Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-19 / 272. szám
MBS. NOVEMBER 19. CSÜTÖRTÖK ”k-SCirlap 3 Német műszaki könyvek kiállítása November 21-én, szombaton 11 órakor nyílik meg Budapesten, a Technika Házában a berlini Verlag Technik könyv- és folyóirat-kiállítása. Az egerek évi egymilliárd dollár kárt okoznak Becslések szerint az egerek világszerte évi egymilliárd dollár kárt okoznak. Ez a számítás azon tényen alapszik, hogy egy egérpámak évente akár 36 ivadéka is lehet, ami zavartalan szaporodás esetén három év alatt •250 000 utódot jelent. Ekkora egércsaládnak napi tápláléka már 80 tonna gabonának megfelelő mennyiség. KEZDEMÉNYEZŐ EMBEREK f , hasznos kultúrák QZ UiSZISVűSS homokon SZÉP JÖVEDELEM A gombai malom előtt A nagykátai járás egyik eldugott, kicsi községe Újszilvás. Területének jó része homok. Mert errefelé már ki- sebb-nagyobb foltokban az alföldi futóhomok uralkodik. Innen húzódik Cegléd felé, majd le Kecskemétig. Újszilvás az 1950-es tanács választásig tanyaközpont volt. 1950- ben önállóságot kapott, s fejlődésnek indult. A felszabadulás előtt uradalomban tanulta meg a falu apraja- nagyja a cukorrépatermelés minden csinyját, binját, s ennek a tudománynak az utóbbi 14 esztendőben — amikor maguk is földtulajdonosok, A CÉL HELYES VOLT Az értekezletek színvonala mostanában sokat emelkedett, és alig-aüg hallunk olyan felszólalást, amely ne segítené a munkát. A hozzászólók, az előadók általában saját véleményüket tolmácsolják, saját megfigyeléseiket általánosítják, s bátran bírálnak. Talán éppen azért, mert már elszoktunk a gyenge előadásoktól, a szép szavak puszta halmazától, érintett oly rosz- szul a minapi szentendrei járási aktíva. A járási KISZ-bizottság szándéka nagyszerű volt: az idősebb generációt hívták egybe, hogy velük beszéljék meg az ifjúság problémáit. Kétszáznál többen jelentek meg, mert mindenki érezte; fontos ez a tanácskozás, nem maradhatnak távol. Nem lehet ugyan az egész értekezletet elmarasztalni, hiszen néhány felszólalónak nagyon hasznos mondanivalója volt. Az egyik iskolaigazgató például elmondotta: próbát csináltak a tanulók között, hogy milyen felnőtteket tisztelnek. Nagyon érdekes volt az eredmény. A tapasztalatokból meg lehetett tudni: milyen hatással van a barát, az otthon, a környezet. az utca a gyerekekre. Egy másik felszólaló az idősek példamutatásáról szólott. A harmadik a járási KISZ-tit- kárt bírálta, amiért egy alkalommal nem volt hajlandó motorkerékpárjával megállni a rendőri felszólításra, pedig szabálytalanul közlekedett. A negyedik a pedagógusok munkájáról beszélt. A felszólalók igyekezete valamelyest hozzájárult, hogy az aktíva elérje célját, de teljes sikert ez sem hozhatott. ... Mert az előadó nem készült fel. örök igazságokat mondott lírai körülírással, teli szép szavakkal, de csak „általában”. Évekkel ezelőtt vagy az ország bármely részén is elhangozhatott volna ugyanez. Két helyi példán kívül többre nem futotta a tapasztalatából. Beszélt arról, hogy ne általánosítsunk, mert az ifjúság többségében szorgalmas, derék munkás. S amikor a gondokat elemezte, szólott a klerikális reakció mesterkedéseiről, a nacionalizmusról, a szülők példa- mutatásáról, az iskola és a szülők kapcsolatáról, az osztály- tudatról, a munkaszeretetről, a huliganizmusról, arról: az ifjúság a miénk, s hogy a KISZ- szervezet önmagában nem végezheti el feladatát, az idősebb generációnak is segítenie kell. Egyszóval „mindenről“. Azaz, nagyon kevésről, mert egy-egy téma — külön mind nagyon fontos — megtárgyalására ha öt-hat mondat juthatott. És hogy mi ezután a feladat? Szó sem esett róla! Sajnos, voltak olyanok, akiket megtévesztettek a szép szavak — és elismeréssel beszéltek az előadásról. De a többség, akik hozzászoktak a hallgatók színvonalához méltó értekezletekhez, csalódottan távoztak. Néhányan azt is megjegyezték: Ennyi dolgozó ember összehívása akár csak egy délelőttre is, sok munkaórakiesést jelent és az előadó hibájából — ezúttal csaknem hiába. S. A. gazdák lettek — jó hasznát vették. A kis falu parasztjainak több mint egyharmada rendszeresen foglalkozik cukorrépatermeléssel. Az 1958—1959-es gazdasági évben például 214 holdra szerződtek. A szakszerű, gondos munka évről évre meghozza a maga gyümölcsét. Ahogy Mucsinyi János földművesszövetkezeti agronómus elmondja, a cukorrépatermeléssel foglalkozó 332 gazda ebben az esztendőben egymil- lió-ketőszázhuszonháromezer forintot kapott, pénzre átszámolva minden juttatást és részesedést. Szép pénz ez, jó keresetnek számít, hiszen a legtöbb gazda csupán néhány száz négyszögölön termeli ezt a munkaigényes növényt. Rövid számolás után — márpedig a parasztember mindig számol — hamar kiderül, hogy a cukorrépa nagyobb jövedelmet ad holdanként, mint sok más termény. Újszilváson is jóval több, mint öt és félezer forint jövedelmet hoz egy-egy hold cukorrépa. Turóczi János például, aki egyike a legaktívabb termelőknek a községben, az idén több mint 13 ezer forintot kapott közel két holdról. Termésátlaga 200 mázsa fölött volt. A cukorrépa mellett új kultúra bontogatja szárnyát az újszilvási homokon. Ebben az esztendőben Gergely József 800 négyszögölöm kísérletképpen szántóföldi paradicsom termelésébe kezdett. Még néhány társát is rábeszélte a kísérletre, s mintegy hat holdon termeltek az idén paradicsomot. A próbálkozás sikerrel járt, bár az időjárás nem volt kedvező. Bebizonyosodott, hogy az újszilvási határban is szépen díszük ez a növény, különösen a heterózis paradicsom. A kísérletezők jó pénzt kaptak a termésért, s most már többen is kedvet kaptak tőlük. Az idén ősszel eddig már 20 holdra kötöttek szerződést, amelyről jó termés esetén, ha exportlehetőségük is lesz, több mint félmillió forintot árulnak. Remélhető, hogy néhány éven belül az új kultúra meghódítja az egész falut. Sokat nyom a latban a viszonylag könnyű értékesítési ' • •• '«A várakoznak a szekerek, hogy az idei termésből lisztet erőltessenek (Csekő felv.) tN.XXXXXXXXNXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNX Bútor és töltőtoll, elektromos motor és gyermekcipő, építőanyag és játékautó Mit ad a megyének, az országnak és mit exportál a helyi ipar? Helyi anyagokból, a helyi erőforrások kihasználásával a helyi lakosság szükségletére termel. Ez az a cél, amit annak idején a tanácsi irányítás alá tartozó vállalatok, az úgynevezett helyi ipar elé tűztünk és így fogalmazhatnánk meg körülbelül azt is, amit általában a közvélemény a helyi iparról tud. Kétségtelen, hogy ez a legfontosabb feladata és termékeinek döntő többsége valóban közvetlenül a lakossághoz, a fogyasztókhoz kerül. Az is igaz azonban, hogy az utóbbi években bekövetkezett fejlődés eredményeképpen a helyi ipar ma már túlnőtt e megfogalmazás keretein. , — Igen, pontosan ez a helyzet — mondotta dr. Lakatos Imre elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, akit megkértünk, tájékoztassa