Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-21 / 274. szám

DOLGOZZÉK-E ODAHAZA A GYERMEK? Fiam tíz forintért haj­landó volt megtisztítani az ablakot — közölte velem bol­dog mosollyal egy anya. Gyermekét eddig sohasem vette igénybe semmiféle ház­tartási munkához, mindent maga végzett, gyakran éjsza­kába nyúlóan mosott, takarí­tott, hogy három gyermeké­nek otthona és ruházata mindig tiszta és rendhs le­gyen. S a fáradt asszony örült annak, hogy tizenhét éves fia 'pénzéri segített neki. Sajnos, eléggé általános ez ez a helyzet. A szülők nagy része úgy látja helyesnek, ha gyermekét minden munkától megkíméli, hogy több ideje maradjon a tanulásra. S nem egy esetben a gyerek ennek el­lenére helytelenül gazdálkodik idejével s az iskolában is gyen­ge eredményt ér el. Szüleit nem becsüli, minden munkát lealacsonyítönak tart, elvárja, hogy őt mindig ' és minden­ben kiszolgálják. Mindenben a saját akaratát kívánja ér­vényesíteni, kívánságai, kö­vetelései gyakran teljesíthe­tetlenek. Nem ismeri eléggé a pénz értékét. Igényei túl­nőnek a család nyújtotta le­hetőségeken. A szülők pa­naszkodnak, tanácsot kérnek, külső okokat keresnek annak magyarázatára, miért vált ilyenné gyermekük? Csak ép­pen önmagukba nem néznek, csak saját helytelen nevelési módszereikben nem lelik meg az eredménytelenség okát. Államunk a dolgozók álla­ma, tehát elsősorban a mun­ka szeretetére és megbecsülé­sére kell nevelnünk gyerme­keinket. Már kicsi kortól kezdve hozzá kell szoktat­nunk a munkához. Korának megfelelő foglalkozást kell számára adni, függetlenül at­tól, hogy fiú- vagy leány- gyermeket nevelühk-e? El kell vetnünk azt a régi, hely­telen felfogást, mely szerint kizárólag a nő köteles a házi­munka legnagyobb részét el­végezni. A házimunkának mind a fiúknál, mind a lá­nyoknál igen nagy szerepe van. Kell, hogy a lányok is és a fiúk is tisztában legye­nek a ház körüli munkák minden részletével, hiszen leghamarabb ezeknek a fel­adatoknak elvégzésével ta­nulják meg a munka meg­becsülését és ezeknek a mun­káknak értékelésén keresztül látják meg, hogy szüleik mennyit dolgoznak értük. S ha már ezt felfogták, nem marad el a szülők iránti tisz­telet sem. Lényeges, hogy a gyer­mek fejlettségi fokának meg­felelő munkát kapjon. Olyant, amilyent fizikai és szellemi elejének megfeszítése nélkül képes elvégezni. Érezze, hogy a kapott feladat elvégzésével segített szüleinek, terhet vett le azok válláról. Érzékeltes­sük vele azt is, hogy az így nyert szabadidővel alkal­munk van az ő más irányú munkáját könnyíteni, ezért van szüleinek ideje a gyerek tanulmányaiban segíteni vagy vele szórakozni, sétálni, ki­rándulni. Nem káros az sem, hogy nagyobb gyermekeinket be­vonjuk a háztartás anyagi problémáiba, s egy-egy mun­kafolyamat elvégzésekor be­szélgetünk velük arról is, hogyha az általuk elvégzett munkát mással kellett volna végeztetni, az mennyi kiadás­sal járt volna s ebből az ösz- szegből mit lehet vásárolni. Azt azonban semmi esetre se tegyük, hogy munkáját meg­fizessük, mert • ezzel nem munkaszeretetre, hanem pénz­szerzésre buzdítjuk. Vigyáz­zunk arra, hogy az a munka, amit a