Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-17 / 270. szám
hm MEGVEI b'Mirlop 1059. NOVEMBER 15. VASÄRNAP A budaörsi „csodaló", a perbáli járda és a Szent István telepi kenyér Hogyan kötbérezi a megyei döntőbizottság a szerződésszegő vállalatokat? A megyei tanács intézményei közül talán a Pest megyei Döntő Bizottság szerepel a legritkábban a nyilvánosság előtt, pedig igen fontos feladatot lát el. Igazságot szolgáltat azokban a vitás ügyekben, amelyek az egyes megyei vállalatok között, vagy a vállalatok és a többi megyei szerv között felmerülnek. A döntőbizottság tárgyalásvezetői tisztét őr. Boruzs Mihály látja el már évek óta. Tőle kértünk tájékoztatót a döntőbizottság munkájáról: — Ez az intézmény — mondotta — tulajdonképpen tíz éve, 1949 óta működik, de korábban vállalati egyeztetőnek hívták, mivel pedig időközben megalakultak a munkaviszonyokból származó viták eldöntésére hivatott egyeztető bizottságok, a közös név sok zavarnak lett okozója. Ezért kaptuk jelenlegi elnevezésünket. Felügyeleti hatóságunk a Központi Döntő Bizottság. Határozatunk ellen, de csak birtokon kívül, az érdekeltek három héten belül itt kérhetnek jogorvoslatot, ennek azonban halasztó hatálya nincs, tehát a, meghozott határozat azonnal jogerős és végrehajtandó. A döntőbizottságnak a legtöbb munkát, amint Boruzs Mihály tárgyalásvezető (ez a hivatalos titulusa) elmondja, a tanácsi* vállalatok közül az építőipari vállalatok adják, pontosabban adták még ennek az évnek az első felében is. (Azóta igen sokat javult a helyzet.) Különösen a Budai járási Építőipari Vállalat munkája ellen merült fel nagyon sok komoly kifogás. Az észlelt szabálytalanságok miatt egész sereg fegyelmi és bűnvádi eljárás is indult a vállalatnál. — A döntőbizottság munkáját a legjobban talán a budaörsi esettel tudnám érzékeltetni — mondja dr. Borúzs Mihály —, mert ez az a bizonyos „csodaló”, amelyben minden „lóbetegség1’ megtalálható. Budaörs községi tanácsa tavaly augusztus 6-án szerződést kötött az építőipari vállalattal a budaörsi Szabadság út 74. számú lakóház felújítására „gazdaságos lakásnyerés” céljából. A vállalatnak a szerződés szerint november 15-ig be kellett volna fejeznie a munkát. A határidő feltűnően rövid lett volna akkor is, ha a szerződés megkötésekor már kész tervek, kész költségvetés állt volna rendelkezésre, de még csak építési engedély sem volt. A vállalat mindezek hiányában kezdte meg a 250 ezer forintos munkát. A hiányok a munka szakszerű ellenőrzését Is lehetetlenné tették. A válla- lat természetesen nem készült el idejére a felújítással. A községi tanács később benyújtotta panaszát a döntőbizottsághoz, kérve, hogy a késedelmi kötbér fizetésére kötelezze a vállalatot, de szabjon ki rá a szakszerűtlenül végzett munka miatt minőségi kötbért is. A döntőbizottság megállapította, hogy helye lenne a késedelmi kötbér és a minőségi kötbér kiszabásának, mivel azonban a községi tanács kötbérigényével túl későn, az előírt hat hónapon túl jelentkezett, a vállalatot csupán 1229 forint kötbérrel sújthatta. Ha idejében fut be a panasz, maga a késedelmi kötbér meghaladta volna a százezer forintot. Jellemző a Budai Járási Építőipari Vállalat felületes munkájára a perbáli járda ügye is. Perbál község tanácsa a múlt év szeptember 17-én kötött szerződést a vállalattal 480 méter hosz- szú betonjárda építésére. A határidő november 30 volt, a vállalati összeg 25 293 forint. A munka itt is megkezdődött, de 155 méter betonjárda elkészítése, után november 21-én a vállalat abbahagyta, 15 