vitatjuk nyilvánosan is, még gyakrabban magánbeszélgetések során, a sok felbomló házasság kérdését. A családi élettel járó kötelezettségek letörhetik-^, meghiúsíthatják-e egy fiatal férfi ambícióit? Erre a kérdésre ad nemleges választ Kertész Imre jól sikerült alkotása. A szerző már az első jelenetekben meg tudja teremteni a szükséges feszültséget. Egészen a harmadik felvonás végéig fokozódik. A drámaszerkesztés szép példája a Csacsifogat. A 23-i előadáson a szereplők játéka is folyamatosan emelkedő színvonalat mutatott. Az első felvonás egykét könnyű siker vadászó jelenlététől eltekintve mindannyian szép teljesítményt nyújtottak. A Tücsök szerepét alakító Kollár Lívia világosan megértette szerepét, finom árnyaltsággal ábrázolta a férjével konfliktusba került fiatalasszonyt. A Zoltánt alakító Puskás Tibor sok derűs percet szerzett a közönségnek. (Olykor talán túlságosan, a darabban meglevő komikum szintjén túl is ezt tartotta szem előtt.) A sokoldalú jellemábrázolás szép példáját nyújtotta Buj- ka Pál Guszti bácsi szerepé