gyerekkel végezte­tünk, érdekelje öt, mert csak ebben az esetben végzi kész­ségesen és vállalja önkénte­sen. Ne parancsoljuk meg a munka elvégzését, hanem keltsük fel benne iránta az érdeklődést. Ezt azonban csak akkor tudjuk megtenni, ha kora gyermekkortól szoktat­tuk munkára. Minden gye­rekben van érdeklődés egy- egy szerszámhasználat vagy munkafolyamat iránt. Ne mondjuk ilyenkor, hogy „te ezt még nem tudod”, hanem engedjük, hogy próbálkozzék. Közben irányítsuk, de ne fu­karkodjunk a dicsérettel sem. Ha a gyermek látja nunlcájának eredményét, az további munkára ösztönzi. S ha néhány területen tapasz­talja, hogy munkája eredmé­nyes volt, hasznosnak érzi magát, önbizalma fokozódik es munkájának más területén is határozottabb, gátlástala­nabb, önállóbb lesz. Adjunk gyermekünknek olyan feladatot, mely nem­csak fizikai erejét veszi igénybe, hanem kézügyessé­gét is fejleszti. Egyes mun­kákban legyen alkalma hasz­nosítani máshol szerzett tu­dását. A közösen végzett otthoni munkában való foglalkozta­tás alakítja ki a gyermekek­ben a családi élet megfelelő értékelését, a testvéri szere- tetet, a szülő iránti tisztele­tet. Azok a tanulók, akik a családi életben felelősek a háztartás egy-egy részfelada­táért, az iskolában is jobban megállják a helyüket. Jobban érzik a felelősséget az osz­tály és az iskola közösségéért is. Az otthon végzett munká­ról számoljunk be a gyermek nevelőinek is, aki az iskolai munka területén ezt haszno­sítani tudja. Az iskola is munkával nevel munkára. Ma már több helyen ez a feladat az iskola keretein kí- -vül történik, a tanulókat üzemben foglalkoztatják. Erre nemcsak azért van szükség, mert ilyen módon alkalom van arra, hogy a tanulók bi­zonyos munkafolyamatokban jártasságot s azok elvégzé­sére készséget szerezzenek, hanem azért is, hogy az ott töltött idő alatt megismer­kedjenek magával a munká­val, megtanulják azt megbe­csülni s felébredjen bennük a tisztelet a dolgozók iránt. Nem arra akarjuk őket ne­velni, hogy érettségi után csak néhány pálya álljon előttük, hogy fantáziájukban csak a laboratórium vagy író­asztal éljen mini munkaterü­let, hanem lássák meg a két­kezi munka szépségét is. M. L. Népművészeti hímzésminták Csukák királya Tündérnépek élnek A Duna mélyében. Holdas éjszakákon Énekelnek szépen. Dirigálja őket A csukák királya. Egy rossz, lyukas csizma Dicső palotája. A minap régenlátott barátnöm- nél -vártam. Szerény kis al­bérleti szobája valahogy világo­sabbnak, derűsebbnek látszott, mint ahogy emlékeztem- rá, pedig odakint őszies eső cscpergett. Bá is jöttem hamar, hogy gyönyörű, új, népművészeti párnákkal díszí­tette kopott terítős hencserét, at­tól olyan vidám a kis helyiség. Egy aranysárga, karáöi mintás párna indái, finom, áttört csilla­gai valósággal elbűvöltek. Tudom, hogy nem olcsó mulatság ilyen remekbe készült népművészeti kézimunkát venni. Magam is ré­gen áhítozom éppen karádi pár­nára. Halványzöld illenék a szo­bámba. A gazdagon hímzett bu- zsáki párna szinte kiemelte a fi­nom karádi és a könnyű kis tú­rái mintát. A barátnőm nevetve vett elő kézimunka kosarából egy tiszántúli keresztszemes pár­nát _ fekete-piros, a kékes színű túrái mellé fog kerülni. — Milyen ügyes vagy! — cso­dálkoztam. -- En eddig leginkább, horgoló nőkkel találkoztam, mert a horgolást könnyű megtanulni és annyi, de annyi minta van, hogy bőven lehet közte találni ked­vünkre valót. A népművészeti munkákat hiába szeretem, én ma­gam aligha tudnék rajzolni hason­lót, meg aztán úgy tudom, fon­tos, hogy kellő színnel varrja ki az ember. — A keresztszemes vagy lapos­hímzés sem boszorkányság! — igyekezett meggyőzni barátnőim —, különösen ha ilyen pontosan elő­nyomott mintát varrók ki, meg ha a szálat kiszerelve, színekre válo­gatva vehetem. ^feg is adta a címet. A Nép­művészek Háziipari Termelő- szövetkezete, Budapest, Kecske­méti u. 13. alatt szép kivarmi való várja az asszonyokat és kézimunkázni szerető lányokat. Hatszemélyes „széf* készletek, sokféle asztalközép, kétszemélyes terítő, szalvétákkal, konyhaparni- túra, számtalan díszpárna, könyv­jelző, zsebkendő, könyvborító, lámpa ernyő, alátét terítő, kalo­csai, túrái, mezőkövesdi, sióagárdi, boldogi, sárközi, baranyai, buzsá- ki, palóc, tiszántúli mintáikkal elő­nyomva, hozzá a fonal kellően megválogatva, színben, mennyiség­ben, ahogy és amennyi éppen kell — csak neki kell ülni. A horgolási láz után a népmű­vészeti hímzés is lábra kaphatna kézimunkakedvelőink körében. Egy karádi terítő részletét ízelí­tőül le is közöljük. Bármely pasztell színnel kivarrva szép, de leginkább a tompa, halványzöld vagy aranyló mustársárga való hozzá. BÁLI RUHÁK Közeleg a báli szezon, meg­kezdődtek az előkészületek. Milyen is legyen az új, muta­tós báli ruha? A választás megkönnyítésére az alábbiak­ban mutatunk be három mo­dellt. Mesedélutánok a gyermekkórházakban A Móra Ferenc Könyvkiadó december 6-a és karácsony tá­ján mesedélutánokat rendez a fővárosi gyermekkórházaik kis betegeinek. Elsősorban azokon a helyeken ad mesemúsorokat, amelyeket a kiadó egyébként is patronál: a Heine-Medin kórházban és a szabadság-he­gyi gyermekszanatóriumban. Szász Eta előadóművésznő mu­tatja be szórakoztató, s az iro­dalmi nevelést is szolgáló mű­sorát, amelyben Gábor Éva grafikusművésznő színes figu­ráinak segítségével elevened­nek meg Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, valamint Kormos István verses és prózai művei, továbbá a kiadó gondozásában megjelent legszebb mesék. A kórházakban ápolt gyermekek könyveket is kapnak ajándék­ba ezekem a mesedélu tá nők on. ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVS.XXXXXXXXXWS.XXXXXXXXXXXXXXXX'V.XVXXXXXXXXXXXXXXX'', £ í KÉZÁPOLÁS Czép keze csak olyan nőnek ^ lehet, aki nőm dolgozik «em­uit! Ezt a csacsi kijelentést elég gyakran hangoztatják az elhanya­golt kezű asszonyok. A mi véle- nényünk az, hogy csak lustaság, lemtörődömség kell az eldurvult vézhez. Ma már sok gazdasági, láztartási munkát végző asszony- lyal lehet találkozni, akinek a íezén bizony egyáltalában nem átszik meg, hogy nehéz munkát jé géz; viszont láttunk már olyan löt is, aki alig dolgozik valami érdemeset, keze mégis repedezett, rendetlen, ápolatlan. A szép kéz legelső titka a tisz­taság. Ezen azok, akik babonásan úsznék abban, hogy