Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-11 / 239. szám

VECV ktCirlap 1959. OKTÓBER 11. VASÁRNAP CSAK EQY SZÓ A Vörös Csillag Trak­torgyár dolgozói a napokban azt kérdezték: — A Csepel Autógyár mo- torüzeme meg tudná-e toldani vállalását 25 motorral? Ök huszonöt géppel szeretnék túl­teljesíteni kongresszusi válla­lásukat, de ehhez a motorgyár beleegyezése, közreműködése szükséges. 25 géppel több jut­na a mezőgazdaságnak... — mondották. — A motorgyár dolgozóit kell megkérdezni, hajlandók-e erre a túlvállalásra — vála­szolták a vezetők. És a motorgyár csúcsvezető- ségválasztó taggyűlésén egy­öntetűen hangzott a kommu­nisták véleménye: — Teljesítjük. Ez a kurta válasz olyan ter­mészetesen csengett ajkukról, mintha nem is fogalmazhat­ták volna másként. És való­ban nem fogalmazhatták. Meg­szokta már mindenki a mo­torgyáriaktól harcosságukat, szenvedélyességüket, jó mun­kájukat. Ök soha nem ismer­tek még lehetetlent. Sok tanú, sok példa van ennek bizonyí­tására. A vezetőség beszámo­lója is fel-fe'.említelte ezeket. . 1956 végén létrejött az ellenforradalmi munkástanács. A munka szünetelt. Olyan emberek vették kezükbe a vezetést, mint Makkal és tár­sai. Már az első héten arról tárgyaltak, hogy a gyárat át­adják az osztrák Stayer üzem. nek ... Azután arról vitatkoz­tak, hogy a kommunistákat meddig tűrik az üzemben. Ad­dig is a kommunisták csak kevesebb órabérért dolgozhat­tak ...” Ilyen körülmények között szervezték meg az MSZMP alapszervezetet. Ilyen helyzet­ből kellett megmenteni az üzemet. A kommunistákra várt a feladat, hogy eloszlas­sák a kételyeket, megszüntes­sék a zavarokat... ... Akkor még gyakran jöt­tek össze illegálisan, nem mintha féltek volna, hanem azért, mert nem találták az időt alkalmasnak az újabb összetűzésekre. Minél egysze­rűbben, zökkenőmentesebben kellett bebizonyítani a kom­munisták igazát... :.. A munkásőrség megala­kulásakor egyszerre tizenket- ten jelentkeztek. Olyan idős emberek is, mint Both, Far­kas, Szijjártó elvtársak. Az . elsők között volt a motorgyár vezetője: Kopácsi elvtárs is... Ma is mind együtt van­nak. Csali még többen. Több, mint száz tagú szervezetté vál­tak. Ezen a vezetőségválasztá­son már három részre oszlot­tak. három pártszervezetet alakítottak az egyből. Hogyan lettek ilyen erősek, nagyok? Bizonyára sok oka, ezernyi magyarázata van. Mint ahogy annak is, hogy eb­ben a gyárban soha nem volt különösebb baj a termeléssel sem. Ok maguk mondják: — A motorgyáriak, legyen az párttag vagy pártonkívüli, többségükben rendes, becsüle­tes emberek. A taggyűlés egyik hozzá­szólója jellemezte Perl Miklós pártonkívüli újítási felelőst: / — Szőrös szívű ember. Ügy adja a pénzt, hogy a saját pénzét sem félthetné jobban. Igazságos, de egy fillért sem ad ki meggondolatlanul. Fele­lősséget érez a gyárért... Ez a gyárrészleg volt az első a munkaverseny megin­dításában. Tervüket bárpnily időszakban teljesítették. Az el­lenforradalom hatására ugyan 45 százalékkal visszaesett a termelés, de 1957 végén már csak 21 százalékkal voltak el­maradva. 