lapunk olvasóit a Pest megyei helyi ipar jelentőségéről, munkájáról, termeléséről. — Megyénk — és természetesen más megyéké is — helyiipari vállalatainak termékei ma már az egész országba eljutnak, sőt, külföldön is ismertek. Erre mindjárt elöljáróban egy adatot: ipari vállalataink körülbelül tízmillió forint értékben exportálnak az idén termékeikből, többek között gyermekcipőből, játékból, textiliákból, szőnyegekből. — A helyi ipar ma már jelentős súllyal szerepel az ország iparának termelésében. Talán megpróbálom ezt is néhány számadattal érzékeltetni. A tanácsi irányítás alá tartozó Pest megyei ipari és kereskedelmi vállalatok termelésének, illetőleg áruforgalmának értéke az idén körülbelül kétmilliárd 250 millió forint lesz. Ebből az ipar termelési értéke 750 millió forint, a kereskedelem áruforgalma pedig 1500 millió. Helyi iparunk összesen 13 ezer embert foglalkoztat, ebből az ipar, az építőipai-ral együtt, mintegy 8500 főt, a kereskedelem körülbelül 3500-at, a többit pedig a különböző szolgáltató vállalatok. — Itt mindjárt rá szeretnék mutatni arra a fontos szerepre is, amelyet tanácsi ; iparunk a helyi munkaalka- | lom biztosításával kapcso- ! latban betölt, figyelembe ivévé az elkövetkezendő évek- : ben várható további jelen- itős fejlődést. Köztudomású, : hogy megyénkből nagyon sok a bejáró dolgozó a fővárosba. Miután pedig helyi iparunk jól telepített, pár járás kivételével (dabasi, nagykátai, szobi) mindenütt vannak üzemei, telepei, számíthatunk arra, hogy a további fejlődéssel jelentősen csökkentheti majd a távoli munkahelyekre bejáró dolgozók számát. Elmondotta Lakatos elv- társ, hogy a tanácsi irányítás alá tartozó vállalatok egy része közvetlenül a megyei tanács, mások pedig a járási és városi tanácsok, sőt a községi tanácsok kezelésében működnek. — Talán helyes lenne, ha az ipari vállalatok közül néhányat röviden külön is bemutatnánk? — kértük meg Lakatos elvtársat. — Elsőnek vegyük talán a vasipart, abból is a Ceglédi Gépgyár és Vasöntödét. Ez a vállalatunk nemi égen változtatott profilt és fokozatosan l'átér — több más egyéb cikk mellett az elektromos háztartási kisgépekhez szükséges motorok gyártására. Mint érdekességet említem meg, hogy szép kivitelű háztartási faszenes vasalókat exportál a különböző dél- amerikai országokba. — A faipari vállalatok közül a rohamosan fejlődő Nagykőrösi Faáru- és DoESZTER NÉNI KÖZBESZÓL Ha a falut nem is, de az utcát mindenesetre napokig foglalkoztatta ez a közbeszólás s már csak ezért is érdemes megemlékezni róla. A nevezetes eseménynek magam is tanúja voltam, de hírét mégsem én, hanem a társaságban tartózkodó két helybeli ember, nevezetesen: Vakulya Illés, meg Demetes Balázs juttatta a kapun kívülre. Történt pedig a dolog november 13-án, pénteken. A pontos dátum nem azért vált emlékezetessé, mert éppen 13- át és pénteket írtak, hanem azért, mert a falu legfiatalabb termelőszövetkezete, az Vj Barázda, ennek a napnak délelőttjén végzett az őszi vetéssel és délután a már említett íkét ember vezetőségi tagokhoz illően benézett Veréb Boldizsár elnökhöz, Eszter néni urához, hogy elbeszélgessenek a most induló szövetkezet sorsáról, jövendőjéről. Miután a takaros közép paraszti házban csupán egyetlen helyiséget, az alsókonyhát fűtötték, ide húzódtak be, s ki a sámlira, ki a kanapéra, ki pedig a tűzhely előtt álló fáskosárra telepedett, mondván, hogy a meleg kedvéért inkább választják a szűk helyiséget, fagyoskodtak