Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-11 / 239. szám
+tST MtCt x'JCirlop 1959. OKTÓBER 11. VASÁRNAP A TORYK GYŐZELME UTÁN A választások napjának ve- röfenyes időjárása után visz- szatért a köd — és a konzervatív kormány — írta pénteken a választások utáni helyzetképekben az egyik nyugati tudósító a ködös Albion Lói. Az olykor szokatlanul éles választási küzdelem, njfijd a szavazás és a szavazócédulák összeszámlálása után Macmillan konzervatív kormánya a korábbinál is nagyobb parlamenti többséggel folytathatja tevékenységét. A Munkáspárt nem várt mértékű vereséget szenvedett. Ilyen vereségre — több, mint százzal kevesebb mandátum jutott a Munkáspártinak, mint a toryiknak — nem számítottak a Munkáspárt vezetői.:. Macmillan tehát hivatalban marad, s alkalom nyílik arra, hogy folytassa politikáját, különösen a külpolitikában, amely ezen a választáson döntő tényező volt: további kedvező lépésekkel járuljon hozzá a nemzetközi légkör megjavításához és a kelet— nyugati csúcsértekezlet megtartásához; Miért vesztettek a labouris- ták? Miért győztek a konzervatívok? A második világháború után most immár harmadszor kerültek — egymás után — hatalomra a toryik, s ezúttal elsősorban külpolitikai adukkal ütötték félre az ellenzéki Munkáspárt — elsősorban gazdasági jelentőségű — kártyáit. Már januárban világossá vált, hogy Macmillan igyekezett meglovagolni az angol tömegek békevágyát, s minthogy az bizonyos mértékig egybeesett a brit burzsoázia jelenlegi érdekeivel is, kezdeményezőként ig> ekezett fellépni a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében. A brit miniszterelnök gyorsan elhatározott moszkvai utazása jelentette ebben az első jelentős lépést s egyiban a választási küzdelemben való jó startot is. Macmillan egészen a szavazás megkezdéséig igyekezett hangoztatni, hogy milyen nagy szerepe volt ennek az utazásnak, valamint a különböző nemzetközi fórumokon, például a genfi külügyminiszteri értekezleten tanúsított, kompromisszumra hajló brit magatartásnak a nemzetközi légkör megjavításában, s különösen Hruscsov és Eisenhower kölcsönös tárgyalásainak létrejöttében. Kétségtelen, hogy a februári moszkvai angol—szovjet megbeszélések hasznosak voltak, különösen ha arra gondolunk, hogy az akikor még aktívan tevékenykedő Dulles mindent megtett Macmillan moszkvai tárgyalásának megakadályozására. Macmiilannak nagy szüksége Volt arra, hogy kezdeményezőnek tüntesse fel magát és pártját a kelet—nyugati közeledésiben, hogy feledtesse az angolok millióival az 1956-os szuezi angol—francia—izraeli agressziót, a nyaszaföldi és kenyai vérengzéseket... Ilyen körülmények között érkezett el a választások időpontja, amikor az angol közvélemény — mint a választási eredmények , mutatják: nagyobbik része — már úgy tekintett Macmillanra, mint az „önálló külpolitika” megteremtőjére és a csúcsértekezlet legbuzgóbb nyugati szorgalmazójára. Az angol közvélemény az október 8-i alsóházi választásokon első számú kérdésként kezelte a külpolitikát, a béke megteremtését, s Macmillan és toryjai kétségtelenül kedvező esélyekkel léphettek a választók elé, hiszen Hruscsov és Eisenhower Camp David-i megbeszélései eredményeként ma már bizonyosnak látszik, hogy még ebben az évben sor keiül a Kelet és a Nyugat kormányfőinek találkozójára. A konzervatívok fellépése — noha a belpolitikában, például