1958-ra például 3993 ezer forint értékű vállalásu­kat 5.6 millióra teljesítették 1958-ban már a termelékeny­ségben is elérték az 1956-os szintet. A kongresszus tiszte­letére a mezőgazdaság meg­segítésére 15 százalékos fel­ajánlást tettek, aminek e: idáig becsülettel eleget tettek A jó munka eredményét tük­rözi. hogy 1959 második ne gyedében a motorgyár meg­nyerte a gyáregységele között mvnkaversenyt;: s 1957 óta 121 munkás és lí alkalmazott kapott ebben : gyáregységben Kiváló dolgozó oklevelet, öt munkás és egy alkalmazott Kiváló dolgozó jelvényt. Ezek közül 29 párt­tag volt. Nem. ebben a gyár­részlegben soha nem volt baj a kommunisták példamutatá­sával. Mindig elöljártak. Ami­kor a budapesti dolgozók a kitűzött határidő előtt kérték a húsz új körúti autóbuszt, a kommunisták ösztönzésére va­lóban határidő előtt elkészül­tek ... — Teljesítjük .:; Ez a szó hányadszor visszhangzott ebben az épület­ben?! És amikor a motorgyá­riak ezt kimondják — senki nem kételkedik benne. Az ő adott szavuk — mindig való­ra vált. Ezért volt olyan forró ezen a taggyűlésen is a han­gulat. Ez volt az értelme, íze- zamata az egész taggyűlésnek. Akkor is. amikor a kooperá­ciós üzemekről volt szó. Ali­kor is, amikor a kollektív ve­zetés megjavításáról. Akkor is, amikor a pártcsoportok mun­kájáról, azaz valamennyi párt­tag állandó foglalkoztatásáról, a munkába való bevonásáról. Akkot is. amikor a munkás­ellátás kérdéseiről tárgyaltak, arról: intézzék már el, hogy a IX-es kapu elé jöjjön az autóbusz, hogy csinálják meg az utat, ne kelljen nyakig érő sárban botorkálniok. Szilárdít­sák meg a fegyelmet az ebé­deltetésnél, a munka utáni fürdésnél.;. — Teljesítjük ..; Sokan rótták fel Bruszt Dá­vid párttitkát elvtársnak: — Miért vállalta el a tököli termelőszövetkezet patronálá- sát? Többet kellett volna a gyári alapszervezet ügyeivel törődnie. — Miért nem ellenőrizte jobban a pártmegbízatásokat? — Miért nem teremtett jobb pártfegyelmet? És amikor már szemére ve­tették hibáit, amikor jól meg­mosták az elvtársak Bruszt párttitkár fejét, néhányan fel­szólaltak: — Milyen jó.' hogy patronál­ta a termelőszövetkezetet. Az ő munkája nyomán szervező­dött ott pártszervezet. Neki is köszönhető, hagy a tököli ter­melőszövetkezet ma jól dolgo­zik ... — Bruszt elvtárs volt, aki teljesítette, amit vállalt. El­végezte a hetedik és a nyolca­dik általános iskolát. Műveze­tői tanfolyamon tanult — si­kerrel és most beiratkozott ; technikumba . .. Mindemellett pedig jó párttitkár is volt. Bruszt elvtárs ^ a töb­biek. Aliik nem könnyen bir­kóznak feladatukkal. Olykor hibáznak is. Esetkig olykor megsértik a kollektív veze­tést. magukra hagyják a párt­csoportokat. De amikor az összmunkájukat kell értékelni, túlzás nélkül állíthatjuk: be­csülettel megállják helyüket. Teljesítik, amit elvállaltak! Sági Ágnes Kommunista pedagógusok tanácskozása Szombaton délelőtt a me­gyei tanács dísztermében ta­nácskozásra gyűltek össze a megye kommunista pedagógu­sai. A tanácskozás vitaindító előadását Marosi Jenő elvtárs, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője tartotta. Előadá­sában a kommunista pedagó­gusok eddigi munkáját érté­kelte, majd megjelölte azokat a fontosabb faladatokat, ame­lyek végrehajtására az elkö­vetkező hetekben, hónapok­ban kerül sor. Értékes előadását tartalmas vita követte, amelynek során számos pedagógus mondta el saját tapasztalatait, ismertette iskolája munkájának pozitívu­mait és hibáit. A tanácskozás