Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-18 / 271. szám

1959. NOVEMBER 18. SZERDA mst MEGYEI 'rfCirtap 5 Dicsér, bírál a híradó Eredménves volt a Kongresszusi hónap első (lekádja a IHósdi Csapágvgvárban hónapokban teljesítménye . so­sem érte el a száz százalé­két. November 3-án, amikor a gyár dolgozói elhatározták, hogy kongresszusi hónapot indítanak, a Móricz Zsig- mond-brigád tagjai védnökséget vállaltak Diószegi Antal fölött. Megfo­gadták, hogy tanítani fogják: átadják a jó munkamódszere­ket, ügyes fogásokat. Az ered­mény az lett, hogy pártfogol­juk november 6-án 109, 7-én pedig 130 százalékos teljesít­ményt ért el! Hasonló javu­lás mutatkozik az eddig ugyancsak 100 százalékon alul teljesítő Ormós Antalnál: no­vember 11-én például 119 szá­zalékot produkált. Ahogy a versenyhíradókat lapozom, feltűnik, hogy nem­csak dicsér, hanem bírál, fi­gyelmeztet is, serkenti a le­maradókat. November 6-án például a belsőgyűrű-furato- sokat figyelmeztette, hogy előző napi teljesítményük nem érte el a 100 százalékot, s ezzel az egész esztergaüzem munkáját hátráltatták. Né­hány nappal később kiderült, hogy a figyelmeztetés hasz­nált. Egy másilk figyelmezte­tés a TMK dolgozóinak szólt: kérték őket, hogy kezdjenek hozzá a túlfűtő berendezés elkészítéséhez. Az eredmény? Soronkívül hozzáfogtak, s megfogadták, hogy a novem­ber 30-i határidő helyett no­vember 21-re befejezik a mun­kát. Véget ért a délelőtti mű­szak, a dolgozók egymás után indulnak hazafelé. Két esztergályos szaporázza a lépést előttem az autóbusz- megálló felé. Zsebükből kilát­szik o DCS Híradó — Olvastad? — kérdi az egyik. — Majd otthon — feleli amaz. — Te is benne vagy! — Igen? Akkor pláne ott­hon olvasom el, a fiam is hadd lássa. Nagyon felvág, mióta úttörő őrsvezető lett... Nyíri Éva JOGI TANÁCSOK Az ország legkisebb embere Kuti István barcsi születésű, iváncsai lakos hazánk leg­alacsonyabb embere. Hatvanhárom éves koráig mind­össze 65 centiméterre nőtt. Súlya 28 kiló. Feleségül ren­des növésű leányt vett. A házasságból két gyermek született. Huszonegy éves fia apjához hasonló termetet örökölt (60 centi magas). Huszonnégy éves lánya 160 centiméter A tanácsot kérő levelek je­lentős része foglalkozik a munkaviszony időtartamával. Sokan ma sincsenek tisztá­ban azzal, mit jelent a hatá­rozatlan időre, határozott idő­re, vagy éppen meghatározott munka elvégzésére szóló munkaviszony. így adódhatik elő olyan panasz, mint Bi­tó J. érdi olvasónk felhábo­rodott hangú levelében, amelyben megírja, hogy munkába lépésekor közölték vele, munkaviszonya hatá­rozatlan időre szól, pedig állandó munkát ígértek, ami­kor a MÁV-hoz belépett. Té­vedése onnan eredt, hogy nem tudta, „a határozatlan időre szóló” munkaviszony jelenti az állandó alkalma­zást, hisz nincs előre ki­kötve, hogy csak egy bizo­nyos ideig fog tartani. Éppen ezért kissé részlete­sebben ismertetjük a fogal­makat. 1. A Munka Törvényköny­ve 21. §-a értelmében min­den munkaviszony határo­zatlan időre szól, ha a felek másként nem állapodtak meg. Rendszerint mind a vállalatnak, mind a dolgozónak egyformán érdeke a határozatlan időre szóló munkaviszony. Ezt csak mindkét fél meg­határozott esetben bonthatja fel, tehát a vállalat így ki­alakíthatja törzsgárdáját, míg a dolgozónak ez biztosít­ja a hosszabb pótszabadságot, szakképzettségének növelését síb. Azért nem kell külön kikötni, hogy a munkavi­szony határozatlan időre szól, mert ha a felek másképpen nem állapodnak meg, vagyis nem próbaidőre kötnek szer­ződést, vagy a munkaviszony időtartamát más módon meg nem határozzák, illetve nem kifejezett munkára kötnek szerződést, a munkaviszonyt határozatlan időre szólónak kell tekinteni. 