a nyugdíjak, fogyasztási adók, lakbérek stb. kérdésében a dolgozók nem sok jót várhatnak tőlük — összhangban állt az angol közvéleménynek azzal a szenvedélyes kívánságával, hogy tárgyalások útján csökkentsék a kelet—nyugati ellentéteket. A Munkáspárt mit tudott felmutatni a konzervatívok programjával szemben? A Munkáspárt korábbi külpolitikai elképzeléseit — így például az európai „kölcsönös visszavonulásra'’ vonatkozó Gaitskell-tervet — Macmillan felhasználta, s míg a munkáspártiak csak beszéltek a tárgyalások szükségességéről, addig Macmillan valóban tárgyalt is — például Moszkvában. A Munkáspárt nem tudott szabadulni a hisztérikus kommunistaellene sségtöl, a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal szembeni uszításoktól. Nem véletlen, fiogy a labouristák két vezére, Gaitskett és Bevan, csak „az utolsó percben” utaztak Moszkvába... A Munkáspárt váltig hagoztatta hűségét a NATO iránt, megtűrték az Angliában létesített amerikai támaszpontokat, s noha pozitívabb magatartást tanúsítottak a nukleáris fegyverek eltiltása kérdésében, magatartásuk itt is nemegyszer habozó volt... A labouristák tehát nem tudtak elfogadható alternatívát állítani a torykkal szemben, különösen a külpolitikában. Kétségtelen, hogy a vá- dasztások utolsó két hetében Gaitskell és elvbarátai igyekeztek „behozni” lemaradásukat, s elsősorban gazdasági téren léptek fel olyan tervekkel, amelyek kedvezőnek tűnnek fel a különböző dolgozó rétegek előtt. Ugyanakkor azonban „felhígított szocializmusuk” — ahogyan a Times nevezte a munkáspárti programot — keveset nyújtott a munkásoknak, de ez a kevés is soknak tűnt a középrétegek előtt, márpedig a labouristák az ő szavazataikra is pályáztak..; Az október 8-i választásokon azonban a gazdasági kérdések, a helyi ügyek sokkal inkább háttérbe szorultak, mint azt gondolták. A szavazók előtt a fő kérdéx a bélce volt, s bizonyára alkalmasabbnak tartották a konzervatív Macmillant, hogy a közeli csúcstalálkozón Nagy-Britan- niát képviselje a „nagyok” mellett, a tárgyalóasztalnál. A Munkáspárt számára keserű a nagy vereség, de egy elkövetkező választásokon még nagyobb kudarcok érhetik a labouristákat, ha nem vizsgálják felül politikájukat, s nem lépnek új utakra, a dolgozó tömegek akaratát figyelembe véve. Kétségtelen, hogy az angol belpolitikában a választások utón nem a harc elsimulására, hanem kiéleződésére lehet számítani. A tőzsde élénken reagált a konzervatívok győzelmére, magasra szöktek a részvényárfolyamok, s feltehető, hogy a diadalittas toryk — c tőkések — újabb támadásokat indítanak majd a munkások jogai, bérei ellen. Csak a munkáspártiak, a kommunisták, a különböző szakszervezetek összefogásával állhatnak ellent a tőkés támadásoknak. Erre hívta fel a figyelmet Nagy-Britannia Kommunista Pártja is a választások után. Eljött az ígéretek valóra váltásának ideje, s az angol választók, akik vok.sukát adták a nemzetközi enyhülésre, most azt várják Maemillan- tól. hogy — ígéretéhez híven — tegyen további és fokozott erőfeszítéseket a csúcsértekezlet összehívása és a nemzetközi helyzet enyhülése, a Kelet és a Nyugat közötti békés együttélés rr.egvalósulá- sa érdekében. Sebes Tibor A NÖVÉNYVILÁG CSODÁI KÖZT AVÁCRÁTÓTI BOTANIKUS KERTBEN A világ első fejlődéstörténeti nötényrendszere Valóságos várfalnak látszik az a terméskőből épített