ismertetésére ‘ visszatérünk. A nyárvégi szárazság ellenére rekordtermést ad a cukorrépa A gyárak tovább gyorsítják az átvétel ütemét Minden, eddiginél nagyobb terü­letről, kereken 103 000 holdról ta­karítják be a cukorrépa idei ter­mését, s ráadásul a terméshoza­mok is kitti nöek. Mint az Elel- mezésüeyi Minisztérium Cukor­ipari igazgatóságán elmondották, amióta Magyarországon cukrot gyártanák, az 19ö3. év tartotta a rekordot, amikoris 30 009 vagon­nyi cukrot állítottak elő a friss termésből. Az idén ezt a rekor­dot legalább 3090 vagonnyi kris­tály-. illetve kockacuko-rral tel­jesítik túl. Jut bőségesen cukor az utóbbi években rohamosan raegnove- . kedett hazai igények kielégí­tésére, amellett jelentős tarta­lékokat is teremthetünk. Az ország 11 cukorgyára teljes kapacitással működik már. s együttesen körülbelül 2200 vagon répát dolgoznak fel naponta, ami­ből 3>0ö vagon cukrot nyernek. Eddig mintegy 80 000 vagonnyi termést vettek át a termelőktől, de a következő napokban tovább Három testvér nyerte a mezőgazdasági kiállítás tárgysorsjátékának főnyereményét A 63. Országos Mezőgazda sági Kiállítással és Vásárral kapcsolatban rendezett tárgy- sorsjáték főnyereményét há­rom testvér, Modori Jenő, Pál és József nyerte. Mindhár­man borszörcsöki lakosok, s az ajkai bányaüzemnél dol­goznák. A három testvér együtt vásárolt három sorsje­gyet és megállapodtak abban, ha bármelyik szerencsét hoz­na, a nyerményen megosztoz­nak. Mivel a főnyereményként kiírt Zelor traktort vagy a szoba- és konyhabútort nem érdemes három felé osztani, pénzben vették fel a nyere­ményt. gyorsítják az átvitel ütemét, úgy­hogy 7000—8900 vagonra emelik a napi átvételt. , Ügy számítanak, hosv november 10-ig minden ter­melő átadhatja egész répatermé­sét. A termésátlagok a nyárvégi és az őszelejl szárazsás ellenére isen jók. A mennyiségi gyarapodás ugyan megállt az utúbii hetek­ben, sőt helyenként kisebb vissza­esés ts mutatkozott, de ez a cu­kortartalom növekedésén bősége­sen visszatérül. A betakarítási adatok össze­gezéséből kitűnik, hogy az or­szágos étlas körülbelül 138 mázsa lesz holdanként. Az állami gazdaságok állasa 150 mázsa. a termelőszövetkezeteké 13J. az egyénieké pedis izo_iaä mázsa közötti, tehát, az idén a cukorrépatermesztésnél is észre­vehetően kiütközött a nagyüzemi »»zdssások jölénye, ami elsősor­ban a szakszerű méi.vmiivelésn«£l:,. továbbá a talajeröoóilásnak, 3 nem utolsósorban, az végzett ápolási munkáknak kö­szönhető. A répa cukortartálnsr., általiban 17 százalék • körüli. Mennyiséire is. cukortartalomra is legtöbbet adnak az aliöldi me­gyék cukorrépa-táblái. ahol he­lyenként a 18 százalékot is meg­haladja a répa nyerscukor tar­talma. Az idei' kitűnő termés követ­keztében máris élénk érdeklő­dés tapasztalható a termelők között a nemréz megindult új szerződéskötések iránt. Különösen a régebbi, jó termesz­tési tapasztalatokkal rendelkező közös gazdaságok igyekszenek ki­terjeszteni e jövedelmező ipari növény termesztését. A karcagi Lenin Termelőszövetkezet az idei 372 hold vetésterület helyett 500, a íöldesi Rákóczi 193 helyett 250, a hartai Béke pedig 90 hold he­lyett 200 holdra kötött szerződést. mai nap 1959. október 11, vasárnap, Brigitta napja. A nap kél 5,56 órakor, nyugszik 17,05 órakor. A hold