000 forintot mégis leemelt a község folyószámlájáról. A község lakossága körében ez az eljárás felháborodást keltett és a felháborodást még csak fokozta, hogy a vállalat minőségileg súlyosan kifogásolható munkát végzett. A megépített járdaszakasz girbe-görbére sikerült, ezenkívül mindenütt a lakóházak felé lejt, tehát az esővíz a járdáról a házak falához folyik. A községi tanács panaszára a döntőbizottság kötelezte a vállalatot a megépített járda kijavítására és a jogalap nélkül fölvett összeg azonnali visszatérítésére. Kötelezte ezenfelül arra is, hogy késedelmi kötbér címén 288, minőségi kötbér címén 255 és meghiúsulási kötbér címén — mivel nem építette meg az egész megrendelt járdát — 809 forintot fizessen Perbál községnek. — Ez az eset arra is példa — mondja most a tárgyalásvezető, hogy a döntőbizottság határozata sem teheti jóvá mindig teljes mértékben az elkövetett hibát. A vállalat ugyan imitt-amott javítgatott a járdán, de az továbbra is befelé lejt és örökké bosz- szantani fogja a perbáliakat. Teljes jóvátételt az jelentett volna, ha feltörik az egészet és újat építenek helyette, ez azonban súlyosan megkárosította volna a népgazdaságot. A határozat következményeképpen azonban megszüntették a vállalat szakszerűtlenül dolgozó járdaépítő részlegét, több járdaépítést tehát nem vállalhat. A községek most már házi kezelésben építik járdáikat. — A szigorú döntőbizottsági határozatok kedvező hatása nyilatkozik meg a panaszok ritkulásában, de igen nagy szerepe van ebben annak is, hogy a megyei jogi iroda a múlt év augusztusa óta megfelelő jogi tanácsokkal látja el a vállalatokat. Ennek elsősorban a szerződések megkötésénél van nagy jelentősége. Csaknem minden tekintetben észlelhetjük azóta a szerződési fegyelem megszilárdulását. Vonatkozik ez a megyei élelmiszeriparra is. Itt azonban a kenyér és a péksütemény minőségére még sok a panasz. A Nyugat-Pest megyei Népbolt Vállalat áruforgalmi osztálya éppen a napokban juttatta eí a döntőbizottsághoz azt az ötvenkét Szent István telepi lakos által sajátkezűig aláírt jegyzőkönyvet, amelyben megállapítják, hogy két hét óta sülstlen, keletien, szalonnát, levált héjú, agyonlapított kenyereket szállít a sütőipari vállalat. A fogyasztók nem veszik meg, inkább Budapestről visznek haza kenyeret. Tanulnak a földműves szövetkeze ti igazgatósági tagok A Szövetkezetek Pest megyei Központjának utasítása értelmében a földművesszö- vétkezetek járási központjaiban megbeszélik a járási és községi választott földművesszövetkezeti vezetők téli oktatását. A megbeszélések november 20-ig, a MÉSZÖV választmányának üléséig mindenütt befejeződnek. A Szövetkezetek Pest megyei Központja a téli oktaMár többször bejelentették panaszukat a Szentendrei Sütőipari Vállalatnál, amelynek budakalászi egységében készül a kifogásolt kenyér, de semmiféle intézkedés nem történt. — Az eljárás megindult — mondja dr. Boruzs Mihály — és mivel egy napról megkaptuk a „bűnjel-kenyeret” is, a vállalatra kiszabhatjuk a minőségi bírságot. Sajnos, csak ennek az egyetlen szállítmánynak az alapján, pedig két héten át minden napra kiszabhattuk volna, ha megtörténik a szabályszerű panaszbejelentés. A legnagyobb baj az, hogy nem jelentik be következetesen az érdekeltek az észlelt szabálytalanságot és így a megtorlásra sem kerülhet sor. Ezen a bajon csak a minőségi ellenőrzés gondosabb megszervezésével lehet segíteni, amire — azt hiszem — hamarosan sor kerül. Minőségellenőrző gárdát szerveznek a megye egész bolthálózatának rendszeres ellenőrzésére — fejezte be tájékoztatóját Boruzs elvtárs. Magyar László Tíz kilométerrel bővül Ráckeve vízvezetékhálózata Megalakult a vízgazdálkodási társulat (Tudósítónktól.) Pénteken este majdnem háromszázan gyűltek össze a Ráckevei Járási Tanács nagytermében, hogy megalakítsák a Ráckevei Közkutas Ivó- vízgazdálkodási Társulatot. Mint arról lapunk hasábjain már hírt adtunk, ebben az esztendőben Ráckevén, nagyrészt társadalmi munkában, mintegy három kilométer hosszúságú vízvezetékhálózat épült, s ennek láttán a lakosság érdeklődése annyira megnőtt, hogy egymás után érkeztek társulat létrehozására irányuló kérelmek a község tanácsához. Hosszabb időt igénybe vevő előkészítő munka után került sor az alakuló közgyűlésre. Az érdekeltségi terület 900 lakosa közül 620 lépett be eddig a társulásba és minden tíz] belépő egy küldöttet vá- \ lasztva, hatvan küldött kép-; viselte a több mint hatszáz | ember érdekeit. * Az alakuló közgyűlésen j ezenkívül még több \ mint 200 érdeklődő jelent • meg, s ott voltak a megyei tanács, a Vízügyi Igazgatóság és a MÉSZÖV képviselői is. A megnyitóban az előkészítő bizottság tájékoztatta a megjelenteket az eddig végzett munkáról, majd a Vízügyi Igazgatóság képviselője ismertette a társulat célját és működési alapszabályzatát. A megjelentek közül igen sok hozzászóló akadt, akik javaslatokkal, indítványokkal kívánták segíteni a meginduló munkát. A társulat megalakítása azt jelenti, hogy a jelenleg meglevő három kilométeres hálózathoz az elkövetkezendő időben újabb tíz-tizenegy kilométer hosszúságban épül vízvezeték és a házak nagy részébe is — nem egy házban már megvan a belső vezeték — bevezetik a vizet. Rendörökkel kötözködtek — bíróság elé kerülnek November 2-án Tápiószent- mártonból Budapestre indult Lengert László és felesége, két gyermekükkel, valamint Dudok Miklós és öccse, mindketten Lengertné testvérei. A három férfi kissé italos állapotban szállt fel a Nagykátáról 14.45-kor Budapest felé induló vonatra, s mivel a kocsi zsúfolt volt, helyet kértek a két gyermekkel utazó asszony számára. Helyét azonban senki nem adta át. Lengerték viszont ahelyett, hogy a kalauz segítségét kérték volna, durva szitkokkal támadtak az utasokra, mire pillanatok alatt parázs vita kerekedett.-’ A heves szóváltásra a vitatkozókhoz lépett egy, a kocsi más részében utazó rendőrtiszt, aki megpróbálta Váradi József hizlaldái telepvezető és Földvárszky Károly vadászmester, a vadásztársaság vezetője 200 000 forint hiány a Tápiószőííősi j Földművesszövetkezet felvásárló telepén | Bűnvádi eljárás indult a vétkesek ellen tással azt alkarja elérni, hogy a mintegy 2800 választott földművesszövetkezeti vezetőségi taggal megismertessék a VII. pártkongresszus anyagát s ezzel kapcsolatban azokat a tennivalókat, amelyek a jövőben a földművesszövetkezeti vezetőségekre várnak. Ezenkívül megtanítják a vezetőségi tagokat arra, hogyan kell egy-egy üzemág, vagy boltegység ellenőrzését szakszerűen elvégezni. A lakosság bejelentése alapján a Nagykátai Járási Népi Ellenőrző Bizottság vizsgálatot indított a Tápiószöl- lősi Földművesszövetkezet felvásárló telepén. A vizsgálat megállapította, hogy a földművesszövetkezet felvásárlója, Gyulai Dénes, évek óta hanyagul végzi munkáját és ez a földművesszövetkezetnek, s ezen keresztül a népgazdaságnak súlyos károkat okozott. Gyulai Dénesnek 1957-ben 23 159, 1958-ban 35 854, 1959-ben eddig 153 000 forint hiánya volt, a három év alatt okozott kár tehát meghaladja a 212 ezer forintot. A földművesszövetkezet vezetőinek súlyos