Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-15 / 269. szám
1939. NOVEMBER 17. KEDD "x'lCirhw 3 Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott támogatásról (Folytatás az 1. oldalról) váírni. Ezt az összeget a szövetkezet csak állóeszközeinek bővítésére fordíthatja. A határozat megállapítja, hogy a termelőszövetkezetekben végzendő gépi munka továbbra is a gépállomások feladata, ugyanakkor azonban az eddiginél nagyobb mértékben teszik lehetővé a saját gépvásárlást. A termelőszövetkezetek cséplőgép és gabonakombájn kivételével a korábbi megkötések nélkül megvásárolhatnak bármilyen mezőgazdasági erőgépet, munkagépekkel együtt, Á termelőszövetkezetek a traktorokat elsősorban saját erőből szerezhetik be. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek a gépeket nem tudják teljesen saját erőből megvásárolni, anyagi erejükhöz mérten a vételár 75 százalékáig terjedő, hat-nyolc éves beruházási hitelt vehetnek igénybe. A gépállomások kötelesek a termelőszövetkezetek részére a szükséges gépjavításokat a kedvezményesen megállapított díjért elvégezni és üzemanyaggal, illetve alkatrészekkel is segíteni. A határozat intézkedik a gépi munka díjtételeiről, amelyeket a régi, az új és a területileg jelentősen növekedett termelőszövetkezeteknél különböző mértékben állapít meg. A szántás díja normálholdanként az új és — területnövekedésük mértékéig — jelentős területtel megnövekedett szövetkezetek részére gazdálkodásuk első évében 60 forint, a második évben 80 forint, a régi termelőszövetkezetek részére pedig 100 forint. Az ekével végzett tarló- hántás díja holdanként az első évben 50 forint, a második évben 40 forint, a légi termelőszövetkezeteknek pedig 50 forint. A tárcsás tarló- hántás diját ennek inégíélelő arányban állapítják meg. A traktorral végzett szállítási munkáik díja óránként az új és — területnövekedésük mértékéig — a megnövekedett termelőszövetkezetek részére az első évben 16, a második évben 24, a régi termelőszövetkezetek részére pedig 32 forint. A kombájnaratás díja egységesen holdanként 180 forint, az aratógéppel történő aratás díja holdanként 130 forint. A gabona- cséplés díja változatlan marad. A gépállomási dolgozók a termelőszövetkezetek terméseredményeinek növelésében és a gazdálkodás fejlesztésében anyagilag is fokozat- tabban érdekeltté válnak azzal, hogy a termelőszövetkezetek a náluk dolgozó traktorvezetőket — a tervek túlteljesítése esetén — jutalomban részesíthetik; A saját erőből történő beruházások elősegítése érdekében az új kormányhatározat 1960-tól kezdve beruházási kedvezményeket biztosít. Kimondja többek között, hogy a hároméves vagy annál régebben működő termelőszövetkezetek, ha az évenként kiosztásra kerülő jövedelem 10 százalékát meghaladó mértékben eszközölnek saját erőből beruházást, a 10 százalékot meghaladó saját beruházott összeg mértékéig hitelelengedésben részesülnek a beruházás esztendejében. Az első és másodéves termelőszövetkezeteknél a kedvezmény saját erőből eszközölt beruházásaik teljes összegéig terjedhet. A hitelelengedés mértéke sem a régi, sem az új termelőszövetkezeteknél nem haladhatja meg az év folyamán megvalósított ösz- szes beruházások értékének 50 százalékát. A nagyüzemi szocialista gazdaság kialakításához szükséges beruházási feltételek megteremtése, valamint a termeiőszöve tkezetek állóalapjainak növelése érdekében a határozat előírja: továbbra is. szem előtt kell tartani, hogy az építési anyaggal központi készletből ellátott beruházási hitelt a jövőben is túlnyomó- részt a közös tehénállomány elhelyezésére szolgáló istállók építésére fordítsák. A határozat hangsúlyozza, hogy a növendékállatok, továbbá a sertések és baromfiak elhelyezésére egyszerű épületeket emeljenek saját erőforrásaik legteljesebb kihasználásával. Azokban a megyékben, ahol kiemelkedő jelentőségű a sertéshús-árutermelés, a keretek elosztásánál a sertéstartással kapcsolatos beruházásokat előnyben kell részesíteni. Az állam továbbra is hatékony támogatást nyújt a termelőszövetkezetek szervezeti megerősítéséhez, a vezetés megjavításához. A határozat értelmében az újonnan alakuló vagy egyébként arra rászoruló termelőszövetkezetek — amennyiben a vezetést saját erejükből nem tudják megoldani — az elnöki feladatok ellátására felkérhetnek és elnökké választhatnak olyan dolgozókat, akik politikai képzettségüknél, rátermettségüknél és gyakorlati ismereteiknél fogva a szövetkezet irányítására alkalmasak. A felkért és megválasztott elnököt