kél 14,26 órakor, nyugszik 0,10 órakor. Várható időjárás vasárnap estig: lassú jelhösödés, né­hány helyen kevés eső. Mér­sékelt keleti, később délire forduló szél. A hőmérséklet kissé csökken. Várható leg­magasabb nappali hőmérsék­let vasárnap 13—16 fok kö­zött. Távolabbi kilátások: párá- sabb, ködösebb idő, kisebb esőklíel. — A BUDAI JÁRÁS NÖ- TANÁCSA ülést tart október 15-én a járási tanács kultúr­termében, amelyen a szülök problémáiról, s az időszerű feladatokról tárgyalnak. — A PEST MEGYEI Pe­tőfi Színpad együttesei va­sárnap hat előadást tarta­nak megyénkben. Délután Kisalagon a Kerekeskút cí­mű drámát mutatják be, s ugyanezt este Dunakeszin játsszák. Az Érdekházasság című zenés vígjáték dél­után Zsámbokon és este Kókán kerül színre, a Csa­csifogat című zenés bohó­zatot pedig délután Bugyin, este Ócsán adják elő. — RÉGI HIBÁT orvosol­nak Gödöllőn: kövezik vég­re a IIÉV-állomás előtti benzinkút környékét. a televízió mai műsora: 11.00; Csajkovszkij: Diótörő (közvetítés az Állami Operaház­ból). 14.05; A Jugoszlávia _ M agyarország válogatott labda­rúgó-mérkőzés közvetítése Beig- rádból. 18.00: A nagy találkozó (filmösszeállítás Hruscsov elv­társ amerikai útjáról). 19.00: Élő­újság. 19.30: A Magyar Hirdető műsora. 20.00: Egy dal száll, a világ körül (nyugatnémet film). Hivatalos nyereményjegyzék a lottó 41. játékhetéről A lottó 41. játékhetére be­érkezett 3 427 239 szelvény. Öt- találatos szelvény nem volt, négytalálatot 40 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 61261.25 forint. A három - találatos szelvények száma 3003, ezekre a szelvényekre egyenként 427.50 forintot fizet­nek. Kéttalálatot S3 568 fogadó ért el a nyereményösszeg egyenként 15.40 forint. JELENTIK­— A MONORI. illetve bu­dai járás népkönyvtárosai október 13-án, kedden ta­nácskozásra gyűlnek össze Monoron, illetve Püiscsa- bán és a könyvtárak ez éri munkáját beszélik meg. — HÉTFŐN délelőtt a megyei tanács Vermében kezdődik a képesítés nélküli pedagógusok egyhónapos tanfolyama. Ezek a fiatalok az elkövetkező év őszétől kezdve a főiskola levelező tanfolyamán folytatják majd tovább tanulmányaikat. — ÖTVENEN VESZNEK RÉSZT az Idén Cegléden a föld művesszövetkezet dolgo­zói közül szakmai továbbkép­zésen. Heten járnak egye­temre és középiskolába. — A MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁK elhanyagolása mi­att ötszáz forintra bírságolta Nagykőrösön a szabálysértési hatóság Tóth Balázs, Abonyi u. 6. szám alatti lakost. A Nagyvas ártelepre szombaton reggel 99 vagon és 24 tehergép­kocsi áru érkezett, ebből kilenc vagon vegyes darabáru, 32 va­gon burgonya, hat vagon fejes­káposzta, két vagon zöldáru, két vagon fehérpaprika, öt vagon sárgarépa, egy vagon karfiol, egy vagon mogyoró, 21 vagon alma, 13 vagon szőlő, két vagon körte, négy vagon vegyes gyü­mölcs és egy vagon tojás. A Földművesszövetkezetek Bu­dapesti Értékesítő Vállalata csar­noki és piaci boltjai nagyobb mennyiségű friss falusi füstölt­árut hoztak forgalomba. A ser­téskolbászt kilónként 35, a sózott kenyérszalonnát 27, a bőrös bátsósonkát 40, a tarját 36, az oldalast 30, a csontos sertés­fejet 18, a csülköt 23, a sózott hátaszalonnát 32, a kenyérsza­lonnát 30, a combot 41, a karajt 38, a lapockát pedig 37 forintért árusították. A