a víz szárít, úzonyára csodálkoznak. Pedig a üszők sokkal nagyobb ellensége i bőrnek, mint a víz. Igaz, hogy ia valaki nedves kézzel megy le- /egőre, akkor kifújja kezét ászéi, le ez megelőzendő, a kis gyér­nék ek kezét is jó télen baba­ír émmel bekenni, hogy ne legyen ír des a kezük. Egyébként arcocs­kájukat is megvédi a szél, a hi- ieg ellen egy leheletnyi bába- írém. Felnőttek nappalra könnyen 3 eszívó dó .tejkrémet használjanak, ; lefekvéskor zsíros krémet, mely- iek. a feleslegét, alapos bedörzsö- és után, papírszalvétával, vagy ielyem papírral töröljék le. A Üycerim, minden ellentétes hiede- emmel szemben, szárít! viszont i citrom és az uborka lévé fehé­rít és finomít! Utána ugyan ala- 3 os an be kell krémezni a kezet. Az élesztős pakkolás — két dkg ülesztő. néhány csepp ricinus olaj­jal és fél deci tejjel elkeverve — mire rászárad a bőrre, valóban rsodát művel. Reszelő® könyök, íipattogzott lábszárbőr gyógyítá­sára is igen alkalmas, B-vitamin tartalmánál fogva. Akinek izzad a tenyere, minde­nekelőtt forduljon orvoshoz, mert iralami belső baj jele lehet. Ha azonban az orvos nem talál sem­mi hibát egészségünkben, akkor a gyógyszertárban beszerezhető Burow-oldatból két evőkanálnyit keverjünk fél liter vízhez és ab­ban áztassuk naponta 10 percig a kezet, utána töröljük szárazra és hintsük be hintőporral. Nagyon Sói bevált szer az illatszerboltok- baa kapható Alumol-kenőcs is. A szép kézhez, szép köröm is ** tartozik. Repedező, száraz körmöket az esti alapos tisztítás, meleg vizes mosdás után kenjük be alaposan, erősen-zsíros krém­mel. s áztassuk néha langyos ét­olajba körmeánket. A száraz kör­mök is lehetnek belső baj jelei, tehát nem árt ez esetben sem or­vosi tanácsot kérni. A karomszerűen hosszú, vér­vörös köröm igen csúnya és sze­rencsére már nem is divat. Koráll- piros. vagy gyöngy házszínű lak­kot viselnek a divatos asszonyok világszerte, s a köröm hossza sem természetellenes. Azonban a túl rövidre nyírt köröm sem széo és nem is egészséges. Mandulaforma a szépeégeszmény, tehát a kissé kerekebb körműék valamivel hosszabbra hagyják nőni. Munka közben sem akadály, mert a köröm szabad széle támaszt nyújt és ruganyosán védi az ujjhegyet. Naponta szánjunk néhány per­cet a köröm körüli bőr letolásá- ra, a köröm szappanos kefével, vagy csonttisztítóval való rendbe­hozására. Ha egy kissé körül is reszeljük, ritkábban fog tömi, be­szakadni, nem is szólva haris­nyáink hosszabb élettartamáról! Ami a kéz és köröm ápolását il­leti, férfiaiknak sem árt megfo­gadni tanácsainkat, tehát úgy a lány-, mint a fiú gyermekek szok­ják meg iskolás korúiktól, hogy törülközőékor a köröm bőrét vis2- szányomják, hogy a köromaiját rendszeresén tisztítsák, s hogy ke­zük ápolt, egészséges legyen. Talán feleslegesnek tűnik, de 1 nyomatékosan ki kell emel­nünk. hogy sem férfi, sem gyer­mek kezén nem szép a lakk! Saj­nos, játékból vagy divathóbortból felkentet láttunk már nem egy­szer — nemcsak csúnya. de visszataszító is. Asszonyaink, lá­nyaink ünnepélyes alkalmakra, de hétköznapra is, nyugodtan használják, mert végső fokon még védi is a körmöt. Csak arra ügyeljenek, hogy mindig kifogás­talan legyen a kezükön a lakk, mert a kopott, töredezett aztán igazán nem szép. Fillérekért kap­ni lemosót is, lakkot is és inkább induljunk festetten körömmel munkába, vagy mulatságba, mint olyannal, amelyen virít a rendet­len, régi lakk. 