Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-28 / 253. szám

PE.«T

MEG} El

K^íirlap

1959. ORTÖBER 28. SZERDA

dó kultúrotthon-láiogatók csak mint cselédek, takarítók koptathatták a küszöböt vagy még ilyen minőségben sem. És hogy a zongora alól hiányzik a padió? Igen, de a' zongora mellett — ha megalakul a hetven jelentkezőből a zeneiskola —, munkás- és parasztgyerekek ülnek nemsokára és az első növendékhangversenyen Mozartot, Bartókot, Mendelssohnt pötyög- tetnek ki billentyűzetén. Ez pedig jó dolog nagyon!

Az ácsai könyvtárból pedig azért hiányzik a függetlenített könyvtáros, mert ma már az egész falu népe, gyerekek és felnőttek — olvasnak. A könyvforgalom, ahogyan hallom, magasabb, mint a járási székhely könyvtáráé. Ez pedig örvendetes felemelkedést jelent!

A szűkös iskolaviszonyok bizony sok gondot okoznak. De az iskolák éppen azért kicsinyek, mert többen tanulnak, mint valaha. A tanyavilág aprónépe, a falvak és városok gyermek- serege bizony elvégzi a nyolc általánost és nem áll be inasnak, cselédnek egykét oskolával. És ennek is csak örülhetünk.

★

Hát akkor talán örüljünk nehéz gondjainknak?

Nem. De okukat keresve, lássuk meg a gondok, bajok mögött a születő újat, amint feszíti, repesztgeii a régi kereteket. És ezt látva, azért nem ártana be- üvegeztetni azokat a bizonyos ablakolcat, pótolni kellene a hiányzó padlódeszkákat, lehetne könyvtárosi állást adni Ócsának, társadalmi munkával és állami beruházással az eddiginél inkább növelni kellene iskoláink befogadóképességét.

Mert az öröm akkor tiszta igazán, ha nem keseríti a vele együtt jelentkező gond.

G. L.

^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^

| SZÉPÍTÉS NÉLKÜL \

Semmit sem akarok szépíteni vagy kendőzni. Azt írom le csupán, amit láttam és hallottam.

★

Csúf-csúnya épület a da- basi művelődési ház. Nemcsak ódon, de eléggé elhanyagolt is. Igaz, idén tatarozták, kicserélték a villanyvezetékeket, de ez az Operáció sem segített rajta sokat. Néhány ablakszeme eltörten bámul a világba; klubszobájában — a zongora alól — hiányzanak a ''padlódeszkák; falát a salétrom virágozza ki; az egész kultúrház úgy ahogyan áll, elszomorító látvány.

Az ácsai művelődési ház igazgatónője, Móricz Imré- né panaszolta a minap: elvitték a faluból a függetlenített könyvtárosi státuszt és minden ígéret, szükség ellenére sem adják vissza. Szomorú dolog, hogy így tulajdonképpen van könyvtár, meg nincs is.

A megyei tanács v. b. művelődési osztályán összeállították az idei iskolaév statisztikáját. Kiderül belőle, hogy még mindig 1085 osztályteremben folyik kéí- műszakos tanítás: a gyerekek váltakozva járnak iskolába, az osztálytermeket nehéz rendbentartani, az órák időtartama csökkentett, körülményes az oktató-nevelő mitiíka. Bizony, szomorú dolog, hogy ilyen zsúfolt egyik-másik iskolánk.

Azután megtudtam néhány apróságot.

Például: a dabasi művelődési ház a felszabadulás előtt úrikaszinó volt. A falakat valószínűleg annak idején kiverte a salétrom, ahogyan manapság — vagy két évszázad szállt el az épület fölött —, de az ablakokon függöny lebegett, az üveg ép volt, s feltehetően elegánsabban rendezték be a klubszobát, mint ahogyan ma. De — és régen ez volt az elszomorító —, akkoriban a mai állanS ombaton este: bemutató

• A Csepel Autógyár szin- ! játszó együttese október 31- ; én, szombaton este hét órakor j új műsorral örvendezteti meg j a gyár és a környék közön- j ségét. A színjátszók a Tava- ; szí keringő című zenés víg- ; játékot mutatják be a sziget- ; halomi MTH kultúrhelyisé- ; gében.