felelősségét jelzi az — a népi ellenőrök megállapítása szerint —, hogy az első esztendőben ahelyett, hogy a hiányért bűnvádi feljelentést tettek volna Gyulai Dénes .ellen, leírtak tőle a szövetkezeti nyereség terhére 15 ezer forintot. így Gyulai joggal gondolhatta, hogy a földművesszövetkezet igazgatósága további hiányait is fedezni fogja. A népi ellenőrök megállapították, hogy a felsőbb szervek ellenőrző munkája is laza volt. Erre az ellenőrzésre jellemző, hogy 1959-ben eddig 100 munkanapot töltöttek kinn a földművesszövetkezeti revizorok, de egy sor visszaélést nem fedtek fel. Gyulai hiá„Vica’’ büszkén viszi „lábhoz”, Zimonyi Károly boltvezetőhöz a lelőtt vadkacsát Felavatják a vadásztársaság új tagját. Tönkő Istvánt, a gyöngytyúknevelő csoport vezetőjét, a Hazafias Népfront helyi elnökét HAJTÓVADÁSZAT A Pilisi Földművesszövetkezet vadásztársasága jól sikerült hajtóvadászattal kezdte meg a téli évadot. lecsendesíteni a durván szit-íj kozódó Lengertet és tár- j sát, s ugyanakkor azt taná- i csolta, az asszony keresse f fel a vonaton levő, gyerekes < szülők részére fenntartott ko-J csit. Lengertné egyik testve- révei le is szállt, de Lengert \ és Dudok Miklós tovább; folytatta a botrányos viselke- dóst, mire a rendőrtiszt iga- jj zolásra szólította fel őket. A \ két férfi erre a rendőrtisztre $ támadt, aki — mivel éppen; állomáson tartózkodtak — $ kénytelen volt az ott szolga- f latot teljesítő rendőr segít-; ségét igénybe venni. Tengert \ és Dudok Miklós azonban a rendőrt is megtámadta. Vé- \ gül is megfékezték őket, s í hatósági közeg ellőni erő- \ szakért rövidesen bíróság elé/ kerülnek. $ nyait ugyan felfedték, meg is tették ellene a bűnvádi feljelentést, de a földművesszövetkezet vezetői továbbra is meghagyták Gyulait munkakörében, aki ez alatt az idő alatt több tízezer forinttal növelte a hiányt. Gyulai ez évi hiányaiban többek között „eltüntetetlen” mennyiségek is szerepelnek, így például több mint 150 mázsa sárgabarack, 325 mázsa szilva és más egyéb gyümölcsféleség. Gyulai az anyaghiányon úgy kívánt segíteni, hogy a szeszfőzde vezetőjétől fiktív bizonylatot akart kicsikarni, átvett, de a valóságban nem létező nagy mennyiségű gyümölcsről, a szeszfőzde 'vezetője azonban ezt megtagadta. Gyulai erre a nevet aláhamisítva, mégis fiktív bizonylatokkal igyekezett hiányait fedezni. A népi ellenőrök vizsgálata ugyanakkor megállapította, hogy a szeszfőzdében is szabálytalanságok sorozata történt. A szeszfőzde vezetőjét leváltották és ellene megtették a bűnvádi feljelentést. A népi ellenőrök megállapítása szerint Gyulai hiányaiban közrejátszott az is, hogy a földművesszövetkezet . volt vezetői, Valasek István volt ügyvezető és ’ Zentai Mihály volt könyvelő semmiféle ellenőrzést nem gyakoroltak, így Gyulaival együtt ellenük is eljárás indult. Kél lolló öröklakásnak van már gazdája A legutóbbi nyereményhúzáson három lottózó jutott minden komforttal ellátott lakáshoz. Kettőnek már jelentkezett a gazdája. Az egyik kétszobás lakást Burkard Aranka, a Szabadság gyermekszanatórium főnővére nyerte, aki 72 éves édesanj'jával él együtt. A lakásba nem költöznek be, hanem az árából rokonait segíti. A másik lakást a Debreceni Közúti Üzemi Vállalat tervosztályának hét dolgozója nyerte. Magyar Lajos, a csoport egyik tagja elmondotta, hogy három hónapja játszanak együtt. Eredetileg nyolcán voltak. A kollektíva egyik tagja, éppen a 43. héten hagyta abba a játékot. A lakást ők is eladják, s a pénzen bútort vásárolnak, kényelmesebbé teszik jelenlegi otthonukat.