2. Határozott időre szól a munkaviszony, ha a felek annak időtartamát naptár- szerűen, vagy más, alkalmas módon előre meghatározzák. A Minisztertanács rendelet­ben határozza meg azt az időtartamot, amelyre hatá­rozott időre szóló munkavi­szonyt lehet létesíteni. Meg­határozott munka elvégzésére kötött szerződésben tüzetesen meg kell jelölni azt a mun­kát, amelynek elvégzéséig a munkaviszony tart. Ilyen munkaszerződést termelési időszakra is lehet kötni. Például a cukorgyár a cukor­főzési idény tartamára köt­het ilyen szerződést. De a konzervgyárban már tüzete­sen meg kell jelölni, hogy például paradicsombefőzés idejére, mert ott különböző termelési időszakok vannak, aszerint, milyen terményt dolgoznak fel. A határozott időre, ille­tőleg a meghatározott munka elvégzésére léte­sített munkaviszony hatá­rozatlan időre meghosz- szabbodik, ha a dolgozó a határozott idő eltelte, illetőleg a meghatá­rozott munka elvégzése után a munkája irányításával megbízott dolgozó tudtával a vállalatnál tovább dolgozik. Márczis Jolán a Görösgali Állami Gazdaságban dolgo­zott a nyáron szerződéses nö­vényápolóként. A brigád­elszámolást már nem tudta megvárni, mert anyja várat­lan halála hazahívta a csa­ládhoz testvérei gondozásá­ra. Két ízben kapott postán pénzt, amit rendben átvett. A második összeg kézbesítése óta 19 nap telt el, amikor felszólítást kapott, hogy a címére tévesen feladott 136.50 összeget küldje vissza. Ezt sérelmesnek tartja, mert nem küldtek pontos elszámo­lást, ' tehát jogosan hiheti, hogy ez az összeg is fizetésé­hez tartozik. A Munka Törvénykönyve 195. §-ának (1) bek. értelmé­ben, ha számolási hiba, vagy egyéb okból a dolgozó részére tévesen fizették ki a munkabért, a vissza­fizetésre való kötelezés­ről a kifizetéstől számí­tott harminc napon belül írásban értesíteni kell. Ha a vállalat ezt az értesítést elmulasztja, a dolgozó az összeg visszafizetésére csak abban az esetben kötelezhe­tő, ha a kifizetés helytelen­ségéről tudomással bírt, vagy a téves kifizetést hely­telen adatokkal maga idézte elő. Ebben az esetben egyez­tető bizottsági eljárással kötelezhető visszafizetésre. Az egyeztető bizottság ha­tározata ellen keresettel le­het fordulni a járásbíróság­hoz. Fentiek szerint az állami gazdaság szabályszerűen járt el, amikor a tévesen fel­adott összeget időn belül visszaköveteli, s most azt kell tisztáznia olvasónknak, hogy a végelszámoláskor va­lóban mennyi összeg járt neki, mert ettől függ, hogy a továbbiakban mit kell tennie. Ha igazolni tudják, hogy az összeget jogos köve­telésén felül küldték — nincs más hátra — vissza kell fizetnie. K. L.-nének üzenjük Nagymarosra: Az a kiskorú, aki 12. életévét nem töltötte be, cselekvőképtelen. Az ilyen személy nevében törvényes képviselője jár el, sőt eljárásához bizonyos ese­tekben még a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. Az a kiskorú, aki a 12. életévét már betöltötte, korlátoltan cselekvőképes. Az ilyen személy jogcselekményének érvényességéhez — bizo­nyos kivételekkel — szülőjé­nek, vagy gyámjának bele- efivezése, vagy utólagos jó­váhagyása szükséges. Az örökbefogadásra néz­ve jogszabály az, hogy örökbefogadást egyéb feltételek mellett is csak akkor lehet engedélyezni, ha az örökbefogadandó kiskorú. A 12. életévét betöltött kis­korú örökbefogadottnak azon­ban