zöldáruk közül élénk keres­let volt levesbevaló zöldségben, sárgarépában és zellerben. Jól fogyott a tisztított karfiol is, az állami boltok kilónként 3.50—4.40 forintért adták. Az eztisthéjú sütőtök árát kilónként 1.80 fo­rintban állapították meg. A bur­gonya, a hagyma és a káposzta­féle ára nem változott. Köszönetét mondok mindazoknak, akik felejthetetlen jó férjem ha­lála alkalmából részvétüket fejez­ték ki, temetésén megjelentek és sírjára koszorút helyeztek el. Külön köszönöm a városi tanács végrehajtó bizottságának, a városi pártbizottságnak, a városi tanács pártalapszervezetének, szakszerve­zetének, a pénzügyi osztálynak és a városi tanács összes dolgozói­nak együttérzését, segítségét, ami­vel megkönnyíteni igyekeztek fe­lejthetetlen jó férjem halálával ért fájdalmat. özv. Szaniszló Józsefné Cegléd, Felház u. 48/a. a kislányt. Egy újj'al soha nem nyúltam hozzá, megkér­dezheti tőle. Vigyázok arra is, nehogy megbántsuk, ha a többiek kapnak valamit, ak­kor ő is kap. Persze lehet, hogy a két kicsivel többet törődöm. De hiszen jobban is keil nekik. Ő már nagy lány, kilencéves, sok dologban ma­ga is elboldogul. — És a férje? — Ő se bántja a lányt. Se szóval, sehogyse. Dehát na­gyon boldog, büszke a két fiára... — És a kislány? — Sokszor sír. Nem tudom, miért. Kérdezem tőle, de nem szól semmit, csak néz rám azzal a nagy szemével, s hall­gat. — Nem gondoltak arra, amikor őrökbe fogadták, hogy lehet még saját gyerekük? — Az orvosok is azt mond­ták, hogy nem. — Nem érzik, hogy meny­nyire érzékeny egy gyerek, mennyire fájhat neki, hegy 6 csak afféle megtűrt... Az asszonyka ideges lesz. — Honnét veszi, hogy meg­tűrt? Miért, panaszkodott a gyerek? Szeretném tudni, hogy kinek panaszkodott? Hiszen soha nem vertük :;: Nem érti, hogy kevés az egy gyereknek, ha csak annyi a szeretet: nem ütik meg. De meg lehet-e magyarázni azt ennek az asszonynak és a férjének, amit nem éreznek? Hiszen ők nem ezt a gyere­ket szerették, hanem a gye­reket. ami nekik nem lehet. S amikor lett, egyszerre te­hernek tűnt a kislány; Mert ugyan igaz, hogy a kislány tisztán jár iskolába. De: használt ruhákból alakít­ják át neki a kis ruhákat, míg a két kisfiú mindig új­ban van; nagyon sok az új ruhájuk. Igaz az is, hogy ha a gyerekek kapnak valamit, akkor a kislány is. De míg a két fiú csokoládét kap, ad­dig a kislány egy szelet fo­rintos nápolyit. Karácsonyra a két fiú nyalábnyi ajándé­kot kapott. A kislány: egy filléres rézgyűrűt! Mekkora különbség! Nem lehet itt törvényt ülni. Elítélni, felmenteni, fekete­fehéren igazságot tenni. De: amikor a szülők örökbe fo­gadták a gyereket, nemcsak magukat tették boldoggá, ha­nem felelősséget vállaltak a gyerek boldogságáért is. S ez a felelősség ma sem lett keve­sebb. A gyermek nem válhat feleslegessé, nem lehet teher azért, mert „újabb”, „szébb” került helyébe. Ha szavatoltuk sorsát jövendőjét, állni kell szavunkat. Nem büntethetjük azért az örökbe fogadott gyer­meket, mert még boldogabbá lettünk édes gyerekünkkel. Az önzőség — főként gyermekkel szemben — igazságtalan dolog. Pedig H.