'Rejhény-fe/fc'w Boldogság a humor tükrében Kármán József, a felvilágosodás korának legművészibb prózaírója a feudális társadalmi viszonyokat kritizálja egy igen szellemes mondásában. (Vízsz. 1. és függ. 14. sorok.) VÍZSZINTES: 11. Hangsor. 12. Az emberiség egyik főtápláléka. 13. Spanyol szent. 14. Éktelen hét. 15. A latin kötet: volumen rövidí­tése. 17. Szent István felesége volt. 19. Belső harc! 20. Kalapos­lány. 22. Előcsarnok. 23. Megálla­pítja személyazonosságát. 23. Viet­nam régi neve. 26. Az Olymposz királya, istenek és a világ ura volt. 27. Belül mozog? 28. D. N. A. 29. Tippelő. 31. Satöbbi. 33. Gábor Sándor. 34. M. O. 36. Akadályozó. 38. Hónap vég. 40. Valamely gör­be, vagy felület középpontján át­menő egyenes. 42. Okvetetlenkedő. 45. Megálljt jelez a gépkocsinak. 47. Görög összetételekben: egye­nes. igaz, helyes. 48. Életére tör. 49. A betűk rendje. 50. Manapság italbolt. 52. A klotür egyik fele. 53. Díszítménye. 55. Egyenes. 56. Határozószó. 57. Megveti. 60. Me­gye határok! 61. Csak ritkán ro­pogós. 62. Régi időszak. 64. Igyek- í szem. í FÜGGŐLEGES: 1. Műterem a j munkahelye. 2. Bácsika. 3. Nehéz- J testi munkás. 4. Ázsiai ország, í ahogy kimondj uik. 5. Francia 5 arany. 6. Parkettáncos. 7. Leszedi \ róla a keresztvizet. 8. Kártyalap. J 9. Európai sziget. i0. Cikornya. í 11. Bélésszövet fajta. 16. A költő í nyelvén lakik. 18. E. H. N. 20. ; Segíti a ..második” műszakot. 21. | Szakmunkás az építőiparban. 24. ! Váj at — németül. 25. a cirkusz ! művésze. 30. A fotőj belseje. 32. j Sport sisak. 35. Férfinév. 37. Ta- ; nuLságos történet gyermekek ré- ! szére. 39. Balsors!?! 41. Törmelék- ! halmok, melyeket a jégkár sodor j le a hegyekről. 43. A hegy csúcsa, j 44. a földig hajolnak. 46. Katonai ! egység. 50. Baráti jobbot nyújt. 1 51. Adressz. 52. Gömbölyű. 54. | Vőlegényjelölt. 36. Magán-, vagy j mássalhangzó lehet. 50. E. Y. M. ! 59. Hibásan illő. 61. Lószín. 63. ! Mint a vízsz. 48 sor. 65. István j Tamás. Beküldendő Kármán József mon- ! dásának megfejtése 1959. decem- j bér 2-ig. A megfejtők között ér- j takes könyvjutalmakat sorsolunk ! ki. Az 1959. november 7-i számunk- ; ban megjelent keresztrejtvény he- ; lyes megfejtése: ...............Ha meg-] utálva száz here támaszt már. j Vihart aratva zendíil a magyar j nyár.” ! Könyvet nyertek: Genensich j Zoltán. Nagykörös, Sziget u. 3. — I Biró Károlyné. Vác. Marx tér 6. j — Ivankovits Ferencné. Budapest. ] V.. Szt. István körút 5. Buházati j Bolt. — Hegedűs Lajos. Nagy- j körös. VII.. Eötvös Károly u. 3. ] — Kiss Margit. Szigetbecse. Kos- j suth L. u. 25. — Péter Ida. Abony, ; Lenkey u. 4. _ Szeibert Mihály, 1 örkémy. Árpád út 33. _ Vékony j Mária Valéria. Vámosmtkola, i Szobi u. 1«. _ Mezev Mária, Pé- í cél, Ady E. u. 1. — Virág Ernesz- ] tina, Cegléd, I., Hunyadi u. 28. A könyveket postán küldjük el. m

Next

/
Thumbnails
Contents