magas kerítés, amely körülbástyázza a Magyar Tudományos Akadémia vácrátóti botanikus kertjét. A külvilágtól természetesen nem az Akadémia zárta el ezt a harminckét holdas növényvilágot, hanem alapítója, gróf Vigyázó Sándor, közel kilencven esztendővel ezelőtt. A dúsgazdag főúr, körülbelül hetvenezer hold birtokosa, beleszeretett a botanikába. Élete delén elhatározta, hogy mérhetetlen jövedelméből megteremti az ország egyik legszebb kertjét, mégpedig birtokának ezen a vácrátóti részén, ahol a Sződrákos nevű patakocska kanyarog. A legdrágább szakembereket fogadta fel és a legjobb kertészek útmutatása alapján 1870-ben kezdte meg a kertépítést. A homokos terület, amelynek egyetlen dísznövénye a vadontermő ár- valányhaj volt, vadregényes ligetté változott, mesterséges tavakkal, sziklákkal, vízesésekkel, romokkal. Gondosan előkészített talajban otthont találtak a legtávolabbi földrészek növéhyritkasá- gai is. A növénybarát gróf végrendelete alapján hatalmas vagyonával együtt ennek a csodakertnek is a Magyar Tudományos Akadémia lett az örököse. A régi Akadémia azonban nem sokat törődött vele, hiszen fenntartása pénzbe került volna, jövedelmet pedig semmit sem hozott. Megvásárolta tehát a közepén álló kastéllyal együtt egy élelmes ügyvéd. Az új tulajdonos a kastély nagy részét lebontatta, hogy így meneküljön meg a kastélyadótól, a kertnek azt a részét pedig, amelyen a maga nemében szinte páratlan fenyőgyűjtemény élt, barackossá alakította át. Előbb persze kiváNvngati előkészületek a es» est a Iá 1 kozó r a ? hogy tegyen . ! tást Angliáb LONDON Londoni diplomáciai megfi gyelők jelentése szerint félté- | telezhető, hogy az angol kor- j mány a jövő héten hozzálát a keleti-nyugati csúcstalálkozó terveinek kidolgozásához. A megfigyelők feltételezik, hogy Eisenhower elnök és a nyugateurópai kormányfők között a közeljövőben üzenetváltásokra kerül sor, hogy összehangolják a nyugati véleményeket a csúcsértekezlet helyét és idejét illetően. A nyugati megbeszélésekre való előkészületeket a következő pontokban lehet összefoglalni: 1. Lehetséges, hogy Macmillan ősszel Washingtonba utazik, hogy tárgyaljon Eisenhower elnökkel. Ha De Gaulle elnök is abban az időpontban utazna oda, akkor létrejöhetne az előzetes nyugati csúcsértekezlet; 2. Adenauer nyugatnémet kancellárnak meghívása van Londonba a Macmillannel folytatandó tárgyalásokra. 3. De Gaulle elnök elfogadta Erzsébet királynő meghívását, Az Iparművészeti Vállalat szőnyeg üzeme FELVESZ állvánnyal rendelkező gyakorlott szőnyegcsomózónőket bedolgozónak Ugyanitt nagy gyakorlattal rendelkező üzemi csomozó- nőket is felveszünk. Jelentkezés: Szőnyegüzem Kis- tarcsai Fésüsfonógyár. Eisenhower elnök az acélipari sztrájk megszüntetése céljából is a Taft-Hartley-törvényhez folyamodik Mint az AP jelenti, Eisenhower elnök úgy döntött, hogy a Taft—Hartley-törvény- hez folyamodik az amerikai acélmunkások nyolcvanhét napja tartó sztrájkjának megszüntetésére. Ennek folytán nyolcvannapos időszakra törvényszéki utasítással vetnek véget a sztrájkmozgalomnak. Az ezzel kapcsolatos rendelkezésben az elnök kijelenti, ha engednék a sztrájk továbbfolytatását, veszéllyel fenyegetné az „ország egészségét és biztonságát”. Befejezésül az Egyesült Államok elnöke kiemelte, hogy intézkedései semmiképpen sem mentik fel a sztrájkban érdekelt feleket — a