-ék önzőek. Most már csak arra gondolnak, hogy mennyire boldoggá teszi őket a két kisfiú. Arra nem, hogy mennyire boldoggá tette őket a kislány. Pedig a gyer­mek nem megunt tárgy, amit arrébb tolhatunk. A kislányt veszem elő, a mama kimegy, ezzel is tanú­sítva, hogy neki nincs mitől tartania. — Szereted anyukádékat? — Én igen. — És ők? A kilencéves értelmes ar­cocskán indulat lobban végig: — Ők is szeretnek! — Úgy. mint a két fiút? — Úgy! — Nem bántanak? — Nem! — Te is kapsz mindent, mint a fiúk? — Igen! Daccal válaszol, látszik, hogy vagy a dac, vagy a féle­lem mondatja vele a válaszo­kat. Mert az iskolában, s a gyámügyi hatóságnál is, bát­ran, s nagyon őszintén elmond­ta, hogy mi a baja. Vagy ép­pen itt a baj? Fél. ha most is panaszkodik, akkor még rosszabb lesz? Nem fogadja el tőlem a cso­koládét. Pedig a kapujuktól fordultam vissza, hogy ve­gyek. Örömmel siet ki a szobá­ból. Az iskolában jeles tanuló. Viselkedésével semmi baj. De: szomorú. Nem megy játszani a többiekkel, hanem hallgatagon kuksol a szoba sarkában, csak ráfüggeszti mindenkire nagy égszínkék szemét, s nem szól semmit. Nincs pajtása. Nincs senkije, akihez bizalma lehet­ne. Akikhez volt, azok elvesz­tették. Pedig soha, egy ujjal sem bántották őt..; Mészáros Ottó Az örökbe fogadott mind több a két édesgyerek­nek. A kilencéves kislány most ugyanolyan szomorú, mint amikor örökbe fogadták. Mert tudja, hogy jobb neki itt már nem lesz a sorsa. 0 csak örökbe fogadott. H.-ék lakása szép. H. jól kereső ember, megvan min­denük, ami kell. Persze, nem dúskálnak semmiben, de ezt nem is hiányolják. Az asszony kedves, fiatal. Látszik rajta, hogy zavarban van, hiszen éppen mosás köz­ben zavarom, a mosógépből szedi kifelé a ruhát, törli is a kezét nagyon, tessékel befe­lé az egyik szobába, s hesse- geti ki a gyerekeket. — A kis lány ügyében jöt­tem — mondom. — Miért, mit akar vele? — Kérdezni, hogyan jönnek ki? Milyen a sorsa a gyerek­nek? Gondolkozik. Lehet, hogy most az csatázik benne: őszinte legyen-e, vagy ment­se, ami menthető. Hallgatunk vagy öt percet, végigszívom a cigarettát, míg elkezdi: — Gondolom, hogy megérti: más az édesgyerek, amit az ember maga hozott a világ­ra, s más az a gyerek, akit szeret ugyan az ember, de mégsem az övé. — Tehát? — Én soha nem bántottam Pallós Imrénétöl, a ceglédi Városi Tanács gyámügyi elő­adójától . hallottam először H.-ékról. Az örökbefogadások­ról beszélgettünk, arról, hogy mennyire más a mai örökbe fogadott gyerekek sorsa, mint régen a „lelenc”-gyerekeké volt. Szeretik őket, úgy, mint az édesgyerekeket. Jó soruk van, megtalálták az elvesztett szülők helyett azo­kat, akik édesszülő módjára nevelik emberré őket. De sajnos, akadnak kivételek is. H. Imréék tíz esztendeje esküdtek, öt évig vártak a gyerekre, de még az orvosok sem biztatták őket. ölökbe fogadtak hát egy, akkor négy­éves kislányt, mivel a férfi is, az asszony is nagyon sze­retik a gyereket. A kis­lány szép volt és okos. És bánatos. Mert alig kapott még kedves szót, símogatást. H.- éknál mindezt megtalálta. Boldog volt a gyerek, s bol­dog volt a két felnőtt is. Alig egy esztendőre az örökbefogadás után, az asz- szony ikreket szült. Két egészséges kisfiút, akik ma már négy esztendősek. Három gyerek van hát H.-éknál, két édes és egy örökbe fogadott. És ennek az örökbe foga­dottnak keserves a sorsa. Év­ről évre keservesebb lesz. Mert mind kevesebb jut neki szeretetből, anyagiakból, s

Next

/
Thumbnails
Contents