személyesen kell meg­tennie az örökbefogadás en­gedélyezéséhez szükséges ké­rő nyilatkozatot, de ez csak akkor érvényes, ha ahhoz a törvényes képviselő (az Önök esetében a nagy­apa) is hozzájárul. Megkezdődött a tanítás a pilisi népfőiskolán Hosszú évekig tartó, tulaj­donképpen indokolatlan szüne­telés után a múlt év őszén, mint ismeretes, újból megnyílt a pilisi népfőiskola. Az újon­nan megnyitott népfőiskolának ez a tavalyi első éve kísérleti esztendő volt, eredményei azonban azokat igazolták, akik felújításáért 'harcoltak. A tan­év hallgatói, túlnyomóan fiatal gazdák, sok hasznos ismerettel gya­rapodtak és sok olyasmit is megtanullak, ami általá­nos műveltségüket növelte. „Itt a Diósdi Csapágygyá r hangoshíradója jelentkezik. Köszöntjük a szocialista mun­kabrigád címért versenyző esz- tergaüzembeli elvtársakat, ab­ból az alkalomból, hogy a kongresszusi hónap tiszteletére felajánlották: novemberben egyetlen esztergakést sem vé­teleznek a szerszámkiadóból. Ehelyett egész hónapban használt, illetve felújított ké­sekkel fognak dolgozni. Ezzel a vállalásukkal 70 darab kést, vagyis 9174 forintot takaríta­nak meg a gyárnak”. Az esztergaüzemben egy pil-' lainatra mindenki felkapja fe­jét s figyeli a bemondó sza­vait. A brigád tagjai is fel- egyenesednek gépeik mellől s jóleső mosollyal nyugtázzák az üdvözletét. A bemondó pedig folytatja: „Üdvözöljük továbbá a kongresszusi hónap tiszteletére alakult Május 1 brigád tagjait: Kreskai Pált, Miklós Jánost, Müller Ferencet, Makra Sán­dort, Derda Dezsőt és Bíró An­talt, akik vállalták, hogy a kongresszusi hónap alatt egy­szer sem késnek, s igazolatla­nul nem hiányoznak munka­helyükről. A selejtet igyekez­nek a megtűrt szint alatt tar­tani, sőt csökkenteni s a meg­adott szerszámnormánál keve­sebb szerszámot felhasználni. Végül vállalták, hogy ameny- nyiben a brigád egyetlen tag­ja is 100 százalékon alul telje­sít, ezzel az egész brigádot ki­zárja a versenyből, illetve a jutalmazásból/’ Kreskai Pál, a Május 1 brigád vezetője egy esztergagépet' fi­gyel éppen, amikor felkeres­sük. Gépbeállító s most ellen­őrzi munkája eredményét. Bri­gádjának tagjai ezután jönnek majd be, a délutáni műszakra. Ez a brigád arról nevezetes, hogy natgyrészt új dolgozókból áll. Müller Ferenc például mindössze egy hónapja betaní­tott munkás az esztergaüzem­ben, s teljesítménye máris el­éri, sőt meghaladja a 100 szá­zalékot. Egy ízben a hangos­híradó és megdicsérte. — Reméljük, hogy nem utol­jára — mondja bizakodva a brigádvezető. — Az a tervünk, hogy mindabból, amit vállal­tunk, a kongresszusi hónap után sem engedünk. — Bízza csak rám — szól közbe tréfásan Paczolt Lajos üzemvezető. — Majd én vigyá­zok, hogy később se dolgozza­nak rosszabbul, mint most! Aztán magyarázóan hozzáte­szi: — Újonnan betanított, kezdő dolgozókról van szó. Ha azt látnám, hogy egyelőre nem ké­pesek elérni a 100 százalékot, azt mondanám, „a tanulópénzt meg kell fizetni”. De ha a kongresszusi hónap tiszteletére £ tudnak jól dolgozni, akkori tudnak azután is! Hiszen i a verseny nem ér véget i í a kongresszussal, nem igaz? f Elvégre munkafegyelemre, a ^ szerszámmal való takarékos-J: ságra azután is szükség lesz. ^ Úgy látszik, Kreskai Pál is ^ erre gondolt, mert helyesel. ^ Fenn. az irodában, ahol a ^ napi értékelést végzik, többet j is megtudok a kongresszusi hó- ? nap eredményeiről. Minden ^ napra akad valami jó hír, min- ^ den nap meghozza a maga ^ eredményét. Egyik nap a cél- ^ gépkivitelező üzem Bánki Do- J náth brigádját illette