\\\\\\\\\\\\\\VC

{

!

j A magyarság őshazáját

•

; kutatta négy éven át a Szov- ; jetunióban Erdélyi István ; régész, aki ez idő alatt ős- ; haza-kutatásain túl több naI

; gyobb régészeti expedícióban : is részt vett. Erdélyi István j a közelmúltban hazatért í Szentendrére.

\\\\\VV\\\\\\\\\\

| A „kis csalogány"

I A rigai Popov rádiógyárban : elkészült egy zsebrádió mo- ; dellja. A konstruktőrök fél- ; vezetőket alkalmaztak, ennek ’ révén a készülék súlya mind- ; össze néhányszáz gramm. Ke- i zelése nagyon egyszerű. A 1 rádiógyár dolgozói tréfásan I „kis csalogánynak” hívják az 1 új modellt.

\\\\\\\\\\\\\\\\\

FILMHÍREK

i Grigorij Kozincev rendező és

I Marina Sztrizsenov íilmszínésznő ; részt vett a londoni szovjet film- ! hét megnyitásán, amelyet a két ; ország között kulturális egyez- I meny keretében rendeztek meg.

1 Londonban, Birminghamben és ■ Glasgowban 7 játék- és ugyan- ! annyi dokumentumfilmet mutat- ! tak be ez alkalommal, olyan fil- | meket, amelyeket eddig Angliá- ; ban még nem játszottak.

j A bolgár sajtó a szófiai kínai [ filmünnepek alkalmával megem- ! lékezik a kínai film fejlődéséről.

| A Kínai Népköztársaság meg- ! alakulása utáni évben már 26 já- j tók és 17 dokumentumfilm készült ; el. Jelenleg tíz filmstúdió műkö- ; dik Kínában, s filmjeiket több tízezer állandó és $614 vándormoziban vetítik.

Genfben bemutatták az Európai éjszakák című francia filmet, amely elvezeti a nézőt a nagy európai fővárosok szórakozóhelyeinek világába. A kritikus szerint, ha a film belső tartalma nem is, de felvételei és az egyes jelenetek szépsége elragadó.

A járás, a megye Segíthetne... í Szóbeli ígéretet már több 5 . szervtől kaptak. í

És ha tervük mégsem silce- í

rül... 4

Hauser József:

— Akkor tanulószobás meg-; oldást szervezünk negyven \ gyereknek. Ez is több a sem- ( minél. í

Reméljük azonban, hogy ké- 4 résük, azaz inkább a budaörsi \ szülők kérése meghallgatásra 4 talál. 2

Prukner Pál 4

Ami hiányzik: az élelmezési költségvetési norma...

Keret kellene... Napi százötven forint...

Dobsonyi János, községi tanácselnök:

— Mi mindenben szívesen segítünk. Pénzügyi keretünk azonban sajnos már nincs. Talán ha a járás vagy a megye hozzájárulna ..; Ami erőnkből tellett, megtettük. Külön épületet biztosítottunk például a gyógypedagógiai osztályoknak...

INem a falu vezetőin múlik...

Napközi otthon ..

Néhány esztendővel ezelőtt idegenkedtek a szülők attól a gondolattól, hogy iskolás gyermekük napközis legyen. Az iskolában jóval nagyobb volt a keret, mint a jelentkezők száma. Á szülők legtöbbje rangon alulinak tartotta, hogy a fia vagy leánya napközibe járjon. Nemcsak a városokban, a falvakban is.

Mindössze hat-nyolc esztendő telt el azóta.

Ma nem is olyan egyszerű napközisnek lenni — annyi a jelentkező...