munkáltatókat és munkásokat — ama kötelezettség alól, hogy folytassák a tárgyalásokat és a lehető legrövidebb időn belül érjék el a kollektív szerződés megkötéséről folytatott vita rendezését. Eisenhower ezenkívül három tagú vizsgálóbizottságot jelölt ki a sztrájkmozgalom problémáinak tanulmányozására és e bizottságnak október 16-ig kell a vizsgálatról jelentést előterjesztenie a Fehér Házban. Általában arra számítanak, hogy a vizsgálóbizottság megkísérli biztosítani a konfliktus önkéntes rendezését, miközben a szükséges tájékoztatást összegyűjti jelentéséhez. David J. McDonald, az acélipari munkások szakszervezetének elnöke kijelentette, a Taft—Hartley-törvény alkalmazása az acélipari munkások sztrájkjában nem fog tartós rendezést eredményezni. Inkább az lesz a következménye, hogy megbontja a jó kapcsolatokat és a kölcsönös bizalmat, ami eddig az acéliparban megvolt. hivatalos látogaban. 4. a nyugati hatalmaknak előbb maguk között, majd a Szovjetunióval keil megegyezniük, hogy a csúcsértekezletet mege’özze-e a külügyminiszterek értekezlete. A találkozás legmegfelelőbb helyének Genfet tartják, ideje pedig ‘november vége és a tavasz között lőhet. PHILADELPHIA A Reuter jelentése szerint Livingston Marchant, aki az amerikai külügyminisztériumban a politikai ügyek államtitkára, pénteken kijelentette, hogy helyes az a feltételezés, amely szerint kelet-nyugati csúcsértekezletet lehetne tartani Eisenhower elnök tavaszi moszkvai látogatása előtt. PÁRIZS Francia hivatalos körök péntek esti jelentése szerint nem számítanak azonnali döntésre a csúcstalálkozó, illetőleg a négy külügyminiszter értekezletét illetően. Párizsi és bonni politikai körökben pénteken az a nézet terjedt el, hogy Adenauer kancellár és De Gaulle elnök a közeljövőben ismét találkozik. A két fővárosból szerzett értesülések szerint azonban eddig semmiféle előkészületeket nem tettek a találkozót illetően. Szorgalmas ekszkavátor tisztogatja az eliszaposodott tavacskákat gáttá, deszkákká, gerendákká fűrészeltette a ritka fenyőfákat és úgy értékesítette. A talaj azonban bosszút állt a durva kegyeletsértésért: a barackfák sorra kipusztultak belőle. Amikor 1952-ben a megújult Akadémia átvette, a hatalmas kert elég siralmas állapotban volt. Az Akadémia aztán botanikai kutató intézetet rendezett be a Vigyázó parkban. Ugyanebben az időben határozták el egy nagyszabású botanikus kert létesítését, amelynek a rátóti kert előkészítő telepe lett. Hat évvel ezelőtt, 1953 őszén került a vácrátóti növényország élére dr. Újvárosi Miklós, aki korábbi állomáshelyéről, a debreceni gazdasági akadémia füvészkertjéből ezer növényből összeállított gyűjteményt hozott magával és azt megtelepítette Vácrátóton. Ez a kis gyűjtemény volt az alapja a ma már több mint tízezer fajt számláló gyűjteménynek, amely az európai botanikus kertek rangsorában is jelentős helyen áll. Dr. Újvárosi Miklóst azóta az országos gyomnövénykutatás terén végzett tudományos munkálkodásának eredményei alapján az agrártudományok doktorává avatták. Bámulatos kitartással és lelkesedéssel dolgozik a botanikus kert további fejlesztésén. Eredményeivel fölkeltette már a külföldi rokonintézmények és tudósok érdeklődését is. Felejthetetlen a séta, amelyet együtt tettünk meg á már őszi színekben pompázó park SEGGEL ESTE 0001 0DQL kanyargós útjain a tudóssal, aki lelkesedéstől