eleget kint a földeken. Eszter néni nem örvendezett a Idbatlankodóknak, kicsi a konyha, s ezen a délutánon meg éppenséggel szüksége lett volna a férőhelyre, mivelhogy nagy munkába kezdett: tortát, meg pozsonyi kiflit sütött keresztlánya másnapi lakodalmára. De a világ minden kincséért sem szólt volna emiatt, hisg ennél még jelentősebb ügyekbe sem ártja magát soha. Negyven esztendei házassága alatt megtanulta, hogy Veréb Boldizsár mellett az asszonynak hallgass a neve s minden úgy van jól, ahogy az ura akarja. Házassága első éveiben még tett néhány kísérletet a „hatalmon” való osztozkodás irányába, de törekvése az ember ellenállásán mindannyiszor megtört és végül is feladta a hiábavalónak látszó küzdelmet. Máskülönben nem rossz ember Veréb Boldizsár. Józan élete, szorgalma, takarékossága elismerést érdemel, esért választotta elnökéül is az Vj Barázda tagsága. De kanyarodjak vissza a történet lényegére, arra, hogy tulajdonképpen miként is került sor Eszter néni híressé vált közbeszólására. Mint fentebb mondottam, üldögéltünk az alsókonyha vanília- és savanyúkáposzta illatú melegében és miközben Eszter néni a gyúródeszka mellett szótlanul formázta a pozsonyi kiflit, mi éppen arról diskuráltunk, hogy mit, mennyit és hová vet tavasszal a termelőszövetkezet. Es ekkor kint váratlanul felugatott a kutya, majd nyílott az ajtó. Tormási, a járási tanács mezőgazdásza lépett be rajta. — No, mire végzik? — kérdezte barátságosan és sorban kezetrázott velünk, egyedül Eszter nénit hagyta ki, de őt is csak azért, mert konyákig lisztes volt a keze. A tisztás vajd- ling a kanapéról a földre került, s Tormási a megüresedett helyre telepedett. — Jókor jött az elvtárs — mondta néki Veréb Boldizsár —, éppen a maga tudományára van szükségünk. És közölte vele a tavaszi terveket. Hogy a Hosszúföldbe kukorica, a Királydülöbe cukorrépa, a Kántor-földbe meg aprómag kerülne. Egyébként itt épülne fel a tsz tanyája is, mivelhogy jófekvésű a terület, kutat is könnyen lehet rajta fúrni és a falutól sincs mesz- szire. — Maguk tudják — vélekedett a mezőgazdász —, maguk a helybeliek. Aztán Eszter nénire nézett, aki ekkor már a tepsibe rakott formás kifliket éppen tojássárgájával kenegette. — Mit szólnak hozzá az asszonyok? — kérdezte tréfásan. Eszter néni helyett az ura felelt: — Mit szólnának ... azt, amit eddig... — Eddig mit szóltak? — forszírozta a kérdést a mezőgazdász. — Azt, amit mi — mondta ismét Veréb Boldizsár, de látszott rajta, hogy most már sehogyan sincs ínyére ez a diskurálás, mert asszonya tekintetéből ellenkezést vélt kiolvasni és attól tartott, hogy nekibátorodik, beleszól a dohányzócikkgyártó Vállalat fő profilja a bútorgyártás. Ugyancsak gyorsan fejlődik a Solymári Faipari Vállalat, amely elsősorban épü- letnyííás-elzáró szerkezeteket (ajtókat, ablakokat) készít. Az idén kezdte meg a parketta gyártását. A Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat részlegei az egész megyében megtalálhatók. Abonyban a szőnyegrészleg magyar perzsát készít, amelyből sokat exportál is a népi demokratikus országokba, továbbá Hollandiába és Angliába. A szentendrei töltőtoll- részleg Stylus néven ismert töltő-, golyós- és átírótollai hazánkon kívül a népi demokratikus országokban is keresettek. Van ezenkívül a vállalatnak alugrafikai részlege, bőrdíszmű részlege, amely műanyagból dolgozik és készít különböző. gyógyszertubusokat, bőrápolószereket, borkéntablettákat, nedvességmérő