a közgyűlés által megállapított munkaegység-részesedés és egyéb járandóság illeti meg és ezt a javadalmazást az állam támogatásként három éven át kiegészíti. Nagy súlyt helyez a határozat a közös gazdaságok szakszerű irányítására, s kimondja, hogy az 500 katasztrális holdnál nagyobb, továbbá a nagyüzemi kertészettel, gyümölcstermeléssel, illetve öntözéses gazdálkodással foglalkozó kisebb termelőszövetkezetekben agráregyetemi, vagy főiskolai végzettségű, de legalább technikumot végzett mezőgazdasági szakembert kell állandó jelleggel foglalkoztatni. E szakemberek munkaegységrészesedését és egyéb járandóságát az érvényben levő gyakorlat alapján az állam támogatásként két éven át kiegészíti. A felkért és megválasztott elnököt, az alkalmazott mezőgazdasági szakembert (agronómust, könyvelőt) ezenkívül egyéb kedvezmények is megilletik. Termelőszövetkezeteink növekedésével fokozódik az az igény, hogy a szövetkezetek a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek üzemszervezési és üzemrendezési tapasztalatainak felhasználásával gazdálkodjanak. Ennek elősegítésére a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága mellett — tanácsadó szervként — tizenöt tagú termelőszövetkezeti üzemszervezési szakbizottságot alakítanak. A bizottság elnöke a megyei tanács mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó elnökhelyettese, tagjai a mezőgazdasági intézetek és intézmények, állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok üzemszervezési képzettséggel és gyakorlattal rendelkező dolgozói, továbbá tapasztalt, szakképzett termelőszövetkezeti vezetők. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében és megszilárdításában elért sikerekben különös érdeme van ipari munkásságunk, az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok, a mezőgazdasági kutató és szakoktatási intézetek, továbbá az erdészeti, vízügyi és egyéb szervek patronázs munkájának. Ezt a tevékenységet a kormány továbbra is igen fontosnak tartja és határozatában megállapítja, hogy a patronálok fő feladata a tei’melőszövetkezetek vezetésének támogatása. A patronázs-mozgalom a termelés és az árutermelés fokozására, a beruházások támogatása révén az állóeszközök növelésére, a vezetés, a belső szervezeti élet és a szocialista törvényesség fejlesztésére terjedjen ki. A 3004/2-es kormányhatározat az eddigieknél nagyobb mértékben ösztönzi a termelőszövetkezetek tagságát arra, hogy az állam gazdasági segítségét, a rendelkezésükre bocsátott kedvezményeket a helyi adottságoknak megfelelően okosan kihasználják saját anyagi eszközeiknek kiegészítésére, a korszerű követelményeknek megfelelő, jól jövedelmező szocialista mezőgazdasági üzemekké fejlesszék gazdaságukat, s így mind nagyobb vonzóerőt gyakoroljanak a még egyénileg gazdálkodó parasztságra. A tojás- és baromiitelvásárlás tapasztalatairól, a jövő évi tervekről tanácskozott a dabasi járási felvásárlási operatív bizottság tel. Megtörténtek az egyéb előkészületek is, de a felvásárlás sikere — s ezen keresztül a fogyasztók zavartalan ellátása — érdekében biztosítani kell elsősorban az Örkényi, a tatárszentgyörgyi, a gyóni és a dabasi piacon a kofák ténykedésének visszaszorítását. A jövő évi tervekről szólva a járási felvásárlási operatív bizottság megállapította, hogy elsősorban szerződéskötésekkel kell biztosítani a baromfifelvásárlás zavartalanságát. Ezenkívül helyesnek tartja a felvásárlási bizottság, ha a földművesszövetkezetek baromfifelvásárlói időnként beszámolnak a tanácsnak tevékenységükről és jelzik azok ténykedését, akik iparengedély nélkül, törvényellenesen, spekulációs célokból akadályozzák a felvásárlási munkát. A járási tanács mezőgazdasági osztálya — javasolja a bizottság —• minél előbb hívja fel a tsz-elnökök figyelmét az 1960-as évre igényelt naposcsirke, liba, kacsa és pulyka mennyiség bejelentésére. A felvásárlási szervek biztosítják az igényelt mennyiség pontos leszállítását. A bizottság javaslatokat tesz a kofák tevékenységének visszaszorítására is. A beszámolót élénk és alapos vita követte. >\VC*\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\^^^ Mér a jövő évre készülnek a Csernél Állami Gazdaságban A jövő évben 12 ezer új traktort kap a mezőgazdaság Megnyílt a pápai és a szabadszállási mezőgazdasági gépészképzó iskola Pápán vasárnap ünnepélyesen megnyitották a mezőgazdasági gépészképző szakiskolát. A mintegy 2000 traktorosjelölt előtt Dögéi Imre földművelésügyi miniszter mondott beszédet. Részletesen szólt a