Vegyük például a budaörsi 4 helyzetet. A két iskolában 4 mintegy ezernyolcszáz fiú és 2 leány tanul.

Az elmúlt tanítási évben í

y

mindössze két napközis ta- 4 nulócsoport működött a | községben. Kétszer négyy

ven gyerek. A jelentkezők 4 száma pedig túl a négyszá- 4

zon. í

í

Az új tanévben egy újabb < tanulócsoporttal sikerült bő- 4 víteni a napközit. Ma tehát 4 már százhúsz a szerencsések^ száma. Szerencsések, mert két- 4 száznyolcvan — feltétlenül el-í helyezésre váró — gyermek^ közül kellett kiválasztani a 4 százhúszat. A nagy feladat el- 4 végzésére társadalmi bizottság got hoztak létre a tanács veze- 4 tői, pedagógusok és a nőtanács 4 vezetőinek bevonásával. A 4 döntés feltétlenül igazságos 4 volt. Egy esetben kellett csu- ^ pán korrigálni: kiderült, hogy 4 az egyik felvett kislány nagy-^ mamája odahaza tartózkodik...^ Mást vettek fel a helyébe. A 4 napközisek túlnyomó többsége^ alsó tagozatos tanuló. Ez feltét- 4 lenül helyes, hiszen a felső-1 sok már jobban elmaradnak^ odahaza egyedül. 4

Ez a helyzet azonban koránt- 2 sem jelenti azt, hogy a község 4 vezetői beletörődnek a ..meg- 4 változtathatatlanba”. Azóta is 4

y

kutatják a megoldás útjait. 4

Közben í

2

a helyi Vörös Csillag termelőszövetkezet vezetősége 2 felajánlotta, hogy a nap- 4 közi rendelkezésére bocsát- 4/ ja egyik tagját. Fizetését 4 munkaegységben számolná 4 el a szövetkezet. 4

4

A helyi Vegyes Kisipari Tér- 4 melőszövetkezet vezetősége le-^ vélben jelentette be: határo- 4 zatot hoztak, ha a ktsz doigo- 4 zóinak gyermekeit elhelye- 4 zik, a szociális alapból havi 4 ötszáz forintot juttatnak a 4 napközi otthonnak. Azaz tíz 4 hónap alatt ötezer forinttal^ járulnak hozzá a napközi ki- 4 bővítéséhez. 4

y

A falu tehát megmozdulóban 4 van, hogy biztos helyen tudják^ gyermekeiket. Érthető. A bu- 4 daörsi családok közel kilenc-^ ven százalékában mindkét szü- 4 lő dolgozik, a gyerekek nagy 4 része pedig közben az utcán j nevelkedik. Nincs, aki vigyáz-^ zon, felügyeljen reájuk. Ez; megmutatkozik a tanulmányi 4 eredményekben is. Étkezteté- 4 sük is gondot okoz. Majd öt- 4 vénén — tizenegy-tizennégy 4 éveg gyerekek a községi ven- 4 déglőben ebédelnek. — Egy 4 biztos: nem sok jót tanulhat-^ nak itt 4

A megoldás azonban közel J sem egyszerű. íme néhány vé- 4 lemény. 4)

Bandur Lajos, a fiúiskola 4 igazgatója:

— A pedagógusok szívesen ^ vállalnák, hogy foglalkoznak a ; gyerekekkel, de nincs hol. Ta- J valy már megpróbáltuk a köz-; ségi kultúrházban is, ez a kéz- / deményezés azonban nem vált;

be. 4

>

Hauser József, a leányiskola; igazgatója: ;

— Egy napközis tanulócso-| port elhelyezését még biztosi- j tani tudnám az iskolában. Ez: negyven gyereket jelentene.; Pedagógust is találnánk erre a ■ munkakörre,. i

HOL MARAD A TÁRSADALOM?