műszereket. A vállalat évi terve 54 millió forint, amit már a harmadik negyedévben teljesített. Csak külföldre körülbelül kétmillió forint értékű terméket szállít az idén. Igen jelentős helyiipari üzem a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat, amely Solymáron működik. Itt nagyarányú építkezés folyik. Mintegy hárommillió forint beruházásból új üzemrészeket építenek és gépesítenek. Ennek eredményeként az idei 9 millió forint termelési értékkel szemben jövőre már 57 millió forint értéket termel majd a vállalat, s 700 dolgozót foglalkoztat. Ez lesz az országban az egyik legjelentősebb, a tanácsi iparban pedig egyenesen a legnagyobb műanyagipari vállalat. Készítenek itt műanyagból babákat, a legkülönbözőbb technikai játékokat, fésűket, teáscsészéket, poharakat, esőköpenyeket. Filmnyomó részlege a különböző nylon ruhaanyagokat mintázza. Jövőre megkezdik a fröccsöntést. Az építőanyagipari termelésről megemlítette Lakatos elvtárs, hogy az idén húszmillió tégla készül, továbbá 25 ezer tonna égetett mész volt a terv, amit az iparág már szeptember 30-ra teljesített. — Ügy gondolom, egy cikk keretében ennyi talán elég is, hogy rámutassunk arra a fontos és egyre növekvő szerepre, amelyet helyi iparunk az ország iparának egészén belül a lakosság ellátásában játszik — fejezte be nyilatkozatát a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese. logba, aztán felborul a házigazdái tekintély. S valób n ágy lett, ahogy sejtette, mert Eszter néni — mitsem törődve az ura megrökönyödött tekintetével —; hirtelen megszólalt: — Hiszen nem is ártana, ha i néha az asszonyokat is meg- ; hallgatnák — mondta, s egye-: nesen a mezőgazdász szemé- • be nézett, akinek a tekinte- \ téből bátorítást vélt kiöl- ■ vasni. — Merp beszélünk ám \ mi egymás között — foly- \ tatta rendületlenül — és ■ megmondom azt is, hogy nem \ helyeseljük, hogy a Kántor- \ földbe aprómag kerül, mert \ oda mi kacsa- meg libaneve- \ löt szeretnénk. Ott a víz a la- < posban télen-nyáron, oszt’ j semmi haszna. Egy-kétezer j víziszárnyast játszva fel le- í hetne nevelni mellette. Veréb Boldizsár, akár egy! lázadó cselédre, úgy nézett! asszonyára. De nem szólt. A j mezőgazdász meg tovább in- í dúlt. s amint a házigazda ki- \ kísérte, a kapuban ennyit j mondott neki: ; — Azt javaslom, fontolják meg, amit a felesége mondott. \ Veréb Boldizsár még erre ^ sem reagált. Majd csak akkor : szólalt meg, amikor az alsó- £ konyha ajtaján belépett: — No. te aztán jól elintéz- { tél. mondhatom! í Ennyit mondott nienben \ Eszter néni javaslatát a kö- \ vetkező vezetőségi ülésen 'f megszavaztatta. Hiába, úgy- J látszik, a szövetkezés az asz- ? szonyok szavát is meghozza. % Ari Kálmán ' 1 4 lehetőség. A szerződött terme-j keket minden további nélkül í é helyben átveszik, j mint a cukorrépát is. A szál- i lítási költséget a gyár fedezi. \ Felvásárolja a földművesszö-: vetkezet a nem szerződött ter- j mákokét is. Ez Újszilváson so- \ kát számít, mert a legköze-j lebbi nagyobb piac a 18 kilo- \ méternyire levő Cegléden van. \ Egy fuvar éra, nem is beszél- j ve az egy munkanap veszte- j ségről, mostanában 200 forint • fölött van, de nagy munkaidő- 1 ben még ennyiért sem akad í fogat. : Ezek a körülmények még: inkább kifizetődővé teszik a í szerződéses termelést a község- j ben, s a számolgató, ésszerűen : gazdálkodó dolgozó parasztok í élnek is a lehetőségekkel. \ T. M. í 4------------------------------)