termelőszövetkezeti mozgalom fellendüléséről, majd a Tanfolyam kezdődött a termelőszövetkezetek zárszámadásának és költségvetési tervezésének előkészítésére Négynapos továbbképző tanfolyam kezdődött hétfőn a Földművelésügyi Minisztériumban a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői, termelőszövetkezeti főkönyvelői és csoportvezetői, valamint a Nemzeti Bank hitelügyi csoportvezetői részére, hogy megbeszéljék a termelőszövetkezetek 1959. évi zárószámadásával és 1960. évi költségvetési tervével kapcsolatos feladatokat. A tanfolyamot Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese nyitotta meg, majd Papp Lajos, a minisztérium pénzügyi főosztályának vezetője tartott bevezető előadást. Minden állami gazdasági állatorvos állattenyésztési tanfolyamét vezet a télen Több mint négyezer szakmunkást képeznek ki Az állami gazdaságokban már több mint kétszáz állatorvos tevékenykedik. A téli oktatásban eddig az állatorvosok csupán a szorosan vett állatgyógyászati kérdésekről tartottak előadást. Most mindannyian vállalták egy-egy állattenyésztési tanfolyam vezetését. Az állattenyésztők ugyanis ma már nem nélkülözhetik az állatélettani, bonctani, higiéniai ismereteket. A több mint 200 állatorvos segítségével az idén jelentős mértékben emelik a tanfolyamok szakmai színvonalát és több mint 4000 állat- tenyésztési szakmunkást képeznek ki. traktorosképzés fontosságáról. ^ Hangsúlyozta, hogy a szakem-^ berképzés érdekében hozták ? létre a pápai és a szabadszállá- í si traktorosképző iskolát, í amelyeknek négyhónapos tan- ^ folyamain kétezres csoportok- ^ ban összesen 12 ezer szakem-^ bért képeznek ki, miután a ^ jövő évben 12 ezer új traktort^ kap a mezőgazdaság. A mező- ^ gazdaságot segítő újabb erőgé- ^ pék többsége dieselmotoros, í amelyekhez jól felkészült ? szakemberekre van szükség. ? Ugyancsak vasárnap adta ^ át ünnepélyesen rendeltetésé- ^ nek Szőke Mátyás földműve- ^ lésügyi miniszterhelyettes szabadszállási mezőgazdasági ^ gépészképző iskolát. < I | UJ MAGYAR ALLATNYIROGEP í . \ Háromévi kísérletezés után ^ kiválóan működő elektromo- ^ torral meghajtott állatnyíró- ^ gépet mutatott be a Mezőgaz- ^ dasági Gépkísérleti Intézet- ^ nek két önkéntes gépszerkesz- ^ tő. Öze Imre és Szentesi Gá- ^ bor. A próbaüzemeltetés és ^ az anyagvizsgálatok után az ^ új gépre, amely már a nyá- ^ ron a Pankotai Állami Gaz-1 dasógban működött, kiadták ^ a sorozatgyártási engedélyt. A ^ nyírógép súlya mindössze egy á kiló két deka és 6—8 perc í alatt lehet vele megnyírni egy ^ juhot. A gépi nyírással lé- ^ nyegesen javul a gyapjú mi- ^ nősége. A lovakat, teheneket | késcsere után lehet nyírni. Az £ új gépből már háromszázat ^ rendelt a MEZÖSZÖV. '<■ Bimbó Rozália a szőlővesszőket metszi Gyűjtik a venyigéket Ezekből a vesszőkből lesz az új telepítés (Foto: Gábor) (Tudósítónktól) Szombaton délelőtt tartott ülést a dabasi járási felvásárlási operatív bizottság, megtárgyalta a baromfi- és tojásfelvásárlás helyzetét, valamint a jövő gazdasági év ilyen irányú feladatait. A bizottság ülésén elhangzott beszámoló hangsúlyozta, hogy míg a baromfifelvásárlást illetően észlelhető bizonyos fokú javulás, addig a tojásfelvásárlás a járásban továbbra is gyengén halad. Eddig több mint 200 ezer tojást és közel 20 ezer kilogramm baromfit vásároltak fel. Ez tojásban az évi tervnek csak 30 százalékát jelenti, míg baromfiból a 60 százalék kö- rül van. : A beszámoló megállapította,; hogy jelentősen megnehezíti a; felvásárló szervek eredményes; működését a kofák spekulá- í ciós tevékenysége. A járás í földművesszövetfcezetei nagy j mennyiségű baromfira kötőt- J tek szerződést ebben az esz-; tendőben. Míg 1958-ban a \ szerződéses baromfi súlya j 15 179 kilogramm volt, addig ! ebben az esztendőben ez! 54 125 kilogramm. A jelentős ; javulás ellenére tapasztalható j még egyes földművesszövetke- j zeteknél, így például a Bugyi\ Földművesszövetikezetnél nem- ; törödömség az ilyen irányú í munka iránt és a földműves- j szövetkezetek nem használ- \ nak ki minden lehetőséget, j hogy baromfi- és tojásfelvá- j sárlási tevékenységüket tovább! szélesítsék, a felvásárolt áru j mennyiségét növeljék. A negyedik negyedévi ) baromfi felvásárlási fő- \ szezonra a járási felvá- \ sárló szervek felkészültek, j A földművesszövetkezeték \ megfelelő ketrecekkel rendel- í keznek, a túrajáratok minden i héten előre jelzett időben ér- \ keznek. Váratlan mennyisé- S gek felajánlása esetén is biz- \ tosítva van a zavartalan átvé-lj