Megjegyzések a Szülői ház című filmről

ALVÓ MUNKÁSASSZONY

: Mélységesen emberi — bár jnem yj téma:

i A tizenöt hosszú éven át : városi jómódban, kulturált í körülmények között, valóságos • melegházban felnőtt leány íegyszercsak megtudja: a há- ; borúban elvesztett édesanyja ; él, egy istenhátamögötti falu

; kolhozának tagjaként, i Ami kibontásra vár: ho: gyan tér haza a lány, ho! gy<m szereti meg valósá\ gos otthonát, családját,

mindazt, amit távolból- \ közelből végteiehül ide; gennek, sőt, visszaiaszító\ nak tart?

\ A film a dolgok közepéről ! indít.

; Erőteljes képsorokkal, na- ; gyón tömören felvázolja az ; elkényeztetett fogadott lány, a (tizenhat éves fruska életét, 4 valósággal berobbaintja azt a ; levelet, amelyben a gyerme- ! két felfedező anya meghívja 4 magához a nyári vakáció ideijére szülöttiét. Felvillantja a nevelőszülők gyötrelmeit és (egy valóban filmbe illő jele- 4 net azt is érzékelteti, hogy a 4 lény — aikit ugyan meghat a 4 hazahívó levél és aki hajlik 4 is a hívó szóra — milyen ki- 4 mond hatatlanul irtózik a „pa- Jrasztszagtól”. Művészi meg- 4 oldás: egy pillanatba foglalni 4 az érzelmek széles skáláját. A 4 fejesasszony hozza a reggeli- 4 nekvalót a leningrádi lakás- í ha. A kislány már tudja, 4 hogy a tejeshez hasonló falusi asszony az ő édesanyja 4 is. Feltámadt érdeklődéssel £ vizsgálja hát a mindennapos ^látványt, szinte lelke mérle- 4 gére rakja a fejkendőt, a falusias blúzt, a bő szoknyát, a 4 nehéz, sáros csizmát... És 4 már tudjuk — anélkül, hogy í szót is hallanánk —, hogy ez a pelvbes fészekben tollaso- ^ dott fióka idegenül érzi majd

magát ott, aihor.tnan elszármazott.

A következő jelenetsor is szép, szívbemarkoló. Hangulati és logikai folytatása az előbbinek.

Elénk vetül a szülőfalu sivár képe: apró házak, mesz- szire kanyargó poros utak és a nagy idegenseg kellős közepén egyedül áll hősnőnk, jóformán azt sem tudja, merre vegye útját. Már-már lépni készül, találomra, az orra után, amikor teherautó kanyarodik a térre, idős -sz- szony ugrik le róla, kendőjétől csizmájáig szakasztott olyan öltözékű, mint a tejes volt. És a leány szeme — most másod ízben — végigtapogatja a falu emberét, ezúttal már saját édes szülő- anyját.

És látjuk a szemét, amint összeölelkeznek. Mi mindent kifejez egy szempár! Kétségbeesést, irtózatot, kiszolgáltatottságot, elkí- vánkozást.

Eddig minden kifejező, szép, valós — film a javából.

Annál kevésbé az a folytatás.

Képek sora egymás után, hosszan, céltudatosan mást sem mutat be, mint a züllött, elmaradott, erkölcstelen, durva paraszti életet.

Az annyira szemérmes falusiak már az első „ismerkedő” estén és azután is kiábrándító motion viselkednek a film alkotói szerint: csábítás, perpatvar, házasságtörés, lopás, ivászat, részegeskedés, tolvajlás soron követi egymást, szinte lélegzetvételnyi szünet nélkül. A lány új otthona inkább istálló, mint ház (első reggel a hasára szálló csirke ébreszti fői); az anya nem anyja, de alázatos cselédlánya leányának; az újdonsült barátnőről kiderül, hogy az is lop; a kolhozelnök, aki városi létére el nem menne innen -%sak a filmíró tudja, miért) megvalljá, hogy a kolhoz lotyóját szereti; á városból ideszakadt leáiny még mosdási lehetőséget sem talál —• a patakra kell mennie, ha tisztálkodni óhajt.