izzó hangon mesélt, magyarázott növényországának lakóiról. Hosszú órákig tartott ez az ismerkedés, de a „birodalom” nagyobbik fele így is máskorra maradt, mert az időből már nem tu- totta. Hiszen annyi minden mondanivaló van majd mindegyik növényről. A kilencven éve ültetett nyárfáról, amelynek törzse nem egy teknőt, de egy kisebb úszómedencét is kiadna. A mocsári ciprusokról, amelyek az egyik kis műtó partján terebélyesednek és különös formájú léggyökereik a vaskos törzs körül dudorodnak ki a földből. A Gingko-biloba nevű különös fenyőről, a japánok szent fájáról, amely semmiben sem hasonlít a mi fenyőinkhez; legyezőformájú apró levelei most hulldogálnak aranysárgára színeződve, és termése sem toboz, hanem a mi sárgabarackunkra hasonlít. Sok lenne a mesélnivaló az újabban épült korszerű üvegházak kincseiről, a kaktuszokról, pálmákról, orchideákról, az eredeti mimózáról, amely szinte félelmes módon bizonyítja, hogy a növény is élőlény. Alig ér egyik parányi levele széléhez a gyufa lángja, megkezdődik a szemmel látható védekezés: a levelek sorra becsukódnak, száruk lekonyul és néhány perc múlva olyan a növény, mintha a veszedelem elől ájulásba menekült volna. Később aztán lassan, fokozatosan ismét életre bátorodik. . Lenne mesélnivaló a tíz holddal megnövelt kertben folyó nagyszabású földmunkákról is. Az eliszaposodott tavacskákat megtisztítják, szorgalmas ekszkavátorok emelik ki medrükből a televény iszapot és értékes trágyaként szétteregetik a kertben. Uj szigetek készülnek és új tavacskák. A legnagyobb szenzációja ennek a birodalomnak mégis az a különös kertrészlet, amely az intézeti épület baloldalán egy kis halom körül díszük, mintegy két és fél ka- tasztrális holdnyi területen. — Az új fejlődéstörténeti növényrendszer szemléltető kertje — adja meg hozzá a magyarázatot Újvárosi Miklós. — Hozzátehetem azt is, hogy a maga nemében az első az egész világon. Bemutatja az egész virágos növényvilág sok százezer éves fejlődéstörténetét a legegyszerűbbektől a legfejlettebbekig. Ma például már tudjuk, hogy a fűfélék egyszerű zöld virágai fejlettebbek, mint az emberi szemnek tökéletesebbnek látszó, pompázó nagy virágok, mert kevesebb anyaggal több utód (mag) létrehozását biztosítják. Ezt az új fejlődéstörténeti növényrendszert érzékelteti rendkívül szemléltető módon, élő növényekkel a rátóti kert. A kas domb körül elhelyezkedő ágyakat „sugárutak” osztják hat részre. Mindegyik részben egy-egy fejlődési ágazat fajai kaptak helyet. A legprimitívebb fajták a domb tövében* a legfejlettebbek a legtávolabbi ágyakban. Nem kevesebb, mint ötezer növényfajtát tenyésztenek itt és mindegyik mellett látható a névkártyája is. Ennek a kertnek igen nagy a híre a botanikai tudományok nemzetközi világéban. A legtávolabbi országok tudósai jönnek megtekintésére egyre nagyobb számban. A botanikus kert igen széles nemzetközi kapcsolatot épített ki. Háromszáznál több külföldi botanikus kerttel tart fenn állandó összeköttetést, így cserealapon jut olyan magvakhoz, amelyeket másképp bajosan szerezhetne meg. így szaporítja növényországa lakóinak számát. Állandóan fejlődik, gyarapodik. Legközelebbi tervei között szerepel a fejlődéstörténeti kert bővítése és egy hatalmas sziklakért létesítése, de nem utolsósorban az, hogy könnyen elérhető látványossága legyen a közönségnek. Magyar László