dicséret,^ amiért átadták az eszterga- J üzemnek a korszerűsített, fél- J automatává alakított utánesz- J tergáló gépet, s ezzel becsület- i tel teljesítették vállalásukat. ^ November 5-én a szocialista ^ munkabrigád címért verseny-^ zők „vitték el a pálmát”: J Stránsziky László 119, JakabJ János 128, Páhok Ferenc 124 J és Inglis Mihály brigádvezető J 112 százalékos teljesítményt j ért el ezen a napon. Hogy lel- $ kés munkájuk nem szalmaláng \ volt, azt a későbbi keltezésű j versenyhíradók bizonyítják, J amelyekben gyakran szerepelj a nevük. í Sok nagyszerű példáját í adja a kongresszusi hónap az; összefogásnak, a segítő szán-; dóknak is. Itt van például j Diószegi Antal esete. Diósze?-' í Antal nem régi dolgozója a\ köszörű-üzemnek. Az elmúlt t Siskovits bácsi felajánlása Az illetékes népművelési szer­vek úgy döntöttek, hogy a népfőiskolát továbbra is fenn­tartják és tantervében végre­hajtják a szükséges kiegészí­téseket. A napokban tartották meg Pilisen a művelődési szervek képviselőinek jelenlétében a tanévmegnyitó ünnepélyt, amelyen Matos Mátyás tanár, a népfőiskola igazgatója is­mertette a múlt évben elért eredményeket és az új tanév programját. A hivatalos ünnepély után a pilisi nőtanács tagjai va­csorán látták vendégül a ^ népfőiskola tanárait és hallgatóit, ^akiknek száma egyelőre 48, ^tízzel több, mint ahányan a ^tavalyi tanévet végighallgat­ják, de olyan nagy az érdek­lődés, hogy számolni kell a ^ létszám jelentős emelkedésé- ^ vei. A negyvennyolc már be- £ iratkozott hallgatónak leg- ^ alább a fele a pilisi Hunyadi J János Termelőszövetkezet tag. J ja, köztük Magyarády János J elnök is, aki ugyan okleveles J mezőgazdász és aranykalászos J gazda, de — amint a vacso- J rán tartott pohárköszöntőjé- J ben kijelentette —, „a jó gaz- J da soha annyit nem tanulhat, $ hogy még többet ne kelljen J tanulnia.” Számos fiatal egyé- í nileg dolgozó paraszt is be- j iratkozott, sőt a főiskolának í van nem paraszt hallgatója 'j is, például Lengyel József J ötvenéves pilisi pékmester 22 í, éves József fiával együtt. J A hallgatók közül egyelőre J csak három a nő, egy fia- J ta'asszony és két leány, de J rövidesen javul az arány. J mert a tsz tagjai közül J máris több nő határozta el, hogy beiratkozik. V A tanév tegnap kezdődött j meg, amikor három előadás J szerepelt a tanrenden. Makos í Mátyás igazgató a mai mező- gazdaság problémáiról, Kán- 5 tor Imre állatorvos a sertés- hizlalás kérdéseiről, Rakovszky . József tanár pedig A magyar J költészet fejlődése Petőfiig ' címmel tartott előadást. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXNXXXV töttem az előfizetéseket ■— j meséli. — Ezekben a napok- j ban bizony legfeljebb há- j rom-négy órát aludtam, de j végigjártam minden telepet. < Előfizetögyűjtő körútjáról j aztán elmondja: — Vidéken nagyon tetszik J a Pest megyei Hírlap. Szíve- < sen olvassák. Megjegyzem, j magam is így vagyok vele. j Jó újság és érdekes, mondha- j tóm. És különösen sok olyas- í mit ír, ami a vidéki embert ! érdekli. Majd minden mú-! helyben akadtak olyanok, í akik most csali azért nem fi- í zettek elő rá, mert már elő- \ fizetői a lapnak. — S mégis sikerült teljesí- S tenie a felajánlást? — kérd- j jük. — Igen. Minden múhelvben \ szereztem előfizetőt, ötöt a \ Jövendőnek, huszonkilencet \ a Pest megyei Hírlapnak. t Kongresszusi versenyre j tett felajánlását Siskovits Mi- i hály így teljesítette. Most, \ hogy sikeresen befejezte a í vállalt munkát, szerény mo- í sollyal még megjegyzi: \ — Valami keveset nekem < is kellett tennem. Megtettem, í amit tehettem ... í Sokat tett. Két héten át ke- \ vesebbet aludt ez a sokat i dolgozó, a munkában már- J már elfáradó öreg harcos, a í munkásmozgalom régi kato- ' nája. j Szokoly Endre val, aktív részese már ré­gen a munkásmozgalomnak. S most, hogy a kongresz- szusi verseny megindult, ter­mészetesen ki akarta venni ebből is a részét — De mit ajánlhattam vol­na fel? Kicsiny üzemben dolgozom, csak ketten va­gyunk pékek — mondja. — Kollégám, a telepvezető anyagmegtakarításra tett fel­ajánlást. Több termelésre egyikünk sem tehetett, többet nem termelhetnénk a kis műhelyben. Elhatároztam te­hát, előfizetőkkel erősítem a pártsajtót. Felajánlottam, hogy vállalatunk valameny- nyi telepén egy-egy új elő­fizetőt szerzek vagy a Pest megyei Hírlapnak, vagy a Jövendőnek. Valóban régi munkásmoz­galmi emberhez, kommunis­tához méltó felajánlás. De sok áldozattal és fáradsággal já­ró, különösen az olyan em­bernek, mint Siskovits Mi­hály, aki naponta annyit dolgozik, utazik és olyan ke­veset pihen. Munkája után, hogy felajánlását teljesít­hesse, nap mint nap más-más faluba utazott, Véeíg’átogat- ta a Dunaharaszri Sütőipari Vállalat mind a harmincnégy telepét. — Két teljes héten át gyúj­vőre, ha nyugdíjba vonul. Ha­bár a vállalatnál hallani sem akarnak róla, mondják is ne­ki, ha szóbahozza, ugyan már Siskovits bácsi, ne beszéljen még a nyugdíjról, korai lenne máris hátatfordítani a kemen­cének. De ha már egyszer ne­héz a karjának a sütőlapát,.: Hiszen szorgalmasan . dol­gozik, elvégzi és jól végzi el a munkáját, a karja azonban reggel felé mindennap bele­fájdul. Hiába no, már nem mai gyerek, az első világhá­borúban meg Is sebesült, csak 1920-ban hagyta el a katona­kórházat, a fél szeme majd­hogynem ott maradt, de cso­dát tettek vele az orvosok. És aztán, hogy kijött a kórház­ból, akkor is mennyit kel­lett dolgoznia. A péknek még vasárnapja sem volt abban az időben. A műhelyben társai bizal­mija volt, amikor harcot in­dítottak a vasárnapi munka- szünetért. Kétszer is sztrájk­ba léptek érte. amíg 1932-ben végre kivívták. A harcban ak­kor Siskovits -Mihály, szer­vezett pékipari munkás az első sorokban küzdött. Szer­vezte saját műhelyét, meg a többi műhely dolgozóit, sztrájkőr is volt, megakadá­lyozta a sztrájktörést, Egyszó­$ \ Siskovits Mihály a fővá- í rosban lakik és mindennap \ vidékre utazik, ott a munka- \ helye. Ilyen is van. Nemcsak vidékiek járnak be Budapest- \ re dolgozni, innen is sokan \ járnak ki vidékre. A különb- ség mindössze annyi, hogy fa- S luról naponta tíz- meg tíz- j ezer a bejáró, kifelé viszont \ csupán néhány ezer, s ez ez- rek közül egy Siskovits Mi- É hály. HÉV-vel jár munkába, \ vonatja 22 óra 50 perckor J indul. Pont éjfélt üt a tököli \ toronyóra, amikor kiszáll és J elindul a pékműhely felé, J ahol hajnaltól reggelig süti J a kenyeret, a morzsának va- J lót, a kiflit és a zsemlét. Reg- J gel a kilencötvenessel indul J hazafelé. Délelőtt tizenegy- J re megérkezik az állomásra, J délfelé jár az idő, mire villa- J moson hazaér a Dohány utcá- ^ ba. Pár óra alvás után me- ^ gint utazás és kemény raun- ? ka minden éjszaka a pékmú- ^ helyben, a Dunaharaszti Sü- ^ tőipari Vállalat egyik tö- ^ köli telepén. j, Sok munka, sok utazás, ke- ^ vés alvás és kevés pihenés. ^ ebből áll a fiapja, pedig 46 J munkában töltött esztendő és J 61 életév után biz.ony több ^ pihenés is elkelne már. Majd á kipiheni a fáradalmakat jö-

Next

/
Thumbnails
Contents