A patak ...

Nem véletlen, hogy éppen ez a patak, azaz általánosítva a fogalmat: a táj az, amely a lányt végső soron maradásra bírja. Mint ahogyan az sem véletlen, hogy a patakot vagy hatszor hozza vissza a rendező és az operatőr.

A film alkotói a kanyargós pa'.ak segítségével kerülik meg a nehéz kérdést: voltaképpen mi

tartja, mi tarthatná itt ezt a melegházi virágot?

Mert az egyértelműen vigasztalannak ábrázolt kolhoz semmiesetre sem. A bután vihogó barátnő, aki ráadásul lop is (igaz, kényszerből) szintúgy nem. A kolhozelnök, akiről kiderül, hogy nem hősnőnket szereti, vonzó erőből taszítóvá vált. Sehol egy olyan közösség, amelyik kedvet teremthetne hősnőnknek az ittmaradásra. Sehol egy gyerek (a lány tanítónőnek készül), aki felvillanthatná a gondolatot: milyen nagy szüksége van ennek a falunak művelt, képzett, áldozatkész pedagógusra.

Mi marad hát, ami a lányt mégis maradásra bírja? Csak a patak. A hatszor exponált patak!

A Múló évek című nagyszerű szovjet filmben négyszer fér vissza ugyanaz a fotográfia: egy esküvői kép a falon, de ez a kép minden esetben má't és mást szimbolizál. Itt a patak képének

visszahozása soha rém mi újat nem jelent.

De hihető-e, hogy az 'dili* táj (amely azonban a városi lánynak a kényelmetlenséget juttatja csak eszébe, hisz a patak — a fürdőszobája!) a faluhoz köti az ide nem szokott embert?

Ha ennek a falunak az élete ilyen, mint a film el akarja hitetni, a lány nem marad itt! Hogy mégis marad — ez a művészi iga p-'g megerőszakolása.

A hiba: az alkotók nem az élet teljességét tömörítik a kétórás filmbe, hanem úgy rakják össze a jelenségeket, hogy közülük csakis a sötét színű kockákat használják fel,

és félrevetnek mindent, ami szép, amiben a jónak még a csírácskája is fellelhető. Ez pedig a valóság erőszakos, önkényes megváltoztatása. Olyan egyszerűsítés, amely egy alakuló világ tényleges összefüggései közül az előremutatókat egyszerűen számításon kívül helyezi.

Szinte hihetetlen, hogy egy új szovjet film ilyen egyértelműen elmaradottnak, vigasztalannak ábrázolja a szovjet

falu jelenjét. Szinte hihetetlen, hogy ilyennek mutassa a szovjet embert. Mert ha kétségtelen tény, hogy szépszámmal akadnak még falvak a Szovjetunióban, ahová nehezebben ér el a felvilágosodás, a fejlődés, a kulturáló- dás szele; ha akadnak is egy- egy kolhozban visszamaradott emberek, tény az is, hogy mellettük élnek, rohamosan fejlődnek a pozitív erők. És amennyire nem a valót mutatta a Vidám vásár (a jövő viszonyai közé plántálva a jelent, idealizálva a ma életét), annyira e’rugaszkodik a valóságból az ellenkező véglet felé a Szülői ház is.

Kár.

Kár a szép témáért. Kár a jó indításért. Kár a nemes mondanivalóért, ami szinte adva volt, amit a rendező, az operatőr, a szere plőgárda kifejezhetett volna (ezt bizonyítja az indító jeleoe'ek nagyszerűsége), de a cse'ek- mény kifejlődése közben hamvába holt.

Kár, hogy a filmíró megfeledkezett a legfontosabbról: a szovjet társadalom emberformáló erejének megmutatásáról.

Garami László